Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-22 / 93. szám

*KS*Ä*J* SfaT. tolna t'i b u • il I VILÁG PROLETÁRJAI EGYES ÜL JET EK* NÉPÚJSÁG j A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA~1 XX. évfolyam, 93. szám ÄRA: 80 FILLÉR Szerda, 1910. április 23. Korunk legnagyobb lángelméje Irta: Horváth József, az MSZMP megyei titkára Népünk új életének negyedszázados év­fordulója egybeesik az orosz nép nagy fiának, a nemzetközi munkásosztály, az emberiség újkori története legnagyobb alakjának. Lenin születé­sének centenáriumával. Száz évvel ezelőtt, 1870. április 22-én Orosz­országban, a Volga menti Szimbirszk városban született Vlagyimir Iljics Lenin, a Szovjetunió Kommunista Pártjának megteremtője, a világ első szocialista államának megalapítója. A kiváló gondolkodó és lánglélkű forradalmár egész életében a dolgozók érdekeiért és boldo­gabb életéért küzdött, azért, hogy megszabadul­janak a kizsákmányolástól, a háborúktól és, hogy a népek maguk irányíthassák sorsukat. Lenin nevéhez és tevékenységéhez az emberi­ség életének egész forradalmi korszaka kapcso­lódik. Neve korunk zászlaja lett, mert eszméi és tettei hatalmas befolyást gyakoroltak és gya­korolnak az egész világ fejlődésére. Lenin vála­szolt azokra az időszerű kérdésekre, amelyeket a történelem fejlődésének menete vetett fel. Tu­dományosan megalapozott stratégiával és takti­kával fegyverezte fel az oroszországi és az egész nemzetközi forradalmi mozgalmat, élére állt a munkásosztály harcának a szocializmus ideáljá­nak megvalósításáért, amelyről az emberiség ál­modott. Az új szocialista társadalom realitását tudo­mányosan Marx és Engels alapozták meg, ami­kor megalkották a szocializmusért küzdő mun­kásosztály, minden dolgozó ember harcának lo­gikus, összefüggő elméletét. Az új történelmi viszonyokra alkalmazva Le­nin továbbfejlesztette és gyarapította Marx és Engels történelmi örökségét, új következtetések­kel és felfedezéseikkel gazdagította, magasabb fokra emelte a tudományos szocializmust, Lenin erélyesen küzdött Marx ég Engels tanításának holt dogmává változtatása ellen. „Egyáltalán nem úgy tekintjük Marx elméletét, mint vala­mi befejezett és érinthetetlen dolgot — írta —, ellenkezőleg!” Lenin továbbfejlesztette a mar­xizmust, alkotóan alkalmazta az imperializmus szakaszára és a szocializmus építésének korsza­kára. Megmutatta a munkásosztálynak, hogy a proletárforradalmaik korszakába léptünk. A mar­xizmus alkotó szellemű továbbfejlesztésében látta Lenin a forradalmi tanítás hatékonyságá­nak elengedhetetlen feltételét, a munkásosztály megoldásra érett feladatainak elméleti és gya­korlati megoldása kulcsát, a legfontosabb esz­közt a dogmatizmus és a revizionizimus minden válfaja elleni harcban. Lenin nagyságát az adta, hogy tevékenységé­ben mindig párosítani tudta a forradalmi elmé­letet a forradalmi gyakorlattal. Nemcsak prog­ramot dolgozott ki. de meg is szervezte a nagy eszmék megvalósításáért küzdő munkásosztály és valamennyi dolgozó harcát. A milliók tapasz­talataiban kereste és találta meg a választ a munkásmozgalom égető kérdéseire. Szoros kap­csolatot tartott a dolgozókkal, az ő alapvető érdekeikből indult ki, behatóan tanulmányozta a munkások, parasztok. valamennyi társa­dalmi réteg lélektanát, s mindazt figyelembe vette a politikai döntések kidolgozásánál. Egész élete összefonódott a munkásosztály és a kom­munista párt harcával. Lenin tevékenysége, tanítása, az első szocia-. lista forradalom győzelme hatalmas hatást gya­korolt a felszabadító mozgalmakra, megadta e mozgalmaknak- az eszmei, forradalmi céltu­datosságot és szervezettséget. A szovjethatalom első éveiben mondotta Lenin: „...olyan dologra vállalkoztunk, amihez minden országban minden nehézség, minden akadály ellenére millió és millió dolgozó fog csatlakozni.” Előrelátása beigazolódott. A világ megváltozott és ez a változás folytatódik. Vissza­vonhatatlanul elmúlt az az idő, amikor a kapi­talizmus osztatlanul uralkodott bolygónkon. Széthullott a gyarmati rendszer, szélesedik a nemzeti felszabadító mozgalom. A leninizmus korunk marxizmusává' vált: az imperializmus és a proletárforradalmak korának marxizmusa, a gyarmati rendszer bukásának és a nemzeti felszabadító mozgalmak győzelme korának, annak a korszaknak marxizmusa, ami­kor az emberiség a kapitalizmusból áttér a szocializmusba és építi a kommunista társa­dalmat. A leninizmus