Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-01 / 101. szám
FÓKUSZ i::32iiiiiiin*iiiiiinii Szemelvények külföldi újságokból Mao feleségének kulturális politikája Bebizonyosodott, hogy Mao felesége, Csiang Csing az életben jobb drámát tud csinálni, mint a színpadon, olyannyira, hogj sikeresen bejutott a kulisszák mögé, amikor a pekingi vezetőség berekesztette a kulturális forradalmat. Politikai platform hiányában Csiang Csing azóta a kulturális területre koncentrál, ahol komoly funkciót tölt be. Tekintettel múltjára., Csiang Csing természetesen a kínai opera reformját Vette védnöksége alá, de a múlt nyár óta a kultúra minden más területét is felülvizsgálják. A hagyományos szemléletmód megváltoztatása és a század első Celében Kínába behatolt liberális európai eszmék maad ványainak kiirtása fontos Pekingnek, ha Mao elképzelése szerint át akarja- formálni a kínai népet. Csiang Csing tevékenysége tehát nem jelentéktelen, noha az esetleges kár, amelyet okozhat, nem ér fel azzal a rombolással, amelyet a kulturális forradalom alatt véghezvitt. Múlt nyár eleje óta a kínai sajtó szüntelenül bírálja a; színházat, a könyveket, a filmeket, sőt a hagyományos mesemondókat is. Sor került a hagyományos tendenciák elfojtására és a „nyugati eszméknek”, például Sztanyiszlavszkij rendezői eszméinek bírálatára. Peking kirohanásai nemrég egy filmsorozat ellen irányultak, amely a Kuomintangot épp olyan rokonszenvesnek ábrázolta, mint a népi felszabadító hadsereget, lebecsülte Ián Piao katonai eredményeit, amelyeket a polgárháború idején Eszakkelet-Kínában elért, sőt hangsúlyozta a háború negatív aspektusait: a gyötrelmet, az erőszakot, a nyomort, a szorongást. Pekingnek mindig meg kellett birkóznia a lakosság nagyon hagyományos gondolkodásának rejtett áramlatával. Mihelyt a politikai ellenőrzés csökken, a köznép abbahagyja Mao gondolatainak kötelező olvasását és visszatér a mesékhez, amelyek császárokról és tábornokokról, tudósokról és szépségekről, szellemekről és tündérekről, sőt Konfuciusról szólnak. , Ez az alaptendencia alakult ki a kulturális forradalom alatt és után, és egyidéjűleg liberális eszmék terjedtek el az irodalomban és a művészetben. A kulturális .forradalom okozta közigazgatási zűrzavar látszólag lehetőségét nyújtott a tartományokban a forradalmi dráma rokonszenvesebb bemutatására, és előadtak néhány úgynevezett „forradalmi mintaoperát”, amelyeket Csiang Csing rendezett. A szerepeket megváltoztatták, de régi operai kosztümöket használtak az előadásokon. A politikai okokból elbocsátott színészek vándorszínészeknek csaptak fel, hagyományos dara-, bokát és új változataikat mutatták be. Ifjú szerelmesek forradalmi dalokat énekeltek és a forradalmi táncokban rock and roll- és lázadó motívumok keveredtek. Intellektuálisabb szinten a színdarabok hőseinek megeJevenítésére vonatkozó nyugati eszméket erősen bírálták. Sztanyiszlavszkij és „módszere” volt a kampány fő célpontja, noha nehéz elképzelni, hogy Sztanyiszlavszkij nak valaha is nagy befolyása lett volna a kínai színházra. (Far Eastern Exonomic Review) Mao tanítását a fodrászok is hasznosítják Mao elnök forradalmi gondolatainak jóvoltából a borbélyok rájöttek, hogy mindeddig helytelenül értelmezték hivatásukat. Most undorodva gondolnak ko-1 rábbi viselkedésükre. Hogy ismét kiérdemeljék a megbecsülést, elhatározták, hogy mozgalmat indítanak és változtatnak a vendégek iránti magatartásukon. A legszegényebb külsejű embereket soron kívül borotválják, nyírják meg. sőt a borbély ad nekik pénzt, hogy — ha nagyon koszosak —. elmehessenek a fürdőbe. Gyakran súlyos problémákat kell megoldaniuk. Nem szabad megengedniük, hogy egy olyan forradalmi országban, mint Kína, az emberek hosszú hajat viseljenek, mert ez a hajviselet a burzsoá dekadencia kifejezője. Egyszer azonban egy vendég zavarba hozta őket. Azzal érvelt, hogy maga Mao elnök is meglehetősen hosszúra növesztette a haját. A borbélyok az első pillanatban nem tudtak visszavágni, de azután az egyiknek mentő ötlete támadt: figyelmeztette az akadékoskodó férfit, hogy Ő nem Mao Ce-tung, tehát nem is élvezheti a nagy tanító előjogait. Mert Mao — függetlenül attól, hogy milyen a frizurája —, sohase kerülhet kapitalista, vagy revizionista hatás alá. Ezzel a megállapítással a vendég is egyetértett és azon nyomban kurtára nyiratta a haját. A kínai fodrászipar több forradalmi megmozdulást élt át az elmúlt években: 1959-ben például bevezették a láncrendszert. Ha a vendég betért a borbélyüzletbe, hogy megborotválkozzék és fejet mosasson, az üzletvezető bevezette a haj vágó részlegbe. Fehér kendőt terítettek a nyakába, és miután néhány percnyi várakozás után rákerült a' sor, egy borbély megnyírta. Ezután a haj mosó osztályra küldték, itt kék kendőt kanyarítottak a nyakába és egy másik fodrász megmosta a fejét. Ezt követően — sárga kendővel a nyaka körül —, a borotváló osztályon megborotválták. majd ismét egy másik részlegben megszárították a haját, miközben zöld kendőt viselt. Az ötödik helyen, — lila kendővel a vállán —, olajjal kenték be a vendég haját és megfésülték. A láncrendszerben a hajvágás, fejmosás és borotválkozás több mint másfél óráig tartott, pedig egy ügyes fodrász mindezt sokkal rövidebb idő alatt is meg tudja csinálni. Dehát akkor egész Kínában a láncrendszer volt a divat, és a borbélyok sem vonhatták ki magukat a forradalmi mozgalmakból. A hatvanas évek elején az előjogok uralkodtak a fodrászatban. Ha egy mérnök, egyetemi tanár, párt- funkcionárius. vagy tiszt érkezett a műhelybe, soron kívül a székbe ültették, nehogy a várakozás miatt késedelmet szenvedjen forradalmi feladataik elvégzése. Most szakítottak ezzel a módszerrel, és a legszegényebbeket részesítik előnyben, mert ők inkább megérdemlik, mint az értelmiségiek, akik Liu Sao-csi eszméit követve, a kapitalizmus útjára akarták téríteni Kínát. (Magyar Szó) 1966. június elsején a kulturális forradalom hozzánk is elért. Amojba. a dél-kinai Fucsien tartomány egyik kikötővárosába. Aznap nem volt tanítás. 9-kor mindenki összegyűlt az iskolaudvarban. Mindannyiunknak feltűnt, hogy a tanárok nem sétálnak szokás szerint köztünk, hogy rendet tartsanak. Külön csoportban álltak. Megszólalt az iskola hangszórója: megismételték a kommunista központi hatalom korábban elhangzott felhívását az országhoz. Az egyórás közvetítés után a külső emberekből összeválogatott „munkacsoport” tagjai (vezetőjük magasabb rangú volt, mint az iskolaigazgató) szóltak hozzánk, közölték, hogy az iskolákat bezárják és a diákok csatlakozhatnak a „nagy kulturális forradalomhoz”. ; A munkacsoport utasítására mindegyik diáknak 10 plakátot kellett írnia és ezeken 50 vádat kellett felhoznia a tanárok ellen. A vádak között lehettek kisebb vétségek, például késés az óráról, vagy a diákok megbüntetése és komoly bűnök is, például a kommunista párt támadása. A diákok először jelentéktelen dolgokat írtak. Féltek ugyan a munkacsoporttól, mert tőle függött az egyetemi felvétel, de a tanárok esetleges bosszújától is tartottak. Sokan megírták a tanároknak, hogy kényszer hatására cselekszenek. Csak néhány rossz tanuló használta ki bosszúra ezt a lehetőséget. Június 12-én a központi hatóság utasítására a munkacsoport elhagyta az iskolát, de előbb 12 tagú forradalmi előkészítő bizottságot állított fel, amely az eredeti 30—40 tagú diáktanács helyébe lépett. A munka- csoport egyik tagja az iskolában maradt és a bizottság tagja lett. Noha osztályom vezetője és a diáktanács elnökhelyettese voltam, nem kerültem a kiválasztott diákok közé, ezért mélységesen nehezteltem a munkacsoportra. Távozása előtt a munkacsoport közölte, hogy a diákok „önállóan elkezdhetik a forradalmat” és feketelistát adott át a forradalmi előkészítő bizottságnak. A tanárok káderlapjainak tartalmát nyilvánosságra hozták. Egyiküket azzal vádolták, hogy a Kuomintang tagja volt, a másik nacionalista ifjúsági szervezettel állt kapcsolatban a második világháború alatt. A munkacsoport ösztönzésére a diákok készen álltak, hogy „élethalálharcot” vívjanak osztályellenségeik, a tanárok ellen. „A harc megkezdődött!” kiabálta néhány iskolatársam. A sportpályán 40—50 tanár állt sorba, arcuk fekete tintával leöntve, hogy valóban „fekete bandának” nézzenek ki (a kulturális forradalom kezdetétől ezt a kifejezést használták az értelmiségiek elítélésére), (New York Times) Hamis jelszavak Kínában nincs évi fizetett szabadság; a munkások a tavaszünnep három napját rendszerint arra használták fel, hogy meglátogassák falun élő hozzátartozóikat. A maoista propaganda az idén felhívást intézett a munkásokhoz, hogy az ünnep napjain „ne hagyják el harci őrhelyeiket”. „Gyorsítsák meg a termelést és a felkészülést a háborúra”. Minden intézkedést megtettek, hogy a falusi vidékekre kitelepített fiatalok az ünnepen meg ne próbáljanak visszatérni a városba. A Renmin Ribao ismertette, hogyan folyik a ..nem életre, hanem halálra szóló osztályharc' ’ Csianghszi tartományban, s többek között az alábbiakat írta: ..Az ellenségek — Liu Sao-csi ügynökei — azzal a sze- menszedett ürüggyel, hogy a háztáji földeket is trágyázni kell. . . a falvakban megszüntették a kollektív árnyékszékeket és visszaállították a magán-illemhelyek veszedelmes rendszerét”. A maoisták ,,a gazdaság területén vívott osztályharcnak” nevezik olyan irányú sikertelen próbálkozásaikat, hogy véget vessenek a lopásnak és a korrupciónak, ami — a pekingi lapok beismerő cikkei szerint — az utóbbi időben annyira elterjedt, hogy „már az állam gazdasági pilléreit veszélyezteti”. A maoisták szintén „Liu Sao-csi csatlósaira” hárítják a felelősséget a tömeges jelenséggé vált fosztogatásért és korrupcióért. Köztudomású azonban, hogy a régi káderek többségét még a „kulturális forradalom” kezdeti időszakában eltávolították a pénzügyi, a kereskedelmi és más intézményekből, s „Maohoz hű embereket” állítottak a helyükre. Ezek az emberek érzik, mennyire ingatag a helyzetük, s ezért igyekeznek minél előbb és minél több hasznot húzni nem éppen tartósnak ígérkező előléptetésükből. i A maoistáknak arra kellenek az .»osztályharcról” és az „osztályellenségekről” hangoztatott frázisok, hogy bemocskolják kalandor bel- és külpolitikájuk ellenzőit és igazolni próbálják az ellenük életbe léptetett megtorló intézkedéseket. (Krasznaja Zvezda) fi mura Icce linnepere Kombinált rejtvény Az I. jszámú ábrát a meghatározások alapján keresztrejt- vényszerűen kell megfejteni, majd a jobb alsó sarokban lévő számoknak megfelelő betűket a II. ábrába kell beírni, amely vízszintesen összeolvasva a III. ábra meghatározásait adja. A III. ábra megfejtése után a bekeretezett kockák szövegét kell beküldeni, I. MEGHATÁROZÁSOK: VÍZSZINTES: 1. Törvénybe iktat. 6. Cse lekvési’ folyamatok. 7. Nem dúskál a javakban. 10. Személyes névmás. 11. Szülő becézve. 12. Harangszóval jelzik ezt. 13. Német névelő. 14. Szovjet folyó, fölös ékezettel. 15. Tönkretetet. 20. Óvó. 25. Capek színműve. 26. Nem visz. 27. Szovjet Városka a Dnyesztertől 20 km-re. 28. Fordított szeszes ital. 30. Iráni város. 32. Félve juttató. 33. Frigider egyik minőségi fokmérője. 34. Zárás. FÜGGŐLEGES: 1. Festő, az egyetemes művészet egyik legjelentősebb alakja (1606—1669). Személynevének kezdőbetűjével. 2. Helytelen eszmém. 3. Interpelláló. 4. Hátrálva kiállt. 5. Elfojtott, korlátozott. 8. Indok. 9. Egész. 16. Jenkiéknél rendben van. 17. Bő, távirati nyelven. 18. Lom ikerszava. 19. Két névelő. 20. A déli tengerek furcsa alakú, a csápos halak rendjébe tartozó halfajta. 21. Vezényeltek. 22. Ráígérhet. 23. Tovább mentél. 23. Forradalom jelzője. 29. IV. 31. Juttot. III. A megfejtéseket 1970. május 13-án déli 12 óráig kérjük beküldeni levelezőlapon „Rejtvény” megjelöléssel, szerkesztőségünk címére. A helyes megfejtést beküldők között 15 könyvet sorsolunk ki. Az 1970. április 19-i rejtvény megfejtése: „Csak az győz és tartja meg a hatalmat, aki hisz a népben, aki megfürdik az eleven népi alkotóerő forrásában.” NYERTESEK: Asztalos Dénes Szekszárd, Bajcsy-Zsilinszky u. 3., Peresztegi Lajos Tengelic, Petőfi S. u. 48, Szabó Pál Sárpilis, Liliom u. 4., Vábró László Paks, Tolnai u. 48., Korsós Jó- zsefné Tamási, Deák F. u. 15. A könyveket postán küldjük eh 1L E 'TO 107 TlS 36 17 24 12 4ÍÓ 3 G 25 10S 57 60 21 £59 12J9 'Her •2. 117 e d-o 47 7V2126 2S 76 45 3 23 <91 14 142 ^20 02joe 44O W 145 73 2T7 4& GS 7 4j 3» 73 05 33 0*1 sv •14 79 11 432 QO Se? 'ne 104 i-2 S 75 7 20 9 5 'YbO 105 'N2. 62 103 74 45' 89 67 6 69 62 97 401 37 77 e-MB w 36 1c?2 5-£> 134 29 22. 107 *70 117 12-1 12 7 toO 41 1 as 55 82 129 '107 415 18 8142. es 125" ST ■n W [ö B9 114&4 139-to 9 G& 91 341o2 134 133 112 135 H7 'ÍC>r7 So ^r& qe. 14 ío] 'IS 46 4-4 93 72 90 63 117 3 A-'b IOO 131 94 26 10 68 &2 ve 68 1^3 3© 39 20-105 44