Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-05 / 54. szám

„Felvétetett

a felsőnyéki EPOSZ közgyűlésén“

Nagy alakú, vaskos füzet, került a kezembe nemrég. —> Eléggé kopottan, a kötés vászna ki .szakadt — látszott rajta sokszor volt kézben. Borítóoldalán a címkén ez áll: „Jegyzőkönyv, a felsőnyéki -«EPOSZ» működéséről.**Az utolsó oldalon a bejegyzés: Ezen jegyzőkönyvet háromszáz számozott oldallal hitelesítettem. Felsőnyék, 1948 július 11-én. Oszkó László közjegyzőh.

A jegyzőkönyv ma már történelem. Nem csupán egy falusi ifjúsági szervezet húsz év előtti életét, tevékenységét örökíti meg, de az akkori falut is, a fordulat évét követő időszakban. Néhány bejegyzés ugyan ma már mosolyra fakaszt, de az akkori fiatalok természetesnek vették, is meretlen volt az amit ma úgy nevezünk: „népszerűtlen feladat.**

A jegyzőkönyv tanúsága szerint Felsőnyéken 1948 április 29-én alakult meg az EPOSZ-szervezet. A határozat szerint elnöknek Szabó Imrét, alelnöknek Tretykó Józsefet, jegyzőnek Juhász Dé- nest, titkárnak Lukács Jánost, pénztárosnak Kiss Józsefei, háznagynak V. Szabó Gyulát, pénztárellenörnek Teszler Istvánt és Csanádi Józsefet, lány vezetőnek Sütő Elvirát választották meg. Az alakuló ülés a községháza tanácstermében volt, egyéb helyiség nem lévén az ifjúságnak.

De nem lett hely utána még jó ideig, mert a következő közgyűlést már Tóvári Emil kocsmájában tartották.

I

lTj borsócséplő gépek

U"*;

. i ■ i * i / im, i. iiii i 14 /, / . . • ■ ti a I • . ■ j

A Paksi Konzervgyárban már javában folyik a készülődés az új idényre, ami május végén, június elején, a zöldborsó feldolgozásával kezdődik. Az idén négyszáz holddal több zöldborsóra kötött a gyár a tsz-ekkel, állami gazdaságokkal szerződést, ennyivel növeltek a feldolgozó kapacitást is.

Eddig tizenegy borsócséplő gépe volt a vállalatnak, az idén újabb hármat szereztek be és állítanak fel a termelő mezőgazdasági üzemeknél. A három új gépből kettőt a tolnai termelőszövetkezetnél — a 6-os út mellett — szerelnek fel a gyár szakemberei.

I. I.

— Mi volt napirenden?

— Egyhónapos külföldi tri- gádmurucára jelentkezés. (Erre, tekintettel a nagy munkaidőre, jelentkező nincs.)

— A tagok pontos számá- naiic megáiliapítása. (A tagok létszáma 52, a tanácsadó testületé 22. A tanácsadó testület a község vezetőiből, tekintélyesebb embereiből álüt.)

— A tagsági díj megállapítása és fizetése. (Egyhavi tagsági díj 50 fillér. Azonkívül a szaikosztálydij X Ft-ban állapíttatott meg.)

—; A sportpálya áthelyezése.

Közgyűlés június 21-én:

T4rgy:

— EPOSZ Megyei Titkárság felhívása az egyesülethez, hogy az EPOSZ központi iskoláján részt vegyen legalább két egyén, lehetőleg elnök, titkár.

(Erre csak egy személy vállalkozik, az egyesület elnöke, Szabó Imire.)

— Benevezünk a Sió-bajnok- Eágba a futballcsapatunkkal.

— A női kézálabdacsapatnak felszerelése, elsősorban cipő, ez elég nehezen megy, mert így is elég szűkösen van pénzünk, de mihelyt kerül rá (lehet, hogy a központtól is kapuink,) azonnal megvesszük.

— A vízi szakosztály megalakítása.

— Sakk szakosztály megalakítása.

— Népi sportbizottság megalakítása.

Közgyűlés augusztus 18-án.

— Az elnök beszámol az EPOSZ központi iskoláján tapasztalt dolgokról. Kijelenti, hogy a kanmány politikájával párhuzamosan kell haladnunk, vagyis a kormány politikájától nem térhetünk el.

— A Szt. István napi kenyér áldásra felvonulás a pártokkal. V

Közgyűlés augusztus 27-én:

— A női kézilabda csapatban uralkodó egyenetlenségre Kiss József igazgatótanító mutatott rá, és azokat hogyan lehetne kiküszöbölni, azon dolgokról beszélt. A többek között á következőket mondotta: „Az egyesület vezetőségét kérem, hogy hasson oda, hogy akiknek ez a válság köszönhető, álláspontjukat vagy változtassák meg, vagy le kell váltani olyanokkal, akik szívesen jönnének, de szüleik nem engedik. Ezeknek a szüleit fel kell világosítani arról, hogy abból Semmá rossz nem származik, ha sportolnak, mert a sP°rt útján lehet legkönnyebben művelni az ifjúságot.

