Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-03 / 28. szám

Párttitkárok a munkamódszerről „Tanuljunk egymástól“ Különbözött a bonyhádi já­rás 65 pártszervezetének több mint másfél ezer tagját érintő legutóbbi alapszervezeti titká­ri tanácskozás a többitől. Kü­lönbsége a „mit és hogyan jobban?” módjának az eddigi­nél erőteljesebb keresésében és tapasztalatcsere-jellegében mutatkozott meg. Első alkalommal próbálkoz­tak a bonyhádi járásban áz­zál, hogy egy nagyközség párt­szervezetének titkára teljes részletességgel — a tartalom és módszerek egységének, a IX. kongresszus határozatai­nak tükrében — bemutassa a többieknek, hogyan irányítják ők a pártszervezetet, miként mozgósítják, tájékoztatják a párttagságot. Hőgyész község élénkségével, lakosságának sokrétűségével emelkedik ki a bonyhádi járásban a többi kö­zül. A községben tevékenyke­dő öt kommunista kollektíva között sajátos feladatkörrel bír a 29 tagot számláló köz­ségi területi pártszervezet. Munkamódszerükről —. a já­rási | pártbizottság felkérésé­re — titkáruk. Bardócz Lász­ló nyújtott tájékoztatást a já­rás valamennyi alapszervezeti titkárának. Ami másutt is hasznosítható Kritikailag figyelték, s úgy hallgatták a tanácskozás részt­vevői a magvas tájékoztatót, hogy magukban szinte azonnal szembesítették a hallottakat az irányításuk alá tartozó pártszervezet és a község hely­zetével,,,-A «vitából az is ki­derít, .hogy,a tájékoztatásban, td^bször.-emiített sajátosságo­kat és á -helyi előzményeket nem felejtik ki számvetésük­ből.; Ha egyéb haszna nem lenne, emiatt is lett értelme a módszerek napirendre tűzé­sének és vitájának. Végighú­zódott azonban a bonyhádi tit­kári tanácskozáson a tapasz­talatok kölcsönös kicserélése és a célravezető módszerek so­kaságának ismertetése. A tájékoztatást adó párttit­kár néhány plasztikusan meg­fogalmazott tételére figyelhet­tünk fel. Arra adott választ, hogy miben van az alapszer- vezét felelőssége, mit jelent­sen a vezetőség kollektív mun­kája. „Elsősorban az alapszer­vezet a felelős, hogy a nagy cél érdekében egybefogja, mozgósítsa az életközeiben munkálkodó kommunistákat.” A másik: „A titkár vázlatot készít, s a vezetőségben kör zösen meghatározzuk, majd megvitatjuk a feladatokat, utána azonban mindenki egyé­nileg, reszortja szerint önál­lóan szorgalmazza annak meg­valósítását.” Egyszerű, szinte magától ér­tetődő példákkal illusztrálva ismertette a hőgyészi párt- titkár, náluk hogyan irányít­ja, miként szervezi a vezető­ség a párttagságot. „Testhez­álló’; feladatot kapnak a re­szortok elosztásakor a veze­tőségi tagok. A taggyűlés szí­ne előtt adják a párttagoknak a pártlmegbízatást, (a 29-ből 20-nak van állandó időtarta­mú pártmunkája) és teljesíté­süket ugyanott kérik számon. Amikor terveznek, nem hagy­ják ki a munkatervből a na­gyobb élénkséget kiváltó, fon­tos helyi témákat sem. Ilye­nek a községpolitika, az ifjú­ság helyzete, a lakosság ellá­tottsága, a társadalmi ünnep­ségek felkészültségi szintje. A párttagság időben történő fel­készüléséhez minden taggyű­lésen előre közlik a következő napirendjét, melyre az utolsó napokban a pártbizalmiak em­lékeztetik a tagságot. Nyilván­tartják a kommunisták tag­gyűlési megjelenését, s távol- maradás esetén, az okok vizs­gálatába bevonják az illetékes pártbizalmit is. Hőgyészen volt arra példa, hogy a párt­vezetőségnek kellett foglalkoz­nia" ä távolmaradóval. fegyel­mezésre ázonban npm volt szükség,ja ta^yülés hanyajo- lása, vágy á .tagdíjfizetés el­maradása miatti Tapasztala­tuk, másnak is ajánlják, hogy a főbb káderügyekben az egész pártvezetőség döntsön, ne do­mináljon a titkár egyedüli ál­lásfoglalása. Elégedetlen a hőgyészi párt­vezetőség, — titkáruk erről is szólott — a községi tömegszer­vezeti munka rendszerességé­vel, s ügyelve önállóságukra, több segítséget kívánnak nekik a jövőben adni. Eddig kevés időt szántak a párttagsággal való foglalkozásra. E felisme­rést követte a taggyűlésnek az a döntése, hogy előre meg nem határozott napirendű taggyű­léseket is beiktatnak, ahol a közügyek előterjesztéséhez le­hetőséget biztosítanak a párt­tagoknak. Változatlanul legnehezebb és állandó feladatuknak tekintik a község ideológiai arculatá­nak formálását. Közhasznú tapasztalatcsere Meglehetősen hosszas firta­tás követte a vita folyamán a hőgyészi párttitkár jól össze­állított, az elveket tartalmazó és helyes gyakorlatukat híven tükröző tájékoztatóját. Eleinte úgy tűnt, hogy társai „vizs­gáztatják”, a kiegészítő kér­dések özöne és hangvétele kis félreértést jelzett. A kétoldalú tapasztalatcsere idejéből majd­nem egy órát elvefit a szá­monkérésre emlékeztető, bár nem haszontalan kérdések el­mondása, és az arra adott részletes, korrekt válaszadás. Jól állotta az előadó a „be­számoltatás” ostromát, s azt követően sok szó esett a többi község pártszervezetének munkájáról is. Tanuljunk, tanulhatunk egy­mástól — vallották a párttit­károk. Győrében bevált, hogy a nemzeti ünnepségek előké­szítését operatív bizottság vég­zi. Zombán okulással szolgál­tak az általuk kipróbált és be nem vált módszer tapasztala­tairól. (A puszták miatt meg­kísérelték a résztaggyűlések módszerét, a részközgyűlések­hez hasonlóan. Elvetették, mi­vel még inkább szétforgácsol­ta a' 'Szerteszét dolgozó párt­tagság erejét, zavarta az egy­séget.) Tevelen sikerült a kol­lektív vezetést gátló, a min­denhova párttitkárt váró felfo­gást leküzdeniük. ígéretes, jó a kezdet, legyen folytatása. A sok jó tapasz­talatot feltáró bonyhádi tit­kári értekezleten többen igé­nyelték a folytatást Javasol­ták, hogy a jövőben egy-egy közepesen tevékenykedő párt- szervezet titkára is adjon tá­jékoztatást és szervezhetnének ágazati alapön, helyszíni ta­pasztalatcserét is. Forrai Fá­bián, a járási pártbizottság csoportvezetője a tájékoztatást méltányolva elmondotta, való­ban tükrözi a hőgvósziek jó munkáját, az ottani helyzetet. Jugoszláv szereplői is lesznek a mohácsi busójárásnak Mohács bőséges látnivaló­val várja vendégeit a febru­ár 8-i busójárásra, a sokacok farsangvégi, vidám mulatsá­gára. A sok évi hiedelem­gyökérből táplálkozó népszo- kát a több nemzetiségű Duna parti város „népünnepévé” s az utóbbi hét esztendő alatt, amióta' „rendezik” a busójá­rást, országos hírű esemény- nyé vált A város utcáin, terein megjelentek a programot is­mertető plakátok, takarítják a tereket, az érdekes far­sangi játék szabadtéri „törzs­helyeit”. A busójárás ezúttal is a kü’önféle nemzetiségek találkozója, a népek barátsá­gát szimbolizáló ünnepség lesz. Ezt tükrözi a műsor, amely reggeltől a késő éj­szakáig változatos szórakozási sok-sok. érdekességet ígér. A megye legnevesebb német és délszláv együttesei lépnek fe A szomszédos Jugoszláviából a dubosevicai népi együttest és dr. Alexander Dejanovicsi népdalénekest várják' vendég- szereplésre. A „Virágim, virágim...” című műsor a nemzetiségek zenéjéből ad ízelítőt a Kossuth filmszín­házban. Kora délután kezdő­dik a busók farsangja, lát­ványos zenés-táncos játéka Mohács főterén. Készülnek a kiállítások is. A város leg­nagyobb üzeme, a tízéves fa­rostlemezgyár bemutatja fej­lődését, csaknem százféle ter­mékét. Ezenkívül fotókiállí­tás, a mohácsi galéria érté­kes képanyaga várja a láto­gatókat. A mohácsi maszk­faragók negyedik alkalommal mutatkoznak be kiállításon A továbbiakban divatbemu­tató, gyermekkamevál, sokac- bál és színpompás tűzijáték zőrakoztatja majd a mohácsi ousójárás vendégeit. (MTI) Ezt követően ismertette a ter­veket, melyek szerint a jövő­ben a működési terület, a pártszervezet jellege szerint kémek fel alapszervezeti párt­titkárt, egy-egy fontos rész­téma vitaindító előadására. „Tájékoztatás és nem beszá­moltatás, mert utóbbihoz csak a felettes pártszerveknek, a választott testületeknek van joguk.” Finomítják, differenciálják tehát a titkári értekezleteken az egymás közösségi örömei­nek, gondjainak, az előrejutás módszereinek megismerését és hasznosítását szolgáló tájékoz­tatókat. SOMI BENJÁMINNÁ Népújság 3 1970. február 3. Megkezdték a szolioüványok készítéséi A Szekszárdi Állami Gazda­ságban hétfőn megkezdték a szőlőoltványok készítését. A hajtatóüzemben a gazdaság saját, 53 holdas anyatelepén termesztett amerikai fajtájú alanyvesszőkbe oltanak a szekszárdi borvidéken az utóbbi években meghonosított eabemet franc, továbbá otto- nel muskotály és szőlőskertek királynője szőlőfajtákat, vala­mint a Lengyeli Tangazdaság­ból vásárolt traminit. A már­cius végéig tartó idényben hárommillió szőlőoltványt ké­szítenek Szekszárdon, zömé­vel szovjetunióbeli megrende­lésre, valamint a belföldi társ­gazdaságok és termelőszövet­kezetek ellátására, s kisebb mértékben a házikertek tulaj­donosainak a részére is — amint azt Wéber János, a haj­tatóüzem vezetője kérdése­inkre közölte. A hajtatóüzemben mintegy nyölcvanan készítik elő és oltják a szőlővesszőket. A munkaerőhiány miatt, az olt­ványkészítés idényében a vál­lalatoknál, az üzemekben dol­gozókat is foglalkoztatnak, természetesen munkaidejükön kívül és igazgatójuk engedé­lyével. Az oltványkészítést az előhaj tatás követi, majd az időjárástól függően, körülbe­lül április 10—15-e körül is­kolázzák be az oltványokat, azaz kiültetik. 4400 mázsa „vadebéd“ fogyott Gemencben Megfelelően gondoskodnak a Gemenci Állami Erdő és Vad­gazdaság vadjainak telelteté- séről: 3000 mázsa lucernaszé­nát és 1400 mázsa csöves ku­koricát fogyasztottak el janu­ár végéig az erdőség négylá­bú lakói, s eddig jó erőnlét­ben élték át a havas hóna­pokat. Mintegy 2000 szarvas, 1200 őz és 800 vaddisznó él a 45 000 —50 000 holdas erdő- és vadgaz­daság területén, amely a Du­na, Dráva, Száva ártéri va- donságot és az előerdőket ma­gában foglaló nagy biológiai egység része, s hozzátartoznak a Tolna megye délkeleti dombvidékén: Bátaapáti, Szál­ka és Szekszárd környékén elterülő erdők is. Az értékes vadállománynak, elsősorban a világ legnagyobb agancsú gímszarvasainak 15 lófogattal és mintegy öt erő­géppel szállítják rendszeresen a takarmányt sokfelé az ete- tőhelyekre. A Szekszárdtól 12 kilométernyire lévő keselyűsi vadászház előtti nagytisztáson elhelyezett etetőknél száz— kétszáz gímszarvas, s mellet­tük tucatnyi őz és vaddisznó összegyűl mindennap, s az ot­tani „vadvendéglő törzsven­dégeit” a vadászház elé érke­ző gépkocsik és utasaik sem zavarják. Csak akkor kezde­nek fülelni és felfigyelni, ha valamelyik fotós túlságosan a közelükbe sétál. Olyankor az egész csorda felkerekedik és méltóságteljesen elvonul a fák közé, onnan lesi, hogy mikor térhet vissza a széná­val teli jászlakhoz, s a föld­re szórt kukoricához. V isszaszerrzték a megingott bizalmat Az elmúlt év tavaszán a nagykónyi termelőszövetkezet tagsága — jogosan — kifogá­solta a vezetőség munkáját. Ezt májusban közgyűlésen tár­gyalták meg. A tagság véle­ményét tükrözte az akkori tit­kos szavazás eredménye; 49 százalékban a vezetőség ellen szavaztak. A vezetőség így te­hát megmaradt a helyén, de a meg oszló vélemény egyúttal figyelmeztetés ;s volt, hogyan kell a vezetésben megnyilvá­nuló hibákat kijavítani. CJgy is lehetne mondani, hogy a vezetőség türelmi időt kapott az év végéig. Az elmúlt héten lezajlott zárszámadó közgyűlés után a nasrvkónyi termelőszövetkezet pénteken istnét közgyűlést tar­tott. amelyen ismét a veze­tőség munkája került napi­rendre. A tagság, illetve a szavazásra jogosultak 90 szá­zaléka megjelent. A vezetőség munkáját úgy értékelték, hogy megszívlelték a múlt év tavaszán, elhangzott figyelmeztetést, javítottak a vezetés szakmai, politikai munkáján. A vita után titkos szavazással döntöttek arról, hogy a vezetést a továbbiak­ban rábízzák-e az eddigi ve­zetőségre, vagy sem. külön szavaztak p,z elnöRj munkakör betöltéséről. Molnár János el­nöknek további négy évre sza­vazott bizalmat a tagság, a jelenlevők 93 százaléka adta rá a szavazatát. A nagykónyi termelőszövet­kezet vezetői okultak az el­múlt év tapasztalataiból. A megingott bizalmat sikerült visszaszerezniök, de a jövőben állandóan bizonyítaniok kell: a gazdálkodás eredményeivel, a tagsággal való állandó együttműködéssel. HAVAS REGGEL

Next

/
Oldalképek
Tartalom