Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 69. szám

Várossá nyilvánítás és a nagyközségi

rendszer kialakítása

niofr egy-egy feladat végrehafs

tására.

— A nagyközségek létrehozás sa egyben tehát azt is jelenti, amint ez a felsorolt feladatokból kiderül, hogy ezeknek a településeknek is meggyorsul g fejlődésé? '

Interjú Szábópál Antallal, a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökével

A múlt évben született meg az 1016-os számú kormányhatározat, amely rendelkezett a nagyközségek szervezéséről, kimondja, hogy a megyei tanácsok az 5000 lakosú, vagy ennél népesebb községeket, — indokolt esetben közös tanácsú községeket is — a helyi tanács által előterjesztett kérelem alapján nagyközséggé, annak tanácsát nagyközségi tanáccsá szervezhetik át. A rendelet beszél arról is, hogy nem kell minden esetben a lakosság számát meghatározónak tekinteni, ötezer lakoson aluli községek is nagyközségekké szervezhetők, ha a lakosság társadalmi összetétele, a közintézmények száma ezt igényli, ha belterületét tekintve városiasodó jellegű, ha jelentősebb ipari üzemmel, vagy ‘ üdülőhellyel rendelkezik.

— Miért volt szükség e rendelet kibocsájtására, melyek azok a körülmények, amelyek megszületését időszerűvé tették?

— Napjainkban a községek fejlődésének iránya az — mondja Szábópál Antal, a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke — amely szükségessé teszi a követelményeknek megfelelő községhálózat kialakítását. A gyorsuló urbanizációs folyamat, a vonzásközpontok kialakulása jelenti ma a vidék életében a fejlődést. Ez a lakosság érdekeinek megfelelően, a jobb alapállás biztosítása érdekében történik.

— Mi a nagyközségek létre- hozásának célja?

— A cél az, hogy a tanácsi munka magasabb színvonalúvá, egyszerűbbé és így korszerűbbé váljon. Azt kívánjuk elérni, hogy a községi tanácsok és a lakosság kapcsolata javuljon, a helyi ügyek intézéséből fokozatosan vegye ki részét és eközben kezdeményezőkészsége kibontakozzon, hogy a községek anyagi erőforrásaikat koncentrálják, s azt tervszerűbben, átgondoltabban használják fel. Ezek a célók természetesen a kormányhatározat alapján, annak szellemében és abból adódóan születtek meg.

— A nagyközséggé válás jelentős változást hoz a vidék életében. A tanácsi hálózat modernizálása milyen hatással lesz a megyére? Milyen intézkedés határozza meg a tennivalókat? Milyen átalakulás várható a megyében ezáltal?

— A megyei tanács végrehajtó bizottsága február közepén hozott határozatot a nagyközséggé szervezés megyei ütemezéséről. Mielőtt azonban erről szólanék, okvetlenül beszélnem kell egyik községünk átalakulásáról. Örömünkre szolgál, hogy a megyei pártbizottsággal közösen tett korábbi felterjesztésünk alapján a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa február 27-én határozatot hozott Dombóvár várossá nyilvánításáról. A várossá nyilvánításra április elsején kerül sor. Az Elnöki Tanács határozatával a dombóvári lakosság régi kívánsága teljesült, s így érthető, hogy örömmel vették tudomásul a döntést. A dombóváriak kérése iiidokolt volt. Dombóvár ma 16 000 lakosú település. Az ipárban. a vasúti csomópontnál' é's ef£yéb'he-í lyeken, foglalkoztatottak. száma 8000 körül van. Fontos áíap- és közintézményékkel rendelkezik, fejlődési' '■üteme egyre gyorsuló, — s rhihdez a körülmény indokolttá tetté városi rangra való emelését.

— A várossá való szerverés mit Jelent a dombóváriaknak?

— Dombóvár szerencsés helyzetben van, mivel az elmúlt évek során a központi és a megyei szervek támogatásával, a helyi vezetés és a lakosság összefogása folytán, gyors ütemű fejlődéssel olyan problémákat, feladatokat végzett el, amelyek a várossá válásban nélkülözhetetlenek. Csak néhányát1 említenék a nagyobb beruházások közül: átadták a 450 ágyas kórházat és, a rendelőintézetet, megépült az új szakmunkásképző iskola és a kesztyűgyár, 100 millió forintos költséggel megkezdődött’ a mintegy 5000 új munkahely kialakítására alkalmas ipartelep előközműve- sítése, az ipartelepítés tervei között szerepel a Láng Gépgyár és a Pátria Nyomda egyes üzemegységeinek megépítése és felszerelése, épülőben van az új áruház és a szálloda, s megkezdődött már az állami lakások és társasházak gyorsabb ütemű építése, és a település’ csatornázása is a helyi összefogás és a központi támogatás nyomán.

. — A központi segítség mellett a lakosság összefogása volt az, amely ezt a nagy fejlődést lehetővé tette. A múlt- évbetl például a társadalmi munka értéke meghaladta Domóváron a 140 forintot. Ez az összeg magasabb az országos és a megyei átlagnál is. A már meglévő eredmények láttán a. dombóváriak egyre jobban megértik, hogy a további fejlődéshez továbbra is a helyi öszefogásra, az anyagiak koncentrálására van szükség. Ez a nagyfokú összefogás szükséges lesz a fiatal város megfelelő kulturális ellátásának biztosításához is. Várhatóan növekedni fog az állami lakásépítés üteme is. Emellett azonban fokozottabban szükséges a magánerő bevonása, a • társasház-építkezé- sek számszerű • növelése is. Elsősorban négy-öt szintes lakóházak építésére volna szükség, hogy ezzel is Dombóvár városias jellege erősödjék.

— Április elseje után Tolna megyének tehát két városa lesz. Dombóvár várossá nyilvánítása, s ezzel járó megkövetelt gyorsabb ütemű fejlesztése nem fogja akadályozni esetleg a megyeszékhelynek a korábbi években megindult fejlődési ütemét?

— Egy újabb város belépése a megye életébe a megyei vezetőknek Is nagyobb gondot okoz és ezzel számolni, kell az anyagi eszközök elosztásánál is. Én azonban a kérdésre optimistán válaszolhatok. Ezt úgy érzem, annál is inkább tehetem, mert itt ] Szekszárdon is szemmel látható a gyorsütemű fejlődés. Olyan létesítmények, intézmények kerültek átadásra mostanában, amelyek megelőző évtizedek alatt nem épülhettek meg. Igazolásul, . csak a mintegy 50 millió forintos költséggel felépült, s a közeljövőben átadásra kerülő művelődési házat említem, s elmondhatom még azt is, hogy elképzeléseink szerint a negyedik ötéves tervben is tovább tart Szekszárd dinamikus fejlődése. Gondunk lesz rá, hogy a megyeszékhelyen is megépüljön a már oly. szűk-,, séges szálloda, s a lakáshelyzet is javuljon. Azt azonban hangsúlyozni szeretném Szék; szárd esetében is, amit már Dombóvárnál elmondtam: a

problémák megoldása csak a helyi szervek és a lakosság összefogásával, a helyi üzemek, termelőszövetkezetek, intézmények anyagi eszközeinek koncentrálásával lehetséges. Szekszárd és Dombóvár fejlesztésével párhuzamosan, anyagi lehetőségeinkhez mérten Bonyhád. és a többi járási székhely, valamint a létrehozandó nagyközségek átalakítását is segítenünk kell.

— Melyek a nagyközségek

létrehozásával kapcsolatos

konkrét elképzelések, tervek?

— A megye vezetőinek álláspontja az, hogy csak olyan ütemben hozunk létre nagyközségeket, , ahogyan annak tárgyi és személyi feltételei megteremtődnek. Ezt hangsúlyozni szeretném, nem a rang és a cím a fontos, hanem, hogy az elnevezés mögött tartalom is legyen. A nagyközségek -kialakításánál döntő a helyi tanácsok és a lakosság véleménve. A nagyközségeknek élniük kell tudni ,a rájuk bízott megnövekedett

hatáskörrel, A ^városi és járási ! hatáskörök átvétele nyomán szükségük lesz a nagyközségek tanácsainál dolgozók határozott állásfoglalásaira, célratörőbb, tervszerűbb gondolkodásmódra, kezdeményezőbb munkára. Mindez pedig felkészültebb tanácsi apparátust igényel. Terveink szerint e feladatok megoldására jelenleg Bonyhádon, Pakson, Tamásiban, Duna- földváron és Tolnán adottak a feltételek, így 1970 második felében e községeket szervezzük át nagyközségekké. Ezt követően, ahogy a feltételek engedik, Simontornya, Bátaszék, Gyönk, Decs, Hő- gyész és Fadd lesz nagyközség.

................

— A nagyközségek tanácsi

apparátusának megnövekedett

feladatairól, hatáskörük szélesítéséről volt szó. Melyek ezek?

— A nagyközségek gazdasági, igazgatási és kulturális tevékenységével összefüggő feladatok elvégzéséről van szó. Ezek a községek rendelkezni fognak mindazokkal a jogosítványokkal, amelyek a kormány politikájának érvényesülését adott területen biztosítják. Elsősorban olyan hatósági ügyekben kell majd dönteniük, amelyek a lakosságot közvetlenül érintik. A nagyközséggé alakulás egyik kulcskérdése a gazdasági önállóság további növekedése. E községeknek olyan anyagi alappal kell rendelkezniük, amelyek fejlesztési intézkedési, fenntartási feladataik végrehajtását lehetővé teszik. Ezt az anvaei alapot pedig a helvi erőforrások, bevételek emelésével teremthetik meg.

— Helyi feladat lesz a lakosság alapellátásával összefüggő tevékenység javítása is. Fokozni kell a lakásépítkezések ütemét, a közművesítést, törekedni kell általános iskolák. bölcsődék és óvódák, orvosi rendelők, szociális otthonok. ’utak, járdák, parkok építésére, a szolgáltatás fejlesztésére. Mindezzel összefügg a községek telenülés- fejleszt<%e, a gazdasági, az egészségügvi. szociális és kulturális szükségletek. kielégítése.

— A lakosság ellátásában is változásoknak kell bekövetkez- niök. Gondoskodni kell a kereskedelem, a helyiipari szolgáltatások elégséges rendszerének kialakításáról is. Röviden: a fő cél a lakosság jobb ellátásának biztosítása tehát. Ennek érdekében a tanácsi és a nem tanácsi vállalatoknak, Szövetkezeteknek, a termelő- szövetkezeteknek kell társul— Ez a kormányhatározatban lefektetett elvek célja. Ez a fejlődés pedig nagymértékben a község vezetőin és á lakosságon múlik. Sok mindent eldönt az, hogy hogyan tudnak élni lehetőségeikkel. A megyei vezetés azt tervezi, hogy a negyedik ötéves terv Során az OTP-vel közösen bővíteni fogja a társasházépítést és kivétel nélkül minden nagyközség számára lehetővé teszi többszintes épületek építését. Ezzel kívánjuk a városiasodást elősegíteni. Kizárólag a helyi vezetőkön múlik, hogy ezt a lehetőséget hogyan használják ki. A paksi községi tanács vezetése például nem tud élni lehetőségeivel. Évekkel ezelőtt már felhívtuk a község vezetőinek figyelmét a lakásépítés ütemének gyorsítására, a buszmegálló áldatlan helyzetének megjavítására. Segítséget is adtunk, a szükséges anyagi eszközöket is biztosítottuk volna. A község vezetői ezt nem használták ki, sem műszaki, sem építőipari kapacitást nem biztosítottak, s így a felajánlott segítséget nem vették igénybe. Ilyen körülmények között hiába esik egybe a lakossági igény és a megyei vezetés elképzelése. A helyi gondok megoldását nem vállalhatja magára a megyei tanács. Ezek csak helyi és közös munka eredményeként valósulhatnak meg. A megyei tanács azonban továbbra is támogat minden olyan kezdeményezést, törekvést, amely közös megoldást' ígér. Olyan törekvésekre gondolok, mint ami például Bátán található, ahol a tanács és a termelőszövetkezet anyagi összefogásával és a helyi párt- szervezet szervező munkájával épít művelődési házai, s tervezi az iskola újjáépítését is.

— A közeljövőben kerülhet-e sor Tolna megyében további várossá' nyilvánításra is?

— Egyelőre nem. Most a nagyközségek rendszerének kialakításán dolgozunk. Dombóvár várossá nyilvánítása után, majd megfelelő tervszerű, céltudatos munkával egyes, nagyobb ütemben fejlődő és városiasodé településeknél megkezdjük a városi szintet biztosító feltételek megteremtését. S csak ezután következhet be újabb várossá nyilvánítás. Ennek érdekében a megyei pártvégrehajtó bizottság határozata alapján kidolgozunk egy tervet, amelyben rögzítjük, hogy a különböző szintű vonzáskörzeti központok kommunális, kulturális, gazdasági, egészségügyi, kereskedelmi, stb. ellátottsága milyen szintű, s mit kell tenni ahhoz, hogy a lakosság növekvő igényeinek kielégítését biztosítani tudjuk. Ezzel tervszerűvé válik a fejlesztés, amely természetesen több éves terv feladata lesz.

MÉRY ÉVA

A regölyi Népakarat Tsz- ben 500 férőhelyes tehenészeti telepet építenek. Eddig már elkészült két 100 férőhelyes istálló, a borjúnevelő, a gépműhely és a hozzá tartozó épületek. A telep összköltsége 35 millió forintot tesz ki. Képünk a telep makettjét mutatja.

Foto: Erb János