az új világ építőinek győzelmes tanítása lett. „A szocialista forradalom . győzelme az orszá­gok egy csoportjában, a szocialista világrend- szer létrejötte, a munkásmozgalomnak a tőkés országokban elért vívmányai, a volt gyarmatok és félgyarmatok népeinek kilépése az önálló társadalmi, politikai tevékenység küzdőterére, az antiimperialista harc soha nem látott fel­lendülése; mindez a korunk alapvető szükség­leteit kifejezésre juttató leninizmus történelmi igazságát bizonyltja.” — mondja a kommunista és munkáspártok 1969. évi nemzetközi tanács­kozásának dokumentuma. Lenin neve egyet jelent a békével. A Lenin vezette Nagy Októberi Szocialista Forradalom a béke jelszavát írta zászlajára. A szocialista for­radalom győzelmének órájában fogant első do­kumentumok egyike a Lenin által megfogal­mazott békedekrétum volt. A béke és a szo­cializmus elválaszthatatlanok. „Az emberiséget csakis a szocializmus mentheti meg a háborúk­tól, éhínségtől, újabb milliók és milliók pusz­tulásától” — mondotta Lenin. Azóta a Szovjet­unió most már a több; szocialista országgal együtt következetesen olyan aktív külpolitikát folytat, amely arra irányul, hogy a szocializmus és a kommunizmus építése a béke ég a népek biztonsága számára kedvező feltételeket bizto­sítson. A tartós béke ma elérhető célt jelent. A szocializmus építésére vonatkozó lenini tanítás általános jelentőségét ég érvényét min­den vonalon igazolták három világrész, benne Hazánk tapasztalatai; a szocializmus anyagi- technilkai bázisának megteremtése, a lenini el­vek alkotó alkalmazása a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében, a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válásában. Ezt .támasztja alá hazánk negyedszázados fejlődése is. 25 éves fejlődésünk, elért eredményeink szervesen ösz- szefüggnek a lenini eszmék és gyakorlati út­mutatások alkalmazásával, a Lenin alapította szovjet állam és forradalmi párt 25 éves baráti támogatásával. Lenin a nemzeti kérdésben az intemacionális és a nemzeti érdek megfogalmazásában is gaz­dagította a marxizmust. Különös jelentőséget tulajdonított a proleta­riátus, a szocializmus erői osztályharcos, inter­nacionalista egységének. Napjainkban is ezek az elvi alapjai a munkáspártok együttműködé­sének, a szocialista országok pölitikai, gazdasági tömörülésének. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a marxista tanítást rugalmasan kell alkalmazni a nemzeti feltételekre. s konk­rét történelmi tapasztalatok elméleti elsajátí­tása alapján kell alkotóan gazdagítani. Lenin élete a kommunista forradalmár nagy­szerű élete volt. Egész munkássága tökéletes megtestesítője annak az elvnek, hogy minden, akár nagy, akár kis ügyben, egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenünk a munkásmozga­lom végső célját. Tevékenysége elválasztha­tatlan a nemzetközi munkásosztály és a bolse­vik párt harcától. Személyét, egyéni törekvéseit, mindig, minden helyzetben alárendelte a mun­kásosztály forradalmi ügyének. Az emberiség történelmében nem volt még egy olyan személyiség, akinek tevékenysége, ta­nítása és tanításának gyakorlati végrehajtása ekkora történelmi fordulatot idézett volna elő nemcsak hazájában, de az egész világ népe, — köztük hazánk népének életében. Lenin eszméinek, az általa alapított pártnak és szocialista államnak az ereje, a vezetésével győzedelmeskedő forradalom hatása szakadat­lanul növdkszik. A történelmi fejlődés menete nem gyengíti, hanem erősíti mindazt, amit a kommunizmus nagy géniusza elkezdett, egyre újahb bizonyítékokat produkál, amelyek iga­zolják gondolatainak és tetteinek hevességét. Ez pedig újra ég újra erőt önt a marxizmus— leninizmus követőibe. Népünk a világ munkásaival és minden haladó emberével együtt ünnepli a nagy évfordulót. Szüntelenül tanításainak kiapadhatatlan forrá­sához fordulunk, hogy Lenin eszméinek szel­lemében alkotóan gazdagítsuk gyakorlati mun­kánkat. Szabad negyedszázadunk során a marxizmus —leninizmus eszméje meggyökeresedett — itt megyénkben is — az emberek gondolkodásában, szívében és mindennapi cselekedeteiben. Munkás esztendőket, gazdag eredményeket hagytunk magunk mögött, a fejlődés új ma­gaslatait hódítottuk meg. Az eszme fényesen ragyog és messze megvilágítja utunkat. Ezen az úton el fogjuk érni nagy célunkat; a szo­cializmus teljes felépítését szép hazánkban. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom