Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-20 / 116. szám
A realitások rangja Mire jó a Herolit? Szakmai bemutató Pakson A lehetőség ég a megvalósíthatóság, a realitás és a vágy összekeverése a magánéletben is konfliktusokhoz, esetleg neuraszténiához vezet — még kevésbé alkalmazható elv ha országok jövőjét tervezik. Az igények természetesen itt sem kevésbé nyomasztóak, mint a személyes életvitelkien; a gazdagabb ismerős vagy szomszéd színvonalának követése, a vendégségben tapasztalt jólét vonzereje országos méretekben is olyan tényezők, amelyekkel számolni kell. A gazdaságfejlesztés célrendszereként jól használhatók a nemzetközi összehasonlításnak azok az adatai, amelyek a nálunk jobb módú országok fokozatos utolérésére, elmaradottságunk felszámolására ösztönöznek. Nyilvánvaló, hogy az ipar, a mezőgazdaság a szolgáltatások távlati programjait hiba lenne valamiféle légüres térbe helyezve kidolgozni, egyszerűen lineáris egyeneseket húzva a növekedési grafikonon, nem számolva a pályaívet már befutott országok tapasztalataival. Más kérdés azonban gondosan tanulmányozni a gazdaságfejlesztésben előttünk járók tapasztalatait, és ismét más a realitást mellőzve, nem számolni a növekedés hazai lehetőségeivel és sajátosságaival. Volt idő, emlékszünk rá, amikor gazdasági terveinkben végletesen háttérbe szorultak ezek a sajátosságok. Elég talán csak arra utalni, hogy még a földrajzi, éghajlati sajátosságok is mellőzhetőknek tűntek — akkoriban próbáltunk gyapotot termeszteni, guminövényt meghonosítani egy Közéletünk Pénteken délelőtt ülést tartott a Dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A tanácskozás napirendjén két jelentős téma szerepelt. Megtárgyalta a végrehajtó bizottság Farkas Aladár művelődésügyi osztályvezető jelentése alapján az általános iskolai oktatás helyzetét, különös tekintettel a hátrányos körülmények között élő tanulók oktatásának hatékonyságára. Ezt követően dr. Zahorcsek Alfonz megbízott egészségügyi osztályvezető számolt be a város egészségügyi helyzetéről, a rendelőintézet tevékenységéről. A városi tanács végrehajtó bizottságának ülése bejelentésekkel ért végét. jelszó alapján, amely szerint: az objektív akadályok arra valók, hogy legyőzzük őket. T ermészetesen sem a gyapottermést elsorvasztó időjárási viszonyok, sem a tervek irreális feszítését határoló lehetőségek nem igazodtak ehhez a jelszóhoz. S azóta sok tapasztalatból tanultuk meg, hogy az objektív akadályok — más szóval: lehetőségeink, adottságaink határai — arra valók, hogy tudományos gondossággal számoljunk velük, mérlegelve a körülmények keretezte mozgásteret. s a pontokat, ahol e tér határai reálisan tágíthatok. Pontos és tömör elvi összegezését adja e problémának Nyers Rezső a Gazdaság című folyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmányában. Huszonöt év gazdaságpolitikai tanulságait összegezve rámutat: ... „A szocialista forradalomnak és a szocialista építő- munkának is megvannak az általános alapelvei, amelyektől eltérni nem szabad és megvannak a nemzeti sajátosságai, melyek szem elől tévesztése szintén politikai csődhöz vezethet. Nehéz lenne megmondani, melyik a rosz- szabb és a veszélyesebb, az első, vagy a második hiba. Az első — letérés a szocializmus tudománvos-eszmei alapjáról. A második — elrugaszkodás a konkrét valóságtól.” Mindez arra mutat, hogy elvi szempontból ma már nem keverjük össze lehetőségeinket a feszítő igényektől ihletett óhajokkal. Az országos gazdaságpolitika gyakorlatában is mind határozottabban érvényesüli ez az elv. Jól szemlélteti ezt a negyedik ötéves terv napjainkban folyó szakmai vitája, amely a központilag kidolgozott irányelvek sajátosságokat érvényesítő, lehetőségeket hasznosító téziseire épül. Ilyen például az a törekvés, hogy a gazdaságszerkezetet a legnagyobb előnyök elve alapján korszerűsítjük; hogy a következő öt évben intenzíven folytatjuk az energiastruktúra átépítését a nálunk különösen költséges szilárd tüzelőanyagokról a szénhidrogénekre; hogy kiválasztunk néhány, a fejlesztésre különösen alkalmas iparágat és anyagi eszközeinket ide koncentráljuk. Túlzás lenne azonban azt állítani, hogy a lehetőségeket, sajátosságokat érvényesítő elv maradéktalanul megvalósul a vállalati gazdálkodásban is. Köztudomású, hogy az országos ágazati szerkezet korszerűsítését ' korántsem kíséri megfelelő ütemben a vállalati gyártmányszerkezet átalakítása. S bármily elvontlnak, közvetettnek tűnik is a kapcsolat a nemzeti sajátosságok elvi-eszmei megfogalmazása és a vállalati gyártmányszerkezet között, a valóságban rendkívül szoros az összefüggés. A z a vállalat például, amely úgy szervezi exportját, hogy nagy tömegben szállít külföldre különösen anyagigényes és csekély szellemi munkát sűrítő termékeket, akkor is megsérti a sajátosságainkhoz való igazodás elvét, ha az nincs elhatározott szándékában. Nyilvánvaló ugyanis, hogy olyan országban, ahol a termelés rendkívül importigényes — és ez a mi egyik legfontosabb gazdasági sajátosságunk! —. a sok anyagot tartalmazó termékek exportja a másik oldalon gyorsan növeli a behozatalt, s mindez végső soron rontja külkereskedelmi mérlegünket. Folytathatjuk a sort a vállalati gazdálkodás ellenkező előjelű példáival; az is sajátosságaink mellőzését jeleníti, ha olyan gyártmányokat szállít egy-egy iparvállalat, és vesz át a kereskedelem a hazai piacra, amelyét olcsóbban, előnyösebben hozhatnánk be külföldről. Nem mind arany, ami importot takarít meg — mondhatnánk az ismert közmondás variálásával, mert végső soron ez is a termelés anyagszükségletét, s benne sok importanyag keresletét növeli, holott talán kedvezőbb a készterméket behozni. Prózai, köznapi tényezőkhöz jutottunk a magas elvi kiindulópontról — de a valóság mindig ilyen: a nagy elvek a köznapi alkalmazás gyakorlatában öltenek alakot. Ilyen értelemben sok haszonna.1 járhat, ha a vállalati gazdálkodás tervezői i§ gondolkodnak a nemzeti sajátosságok, a realitások érvényesítésének elveiről! Másodszorra rendezik meg Csurgón az országos színjátszónapokat május 21 és 21 között. Az érdeklődéssel várt esemény színhelyére az ország gimnáziumainak, szakmunkásképző intézeteinek és szakközépiskoláinak legjobb színjátszó együttesei hivatalosak; számszerint 21 együttes vesz részt és 23 produkció bemutatása szerepel a színes és gazdag programban. A vendéglátó somogyiak mellett a Művelődésügyi Minisztérium, a MŰM, a Népművelési Intézet és a KIS? Központi Bizottsága a rendezője ennek a hagyományosság szerepére aspiráló eseménynek, ami mozgásba hozta a fönt már említett oktatási intézmények d'ák színjátszóit, főként a dunántúliakat. Az együttesek között tájegységünk városaiból érkezik a legtöbb színjátszó és versmondó együttes. A négynapos színjátszó-seregszemlén megyénket a Garay János gimnázium diákszínpada kéoviseli. Malus 21-én,' csütörtökön dél-lőtt 10 órakor kerül sor a 11. Csokonai diákszínáátsaóLapunkban már - hírt adtunk a Paksi Körzeti Építőipari Ktsz újdonságáról, a Herolit hőszigetelő műanyaghabról. A napokban megrendezett bemutatón a felhasználás lehetőségeit vitatták meg a szakemberekkel. Az új szigetelőanyag előnyös tulajdonságai már nem is vitathatók. — Pehelykönnyű, egv köbméter siVva mindöszsze 40 kilogramm, hőszigetelő képessége húszszorosa a téglafalénak, tehát 5 centiméter vastag Herolit-lemez egyméteres falat képes helyettesíteni, magas a hő tűrő képessége is, nem gyúlékony stb. Most már inkább arról volt szó, milyen célra, milyen formában lehet • felhasználni, mi módon lehetne — érdekelt építővállalatokkal esetleg közösen — létrehozni nagy gyártókapacitást. A lehetőségek széles skálájából, mi az az egy-két termék, amire „ráállhat” a szövetkezet. Abban ugyanis egyetértettek a részvevők, hogy nem ajánlatos a szövetkezetnek mindenbe belekapnia, válasz - szón ki alapos megfontolás, sokoldalú információ alapján néhány terméket, amiből aztán elláthatja akár az egész országot napok ünnepélyes megnyitására, majd mindjárt ezután Jókai Mór A nagyenyedi két fűzfa című diáki átékának előadásával lépnek színpadra a Kőszegi Hámán Kató Mezőgazdasági Technikum diákjai. A seregszemle első napjának programjában