Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-05 / 30. szám

a

rnsi/mmKmmc. ':&^e -Q;<. m

''fKx.i'r ;' ■I Épli| §y.Ti *'&*■

5 ^V7,V •?’"■> ^ s. Jj'S'

A Csordás-testvérek közül az egyik hivatásos katona lesz, tiszthelyettesi iskolára jelentkezett.

(MTI foto — Bajkor József felvétele)

Az eladó fogyasztóként jön vissza

A vetőmag-termeltető vállalat speciális kapcsolata a tsz-ekkel Miért szigorú a minősítés?

A Vetőmag-termeltető és Értékesítő Vállalat és a mezőgazdasági üzemek között más a kapcsolat, mint az üzemek és a felvásárló vállalatok között. A felvásárló vállalatok révén a megtermelt gabona, hús különböző csatornákon keresztül a fogyasztóhoz kerül, az említett vállalaton keresztül pedig visszakerül a vetőmag a mezőgazdasági üzemhez. Nagyon szigorúan behatárolt körforgás ez, még akkor is, ha a vetőmag egy része export útján külföldi termelőkhöz kerül. A mezőgazdasági termék forgalmának ilyen leszűkülése az oka és indoka a speciális kapcsolatnak — és tételez fel esetleg több súrlódást a termelő és a vállalat között.

A mezőgazdasági üzemekben olyan törekvés tapasztalható, a jövedelmezőség fokozása érdekében, hogy „ejtik” olyan növények termesztését, amelyből kevesebb a haszon, vagy művelési igényeik miatt kevésbé gépesíthetők. A vetőmag-termeltetőnek viszont több tucat növény vetőmagjára van szüksége, hogy elláthassa a hazai és a külföldi termelőket.

Katona Jánossal, a dombóvári alközpont igazgatójával arról beszélgettünk, hogy ilyen körülmények között hogyan tud érdek- azonosságot teremteni a vállalat a termelőkkel.

— A magasabb terméseredmények feltétele egyebek között a vetőmag minősége. Ez a tény már önmagában is sok mindent megmagyaráz. A vetőmagtermesztés, a forgalmazás, az előállítás és a szaporítás jól fejlődik Tolna megyében, de ez figyelhető meg egész Dél-Dunántúlon. Az eddig megkötött szerződések alapján az előző évhez képest nyolctíz százalékos a növekedés. És nem csupán csak a vetőmagtermő terület növekszik, hanem az igényesebb növényfajták termesztése is. A termelő- szövetkezetekben úgy fejlődött a termesztéstechnika, hogy az igényesebb növényfajtákat úgy is tudják termelni, ahogyan a szigorú előírások megkövetelik. Ez több anyagi haszonnal is jár. Mondok egy példát is: területünkön a borsótermesztés viszonylag rövid idő alatt 3200 holdról 8400 holdra nőtt. Ebből 3600 hold a külföldi céltermelés.

— Az előző években a termelőszövetkezetek többször panaszkodtak a minősítés miatt. Volt, ahol kiszolgáltatottságot említettek.

— Mi sem tagadjuk, voltak viták. De más a mi minősítésünk és más, teszem fel, ha a felvásárló vállalat a zöldségfélét minősíti. Nekünk a termelőkkel szemben, de a termelő érdekében kell ragaszkodnunk a követelményekhez. A termelőszövetkezettől átvesszük a nyers terményt, azt tisztítjuk, osztályozzuk, termőképességét vizsgáljuk, és állami garanciával adjuk el a fémzárolt magot a termelőknek. A csíraképesség vizsgálatánál, ha csak 75 százalékot állapítunk meg, akkor abból nem varázsolhatunk nyolcvan százalékosat. Ha történetesen lazítanánk a követelményeken,

akkor elsősorban éppen a termelőket károsítanánk meg.

— Két évvel ezelőtt néhány üzem olyan igénnyel lépett fel, hogy a helyszínen, az átvételkor minősítsünk. Ez gyakorlatilag szinte kivihetetlen. Olyan vizsgálatokat elvégezni négyszáz termelőszövetkezetben, amelyekre csak itt, a laboratóriumban van lehetőség. A csíraképességi vizsgálathoz azonkívül időre is szükség van, egy-hárdm-négy hétre, növényektől függően. Egyébként ez az oka. annak is, hogy csak bizonyos idő elmúlta után fizetjük ki a nyers mag ellenértékét, a minősítés alapján. Az a helyzet, hogy a mi munkánk nem tenyérbe csapkodó, alkudozó kereskedelem, hanem a mindkét félre egyaránt kötelező, állami követelmények betartása. Ne mondjak mást; tizenkét nyugati tőkés céggel vagyunk üzleti kapcsolatban, amelyet államközi szerződés szabályoz. E szabályok alól nem térhetünk ki. De nemcsak a nyugati, a magyar mezőgazdaságnak is szüksége van a megfelelő minőségű vetőmagra.

