Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-24 / 46. szám

Az új alapszabályok jegyében Küldöttgyűlések az fmsz-ekben és takarékszövetkezetekben Áz idegenforgalom fejlesztéséről tárgyaltak a szocialista országok képviselői A múlt héten küldöttgyűlést tartottak kettő kivételével: a,.- megye valamennyi fanfsz-ében és takarékszövetkezetében. Mindenütt értékelték a múlt év eredményeit, és meghatá­rozták a feladatokat. Az fmsz-i küldöttgyűléseknek az adott különös jelentőséget, hogy már az új alapszabály jegyében elemezték az ered­ményeket és körvonalazták a holnapot. A takarékszövetke­zeteikben most van folyamat­ban az alapszabályok módosí­tása, de a munkát már az új koncepciók szerint,végzik. Rö­viden összefoglalva: a teljes önállóság alapján minden ed­diginél szélesebb körű demok­ratizmus teljesedik ki, erőtel­jesebben előtérbe kerül a tag­sági-lakossági igények kielé­gítése, s ennek érdekéiben to­vább bővítik tevékenységi kö­rüket. A dunaföldvári takarékszövetkezet küldöttgyűlésén megjelent dr. Kovács Sándor, a SZöyOSZ első elnökhelyettese, a megyei pártibizottság képviseletében Dudás, Antal osztályvezető, a MESZ;C.V-öt pedig Kálmán Gyula elnök képviselte. A ta* kanékszövetkezeti ''.mozgalom Duriaföldvárról indult el, több mint egy évtizeddel ezelőtt. De nemcsak az alakulást illettén első az országban a duiiaföld- vári takarékszövetkezet, ha­nem eredményei alapján is ál­landóan a legjobbak közt sze­repel. Pintér György ügyve­zető ezúttal is kiváló eredmé­nyekről számolhatott be. „Áz. 1970. január 31-i állapotnak megfelelően örömmel jelent­hetjük a tagságnak, -hogy bé- tétiállományunk meghaladta a 30 millió forintot. A múlt év­ben öt és fél millió forinttal öott a betétállományunk.* A dunaföldvári takarékszö­vetkezet hálózata túllépi a megyehatárt: a Fejér megyei Apátszállás és Klsapostag is Dunaföldvárhoz tartozik. Ezek a helységek éppen az ered­mények láttán csatlakoztak Dunaföldvárhoz, s ma már annyira népszerű mindkét he­lyen a takarékszövetkezet, hogy Apátszálláson kirendelt­séget, Kisapostagon pedig be­tétgyűjtő pénztárt is létesí­tettek. ; 3 ! i i^i A gyűlésen tizenhármán szólaltak fel. Legtöbben sür­gették az OTP-fiókok és ta­karékszövetkezetek közti — az OTP-fiókokra nézve elő­nyös — különbségek eltörlését. Felszólalt a gyűlésen dr. Ko­vács Sándor elv társ is, és a dunaföldvári eredmények méltatása után részletesen foglalkozott az OTP és taka­rékszövetkezeti viszonnyal. El­mondotta, hogy takarékszövet­kezeti berkekben az . ország más megyéiben is gyakran ve­tődik fel ez a probléma, s nem ia alaptalanul.' Indokolt az egyenlő feltételek sürgeté­se. De nem szabad megfeled­kezni a dolog másik oldalá­ról sem: az ország takarék­Népújság 3 1370. február 21, szövetkezetednek . jelentős ré­ssé még nincs , a dunaföldvári szintjén, s .nincsenek: meg a helyi feltételek. ahhoz, hogy azonos, jogokkal bírjanak az OTP-fiókokkal, Kaszák József . a felügyelő bizottság beszámolóját ismer­tetve elmondotta, hogy év közben alapos és szakszerű ellenőrzéseiket végeztek, s, rendben találták aa ügyren- eteti. Tolnai fmsz A tolnai frnsz küldöttgyűlé­sen megjelent a megyei párt- bizottság titkára, Somi Ben­jámin elvtárs. ..