Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-21 / 117. szám

Erkölcs es jog Egy véget nem érő lakásügy Első a Szekszárdi és Vidéke T ermclőszövetkezetek Területi Szövetsége Választás előtt a nőbizottságok Más járásban, Hogy ész köz­ségben van a Gyönki Gép­javító Állofnás tulajdonában egy lakás, amellyel, ha meg­feszül a tulajdonos, akkor sem tud rendelkezni. Gyakorlatilag nem lakja ugyan már a régi főbérlő (örökölt házába költö­zött), azonban hasztalan a gépjavító állomás vezetőinek próbálkozása, hogy saját dol­gozójuknak juttassák azt. A hosszas huzavona, a határozat­lanság és a joghézag miatt nem tudnak érvényt szerezni annak, hogy a lakásra rá­szorult vállalati dolgozó bir­tokba vehesse az előző főbérlő által már elhagyott lakást. Egy ízben már határozott a lakásügyi hatósági jogkörrel felruházott hőgyészi községi ta­nács, mégsem történt semmi ér­demleges. Ezt követően, éppen helyszíni tapasztalatai alapján, a hozzájuk küldött fellebbe­zés ellenére jóváhagyta a já­rási tanács az első határozatot, melyben a lakás kiürítése dol­gában döntöttek. A gyönki gép­javító vezetőinek legnagyobb megrökönyödésére, nemcsak végrehajtatlanul maradt a jogerőssé vált döntés, hanem a járási tanács igazgatási osztá­lya 1970. február 24-én még vissza is vonta azt. Több mint nyolc éve meg­szűnt gépállomási munkaviszo­nya, azóta másutt dolgozik Stefán Antal. Nem lakik ott, mégsem lehet a szolgálati la­kást másnak birtokába adni. Tiltakoznak Bozsó János, a Gyönki Gép­javító Állomás igazgatója: — Meggyőződtek arról a la­kásügyi hatóságok, hogy ma is üresen áll ott a szolgálati lg- kás. Nem értjük, miért kei- lett olyan határozatot hozniok, amelynek végrehajtásával ők maguk sem értenek egyet. Per­sze, hogy alább hagy bizako­dásunk, ha ilyen igazságtalan intézkedést és ügyintézést olyan szervnél ' tapasztalunk, amelynek feladata lenne a la­kosság ügyes-bajos problémái­nak az elintézése. Ha a lakás kiürül, a Tuza-család kapja, de ez nem rajtunk múlik. Válla­latunk a második határozatot a megyei tanács igazgatási osz­tályán megpanaszolta, onnan választ még nem kaptunk. Tuza Béláné, aki hároméves gyermekével és férjével albér­letben várja, majd csak önálló otthonhoz juthatnak: — Már az őrület határán va­gyok. Megkaptuk, de vissza is vonták. Nem tudjuk, miért nem adják át a lakást, nagyon rá volnánk szorulva: Nem si­kerül felénk fordítani a taná­csot, azok őket pártolják. A faluban mindenfélét össze­vissza beszélnek. Mondják, Ste- fánék nem is akarnak vissza­menni, oda csak férjhez ad­nák majd a lányukat és akkor már nem lehet őket kitenni. Zörényi Zoltán, a megyei ta­nács igazgatási osztályának elő­adója: — Ebben az ügyben jog­orvoslattal nálunk senki sem élt, panasz nem érkezett hoz­zánk. Mi csupán a járási igaz­gatási osztály másodfokon ho­zott, visszavonó határozatát kaptuk meg, amit hozzánk tudomásulvétel végett küldtek be. Dr. Miszlai György, a Tolna megyei Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat igazgatási osz­tályának vezetője; — Erősen sérti az új határo­zat vállalatunk érdekeit, igaz­ságérzetünket. Az utóbbi dön­tést feltétlenül megpanaszol­juk a megyei igazgatási osztá­lyon. Határidőben vagyunk, indokainkkal jogi érveinkkel alátámasztott panaszunkat megküldjük, vállalatunk nem nyugszik ebbe bele. ök tehát protestálnak. Mind­ezek ellenére az év elején (még a visszavonó határozatot megelőzően) Stefán Antal elő­ször keresettel fordult a szek­szárdi járásbírósághoz, majd utána kérte a per megszünte­tését. Az is e furcsa ügy za­varosságaihoz tartozik, hogy ezt a tényt kevesen ismerik az illetékesek közül. Legalább öt olyan emberrel beszéltünk, aki úgy tudta, lefolytatták a pert és azt Stefánék nyerték meg. Miért változtatták meg ? Hogy tisztábban lássunk, fel­kerestük Hegyi Imrét, a bony­hádi járási tanács lakásügyi előadóját. — Miért vonták vissza a la­kás elhagyására kötelező első határozatot? — Visszavontuk, mert a tör­vény értelmében ezt tehettünk. Ugyanis az elsőfokú lakásható­ság, a községi tanács, fel kel­lett volna szólítsa Stefán An­talt, hogy kérje a lakás men­tesítését. Ez elmaradt, meg kellett tennünk. — Kérje a mentesítést? For­málisnak tűnik. Ha a mások szerint helyes határozat önök szerint törvénytelen volt, ak­kor miért hozták meg? — Törvényes volt és még­sem az első. Végtére is régóta nem dolgozik Stefán a gép­javítónál, anyósától örökölt egy házat, de fenntartja a szolgá­lati lakást is. Véget akartunk ennek vetni, de talán csere­lakást kellett volna biztosítani számára. — Cserelakást ? Kifogásol­ják, mondván, hogy furcsa ki­játszáshoz ad segédkezet a ta­nács. — Kétségtelen, hogy Stefán úgyszólván jogcím nélküli bérlő. A télen magam voltam a helyszíni szemlén, beigazoló­dott, hogy ő maga nem lakja a lakást, csupán néhány bú­tordarabot hagyott ott. — Sokáig türelemmel volt a gépjavító és lett volna hova menni. — örökölt, lett volna és van hová mennie, mégsem költö­zik ki. Valóban az lett volna tőle a helyes eljárás, ha ki­megy és átengedi. Nem tette,. Igen, a cserelakás. Sajnos, a lakásrendelet nem tér ki arra, megfelelő-e az örökölt lakás, illetve az cserének tekint­hető-e? — válaszolja. Hézagos, erre az esetre nem terjed ki a jog, — úgy tűnik. Az előzőkhöz még annyit, hogy Stefán Antal — éppen ő —, nem átallotta a kommunista er­kölcsre hivatkozni, mondván, hogy az általa örökölt házban lakó apósa szereti a magányt. Miként látják a hőgyészi községi tanács vezetői? — Miért nem hajtották vég­re az első határozatot, hiszen jogerőssé vált? — kérdezem. Pál Imre vb-titkár a követ­kezőket mondja: — Amikorra az hatályossá vált, Stefán időközben a bíró­sághoz fordult. — feléli. Ű úgy tudja, hogy a bíróság helyt adott Stefán panaszának, sőt, ott a járási igazgatási osz­tályt megrótták. Most megle­pődve értesül, hogy nem vit­ték végig a Pert, mivel a fel­peres visszavonta a keresetét. Hogyne tette volna, ha neki kedvez a megmásított döntés! — Befejezettnek tekintik-e így önök ezt az ügyet? Mind a községi vb-elnök, mind a titkár azt felelik, hogy nekik ninrs joguk felülvizs­gálni a felettes hatóság dön­tését. mely szerintük is sérti a gépjavítót és annak dolgo­zóját. Ennek ellenére sem vá­lik dicsőségére a két tanács­nak a következetlenségről és felületességről árulkodó hatá­rozat. Véget ér-e ? Teker vény es óriáskígyóvá vált, a Stefán kontra Tuza ügy, mintegy gyűjtőjeként a véget nem érő gondoknak, és huzavonának. Ha fellebbeznek is, így nehezen, bajosan jut jogos tulajdonához a Gyönki Gépjavító Állomás. Mit kíván a szocialista er­kölcs? Ha igaz a spekulációs törekvés, ha nem, indokolt, érthető, hogy nem csitulnak a kedélyek. Meddig tarthat még e rengeteg energiát elrabló ügy közérdekű befejezése? Ha nem lenne Stefánnak hova mennie, az más. De van, és különben sem tartható e fele­más helyzet a végtelenségig... Könnyelműség, megengedhe­tetlen luxus ekkora lakásín­ségben kihasználatlanul hagy­ni, vagy bútorraktámak tekin­teni egy vállalati tulajdonban levő szolgálati lakást. Ki vethet véget a helyben- topogásnak, mely szerv és mi­kor szünteti meg az áldatlan állapotot? Ki a megmondha­tója? Kerüljön összhangba az erkölcs és a jog. Való igaz, megérett a kritikai felülvizs­gálatra a lakástörvény, s ezt a joghézagot differenciált ál­lásfoglalással kéne betölteni addig is. így riogatásnak, megfélemlí­tésnek tűnt a per, amely be­fejezetlen maradt. Nem ár­tott volna végigvinni. Arra is érdemes lenne ügyelni, hogy senki ne csinálhasson paprika­jancsit a köz érdekében fá­radozó. igaz ügyet képviselő emberekből. SOMI BENJAM1NNÉ Az MSZMP Központi Bi­zottsága 197p. február 18—19. ülésén hozott határozata ér­telmében a nőmozgalom az egész társadalom ügyének