— Mondjam azt, hogy a

versenyképesség miatt is ragaszkodnunk' kell a minőségi követelményekhez? A borsótermesztésben például Uj- Zéland a vetélytárs. Az ottani éghajlat korábbi érést tesz lehetővé, mi viszont közelebb vagyunk. A belföldi vetőmag- szükséglet évről évre adott, A többlet értékesítésére Nyugat- Európában, és a KGST-orszá- gokban is kedvezők a lehetőségek. Hogyan bővíthetjük külföldi piaci lehetőségeinket? A minőségi követelmények szigorú betartásával.

— Az igazságnak tartozom azzal a megállapítással, hogy

ma már a termelők is elismerik a mi minősítésünk tárgyilagosságát. Az elmúlt évben mindössze négy vitás ügyünk volt. Az OVF háromban a mi minősítésünket hagyta jóvá.

— A minősítés pontossága, vagy pontatlansága ,a termelő és. a termeltető közötti vitáknak csak egy része. A szerződések mindkét félre tartalmaznak egyéb kötelezettségeket is. Kérdés, hogy ezeket hogyan tartják be?

Kötelezettségek... A területi tsz-szövetségek vetették fel: túlzottnak tartják, hogy a tsz-nek, ha nem szállít, 60 százalékos kötbért kell fizetni. Megjegyzem, ilyen anyagi jellegű szankcióra csak nagyon ritkán van szükség, ha a nemteljesítés a tsz-nek róható fel. Mi az állam pénzén, devizán vásárolt vetőmagok egész sorát adjuk a termelőknek, nyilván, ezt a befektetést vissza akarjuk kapni. Más az, ha időjárási okok miatt nem sikerült a vetőmagtermesztés. Itt-ott jelentkeztek olyan igények is, hogy fizessünk magasabb árat. Igen ám, de akkor nekünk is magasabb árat kellene kérnünk a termelőktől. Szerintünk helyesebb, ha a nagyobb jövedelem a magasabb termésből származik. De így gondolkodik a termelők nagy többsége.

— Igazgató elvtárs, a vállalat és a termelők közötti kapcsolatról egy gyakorlati kérdés: milyen lesz az ellátás, miután látjuk itt, a telepen emelkedő zsákhegyeket?

— A tavaszi vetőmagok szállítását már megkezdtük. A kukoricát nem számítva, ki- lencszáz vagonos készletből kezdtük meg a folyamatos szállítást. Naponta átlagosan tizenöt vagon vetőmag hagyja el a telepet. Januárban mintegy százhúsz vagont küldtünk. A vasút kívánságának megfelelően, vasárnap is rakodunk. A vetési sorrendnek megfelelően március végéig megkapják a termelők a megrendelt meny- nyiséget. Azt hiszem, az idén a választékra sem lehet panasz. Kukoricából a magyar 1—2—3 vonalas hibridek mellett a kívánságnak megfelelően szállítjuk a jugoszláv fajtákat. Búzatermelésre most kötjük a szerződéseket, megfelelő a vetőmagkészlet az úgynevezett kemény búzákból, amelyek termesztése most, az igényeknek megfelelően előtérbe került. BI.

VISSZHANG

Válasz a szekszárdi tv-műsorvételről

December 4-én A választól még nem lesz jó a vétel címmel glosszát közöltünk arról, hogy Szekszárdon a tv-<müsor- vétel időközinként nem jó. Cikkünkre a KPM Postafőosztály ügyosztályvezetője válaszolt. íme a cikkünkre érkezett válasz:

„Hivatkozva az 1969. december hó 4-én kelt levelükre — melyben válaszunkat kérték a december 2-i „A választól még nem lesz jó a vétel’* c. írásukra — az alábbiakról értesítjük Önöket:

A cikkben kifogásolt, az adás minőségére, valamint az interferencia zavarokra vonatkozó panaszok jogosak, azonban orvoslásukra jelenleg nincs lehetőség.

Korábban 1967. novemberében írt levelünkben, majd 1967. december 6-án a Tolna megyei Népújság akkor írt tv- témájú cikkével kapcsolatban Szekszárdon tartott megbeszélésen, továbbá 1968. áprilisában Szabópál Antal elvtársnak, a Tolna megyei Tanács VB elnökének írt levelünkben teljes részle ti1«seggel beszámoltunk a szekszárdi tv-vételi problémákról.

A továbbiakban ismételten összefoglalom a zavarok okát, ismertetem Tolna megye nézőit érdeklő már megvalósult, illetve megvalósulás előtt álló postai fejesztési elképzeléseket.