(Ezen beszédet élénk helyeslés fogadta, és az egyesület vezetősége magáévá tette.)

Ami a kézilabdacsapatban jelentkező egyenetlenséget illeti: az történt), hogy az öregasszonyok szemében rettentő vétek volt, hogy a lányok sporbmezben léptek a irályára, a nagy nyilvánosság elé. „Aki nem szegyein magát mutogatni, az olyan lány is...”

Közgyűlés 1948. október 30- án:

— Az elnök kéri a közgyűlést, hogy az egyik futballmeccs következtében megsérült

S. Horváth Istvánnak, tekintettel arra, hogy sérülése több napra munkaképtelenné tette, azonnal utaljanak ki 50 Ft. gyorssegélyt.

(A közgyűlés élénk helyeslés mellett elfogadta.)

Közgyűlés 1948. december

16-án:

— Az elnök megnyitó beszédében hangsúlyozza annak fontosságát, hogy karácsonyra műkedvelő előadást tanuljunk be. Azonban az idő rövidsége miatt csak kabaré szerű műsort lehet betanulni.

(A közgyűlés elfogadta.)

1948. december 26-án külön bejegyzés:

— Az EPOSZ megrendezte

első ízben ilyen irányú megmozdulását, ugyanis előadott 3 egy felvanásos vidám színdarabot. és még egyéb műsor is volt, úgy hogy kb. másfél óráig tartott. Siker közepes volt, de ez volt az első kulturális megmozdulása az EPOSZ felsőnyéki szervezetének.

Azonban, mihelyt lesz időnk, és alkalmas színdarab a birtokunkban, azonnal működéshez látunk, hogy ne csak fél, hanem teljes (erkölcsi) sikert is elérhessünk.

Ismét egy külön bejegyzés 1949. február 6-án:

— Az EPOSZ az MNDSZ segítségévei rendezett egy műsoros estet, melynek bevétele a volt ref. iskola padjainak újjáépítésére lett fordítva.

Újabb külön bejegyzés március 27-én:

— 1949. március 27-én az EPOSZ helyi szervezete lejátszotta a Naszályi-féle vendéglőben a Süt a nap című három felvonásos színművet. A darabban azonban változtatásokat kellett végrehajtani a mai időknek megfelelően. Az előadás jól sikerült, ... ez volt az EPOSZ első nagyobb kulturális megmozdulása.

... máris elkezdtük az MNDSZ-szel karöltve a Sári bíró próbáit.

Ma már meglepetésnek hat, hogy vendéglőben tartották a színiélőadást, de akkor ott volt a faluban a legnagyobb terem, úgy, hogy pnég éveken keresztül szolgálta, mint kultúrház a falu művelődését, amíg fel nem épült az új.

Közgyűlés 1949. április 14- én:

— Az őrszemmozgalom megalakítása. A dülőbiztosok mellé az EPOSZ-ból segítőtársakat neveztünk ki. Sajnos, csak minden második dűlő- biztosra jutna őrszem, ezért úgy oldjuk meg, hogy egy őrszem két dülőbiztost segít, ill. figyelj annak munkáját.

— Az új sportpálya építésének befejezése.

(A közgyűlés elfogadta. És a húsvéti mérkőzés már azon lesz megtartva.)

1949. május 1.

— Reggel zenés ébresztő. Délelőtt istentiszteletek. Utána felvonultak az összes tömegszervezetek: MDP, EPOSZ, DÉFOSZ, úttörők, MNDSZ, NPP (Nemzeti Parasztpárt. Szerk.), Tűzoltók, pártonkívü- liek is, az összes tömeg 1000 felett volt. Felvonultak a traktorok, cséplőgépet ekét, vetőgépet vontatva. A felvonulást Sztálin, Rákosi és egyéb vezetőemberek portréi díszítették, de nem hiányoztak a feliratok és zászlók tömegei sem. A felvonulás közben a tűzoltózenekar demokratikus indulókat játszott. Majd megkezdődött az ünnepi népgyűlés, amelyen egv független kisgazda és egy Magyar dolgozó párti kiküldött; beszélt, de beszólt a helvi FPOSZ-tól Ács Károly tagtársunk is.

— Délután két órakor a tömeg újra felvonult, ezúttal az új sportpályára, ahol Sári János, az EPOSZ titkára adott át egy futball labdát az úttörőknek, majd Bátor Károly plébános mondotta el avató beszédét. Tretykó József, az EPOSZ elnöke avató beszédében méltatta azt az önzetlen munkát, amivel a pálya felépült.

Közgyűlés május 12-én:

— Küldöncök kinevezése a választás napjára.

— Választás előtt gyűlés az új választókkal.

— Tagfelvétel.

— Javaslatok kérése arra nézve, hogy pünkösdre milyen műsort állítsunk össze.

(A közgyűlés elfogadta.)

— Országos körlevél felolvasása a fesztiválra való előkészületekre. Budapesten lesz megtartva, melyen 63 nemzet fiataljai vesznek részt

— A kínai helyzet ismertetése.

Közgyűlés június 16-án:

— Titkár bejelenti, hogy a volt MDP-helyiséget megkapjuk otthonnak, mert onnan az MDP elköltözik.