nyolc bemutató szerepel. A négy nap műsora azt Ígéri, h?sy igen változatos és szórakoztató lesz a nemes versengés. A bemutatásra kerülő művek szerzői között Jókci csakúgy megtalálható, mint Ady, Krúdy Gyula, Arisztophanész, Josef Karel Capek, Hárs László, Rozsgyesztvenszkij, vagy Sarkadi Imre, nem beszélve az irodalmi színpadok műsorának sokféleségéről. A diákszínjátszó-napok első napján, csütörtökön délután megkoszorúzzák a résztvevők Csokonai szobrát. Ismeretes, hogy a költő egykor tanára volt a nevét viselő csurgói gimnáziumnak és igen lelkes mentora a diászínját- szásnak. így születeti ma is szórakoztató és eleven komédiája a Karnyóné és a két szeleburdiak. A művelődési ház nagytermében és az udvaron állították ki a különféle, Herolit- tal „bélelt” paneleket, építőelemeket. Homlokzati burkolóelem OUTINORD-berende- zéssel épülő lakóházakhoz, műbetonpanel, vasbetonpanelek, tetőszigetelők, alumíniumlapokkal borított Herolit- lemezek „szerepeltek” a beA szakemberek — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium műszaki osztályvezetője, a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet mérnökei, több építőipari szövetkezet és vállalat vezető beosztású munkatársai — egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy nagy jövő vár a paksiak új termékére. Főleg a napjainkban egyre terjedő könnyű- ■ szerkezetes épületeknél lehet majd jól felhasználni. 1 A paksi szövetkezet egyelőre kísérleti üzemben állítja elő a Herolitot, óránként két köbmétert képes gyártani. Máris szállítják néhány építkezéshez, megrendelés alapján. A program szerint évi hatvanezer köbméterre szeretnék növelni a termelést, egy részét habként értékesítik, jelentős részét azonban feldolgozzák különféle panelekké. Pénteken a találkozó második napján az előző nap bemutatóiról rendeznek vitát, majd ismét a színre lépő együtteseké a szó. A II. Csokonai diákszínjátszó-napok második napján pontban déli 12 órakor mutatkozik be — a nap második együttesekét — a Garay-gimnázium színpada „2x2 néha 5” című zenés kabaréjával, amit Nagy Andor tanár rendezett. A mieink után a kaposváriak, a mohácsiak, budapestiek és veszprémiek következnek. A harmadik nap ismét az előző nap előadásainak értékelésével kezdődik, majd fél tíztől a kora esti órákig nyolc együttes mutatkozik be. Este nyolckor lesz Csurgó főterén a diákszínjátszó-napok résztvevőinek jelmezes karneválja. A színesnek és vidámnak ígérkező felvonulás és az elmúlt napok fáradalmait, tánc- mulatság hivatott feloldani. Vasárnap, május 24-én délelőtt 9-kor az előző napi bemutatókról rendeznek vitát, majd 11 órakor kerül sor a II. Csokonai diákszínjátszó- napok befejezéséi’«. Törzsgárda és termelés G Nem szükséges különösebb közgazdasági elemzés annak bizonyításához, hogy az az üzem, melyben csekély a munkaerő-vándorlás, ahol a dolgozók hosszú éveket töltenek agy munkakörben, könnyebben érhet el szép eredményeket, mint az olyan, ahol a helyzet ezzel ellenkező. Az elvi következtetések mellett azonban olykor különösen csattanós tények is érvelnek. Többször írtunk már arról, hogy a Tamási Állami Gazdaság termelési eredményei ki- emelkedőek, ami természetesen meglátszott a dolgozók bérezésén, tavalyi nyereségrészesedésén is. Nem említettünk azonban egy ezt — nem kis részben _ serkentő tényt. A gazdaságban huszonheten dolgoznak irányító beosztásban. Ezek háromnegyed része több mint tízéves, fele azonban tizenöt esztendőnél is régebben tartozik a gazdaság kotelekebe. A félezer állandó dolgozónak ugyancsak több, mint fele másfél évtizednél hosszabb ideje találja meg itt számítását, dolgozik a gazdaságban. Majdnem teljes egészében közülük került ki az a százharminc személy aki a közelmúlt években különböző fokozatú kitüntetésekben részesült. Még ipari üzemek is megirigyelhetnék a Tamási Állami Gazdasag példátlanul jó munkaerő-vándorlási mutatóit. 1969-ben mindössze tizenöten léptek ki innen, az összléiszám 3 százaléka. TÁBORI ANDRÁS II. Csokonai diákszínjátszó-napok Csurgón Több száz résztvevő — Huszonhárom bemutató — Jelmezes karnevál mutató”.