rangjára emelkedik. A szük­séges szervezeti, irányítási változások e célnak megfele­lően kiemelik a mozgalmat a nőtanácsok leszűkült keretei közül, hogy társadalmunkban a nők helyzete a szocialista társadalom elvárásainak meg­felelő ütemben és mérték­ben javuljon tovább. A nő­kérdés a fenti határozatnak megfelelően a párt minden­napos munkájának fontos ré­sze lesz. Az irányítás tehát a lehető legjobb kezekbe ke­rül, és nem is történelmi előzmények nélkül. Hiszen a kommunista párt volt minden időkben a női egyenjogúság élharcosa; huszonöt évvel ez­előtt — a megváltozott tör­ténelmi körülmények között — ugyancsak a párt bontott zászlót ,és szólította csata­rendbe a nőket. Csütörtökön délelőtt 9-kor kezdődik a megyei kórház kultúrtermében a gyógyszer­tári asszisztensek szakmai­politikai nagygyűlése. A szak- szervezet által életre hívott gyógyszertári asszisztens-szak­csoport rövid fennállása óta ez a nagygyűlés ígérkezik a legnagyobb szabású esemény­nek. A nagygyűlés tulajdon­képpen a szakmai képzés időszakosan megteremtett fó­ruma, ahol nemcsak előadá­sok meghallgatására nyílik mód, hanem a tapasztalatok, vélemények cseréjére is. Ezeken a szakmai nagy­gyűléseken gyógyszerészek és asszisztensek tartanak elő­örvendeties dolog, hogy a megvalósítandó szervezeti, irányítási változások tenniva­lóinak sürgősségét elsőként a Szekszárd és Vidéke Terme­lőszövetkezetek Területi Szö­vetsége ismerte föl és hívta össze a termelőszövetkezeti nőbizottság megválasztására a már korábban létrehozott nőbizottságok titkárait. A tanácskozásra pénteken délelőtt fél 10-kor Szekszár- don került sor a megyei ta­nács klubjában. A résztve­vők feladata létrehozni a te­rületi szövetség nőbizottsá­gát. Fehér Lajosné, a TOT tit­kárságának tagja, a SZÖVOSZ nőbizottságának el­nöke tart előadást Az MSZMP KB határozatából adódó társadalmi, politikai és termelési feladatok a ter­melőszövetkezetekben és te­rületi szövetségekben cím­mel. Az előadást követő esz­mecsere után kerül sor a szövetség nőbizottságának megválasztására. adásokat, amelyeknek téma- tery.ét mindenkor az idősze­rűség diktálja. Ez alkalom­mal megemlékeznek a szak­csoport tagjai a gyógyszertá­ri központok 20 éves tevé­kenységéről, hazánk felsza­badulásának 25. évfordulójá­ról is. Rieder Gyula gyógy­szerész tart előadást a gyógy­szertári központok — minc.e- nekelőtt a Tolna megyei Gyógyszertárközpont 20 éves múltjáról, gyógyszerellátá­sunk fejlődéséről. A határkő, a gyógyszerellátás fejlődésé­nek vizsgálatában is a. fel- szabadulás. Jaksa Istvánná, a nagy do­rogi gyógyszertár asszisztense „A modern terápia veszélyei” címmei tart előadást, majd Csuka Ferenc gyógyszerész előadása hangzik el az új gyógyszerkészítményekkel kap­csolatos technológiai tapasz­talatok témaköréből, különös tekintettel a szabványos vény­mintákra. A szakmai nap program­jának megfelelően, az előadá­sokat vita követi, majd sor kerül Szekszárd legifjabb és egyben legmodernebb gyógy­szertárának, a 3. számú gyógy­szertárnak a megtekintésére, ahol az aszeptikus gyógy­szerkészítés gyakorlatával is­merkedhetnek meg a látoga­tók. Népújság 7 1970. május 21. A köleseit Tüzép-telep felhívja a közületek és a lakosság figyelmét, hogy a Tüzép-telepen az alábbi áruféleségek bő választék­ban és korlátlan mennyiségben jelenleg megvásárolhatók, s kéri a közületi és magánvásárlókat, hogy vásárlási igé­nyükkel a Tüzép-telepet felkeresni szíveskedjenek. Csempe színes mintás, 4 féle színben, olasz import. Különböző kerítésoszlopok, 200 literes beton­kádak, betongerendák különböző méretben. E, F, G jelű fedéllemez hajópadló, 3ü-as be­tonáteresszel, betontálca 100,'60-as méretben, különböző méretű nyílászáró szerkezetek bő vá­lasztéka, ezenkívül különböző építőanyagok. (369) MA: nagygyűlés gyógyszertári asszisztensek részére

Next

/
Oldalképek
Tartalom