Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-24 / 120. szám
L Aki a környező dombok gerincének bármelyikéről lenéz Kalaznóra, páratlanul szép panorámában gyönyörködhet. A kalaznóiak ritkán gyönyörködnék. Számukra a dombok kellemetlen kaptátokat jelentene]*» melyeket évszám, évttizedszám járva romlik a láb, tágul a szív és tüdő, és amelyekről egy-egy komolyabb tavaszi-nyári zápor tanti aszám sodorja a Donát-patak medre Mé a termőföldet. De egyáltalán ki tudja, hol van Kalaznó? Hőgyészen mindenki, Szekszárdon sokan, Budapesten csak néhányan. a Francia Akadémia halhatatlanja; közül pedig valószínűleg még a földrajztudomány tudósai sem. Huszonöt év és néhány hónap előtt a mai kalaznói lakosok kilencvennyolc százaléka se tudta. Ezekben a napokban lesz negyedszázada, Hogy a bukovinai Istenség its község kanyargós utat megtett lakói — a bonyhádi telepítés; kormánv- biztasság jóvoltából — ide települtek. Hová tulajdonképpen? Egy kis községbe, mely Hőgyésztől, a legközelebbi nagyobb településtől nyolc, az első vasútállomástól tizenkét, Bonyhádtól — mai járási székhelyétől — harminc. Szekszárdié], harmincnégy, a fővárostól száznyolcvan kilométer távolságban van. Eldugv'a tehát még ma is, és sokkalta inkább századokkal ezelőtt. De mivel a Konstantinápolyból Budára vezető hadiút nem messze húzódott, ez az eldugottság akkoriban sem jelentett sok védelmet. Kalaznó múltjáról csak a helynevek vallanak. A szemmel láthatóan mesterségesen készült Törökdomb. melynek megbontott oldalából máig emberosontok kerülnek elő, és a szájhagyomány, mely tudja, hogy az ősi falu a mai Kukoricás-dűlő helyén állt valaiha. A folytatás hazai szokvány szerint történt. Kipusztult magyarság helyébe német telepesek. A nagy evangélikus templom tövében álló emlékmű, mely az első világháború huszonnyolc falubeli elesettjének nevét őrzi, ilyen neveiket örökít az utókorra: Backer, Brand, Bruckner, Kratz, Wickert, Ziegenheim. A ritka hősi emlékművek közé tartozik, még a turulmadara is kétnyelvű szöveg fölött díszeleg: ,,A hazáért — Für das Vaterland". Utólagosan már nehéz képet alkotni az itteni németség gazdálkodási képességeiről. Szorgalmasak lehettek, mint általában mindenütt, de más, jobb fekvésű falvak lakóihoz viszonyítva, csak közepesen jómódúak. A házak, a viszonylag szűk udvarok erre vallanak. Néhai Heinrich Weiss 1873-ban épült vályogházát — sokszoros toldozgatás-foltozgatás árán — máig lakják, de nem ez a legrégebbi. — A tűzoltószertár mellett van egy, amelyiken már áfcmeszelték az 1843-as feliratot, — mondja egy asszony. — Azt az ellenforradalomkor (így!) még Petőfi js láthatta. Petőfi aligha látta ugyan a falut, de annak képe, szerkezete akkor sem sokban különbözhetett a maitól. Az összkép csak dombtetőről szemlélve festői. Közelről lényegesen kevésbé az. A falu jellegtelen. Egy hosszú utca, központ nincs, tanácsháza nincs (csak hetente kétszer működő kirendeltség), az evangélikus templom uralkodik bár, de olyan elhagyatottan, mintha már messziről hirdetni akarná, hogy hívője «ligáiig akad. A járdalapokat megrongálta a tél. A házak tiszták ugyan, de a szinte minden községünkre jellemző villaszerű (vágj' ilyennek tűnni akaró) ú j épületek sora hiányzik. Nehéz elhinni, hogy az 1914-es kiadású lexikon még nagyközség" jelzővel illette Kalaznói, pedig nem tévedett. Akkortájt valóban az volt. « A százegy évvel ezelőtti! népszámlálás 975 lakost jegyzett fel itt, az 1880-as 1008-at, az l£90-es 1033-at. Ez volt a csúcspont, innen kezdve a lélekszám — ha nem is meredeken lefelé vezető ívben, de — folyamatosan csökkent, fiz esztendeje hétszáahúsz lélek, ma kereken hatszáz. Nem a gyerekszülietések elmaradásának okából. Ha ezen a téren minden hazai település ilyen mutató - zám okkal dicsekedhetne, mint Kalaznó, semelyik folyóiratunknak nem lett volna érdemes vitát rendeznie a népszaporodásról és nyugodtan alhatnának a demográfusok. A legfrissebb adatok, az . 1970-esek még nem álínak rendelkezésre, így érveljünk a tíz évvel korábbiakkal. 1960-ben a megyében száz házas nőre 238 gyerek jutott. Az akkord gyönki járásban, melyhez Kalaznó tartozott, 248. Itt háromszáz- k&lenc. Méghozzá nem akármilyen arányban. Százhuszonnyolc gyermekes anya között egy- kéző nem alvadt, kétgyermekes sem. Háromnegyed részüknek volt 3—5 gyermeke, huszonegy százalékuknak 6—9, és még mindig négy százalék tartozott, a mindenhogyan ..Anyasági érdemérem "-re jogosult 10—15 gyermekes kategóriába. Mellékesen, minden lebecsülő él nélkül, csak a tények rögzítéseként: a faluban cigányság nincs, a viharos sorsú székelyek őrizték meg a nagy családok iránti. Bukovinából hozott, szép hajlandóságukat. A gyermekeket azonban fej is kell nevelni. Azt indultunk tudakolni, miből és hogyan élnek ma a kalaznóiak? (.Folytatjuk.) ORDAS IVÁN Rajz ÉRDI JUDIT A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat t 4-es építésvezetősége készíti a PVC nyílászáró szerkezet gyárat, a 32 millió forintba kerülő csecsemőotthont és a Gemenc-szállót. Az építésvezetőség Szekszárcl határában, Rózsamájban székel. GALAMBOK i az építésvezetőségen A mélyépítők megsértődtek. Két hétig a központba jártak étkezni, nem az I/4-es építésvezetőségre. Azért sértődtek meg, mert az építésvezetőség ügyeletes dolgozója figyelmeztette őket. hogy mielőtt az étkezdébe mennek, mossák meg csizmájukat, kezüket... Szabó Kálmán mélyépítési művezető emberei ismét az. I '4-es étkezdéjében fogyasztják el ebédjüket, ugyanakkor a mélyépítők háza táján is jelentős változások figyelhetők meg. * Varga Ferenc főbizalmi csütörtökön reggel megnyugvással vette tudomásul Kocsándi Imre brigádvezető közlését: ..Fér; bácsi, visszajövünk ide, de ha nem jöhetünk, akkor leszámolunk a cégtől." S .szavai nyomatékéül . ott állt az egész brigád; Csicsó fenő, Rá ez Béla. Rácz t János, Kiss József és Kocsándi Józsefi A brigád munkába bilit. Olyan építkezésen fogtak csütörtökön reggel munkához, amelyről a r' v'iknr. P.ocz László elvtárs Így vélekedik: ,.Itt csak erősödhetnek az emberekben a szocialista vonások." Milyen is ez az. építkezés? Mondhatnánk azt, hogy korszerű. ezért szeretik a munkások. Mondhatnánk azt is, hogy a vezetők embernek, munkatársnak tekintik a kőművest. a segédmunkást. Lehet azzal is bizonyítani, hogy ez. az építkezés különb a többinél. mert a nagy feladatokat is jól oldják' meg. jpbban, mint. mások... S lehet ezt az építésvezetőséget úgy is bemutatni. hogy itt az emberek otthon érzik magukat, Miért? Tornyos István építésvezető .így tudja összegezni: ..Kérem, nálunk dolgozhat mindenki, véleményét nyilváníthatja. és olyan környezetben dolgozik, amilyent magának teremtett." Milyen ez a környezet? ' A munka te ríilgtefeen az épíT tőipa Eben szokásosnál 'nagyobb a rend.-' Pontosabban: itt rend van. A miinkásokjpt .kiszolgáló helyiségek tiszták, öithonósak. praktikusak. A .soproni-barakk kényelmet nyújt a dolgozóknak. Az étkezde vetekszik a központéval, a klub pedig nem hasonlítható a vállalatnál, mert nincs mihez. Amikor a százezer forintos soproni-barakkot megkapta az építésvezetőség. tehette volna azt is a főnök, hogy betesz az üres termekbe íróasztalt, székeket, aztán kész is a felvonulási » létesítmény. Itt több történt ennél. A párttitkár akváriumot készített, a művezető virágtartókat tervezett, a munkások — kőművesek Német- kérről. segédmunkások Kö- lesdről — hazulról hoztak vi- i ragot, .a .szakszervezet rádiókat. lemezjátszókat, küldött. Csömör István gépszerelő szoba.szökőkutai épifetj;, Gödör József; szocialista' brigádja belső komunkgval díszítette a klubot... A munkásoknak, korszerű öltöző Ítészült. minden ■ embernek külön' szekrénnyel, cs'izrpamosóyal. Ezen az építkezésen nem kéll az embereknek a . tálba vert szegre akasztani ruhájukat, elemózsiád tarisznyájukat, táskájukat. — Azt akartuk elérni, hogy az építésvezetőség százhetven dolgozója otthonénak érezze a munkahelyét is. M; itt töltünk el naponta, kilenc-tíz órát. Nem mindegy milyen körülmények között, nem mindegy, az. emberek milyen hangulatban dolgoznak egész nap. Napjainkban sokat beszélnek az üzemi hangulatról, a közérzetről. Nálunk jó a hangulat, jó a közérzet. Május elsején avattuk a szociális létesítményeket — bankett keretében. Szép ünnepségünk volt. .Az emberek, úgy látom, már otthon érzik magukat a munkahelyen. Prokos József, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti tanácsának titkára1 még ezt is mondja: Az I 4-ess építésvezetőséggel van a legkevesebb ba.i. Ha egy hónapban valamilyen panasz- szal egy-egy munkás véletlenül betéved a központba, az csoda .. Szeretnénk, ha minden építésvezetőségnek ilyen otthonos munkahelye lenne . . . Otthonos munkahely. A dolgozók távoli, közeli községekből járnak a szekszárdi Rózsamáj építkezéseihez. Az elmúlt hetekben többen galambokat hoztak tarisznyájukban. A galambok most az épület padlásán brukkolnak. Költik fiaikat, Egy-egy építőmunkás naponta, kétnaponta felmászik a padlásra és hozza az örömhírt: „Már a Jani bácsi szürkéje is költ..." Az I 4-es énitésvezetőségen nincsen vándorló munkás. Itt mindenki törzsgárda tag. Mas brigádok versengenek, hogy a Tornyos építésvezetőségre kerülhessenek . .. Az építésvezetőség három gépkoesíye'zétője. akik a munkásokét • ,reggel-este fuvarozzák,:; napközben parkot építenek, a virágokat ápolják. Pedig- ülhetnének, feküdhetnének egész nap az autóbusz mellett, mert ők az AKÖV emberei —. de nem teszik, mert az I '4-es építésvezetőséghez tartozónak vallják magukat, Jó érzés ehhez az építésvezetőséghez tartozni.-Pj197(1. május 34.
