Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-27 / 73. szám

Vajúdik az állategészségügyi ellátás módja Az állatorvosi kar kétharmada üzemekben fog dolgozni Országos zöldségtermesztést tanácskozás Erdei Ferenc: „A főszereplők az üzemek“ Dr. Soós Gábor, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese elő­adást tartott megyénk állator­vosainak. Az előadás magva az állategészségügy vajúdásá­ról szóit, arról a változásról, ami egyelőre még csak a kezdeti stádiumban van, de szükségszerűen végbemegy, be­teljesedik. A miniszter első helyettese. vajúdásnak nevezte a jelenle­gi állapotot, mert az állator­vosok többsége nem, vagy csak nehezen akar megbarát­kozni azzal a gondolattal, hogy üzemi állatorvossá váljék, hogy termelőszövetkezetben dolgozzon. Dr. Soós Gábor ki­jelentette: a mezőgazdaság fejlettsége, a korszerűség kö­veteli meg az állategészségügyi munka ilyen jellegű változá­sát. Az állatorvosi kar mint­egy kétharmadára van szükség az üzemekben, egy harmad pedig hatósági feladatokat fog ellátni, de kizárólag azt. A jövőben nem lehet hatósá­gi munkát és praktizálást együtt végezni. A fizetéseket úgy rendezik, hogy veszteség ne érje az állatorvosokat, ter­mészetesen nem a kiugróan gaagas jövedelmekhez igazod­va a korrigálásban. Az üzemi állatorvosok joga lesz elsőd­legesen a háztáji jószág állat- egészégügyi ellátása. Jelenleg az országban 3020 állatorvos közül 478 dolgozik üzemekben, főként állami gaz­daságokban, tehát meglehető­sen kevés. A tanácskozás előtt kérdése­ket juttattak el megyénk ál­latorvosai dr. Soós Gáborhoz, a megyei állategészségügyi ál­lomáson keresztül. A kérdé­sekből aggodalom érződik, at­tól való félelem, hogy az üzemhez tartozva elveszítik önállóságukat, jelenlegi jo­gaikat az állatorvosok, sőt a munkájuk is korlátozottabb lesz. Dr. Soós, Gábor közölte: az állatorvost védik a törvé­nyek. Ha szakszerűen, illetve a jogszabályok szerint jár el — ami pontosan megállapít­ható —, nem lehet bántódása. A jogait, a hatáskörét illetően is megteremtheti a biztonsa­got, hiszen munkaszerződést kell kötnie a tsz-szel. A miniszter első helyettese kiemelte, hogy az állatorvosi karnak igen nagy a szerepe és a fel­adata a népgazdaság ellá­tásának biztosításában, a célkitűzések megvalósítá­sában, A húsellátás javítása az egyik legtöbb célkitűzés: 1975-ig el kell érni az évi átlagos 65—'70 kiló húsfogyasztást személyen­ként. Az .utóbbi két-három évben a sertésállomány jelen­tősen leromlott és. hiába pró­bálták baromfival pótolni a sertéshúst, ez nem járható út, csak részben és átmenetileg. A feladat nagy. A mennyi­ségi követelmény, a fölfejlesz­tés csak az. egyik oldal. A minőségi igények előtérbe ke­rültek a belső piacon és az exportban egyaránt. félkész és konyhakész termékekből is többre van szükség, s ezekkel együtt jár a nagyobb higié­niai követelmény. Mindennek az alapja a nagyüzemi állat­tartás, egyre korszerűbb mó­don, ennek állategészségügyi követelményei dominálnak. Kívülről nem lehet ellátni ezt a munkát megfelelően, csak üzemen belül, együttműködés­ben. A fő feladat már nem a gyógyítás, hanem a megelő­zés. Legtöbbször nem hatósá­gilag kell intézkedni. A mi­niszterhelyettes szerint tudat- formálással kell és lehet elér­ni a kívánatos körülményeket, a megfelelő gondozást, tar­tást, a szabályok betartását. Készülnek a komplex telepek, önálló, belső állategészségügyi ellátást igényelnek. De más, egészen új munkahelyek is adódnak az állatorvosok szá­mára, sőt a szakállatorvosi teendők ellátása is egyre gya­koribb igény. Dr. Soós Gábor elismeréssel szólt az állategészségügyi szer­vezet magas képzettségéről és a 25 év alatt tanúsított helyt­állásáról. Létszámban is sokat erősödött az állatorvosi gárda: 1938-ban 2458 számosállat el­látása jutott átlagosan egy or­vosra, most 1219 jut. A világ legjobbjai közé tartozik Magyarország az állatorvosi • ellátottság te­kintetében. A legközelebbi feladatok egyike a szarvasmarha tbc teljes felszámolása. Ebben a munkában áttérnek a megyék szerinti mentesítésre és 1973— 74-ben be akarják fejezni az egész országban. A technikai felszereltség egyre jobb ná­lunk az állatgyógyászatban. A következő évek még további korszerűsödést hoznak. Nagy ütemben fejlesztik az egyete­met is. • Dr. Kováts Jenő, a Tolna megyei Állategészségügyi Ál­A regölyi Nép­akarat Tsz gaz­dái híresek te­nyésztő kedvük­ről. kiváló álla­taikról. Közülük is kiemelkedik Riba Gyula fo- gatos. ö a ház­táji gazdaságban, amellett, hogy a tsz-ben is helyt­áll, árut termel. Nemcsak a sze­mélyes jövedel­me növekszik ez­által, hanem . az áru értékesítése révén nő a pia­con a kínálat. Regölyben egyéb­ként több mint ötszáz szarvas- marhát tartanak a tsz-gazdák is­tállóikban. Riba Gvuia házatáián két tehén, két növendékmarha, eev boriit és öt süldő bizonyítia egyben azt is, hogy a tsz veze­tői jól felfogott érdeküknek tart­ják a háztáii gazdaság erősíté­sét, kihasználá­sát annak a le­hetőségnek, hogv a ház körül adott az állatok tartására az ól, fctáUo. Több gépet és üvegházat ! — A vitát elvágták lomás igazgatója a cikkben közölt témával kapcsolatban a következő megjegyzést tart­ja szükségesnek: — Az elmúlt húsz évben a mezőgazdaságban hallatlan nagy fejlődés következett be és ez szükségszerűen magával hozza az állategészségügy fej­lesztését is. Világjelenségről van szó, együtt kell vele ha­ladni. Nem szabad, hogy min­ket megijesszen ez a válto­zás. Gyakorlatilag abból indu­lunk ki, hogy egy végző ál­latorvos nem állhat meg az államvizsgánál. Nap mint nap tudjon együtt dolgozni a nagy­üzemmel, tudjon vitatkozni nemcsak a legújabb állat­egészségügyi, de a technoló­giai, tenyésztési eljárásokról is. Az üzemek mindinkább foglalkoznak a gondolattal, hogy saját állatorvossal ren­delkezzenek. Tolna megyében, véleményem szerint, ott lehet legelőször alkal­mazni üzemen belül ál­latorvosokat, ahol erre a feltételek megértek, nagy a jószáglétszám, vannak nagyüzemi vonások. Nem szabad túlságosan előre­szaladni, de lemaradni sem. Az állategészségügyi állomás ebben a témában kooperál a tsz-szövetségekkel. (gemenci) Országos tanácskozást tar­tottak Szegeden a zöldségter­mesztésről. Megjelent a nagy jelentőségű tanácskozáson dr. Erdei Ferenc, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkára. Kijelentette: — Hozzá kell szoknunk, hogy a főszereplők az üzemek! Hol van az már, amikor úgy beszéltek külön­böző vállalatvezetők ég irányí­tó szervek, hogy „a modem agrotechnikát bevisszük az üzembe”? Ma már csak ajánl­hatnak, s abból választ a gaz­daság. — A minisztériumnak is igazodnia kell a termelés követelményeihez, az üzemhez, a tudományos kutatás pedig nem is tehet mást, minthogy kiszolgálja. A Tudományos Akadémia főtitkára beszélt arról is, mik a távolabbi fel­adatok. Elénk Vitát váltott ki dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, valamint dr. Tompa Béla minisztériumi osztályve­zető előadása. Sokan jelent­keztek a vitában felszólalásra, sajnos nem kapott szót min­denki. Természetesen így is sok hasznos tanácssaa szolgál az országos zöldségtermesztés! ta­nácskozás mind a felsőbb irá­nyító szervöknek, mind a ter­melőüzemeknek. A miniszté­riumiban isi jól látják, hogy lezárult egy korszak a zöld­ségtermesztésben. a területnö­velés ideje. Ezentúl már a minőségen, a korszerű terme­lésen van a hangsúly. Ennek megteremtése, illetve tökélete­sítése céljából a MÉM illeté­kes szakemberei tevékenyen dolgoznak, tapasztalatcserék­kel, a lehetőségek felmérésé­vel. De az_ üzemek, a szövet­kezeti és állami gazdaságok már a megvalósulást várják és nagyon sürgetik. Tudják, hogy a kertészeti munka gé­pesítése, technológiai fejlesz­tése elmaradt a követelmé­nyektől, a szövetkezeti tagság pedig öregszik, másrészt 3 primőr áruik termesztését ége­tően szükséges növelni, s eh­hez üvegházak kellenek, és pénz kell. Dr. Gergely István minisz­terhelyettes vitazáró szavaiban ígéretet tett ai'ra, hogy azokat a javaslatokat, amelyek köz­ponti intézkedést igényelnek, felhasználják, G. X Erőnket tükrözi a közkegyelem A megyei bíróság elnökének nyilatkozata E héten ismertettük az 1970. évi 7. számú törvényere­jű rendeletet a közkegyelem gyakorlásáról. Az amnesztiáról a déli órákban folytattunk rö­vid eszmecserét dr. Szily Lászlóval, a Szekszárdi Megyei Bíróság elnökével. Rövidet, mert a törvényerejű rende­let végrehajtása nagy, gyors és pontos munkát követel a bíróság, az ügyészség, a rend­őrség, a büntetésvégrehajtási intézet dolgozóitól. — Teljes egészében fel sem mérhető, hány embert érint az Elnöki Tanács elhatározása, — mondotta elöljáróban dr. Szily László. — Ne feledjük, hogy nem csupán az elítéltekről, a büntetőeljárás hatálya alatt állókról, a hátrányos jogkö­vetkezmények alól mentesü­lőkről van szó, hanem ezek családtagjairól, baráti köréről is. Az Igazságügyminisztérium, a > Belügyminisztérium és a Legfőbb Ügyészség megfelelő instrukciókkal látta el dolgo­zóit, hogy az amnesztiából adódó teendőiket április 3-ára befejezhessék. — A végrehajtás még folyik, pontos számadatokról ebben a szakaszban még nem beszél­hetünk. Mégis kérjük, érzékel­tesse elnök úr olvasóink szá­mára a közvetlenül érintettek számát. — A megyei börtönből a büntetésüket töltők közül kö­rülbelül ötödé szabadul. A ja­vító-nevelő munkára ítélt sze­mélyek közül négyszer annyi­an mentesülnek a büntetés alól, mint ahányuknak a bün­tetést ki kell állmok. — Még mindig az amnesztia körére vonatkozóan: a hírhedt Varga-ügy elítéltjei közül kikre vonatkozik a közkegyelem? — A Varga-testvérpár' kivé­telével valamennyire. A Leg­felsőbb Bíróság által jogerősen kiszabott büntetéseik mértéké­től függően lesz, aki április negyedikére már hazatérhet; lesz, aki rövidesen. A harmad­negyed kedvezményekben ré­szesülnek azok is, akiknek büntetését a közkegyelem megfelezi. — ELső olvasásra különösen hangzik a tvr 9. §. (1.) bekez­dése. Eszerint a megtagadott (megszüntetett) büntetőeljárást folytatni kell, ha azt a terhel: a megtagadó (megszüntető) ha­tározat kézhezvételétől számított nyolc nap alatt kéri. Mi indo­kolja ezt a paragrafust? — Több fényező. A magán- vádas ügyek — például — közkegyelem alá esnek, a bűn­ügyi költséget azonban a vád­lottnak meg kelil fizetnie. Ha ellenben a bíróság felmenti, úgy a fizetési kötelezettség alól is mentesül. E törvény­hely erkölcsi jelentősége még nagyobb. Lehetőséget nyújt a- megvádoltl, de magát ártatlan­nak érző embernek arra, hogy ártatlansága bebizonyosodjék. Még kisebb jelentőségű ügy­ben sem közömbös, hogy va­laki az amnesztia jóvoltából szabadul tettének következ­ményei alól, vagy azért nem büntetik meg. mivel ártatlan­sága beigazolódott. — A közúti fegyelem nem éppen megnyugtató. Anélkül, hogy a bizonyára alaposan megvitatott, tvr.-t bírálattal il­letnénk nem rejt-e bizonyos veszélyt, hogy a gondatlan ve­szélyeztetést elkövetőkre is ki­terjed a közkegyelem? — A kegyelem ebben a ka­tegóriában sem érinti a vis­szaesőket. Ezen túl: a főbün­tetésnél gyakran érzékenyebb mellékbüntetésre, jelesül a gépjárművezetéstől eltiltásra az amnesztia hatálya nem ter­jed ki a jogerősen elítéltek­nél. Épp így meg kell fizetni a büntetés nyomatékosabbá tétele végett kiszabott pénz­mellékbüntetést. — A rehabilitáció szembeszö­kően sok ember előnyére vál­hat... — Időnk rövidsége miatt csak arra emlékeztetek, hogy azok az elítéltek, akikkel szentben a büntletés végrehaj­tását a bíróság feltételesen felfüggesztette, mentesülnek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A közkegye­lem jlyen jellegű gyakorlására 1963. óta nem volt hazánkban példa. — A politikai büntettek kö­zül, — ha szabad megjegyez­nünk —, nem kevesek megle­petésére amnesztia alá esik az izgatás büntette, valamint a közösség megsértése. Vajon mii lehet ennek az oka? — A Magvar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, vélemé­nyem szerint, a nagy ünnep alkalmából megbocsát azok­nak, akik szóban, ritkábban írásban, tekintélye ellen vétet­ték. Ilyen gesztust csak a mil­liók erejét egyesítő társadalmi rendszer engedhet meg magá­nak. Meggyőződésem, hogy senki előtt nem lehet kétsé­ges, milyen híven tükrözi tár­sadalmi rendünk erejét, hu­manizmusát az új közkegyel­mi rendelkezés, összképe ak­kor lesz teljes, ha hozzáte­szem: majdnem félszáz, poli­tikai bűncselekmény miatt igen szigorú szabadságvesztés- büntetéssel sújtott személy ré­szesült ünnepünk alkalmával egyéni kegyelemben. Bünteté­sük kiállott tartama alatt va­lamennyien őszinte megbánás­ról tettek bizonyságot, kifogás­talanul viselkedtek, s így nincs okunk kételkedni abban, soha többé nem vétenek törvénye­ink, hazánk, népünk ellen, — fejezte be tájékoztatását dr. Szily László, a megyei bíró­ság elnöke. — b. z. —• Népújság 5 iiüü. már eint H»

Next

/
Oldalképek
Tartalom