Annak ellenére, hogy maga a szekszárdi adó 1967-ben három alkalommal, 1968-ban öt alkalommal és 1969rben is öt alkalommal, tehát g.z országos átlagnál jóval kevesebb számban hibásodéit meg, a nézők sokat panaszkodnak arra, uogy műsorkimaradás van. Ennek az az oka. bogy a szekszárdi néző szemében a müsorátvivő lánc minden tagjának hibája Összegeződve jelenik meg. így a stúdió üzemzavarai mellett a kabhegyi és a helyi hálózat feszültség kimaradása, a Budapest és Kabhegy közötti mikrohullámú összeköttetés hibája (berendezés és hullám- terjedési rendellenességek) a kabhegyi adó üzemzavarai és a szekszárdi változó vétel, végül a működtető áramkör hibái, mind műsorkimaradást jelentenek a néző számára.

A teljes jelkimaradás mellett — ami körülbelül a műsoridő egy százaléka — igen jelentős a minőségromlás, amelynek egyébként a Kabhegy—Szek- szárd közötti — műszakilag meg nem engedhető, de a szekszárdi nézők érdekében annak idején mégis engedélyezett nagy távolság a fő oka.

A panaszok másik forrása a különböző interferenciák, amelyek az egyébként is zajos képernyőn mozgó csíkozódást okoznak. Ezeknek a zavaroknak á forrása a szocialista és a nyugati országok eltérő frekvenciakiosztása, amely csak a magyar adóhálózat kiegészítésével, illetve módosításával szüntethető meg. Az adó interferencia zavarát okozzák a szentesi és a kékesi magyar adók, a jugoszláv adók, különösen az E8-as csatomájú Eszék-i adó. Ezen kívül szeretném ismételten megállapítani, hogy az URH-sáv terjedési tulajdonságai miatt az adó teljesítményének növelése 50 vagy 100 W-ra, a besugárzott területet gyakorlatilag nem növelné, az interferenciás zavarokat nem szüntetné meg.

Terveinknek megfelelően elkészítettük tv-kisadóhálózat

tervünket, ebből meghatároztuk, melyik a kedvezőbb, interferencia mentes adócsatorra Szekszárdon és azt, hogy milyen teljesítményű és csatornáin adó szükséges még a megyében. Postán kívül álló ok miatt terveinktől eltérően, csak később, 1972—73-ban tudjuk véglegesen befejezni a pécsi tv-adó rekonstrukcióját. Lehetséges ugyanis, hogy ez az *dó Kálvária-hegyen jobban vehető, mint Kabhegy, ezért a vételi csatorna is esetleg változhat. Addig azonban, amíg ezt nem tisztáztuk, Kabhegy vételére kell számítani.

A szekszárdi zavarok megszüntetésére a közvetlen műszaki út ma még sajnos tisztán nem látható, mert egy átjátszó adó kifogástalan működéséhez az anya adó — jelen esetben Kabhegy — jó vétele, másrészt zavarmentes adási csatorna szükséges. Mindezek mellett az átjátszás zavarmentesen csak meghatározott csatornák között lehetséges.

Fentiek, miatt a szekszárdi probléma csak országos tervek alapján egységes fejlesztési koncepcióval, egyedi módon nem oldható meg.

Természetesen lehetőségeinkhez mérten eddig is — szűrők felszerelésével, interferenciás zavarok csökkentésével, vevőantenna módosításokkal, automatika felszerelésével — és a jövőben is igyekszünk javítani a helyzeten. Ez évben például feladataink között szerepel felmérni a pécsi adó ideiglenes antennával történő adásának vétel lehetőségeit és megvizsgálni Kálvária-hegyen az esetleges vételi csatorna módosításának lehetőségét. Azt, hogy ez a vizsgálat milyen eredménnyel zárul még nem tudjuk, de minden további vétel javítását eredményező munkánk ettől függ.

A Szekszárdon tartott 19G7. december 6-i megbeszélésen

igazgatóságunk vezetője szerkesztőségükkel abban állapodott meg, hogy a szekszárdi vétel javítását célzó postai munkáról tájékoztatást abban az esetben küld, ha a pécsi teljesítmény és antennamagasság növekedése kedvező hatása értékelhető.

Megígérem, hogy ezt a tájékoztatást megküldjük Önöknek.

Hasznos lett volna, ha a cikk szerzője, a panaszos levelek birtokában felkeresi szakosztályunkat, vagy a Posta Rádió- és Televiziómüszaki Igazgatóságot és szakszerű műszaki tájékoztatást kér a cikk megírásához.

Javaslom a T. Szerkesztőségnek, hogy hasonló esetekben keressék meg közvetlenül a Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóságot, vagy hívjanak össze olyan megbeszélést, ahol szakembereink részletekbe menően beszámolhatnak a szekszárdi probléma megoldása érdekében tett eddigi és tervezett postai munkákról.

Bugyi József ügyosztályvezető

Cikkünkben műszaki kérdésről nem volt szó. Éppen e2ért nem tartjuk szükséges nek, hogy e témában szakemberekből álló értekezletet hívjunk össze annak megállapítására, hogy a szekszárdi és környékbeli tv-tulajdonosok sokkal rosszabb vételi viszonyok között üzemeltetik készüléküket, mint az ország számos városában, falujában.

Négyes ikreket soroztak Kaposvárott