^zr, igazgatóság beszámoló­ját Jona József elnök terjesz­tette elő. A többi közt hang- ' súlyozta, hogy az fmsz a meg­alakulása óta tavaly érte el. az egyik legjobb eredményét- az évet 2 millió 49 000 forint nyereséggel zárta, ehhez azon­ban nagyon sok nehézséget kellett leküzdeni, ~ A *™»t évben — mon- dotte egyebek közt - tovább emelkedett _ a termelőszövet­kezeti tagság vásárlóereje, de ugyanezt tapasztaltuk a bérből' es fizetésből élők körében - is, elelmi'^-erfc?'gaICHn alakuiasara a . kiégyehSúlyo- zotteag e.s folyamatos' ellátás volt a jellemző, de egyes'áru- feilesegekből ellátási zavarral kellett küszködnünk (száraz tészta, hú&készítményék) A szövetkezet és 'tagság viszo­nyaiban örvendetes jelensége­ket tapasztaltunk: a tagság mindinkább magáénak érzi a szövetkezetét,, aktívabban kap­Felszólalt Somi Benjámin elvtahs is. Hangsúlyozta, hogy a korábbi években olv sokat vitatott szövetkezeti elvek tisztázódtak, a helyükre ke­rültek - az fmsz-ek is, a gya­korlatban pedig megszilárdult, s tovább szilárdul a szövet­kezeti demokrácia* Mindez alapul szolgál a gazdasági eredmények nagyobb ütemű növekedéséhez Nagydorogi fmsz 'A nagydorogi fmsz küldött­gyűlésén a megyei pártbizott­ságot Fóliák Andor, a megyei tanácsot pedig Korsós István képviselte. Tóth Lajos igaz­gatósági elnökhelyettes meg­nyitója után Triber Dezső el­nök terjesztett elő beszámolót. Az ellátást4 értékelve elmon­dotta, hogy tavaly több. be­szerzési nehézséggel keilett megküzdeniök, mint 1968-ban. Igyekeztek a tagság, érdekei­nek megfelelő árpolitikát ki­alakítani: csak kis mértékben éltek az áremelés lehetőségé­vel, de annál magasábh ösz- szeget fordítottak árcsökken­tésre. »Árcsökkentésre, kedvez­ményes' kiárusításra félmillió forintot fordítottak. ­Bírálták a- Gelkát; a gyű­lésen, mert egyes "tartós fo­gyasztási cikkek forgalmazá­sát erősen''zavarja -a garan­ciális hibák' késedelmes javí­tása. A, különbizottság.,— amely tavaly alakult nevében Dobat. Károly . számolt be á munkáról,. .1 ... Gyönki fmsz A gyönki közgyűlésen az igazgatóság beszámolóját Er­dész Károly elnök terjesztet­te elő. Ennek alapján a többi közt a közigazgatási összevo­násokból adódó új feladatok­kal, a háztáji termelés, lehető­ségeivel, a helyi, ellátást , szol­gáló házi sertéshizlalással és a , magasabb, címletű részje­gyek elterjesztésével foglal­koztak. Szóba került az is, hogy a helyi igények kielé­gítése érdekében az fmsz át­veszi és üzemelteti a gyönki téglagyárat. B. F. Hétfőn a Gellért-szálló kü­löntermében véget ért a szo­cialista országok utazási iro­dáinak IX. ülése. A tanács-» kozás középpontjában a tu­rizmus fejlesztésének lehető­ségei álltak. Az egy hete kezdődött meg­beszéléseken az európai szo­cialista országok, továbbá Kuba és Mongólia 27 utazási irodájának képviselői számol­tak be tevékenységükről, ta­pasztalataikról. Az ülésszakon egyetértettek abban, hogy az eddiginél job­ban kell kihasználni a fizető­vendéglátásban rejlő lehető­ségéket, a turistaidényt minél jobban szét kell húzni,- tehát mind több vendég látogatását keli megszervezni az elő- és utóidényben, tovább kell fej­leszteni a sport-turizmust , éS az eddigiinéi nagyobb mér tél­ben kell kiterjeszteni az uta­zási irodák tevékenységét kü­lönböző kongresszusok szerve­zésében. Elhatározták, hogy a legkö­zelebbi tanácskozásukat jövő­re Csehszlovákiában, az utána következőt pedig 1972-ben. az NDK-ban rendezik. Tausz János, az IBUSZ ve­zérigazgatója utalt többek kö­zött arra, hogy az idei év a jubileumiak esztendeje. Az IBUSZ például a Lenin-ün- nepségekre és a szocialista or­szágok: felszabadulási ünnep­ségeire csupán a Szovjetunió-' ba külön 25 különvonatot in­dít és számos társasutazást szervez a többi szocialista or­szágba is, (MTI) Lehetőség az eredményesebb munkára Ülésezett a KISZ Tolna megyei Bizottsága Hétfőn délelőtt ülést tartott Szekszárdon a KISZ Tolna megyei Bizottsága. Az ülés na­pirendjén az a jelentés szere­pelt, amely összegezte „Az út- törős.zövetség. tevékenysége és a KISZ. feladatai az úttörőd munka irányításában” című KISZ KB-határozatot, amely 1967. december. 14-én született. Mint ez ismeretes, az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága az. - elmúlt év szeptemberében foglalkozott a KISZ KB 1967. évi • határozata végrehajtásá­nak tapasztalataival, eredmé­nyéivel. Ezen a tanácskozáson a megyei párt végrehajtó bi­zottság megállapította, hogy , az úttörőmozgalom elis­merésre méltóan jó mun­kát végzett; további fel­adatként meghatározta a vezetőképzés hatékonyabbá tételét; az úttörő rajkö­zösségek erősítését, öntevé­kenységének bővítését, valamint az úttörőmozgal­mon belül a KISZ-életre való hatékonyabb fölké­szítést. A KISZ megyei bizottsága ezen az. ülésen tehát nemcsak a KISZ KB idézett határoza­tának végrehajtásáról készít­hette el a mérleget, hanem ar­ról is, hogy tavaly szeptember óta mely területeken sikerült gyakorlattá tenni a határoza­tot. Mi az, amit eredményként könyvelhetünk el és mely te­rületeken van szükség az erők nagyobb koncentrációjára. Emlékezetes, hogy ifjúsági mozgalmunk valamivel több, mint két évvel ezelőtt érdek­lődéssel várta, majd megelége­déssel fogadta a KISZ KB ha­tározatát. Ennek végrehajtása alapos előkészítés után kezdő­dött és szabta meg az elkövet­kező évek feladatait, A határozat alapos megis­merése, majd ennek végrehaj­tása még ma sem befejezett. Az eddig végzett munka nem hibátlan és nemcsak sikereket termett, de az el­ért eredmények megbízha­tóan jó alapot nyújtanak a továbbiakhoz, mindenek­előtt ahhoz, hogy az úttö­rőmozgalom mind inkább a párt gyermekmozgalmá­vá váljon, tartalmában, ki­sugárzó hatásában. Mind a KISZ megyei bizott­sága elé terjesztett jelentés, mint pedig az ülésen elhang­zott felszólalások azt hangsú­lyozták, hogy az úttörőmoz­galmon belül jelentős lépést tettünk előre, nevezetesen: ja­vult á világnézeti, politikai er­kölcsi nevelés. E megállapítá­sok korántsem azt jelzik, hogy a javulás egyértelmű és álta­lános. Úttörőink, életkorúknak megfelelő szinten tisztában vannak ra világ-anyagiságával, a történelmi, társadalmi fejlő­dés törvényszerűségeivel, de nem maradnak ■ hatástalanok azok a világnézeti, • társadalmi ellentmondások sem,- amelyek jelenühjíbe.n. léteznek jnég é§,. amelyeknek . legtöbbször a szülői; ház a képviselői. Igaz, hogy SJIgrn^kein!;; a sajton,, a rádión, a televízión keresz­tül naponta . gazdagíthatják. például politikai ismereteiket. Ugyanakkor csekély kivétellel az a jellemző, hogy az úttörő- vezetőktől nem kapnak meg­felelő magyarázatot