(A közgyűlés élénk helyesléssel fogadja az MDP eme áldozatkészségét.)

— Felhívjuk minden EPOSZ tag figyelmét, hogy f. hó 19- én megtartandó úttörő ünnepélyen, ahol az úttörők kilépnek az őrsből és belépnek az EPOSZ-ba, mindenki jelenjen meg.

Közgyűlés július 14-én:

— Puskin egyik nagyon időszerű versének felolvasása. Felölv. Csuti István.

— A VIT előképző tanfolyamnak megtartása 10 napon belül.

— Körlevél felolvasása a terménybegyűjtésről és a mi" előbbi beszolgáltatásról,

— Közreműködés a terménybegyűjtési ünnepélyen.

— Tűzőrség megszervezése a DÉFOSZ-szal közösen.

— A titkár felhívása a ta-. gokhoz, hogy aki a Népfront programjával, a szövetkezeti mozgalommal és az MDP-vel nem ért egyet, az hagyja itt a könyvét, mert az ifjúság az ilyeneket úgyis automatikusan kiveti magából.

— A futball csapat edzőjének lemondása. Indok: az

MDP oszfályidegennek minősítette.

(Folytatjuk.)

JEGYZET

A MÁV dombóvári fűtő- háza központi irodája előtt és az irodaház folyosóján a faliújságok, falitáblák előtt érdemes megállni. Itt mindenkor a legfrisebb üzemviteli, munkaversennyel kapcsolatos, szakszervezeti közleményeket olvashatjuk. A tájékoztatási formák közül ez csak egy és nem is olyan jelentős. A dolgozók elvárják, hogy őket minden dologról kellő időben tájékoztassák. Erre szolgál a termelési tanácskozás, a szakszervezeti taggyűlés, a brigádértekezlet és a személyes beszélgetés. Ez utóbbi sajnos ma már kezd kimenni a divatból, miután a gazdasági vezetők azt mondják, nincs idejük arra. hogy a munkásokkal tanácskozzanak.

Időzavarban vagyunk valóban. Kevés idő jut sok olyan dologra, amire többet szeretnénk fordítani. De megkülönböztetett figyelemmel kell kezelni a munkások tájékoztatásának ügyét. Birtokunkban van néhány olyan információ, mely szerint a nyereségrészesedés felosztása ügyében, üzemétkeztetési, üdülőépítési ügyben, stb csak a „szűk vezérkar’’ döntött, holott az egész kollektíva pénzéről, érdekéről van szó. Mennyivel értékesebb lenne a döntés, ha abban részesként a munkás is szerepelne. Sok esetben elég annyi, ha a munkás tud a problémáról, tud arról, hogy a nyereséget hogyan osztják el, hogy az üdülőt hova építik, hogy az étkezési hozzájárulást miért csökkentik. Mindent lehet indokolni. Okos szóvaj tájékoztatni kell az embereket. Sajnos, e tekintetben még van tennivaló bőven. Más kérdés, hogy van olyan dolog amiről a munkásokat nem kell tájékoztatni, mert az az ügy kárára válna. Az egyik bonyhádi ktsz-ben látogatást tett néhány külföldi szakember. Ök szóba álltak a munkásokkal, s a munkásoktól olyan momentumokat tudtak meg a termék minőségére voI

natkozóan, hogv az üzlet majdnem nem sikerült. Itt a munkásnak nem kellett volna arról tudni, hogy miért változott a termék alapanyaga.

Az elmúlt év őszén az egyik szekszárdi vállalat a távlati fejlesztésre gondolva munkástoborzást hirdetett Szekszár- don. A munkásokat felvette, de nem oda, ahová hirdette, nem abba a beosztásba. Ezek a munkások megsértődtek. Joggal. A szóban forgó vállalatnál most nagy üzemszervezésre készülnek. Tudományos alapon kidolgozzák az üzent átszervezésének szükségességét, ennek a végeredménye az lesz, hogy egy személy egy évben mintegy 30 ezer forinttal magasabb értékű munkát tud végezni. Ebben az esetben a munkás nem kíváncsi a tudományos vizsgálatokra, módozatokra, de azt elvárja, hogy időben közöljék vele, hogy az átszervezés folytán miért abba a munkakörbe kerül. És a. múlt év ősszel felvett új munkásokkal is azt kellett volna tudatni; hogy: „Szaktársak!

Magukat azért vettük fel, mert a vállalatot fejlesztjük. Nekünk kellenek a gépmunkások, mi arra vettük magukat fel. De most még nincse-' nek gépeink, most még nem tudjuk gépen foglalkoztatni az új embereket.” Ez világos be- széd. A munkások megértik, hogy szükséges az üzemet korszerűen átszervezni. Ce legalább ilyen megértéssel vennék és szükségesnek tartanák, hogy őszintén, felnőtt emberhez méltóan beszélnének velük az üzemszervezésről, a munkásfelvételekről, mindenről, ami a vállalatnál, a gyárban történik.

— PJ —

Népújság 5

1970. március 5.

Üzemszervezés és tájékoztatás