Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-21 / 117. szám
Utolsó nap a kiállításon 1970. május 4-én nyílt meg Bonyhádon az ipari tanulók kiállítása. A kiállított munkák készítői közül többen a MüM 504-es számú Szakmunkás- képző Intézet tanulói. Ezen kívül itt találjuk a ruházati, a bőripari és a vasipari ktsz ifjú munkásainak alkotásait is. A kiállítást két héten keresztül lehetett megtekinteni. Látogatottságát bizonyítja, hogy a vendégkönyvbe igen sokan jegyeztek be. A kiállítást körülbelül ezemégyszázan nézték meg. A kiállításnak egy hiányossága volt, amit a felnőttek közül többen szóvá tettek: a kiállított tárgyakon nem volt feltüntetve az alkotó neve. A kiállítás célját Békési Ferenc szakfelügyelő így foglalta össze: — A munka nemcsak az élet értelme, hanem a boldogság forrása is. G. R. Készülnek a kismotorvizsgára Gépjárműszakkör alakult a tanév elején a dombóvári Zrínyi Ilona Általános Iskolában, Kiss Ernő igazgató vezetésével. Tizenöt nyolcadikos pajtás kitartó munkával, sok tanulással sajátította el a közlekedés szabályait, megismerték a jelzőtáblákat és megtanultak motorozni. Jelenleg is rendszeresen járnak a szakköri foglalkozásra, högy még e hónap végén eredményes, „kismotorvizsgát'’ tegyenek. Reméljük, hogy a szekszárdi vizsgabizottság tagjai, felkészültségükkel meg lesznek elégedve. S ha igen, akkor boldogan mondhatják majd az ifjú jogosítvány tulajdonosok, hogy nem hiába tanultak. WUSCHING ANTAL „Yfilláiunk is vannak fenyvesek44 IRODALMI EST PAKSON Május 11-én „Minálunk is vannak fenyvesek” címmel irodalmi estet tartottak a paksi járási könyvtárban, neves művészek — Tompa Liászló előadóművész és dr. Czine Mihály irodalomtörténész — közreműködésével. A műsort Tompa László egy verssel nyitotta meg, majd dr. Czine Mihály ismertette az est programját, azután az erdélyi magyar irodalomról tartott előadást. — A magyar irodalom nagyjai közül sokan származnak Erdélyből. Például: Ady Endre, Kaffka Margit, Ter- sánszky Józsi Jenő, és még sokáig sorolhatnánk a példákat, de inkább Ady Endre szavait idézem: „A magyar irodalmat keressétek valahol, talán Erdélyben meglelitek’'. Ezután Ady Endre Corvináiból. Apáczai Csere János Akadémiai beszédéből hallhattak részleteket a vendégek. Nagyon tetszettek Tompa László jól összeválogatott verselőadásai, mert magába foglalta a régi, a közelmúlt és a mai erdélyi magyar költők alkotásait. Müller Erzsébet úttörőriporter BEMUTATJUK TÓTH JUDITOT Tóth Judit a szekszárdi Garay János általános iskola tanulója. Példás úttörőmunkájával kivívta társai megbecsülését. — Judit, mondj néhány szót úttörőmunkádról. — Egy ötödik osztályos őrsnél vagyok őrsvezető, osztályomban pedig őrsvezetőhelyettes. Nagyon szeretem munkámat, s mindent megteszek azért, hogy a legfiatalabb úttörők is jól érezzék magukat az őrsi foglalkozásokon. Emlékszem, mikor a Lenin- ünnepségekre készültünk, a pajtások képeket gyűjtötted egy album készítéséhez. Őrsöm lázas munkában volt, melynek eredménye egy valóban nagyon jól sikerült Lenin- album lett. — De nemcsak dolgozunk és tanulunk. Az őrsi foglalkozások végén játszani szoktunk. Természetesen a legjobban ezt szeretik a gyerekek. — Ügy tudom, részt vettél karácsonykor, a Parlamentben megtartott fenyőfaünnepségen. — Igen. Nagyon szép és kedves emlék volt ez számomra, és megtisztelő volt az, hogy tanáraim és a csapatvezetőség ezt, e nagy kitüntetést nekem adta. — Milyen volt a tanulmányi átlagod félévkor? — Sajnos, csak 4.8, s most azon igyekszem, högy év végére javítsam kitűnőre eredményemet, — További munkádhoz sok sikert kívánok, s együtt fogunk örülni veled, ha a bizonyítványodat sikerül kitűnőre javítanod és reméljük, az úttörőmozgalomban továbbra is ilyen jó eredményeket érsz el. Nagy Viktor VörÖskereszfes verseny a váraljai iskolában Az elmúlt napokban zajlott le a váraljai iskolában az ifjú egészségőrök versenye. A .tanfolyamot Fodor Lászlóné tanárnő vezette. A zárt borítékokból fogas kérdések kerültek elő. A hetedik és nyolcadik osztályos pajtások feladatai között szem-, nyak-, sebkötözés, a beteg hordágyon történő szállítása, stb. szerepelt. A vizsgán nemcsak gyakorlati kérdések voltak, hanem elméletiek is. Például: Mi az agyrázkódás oka, mi az epilepszia, mi a hisztéria? Nemcsak a hetedik és nyolcadikos pajtások versenyeztek, hanem az ötödik és hatodik osztályosok is. Olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, hogy például mit tennének, ha egy baleset szemtanúi volnának? Természetesen 'ezekre a kérdésekre mindannyian helyesen .válaszoltak. 1 A két csoportnak azonos kérdéseket is tettek fel; például mi az ifjú egészségőr feladata és kötelessége? — Az ifjú egészségőr feladata az iskola, az osztályok, az utca és az otthon rendben tartása — hangzott a válasz. Reméljük, hogy a vörűske- resztes pajtások nemcsak tudják, hanem saját munkájuknak is érzik ezeket a feladatokat. Tehát akit megválasztottak vöröskeresztesnek, az ne felejtse el, hogy komoly feladata és kötelessége van. Fritz Judit úttörőriporter Látogatás Zsugori uramnál A hetedikesek ebben a tanévben tanulják Csokonai Vitéz Mihály Zsugori uram című versét. Nos, ehhez az emberhez látogattam el, képzeletben. A város polgárai vál- lukat vonogatva hol jobbra, hol balra „igazítottak el’ utamon. Végül is egy tíz-tizenegy év körüli fiú mutatta meg a versben szereplő Zsugori úr házát. Megkérdeztem a fiútól, mi az oka a mindig más irányba igazításoknak? — Sok ilyen úr van ám a XVIII. század Debrecenjében — volt a válasz. A falu szélén a szégényta- nyától elkülönülve, egymagában roskadozik Zsugori uram viskója. Az ajtó nyikorogva nyílik, az ablakon keresztül csípős hideg áramlik. A ház ura mogorván fogadja félénk köszönésemet. — Miért költözött ide? — \ faggatom — hisz palotában, urasan is élhetne? — Azám! Urasan! De arra senki sem gondol, hogy én szerencsétlen, honnan venném azt a sok aranyat — siránkozik. — Az a versfaragó azt írta, hogy egy aranyamat elvitte a szél. De azóta már kettő elúszott és csak hatot kaptam... — hadonászik, hosszú ujjaival tologatja maga előtt az aranyakat. Hová jutok én? Jaj, jaj, mi lesz velem! — jajong, megfeledkezve a telt láda aranyáról, palotairól, a többi megszámlálhatatlan kincséről. Látogatásom további terve kudarcba fulladt, mert az a kapzsi, fukar öreg úr másról nem hajlandó beszélni, mint az ő. nagy-nagy „nyomorúságáról". Müller Erzsébet úttörőriporter Az AEROFLOT vezérgépe Végezetül, sokat beszélnek Két éve repül a kontinensek között a szovjet AEROFLOT vezérgépe. az Iljusin—62. Sok ország repülési szakértője elismeréssel nyilatkozik róla. Most a Szovjetunió repülőgépipari minisztériuma felterjesztésére Lenin-díjjal tüntették ki a gép konstruktőri gárdáját, élén Szergej Iljusin Lénia- díjas akadémikussal. Hogyan született meg az IL —02? Iljusin és kollégái abból a szempontból indultak ki, hogy a szovjet légiforgalmi társaságnak szuperszonikus távolsági utasszállító gépre van szüksége. Nyújtson kényelmet az utasoknak, üzemeltetése legyen gazdaságos és biztonságos. ... Az asztalon rajzók tömege. A képzeletbeli gép üresen áll a földön. Itt van az orrtámasz, ott pedig a futómű tartószerkezete. Hol van most a gép súlypontja? A szokásosnál jóval közelebb a szárnyakhoz. A hajtóművek viszont nem a szárnyakon, hanem hátiul vannak elhelyezve. Most terheljük meg a gépet. A súlypont messzire előretolódik. Hová tegyék tehát a futómű fő tartószerkezetét? Az üres gép súlypontjába? Lehetne. Csak túl közel lesznek a farokrészhez. Mekkora sta- bilizátorra lesz szükség? Űjabb felesleges súlytöbblet. De nem is ez a lényeg! Csak a laikusak nem értik azonnal, hogy miről van szó. Az Iljusinnál összegyűlt konstruktőröknek elég volt egy pillantást vetniük a rajzokra. Minél közelebb kerül a futómű fő tartószerkezete a farokrészhez, annál nagyobb lesz a hátsó farokmű ellenállási síkja. A földön guruló gépnél a hátsó farokmű mozgó része horizontális síkban felfelé tér majd el, s a gép nem tudja emelni orr-részét. Az elülső támaszték kereke nem válik majd el a betontól. Nem lesz ereje, hogy felemelkedjék! — Növelni kell a magassági kormánylap felületét — ajánlotta valaki, mint egyetlen . megoldást. Iljusin elgondolkodott, majd a következő megoldást ajánlotta.: — Nekünk az kell, hogy a földön álló üres gép „ne üljön’' a farkára. Ennek elkerülésére iktassunk be egy hátsó támasztékot szabadon futó kerékkel. A gép megterhelése után ezt egyszerűen behúzzák. Majdnem három tonna súlyt takarítunk meg. ... Nemrégen a következő eset szem- és fültanúja voltam Szingapúrban: — Milyen sorrendben óhajtja a gép rakodását? — kérdezték az ottani repülőtér mérnökei pilótánktól. Pilótánk elmosolyodott: — Teljesen mindegy. A gépnek nem számít. Üresen is. és terhelten is szilárdan áll a földön. Mind a ..négy lábán". Nagyon érdekes és eredeti a szárnyfelületek aerodinamikai megoldása. Egy mesebeli óriásmadár szárnyaihoz hasonló szárnyakon nyugszik a gép. s ez nemcsak az utazómagas- ságban, hanem előre nem látott légörvények, légzsákok esetén is biztosítja a biztonságos repülést. A gép berepülő pilótája meséltf, hogy a próbarepüléNépújság 5 1970, május 21. sek alkalmával. Iljusin személyes utasítására, különleges ejtőernyő-szerkezetekkel szerelték az IL—62-t. de ezekre a mentőszerkezetekre egyetlen egyszer sem volt szükség. Az egyik pilóta elmondta, hogy az óceán repüléseiméi a legfontosabb — a gép megbízhatósága. Ha ez nincs meg. az utas megijed és inkább hajójegyet vált. az IL—62 egyszerűségéről és megbízhatóságáról. Gyártásának, üzemeltetésének egyszerűségéről. Ez így is van, mert az egyszerűség szervesen ösz- szeolvad a mai modem repülőgépgyártás tökéletes technikájával. Az IL—62 bizonyos tekintetben nemcsak eléri, hanem túl is szárnyalja a világ legmodernebb utasszállító gépeit.