felmerülő problémáikra, r nem ismerik meg áz összefüggéseket. Az eseményekre gyorsan reagáló rajvezétoi .nifuiik-a- a fölkészült­ség- hiányában marad adó­sunk és jelentős szerepet ját­szik a készületlenség mellett a gyerekek politikai érdeklő­désének lebecsülése is. Pedig néhány csapat példája — így a Bonyhád II. és Tolna — azt igazolja, hogy lehet élővé, eredményessé tenni a politikai nevelőmunkát az úttörőcsa­patokban. Hosszan foglalkozott á KISZ megyei bizottságának ülése a szocialista hazaszere­tetre és proletár internaciona­lizmusra való nevelés ered­ményeivel, méltatta az úttö­rők történelmi gyűjtő és ku­tatómunkájának hasznát, le­szögezte, hogy a megváltozott próbakövetelményeknek meg­felelően folyik a kisdobos- és úttörőpróbáztatás s ennek je­gyében a kisdobosok és úttö­rők 84 százaléka tett próbát az elmúlt évben. Itt hangzott el, hogy a csapatvezelőségek, elnök-, ségek eredményesen tevé­kenykedtek a mozgalom gyermekszervezeti jellegé­nek erősítésében, bővítésé­ben. Jó kezdeményező lépések szü­lettek az öntevékenység, ön- kormányzati képesség játékos, romantikus eszközökkel való kibontakoztatásában. Jól szol­gálják például a csapatok kö­zötti tapasztalatcserét, az úttö­rőmunka koordinálását a ha­tározat. megjelenése óta létre­jött járási úftörőparlamentelv. Ám ezek az eredmények is’ kezdetiek, a ma érvényes mérlegelő megállapítások a KISZ KB határozatának maradéktalanabb megvay lósítását parancsolják. Vegyük csak például a h'atá* rozat végrehajtásának soron kővetkező kulcskérdését Nem kis erőfeszítés révén Iét-i rejött a kívánt testv.érkapcso* lat az úttörőszervézptek ék á y KlSZ-szervezetek között. Mei" gyénkben 118 útiörőcsapatnpi#«íÉ van testvér KISZ-szer.vezetetí; Ezek együttműködési tgrvekeífe készítettek . közös akciöldiáf^ viszont csekély kivétellé! károgj pányszerűnek bizonyult ag£;i-« v korlatban, az. együttműködés, Egy év!alatt a megyében,.38*} i, ről 624-re. emelkedett a^. jfí'^?. Vezetők, száma. A KlSZ-es^ifi? vezetők többsége hasznos ,se*; gítséget nyújt a ’ csapa toknákyf de változatlanul problémát'je! lent ezek fölkészítése, aseakifí munkástanuló és, dplgozó ifívpj » zetők állandósítása, j " t Lényeges megállapítás, hög#«' a határozat megjelenésé, óta megyénkben javultak *"* az úttörőmunka személyi és tárgyi föltételei, de további tennivalóinkat Ka*": tározza meg az a tény, hogV még ma sem történik meg mindenütt körültekintően a csapatvezetők, ifivezetők kivá­lasztása, hogy a csapatok he-y lyiségproblémákkal küzdenek, ahol viszont megoldottak a helyiségproblémák, ott á tár-' gyi fölszereltség nem nyújt megbízhatóan jó, korszerű ala­pot az eredményes tevékeny­séghez. Vitathatatlan ered* mény, hogy a csapatotjhonok; száma tizenötről huszonháromé­ra emelkedett, de nem állha- tunk meg ezen a ponton. Is* kóláink zsúfoltságának isme­retében; még több csapatotthonrá lenne szükség, és arra, ' hogy kialakuljon, állandó­suljon a pártoló tagok há­lózata ipari és mezőgaz­dasági üzemeink körében. A párt, állami és társadalmi szervek sok erkölcsi és anya­gi támogatást nyújtanak az úttörőmozgalomnak. Ez meg­bízható segítséget jelent á KISZ KB 1967. évi határoza­tának további eredményesebb végrehajtásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom