Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-05 / 30. szám

Mezőgazdasági könyvhónap 1970, Film, az emberi élet keletkezéséről A Helga bemutatója Szekszárdon — Hány éveseknek vetítsék? Egy lépés a nemi felvilágosításért Lápafőn és Pincehelyen Tegnap az esti órákban a dombóvári járás községei kö­zül Lápafőn tartottak először rendezvényt a könyvhónap alkalmából. Sütő Sándor „Szőlő és bor” címmel mondta el előadását a művelődési házban. Ma a tamási járásban is megkezdődik az ünnepi könyvhó­nap eseménysorozata. Pincehelyen hatórai kezdettel kerül sor a termelőszövetkezet klubhelyiségében Vígh Péternek, a Kertészeti Kutató Intézet osztályvezetőjének előadására, amelyet „Háztáji gyümölcs- és zöldségtermesztés" címmel tart meg. \ A Tolna meayfl Moziüzemi Vállalat egószst'Kttgyl dolgozók, pedagógusok, tanácsi-, párt- és törne ^szervezeti vezetők és munkatársak részére zártkörű vetítésen mutatta be a Helga című színes, nyugatnémet egész­ségügyi felvilágosító filmet Szekszárdon, a Garay Film­színházban. A Helga című NSZK film azon müvek közé tartozik, amelyek szakmai és laikus körökben egyaránt nagy vi­tát képesek kiváltani. A Hel­ga szélsőséges véleményekre készteti a nézők többségét. Vannak, akik örömmel üd- vözlik bemutatását, a másik tábor pedig határozott he­vességgel tiltakozik ellene. Én talán úgy fogalmaznék, amint azt a Vie Nuove is tette: „Érdekes kezdeménye­zés. Reméljük, hogy nálunk is példát vesznek róla.” Röviden — azok számára, akik még nem hallottak vol­na erről az alkotásról — né­hány mondatot a filmről. A Helga egészségügyi felvilágo­sító film, kifejezetten oktató célzattal készült, s ez a cél feldolgozásmódját is megha­tározta. Létrehozását és el­készítését szükséglet diktálta: az, hogy a XX. században nem lehet az ifjúság szexu­ális felvilágosítását az esetle­gességre, a véletlenre, a spon­taneitásra bízni. A film az­zal, ahogyan foglalkozik a női és a férfitest funkcióival, ahogyan érthetővé teszi a külső és belső nemi szervek működését és feladatát, az­zal, ahogyan a fogamzásgit • lásról beszél, s ahogyan a nézővel átérezteti — a cím­szereplő Helgával együtt — a magzat emberré válásának menetét, — egy határozott lépést tesz a nemi felvilágo­sításért. S mindezt szigorúan tudományos alapon, közérthe­tően és mértéktartó ízléssel Aki erotikára számít, az ne váltson jegyet erre a filmre. A Helga, — amint azt alcí­me is mutatja — az élet keletkezéséről beszél, tiszta érzésekre nevel, azáltal, hogy a gyerek szeretete és tiszte­lete sugárzik a film kocká­iból. A Helga megtekintése után Szekszárdion is az a kérdés került előtérbe, ami ország­szerte e film nyomán: kik ellőtt vetítsék a Helgát? A Művelődésügyi Minisz­térium már megállapította a korhatárt 16 évben. Egyesek szerint ez ellen apelláta nem lehetséges, de van rá példa^ hogy lejjebb szállították ezt a korhatárt. Szekszárdon ho­gyan alakul a helyzet? A filmet követő rövidke anké- toft> az orvosok amellett, hogy szakmailag dicsérték a fil­met, azt szorgalmazták: a nyolcadik osztályosoknak is matassák be. Ez annál is inkább kézenfekvő volna, mi­vel nyolcadik osztályban fog­lalkoznak először az emberi test felépítésével. A megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának a vezetője is a 1* éves korhatárt tartótra érett­nek arra, hogy végignézze a Helga vetítését. A pedagógu­sok inkább hallgattak, — aki szólt, az- viszont kifogá­solta, hogy nyilvánosan vetít­sék a filmet, éretlennek ítélve az emberek egy ré­szét arra, hogy ilyen művet végi gnézh essenek. Mindenkinek ízlése diktálta, egyéni joga, hogy egy-egy könyv elolvasása egy-egy színházi előadás vagy film megtekintése után arról ho­gyan vélekedik. Éh azoknak a pártján állok, akik 14 éves korú, nyolcadik osztályos lá­nyoknak és fiúknak szeret­nék megmutatni ezt a fil­met. Ez az a korosztály ugyan­is, amelynek elsődlegesen szüksége van a szexuális fel­világosításra S ennél a kor­osztálynál kerülhető el első­sorban az, hogy a magára- hagyottság következtében fél- resiklott elképzelések károsan befolyásolják a testi és a pszichikai fejlődést. A talál­gatásokat, a „jólértesültek’ téves tájékoztatásait sikerül­ne e film bemutatásával a tizennégy évesek, az alig ser­dülők táborában a helyes és felvilágosult irányba terelni. Az erotikamentes tárgyila­gos felvilágosítással, sok gye­reket lehetne megóvni a fan­tázia beteges képzelgetéseitől. Tizenhat éves korban azon­ban mindez már kissé meg­késett. Nem mintha a film nem mondana semmit az if­jú korosztály számára, nem mintha nem volna érdemes megnézniük a fiatal házasok­nak, a már gyakorló szülők­nek! Ezeknél a korosztályok­nál azonban már csak elma­radt szexuális tájékozódást pótolhat e film. Csak a meg­lévő ismereteket egészítheti ki, vagy teheti helyére az if jak, s a felnőttek esetében. A cél azonban — el kell már végre oda jutnunk, hogy ki­mondjuk, s ehhez is tartsuk magunkat — nem ez! A cél a folyamatos és min­dent a maga idejében elmon­dó szexuális felvilágosítás. A maga idejében... De vajon miért vonatkozik mindez egy 14 éves gyerekre? Sokat használt szó manap­ság az akceleráció kifejezés. Meggyorsult szellemi és testi fejlődést jelent. Nem kell hosszú századokra visszate­kintenünk, elég, ha nagy­anyáinkra gondolunk, s arra, hogy 16—17 éves korban már gyereket ringattak a bölcső­ben, s esetleg várták a má­sik jövevényt. Szó sincs ar­ról, hogy bárkit is erre biz­tatnék manapság. De! Ha 60— 70 év távlatában 16—17 éves nők testileg érettek voltak arra, hogy gyereket hozza­nak világra, — akkor a meg­gyorsult korunkkal együttjá­ró korábbi szellemi és testi fejlettség miért ne hozhatná magával a korábban kezdő­dő szexuális élet igényét nap- iainkban? Az egészséges szexualitás éppen úgy hozzátartozik az egészséges életmódhoz, mint néhány konvencionálisán el­fogadott egyéb fiziológiai cse­lekvés. Ismét nem azt aka­rom mondani, hogy az az egészséges, ha 14 éves lányok kezdenek szexuális életet. Ér­ről szó sincs. De, amennyire korai lenne ilyesmiről a ti­zennégy évesek esetében be­szélni, annyira helyén való es szükséges a középiskolá­soknál. A dolog ezen részé­ről felesleges vitatkozni. Nem általános, de számtalan eset bizonyítja, hogy a középis­kolás korúak nem várnak en­gedélyre, s sok példa van ar­ra, hogy ez a korosztály időn­kénti és alkalomszerű szexu­ális életet él. De hogyan és milyen következményekkel?! Ezért kell szembehunyás és megbotránkozás helyett a té­nyekkel számolva, módszert változtatni. Éppen ezért volna szükség egy nyílt, becsületesen őszin­te felvilágosító munkára. S éppen ezért kellene ezt — ahogyan a Helga című film is ad rá példát — folyama­tosan már a kisgyermekkor­ban elkezdeni, s intenzíveb­ben és teljes nyíltsággal a 14. életév táján megtenni. Mindig az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten és mérték­ben. De úgy a 14. év táján e film tárgyilagos nyíltságá­nak fokán, s ezzel mintegy megelőzni és felkészíteni a szexuális életre a fiatalságot. A film kapcsán sok min­denről lehetne még beszélni. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy a Helga csak egyetlen lépés ezen az úton. Nem nél­külözhető megtekintése után a szülő és a pedagógus fel­világosító munkája sem. Kö­telességük alól nem felmen­tést, hanem annak teljesíté­séhez segítséget kapnak e filmmel. A Helgát néhány hét múl­va vetítik majd a megyében. Jó volna, ha pedagógusok egy - egy anatómiaórát a filmszín­házban tartanának meg, s még jobb lenne, ha nyolca­dikosok részére is. Ennek módját más megyékben meg­találták. Méry Éva A szolgáltatások fejlesztésé­re vonatkozó kormányhatáro­zat végrehajtásának elősegíté­sére a pénzügyminiszter közel­múltban kiadott rendelete adó- kedvezményekben részesíti a szolgáltató üzemeket. A ked­vezmények érintik a kisipa­rosokat is. Ezzel kapcsolat­ban a KIOSZ-ban az MTI munkatársának a következő tájékoztatást adták: — Eddig a kisiparosok az általuk beszerzett gépek, fel­szerelések, műhelyépületek ér­tékcsökkenését az adó meg­állapításánál nem számolhat­ták el. A rendelet most elő­írja, hogy üzleti költségként kell figyelembe venni az 1969. január 1. után beszerzett — kizárólag üzemi célra szolgáló — épületek, gépek, berendezé­sek, felszerelési tárgyak, jár­művek értékcsökkenési leírá­sát. Az évenkénti értékcsök­kenési leírás mértéke a kö­vetkező: gépeknél, berendezé­seknél, felszerelési tárgyaknál 7 százalék, kizárólag üzemi járműveknél 20 százalék, épü­leteknél, építményeknél 3 szá­zalék. — Kiterjesztették a kisköz­ségekben szolgáltató munkát végző kisiparosok adómentes­ségét, és jövedelemadó-ked­vezményét is. Az ötezernél ke­MOST JELENT MEG: FORMULAE NORMALES VETER IN ARIE A „Formuláé normales ve- terinarie”, azaz a „Szabványos állatgyógyászati vényminták” könyvét Tolna megyei szak­ember. Kováts Jenő, a Tolna megyei Állategészségügyi Ál­lomás igazgató-főorvosa szer­kesztette. Az embergyógyászatban használatos szabványos vény­minták gyűjteményes kiadá­sának régi hagyományai van­nak, 1967-ben már az ötödik kiadás jelent meg. Az állat­orvosok számára készült FoNoVet-nek azonban ez az első kiadása. A regölyi háztáji gazdaságok évek óta kihasználatlan, üres gazdasági épületei 1970-től új­ból rendeltetésszerű célt szol­gálnak. Természetesen a mai, megváltozott körülmények kö­zött. A Bogármindszenti Álla­mi Gazdaság és a regölyi Nép­akarat Tsz egy olyan nagy je­lentőségű akciót kezdeménye­zett, amelynek elterjedése in­dokolt és hasznos volna me- gyeszerte. A közös gazdaság a Bogármindszenti Állami Gaz­vesebb lakosú községekben az új iparjogosítvánnyal rendel­kező szolgáltató vagy javító kisiparos eddig csak abban az esetben kaphatta meg a két­éves adómentességet, ha tevé­kenységét kizárólag abban a községben gyakorolta, ahová iparjogosítványa szólt. Az új rendelkezés értelmében a kis­iparost akkor is megilleti két­évi adómentesség, ha nemcsak helyben, hanem a járás bár­melyik ötezer léiekszámon aluli községében is dolgozik. — Azokat a kisiparosokat, akik 5000, illetve 3000 lakos­nál kisebb községekben mű­ködnek és helyi szükségletet elégítenek ki, 20, illetve 60 százalékos jövedelemadó-ked­vezményben részesítik. Ezek a kisiparosok eddig csak akkor kapták meg a kedvezményt, ha csak helyben, vagy legfel­jebb a szomszédos, hasonló lélekszámú községben működ­tek. Ez évben már ezt az adó- kedvezményt azok az évi 48 000 forintnál nem nagyobb jövedelmű kisiparosok is meg­kaphatják, akik tevékenységü­ket nem csupán helyben, ha­nem a járás bármelyik olyan ötezernél vagy háromezernél kevesebb lakost számláló köz­ségében is gyakorolják. — ahol hasonló szakm^lú kisiparos nem dolgozik. (MTI) Az állatorvosi gyógyszert»« legjobb ismerőiből alakult szerkesztő bizottság körülte­kintő munkája nyomán szüle­tett meg a FoNoVet recept­gyűjteménye. Felöleli a ha­gyományos gyógykezelési eljá­rások receptjeit, és helyt ad a mai modem szemléletnek is. Különösen értékes az állator­voslásban használatos ember- gyógyászati specialitások és a premixek felvétele a gyűjte­ménybe. A Formulae normales vete­rinarie első kiadása a gya­korló állatorvosok régi igényét elégíti ki. Nagy segítséget Je­lent mind a körzeti, mind a* üzemi állatorvosoknak terápiás és nagyüzemi munkájukban. A receptek összeállításában pe­dig a gyógyszerészek munkáját könnyíti. daság megbízásából bonyolító munkát végez. Más szóval ez annyit jelent, hogy gondosko­dik a háztáji gazdaságok tojó­hibriddel való ellátásáról. Az ötlet egyedülálló é$ remek. A Bogármindszenti Állami Gaz­daság a helyi tsz közreműkö­désével 63 ezer tojóhibrid­csirkét helyez ki, a regölyi háztáji gazdaságokba. Minden anyagi természetű juttatást biztosít. Ezzel szemben a ház­táji gazdaságok adják a mun­kaerőt, és a gazdasági épüle­teket. Később azután megtörté­nik, ismét a tsz közreműkö­désével, az elszámolás. A nagyüzemi és a háztáji gazdaságok együttműködés* folytán hatvan portát „népe­sítenek be" baromfival. De ez csak egyik része a dolognak, mert a termelőszövetkezet is juttat a háztáji gazdaságok részére az idén 80 ezer tojó­hibridet, a fentihez hasonló forma szerint. A tsz adja a ta­karmányt, az alapanyagot, a háztáji gazdaság a munkaerőt és az épületet. Summa-sum- márum, ez az együttműködés olyannak ígérkezik, hogy min­denki jól jár. Az állami gaz­daság is, a termelőszövetkezet is, a háztáji gazdaságok is. De most elsősorban a háztáji gaz­daságok szemszögéből érdemes megnézni, hogy milyen plusz bevételt jelent a községnek a tojástermelés. Szerény becs­lések szerint 7—8 millió fo­rintot. Hát ezért igazán érde­mes és kimondottan hasznos másutt is hasonló vállalkozá­sokba kezdeni. A termelőszö­vetkezet e hét elején is tíz­ezer tojóhibridet osztott szét az akcióban részt vevő háztáji termelők között. — ir — Népújság 5 1970. február 5. Adókedvezmények a szolgáltató kisiparosoknak Figyelő Hét-nyolc millió forint

Next

/
Oldalképek
Tartalom