Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-21 / 44. szám
Népművelési kísérlet Faddon, Sióagárdon és Tolnán Elmondták a . feltételeket, bemutatták a tanári kart, szóltak róla, hogy fél év elteltével minden hallgató magánvizsgát tehet egy teljes osztály anyagából, hangsúlyozták, hogy rendkívül fontos lesz az otthoni tanulás, s hogy szinte pótolhatatlan elmaradást okozhat a tanulásban egyetlen hiányzás is. A feltételek részletes ismertetése után kiosztották az általános iskola hetedik osztályának tankönyveit mindazoknak, akik vállalták a tanulást, akik csak hat osztályról bírnak bizonyítváriy- nyal, s akiknek elhatározott célja, hogy befejezik az általános iskolát,. Színhely a művelődési ház A fent leírt esemény színhelye Tolna. Közelebbről a művelődési ház klubszobája. Itt jöttek össze tanulni vágyók, s pedagógusok, valamint e kibontakozóban lévő új mozgalom szervezői. Hogy kerül a csizma az asztalra, azaz az általános iskolai oktatás a művelődési házba? Nincsenek iskolapadok, nagy fekete tábla sem függ a falon, katedra sincs, s tekintélyt parancsoló tanári asztal sem, sehol. Ez egy klubszoba, ahol az egyik sarokban televízió áll, az asztalokon terítő, s a térítőn hamutartó. Beszélgetés közben, aki akar, rágyújt, s még akkor sem szólna közbe az előadói ha va-. lakinek éppen kávéivásra támadna kedve, s ott kortyolná előadás közben e nedűt. De- hát mi is ez tulajdonképpen? — Felnőttoktatás — mondja Kiss István, a megyei Népművelési Tanácsadó munkatársa. — Felnőttoktatás és kísérlet. A Népművelési Intézet és az Országos Pedagógiai Intézet elképzelését már ipari településeken — Salgótarjánban és Budapesten — kipróbálták. Tolna megyét kérték fel arra, hogy vidéki, falusi, termelőszövetkezeti környezetben végezze el a kísérletet. Három községben teszünk eleget e kérésnek: Faddon, Sióagárdon és Tolnán. — Milyen kísérletről van szó? — A Népművelési Intézet úgy látja, hogy azok az emberek, akiknek munkájuk végzéséhez okvetlenül szükségük volt az általános iskolai végzettség megszerzéséhez, az állami oktatás keretében elvégezték már a nyolc osztályt. De mi a helyzet azokkal, akiket semmiféle megélhetési, vagy egzisztenciális kényszer erre nem. ösztönöz? Ök nehezen ülnek az iskolapadba, nehezen vállalják az iskolai munkával járó megkötöttségeket. Ezeken akar segíteni a Népművelési Intézet ezen új oktatási forma kikísérletezésével, s majdani bevezetésével. — A Népművelési Intézet elképzeléseiben mi az új, miben különbözik ez a tanulás a már bevált módszertől? — Külsőségeiben már azzal Is,- hogy színhelye a művelődési ház klubszobája, mindhárom községben. A klubszoba légköre már eleve kötetlenséget biztosít. Egy-egy csoport létszáma semmiképpen sem lehet több húsz embernél. Csak néhány tanár foglalkozik majd a csoportokkal. így közvetlen kontaktus alakulhat ki pedagógus és hallgató között. Nincs tanmenet, minden tanár azt dolgozza fel a tananyagból. amit a legfontosabbnak talál, s olyan módszerrel, ahoevan az a legjobban elsajátítható a csoport intelligen- cia$zin<tjéhez ígértén. Legfontosabb a képességfejlesztés — Milyen oktatási célt tűz maga elé ez a klubiskola? — Mivel a klubiskölába dolgozó, élettapasztalattal rendelkező, a rendes korú iskolásoknál szélesebb ismeretanyaggal bíró felnőttek járnak, akik feltételezhetően újságot olvasnak, rádiót hallgatnak, televíziót néznek, tehát tájékozottak, vagy valamennyire tájékozottak a világ dolgaiban, akik munkájuk során több-kevesebb fizikai, kémiai, fiziológiai, élettani — és lehene folytatni a sort — törvényszerűségeket ismernek meg, — az oktatási cél tulajdonképpen nem más, mint ezen ismeretek tudatosítása, pontossá tétele, s e meglévő ismeretekre építve azok kiegészítése — válaszolja Bárd Flórián, akit e kísérleti klubiskola megyei szakreferensének kértek fel. — S mi ennek a népművelési kísérletnek a nevelési célja? — A nevelési cél, hogy felkeltsük a hallgatókban a művelődési igényt, hogy váljék szükségletükké a továbbtanulás, az önművelődés. A klubiskolában tanító pedagógusok képességek, készségek fejlesztésével kívánnak jártasságot biztosítani az önműveléshez. A résztvevők magánvizsgát tehetnek A klubiskolák első megbeszéléseit már mindhárom községben — Faddon, Sióagárdon és Tolnán megtartották. A tanulás elkezdődik a jövő héten, vagy legkésőbb március első napjaiban. Hogyan alakul a program? — Összesen húsz alkalommal találkozunk a hallgatókkal — mondja Kenderessy Tibor, a tolnai klubiskola szervezője. Hetente egy foglalkozást tartunk. Egy naptári esztendő alatt két évből tehetnek osztályozó vizsgát, azaz magánvizsgát a hallgatók. így érthető, hogy a klubiskola programja sűrített, s éppen ezért nagyon fontos a foglalkozásokon való részvétel és az otthoni állandó és önálló tanulás. Itt nics osztályozás a foglalkozásokon, s a végén az jelentkezik vizsgára, aki akar. azaz nem kötelező elmenni vizsgázni. Nem kötelező, de a cél természetesen az, hogy minden hallgató vizsgázzon is. Pálvázati felhívás ! / Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem 1970 71-es tanévére. Az oktatás két tagozaton folyik: A hároméves tagozaton az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom történetét tanulják a hallgatók. A kétéves szakosított tagozaton a marxizmus—leninizmus egy-egy szakágát tanulmányozzák a hallgatók, és tanulmányaik végén államvizsgát tehetnek a tanulmányozott tárgyból. A sikeresen lelett államvizsga feljogosít a többi tárgyból is megfelelő felkészülés után államvizsga letételére. A) A hároméves tagozatra felvételt nyerhetnek azok. akik: 1. Középiskolai végzettségnek megfelelő, vagy ennél magasabb általános műveltséggel, 2. 5 hónapos pártiskolával, marxista-leninista középiskolával, vagy ennek megfelelő politikai képzettséggel, 3. más iskolának nem hallgatói és tanulmányuk folytatását engedélyező munkaadói és orvosi igazolással rendelkeznek. 4. sikeres felvételi vizsgát tesznek (követelmény a marxista—leninista esti középfokú iskola anyagának ismerete). B) A szakosított tagozaton a következő szakok indulnak: 1. Filozófia 2. Politikai gazdaságtan 3. Tudományos szocializmus. 4. I^agyar munkásmozgalom története A kétéves szakosított tagozat hallgatói lehetnek azok, akik: 1. Elvégezték az esti egyetem hároméves tagozatát, vagy a központi egyéves pártiskolát, és azok, akik ezeknek megfelelő előképzettséggel rendelkeznek, (egyetem öt évnél nem régebben állam vizsgáztak marxizmusból.) 2. Más iskolának nem hallgatói, és tanulmányuk folytatását engedélyező munkaadói és orvosi igazolással rendelkeznek. 3. Sikeres felvételi vizsgát tesznek (követelmény: az esti egyetem hároméves tagozat anyagának jó ismerete.) Az esti egyetem és szakosító törvényes elismerését, valamint a hallgatók tanulmányi kedvezményeit (tanulmányi szabadság, végzettség elismerése, stb) a Minisztertanács és a munkaügyi miniszter rendeletéi, valamint a különböző kormányszervek állásfoglalásai biztosítják. A tanulmányi idő évente 10 hónap. A hallgatók hetente egyszer háromórás kötelező foglalkozáson vesznek részt. Negyedévenként beszámolót, félévenként kollokviumot, év végén szigorlatot tesznek a tanult anyagból. A hallgatók tandíjat fizetnek, melyet az oktatási év során két részletben kell törlesztenlök. A pályázathoz szükséges kérdőív beszerezhető a járásivárosi pártbizottságok tagozatvezetőinél. A kitöltött és megfelelő javaslatokkal ellátott kérdőívet, önéletrajzot, orvosi bizonyítványt és kettő db. 6x4-es fényképet rv. 30-ig kell eljuttatni a munkahely szerint illetékes pártbizottság esti egyetemi tagozatvezetőjéhez. A később érkezett jelentkezéseket figyelembe venni nem tudjuk. A hároméves tagozatnak minden járási székhelyen kihelyezett osztályai vannak, a kétéves szakosított tagozat csak Szekszárdon indít osztályokat, de erre a vidékiek is jelentkezhetnek. / A pályázók kérdőívükkel együtt megkapják a felvételi vizsgához szükséges útmutatásokat is. / A felvételi vizsgákra mindkét tagozaton május első felében kerül sor. A felvételről való döntésről a jelentkezőket . legkésőbb június végéig értesíteni fogjuk. Az esti egyetemre való felvételt pártonkívüliek is kérhetik. MSZMP Tolna megyei Bizottsága. Erősödik a ktsz Választmányi ülés Elfogadták a KISZÖV új alapszabályát A dolgozók száma 37 százalékkal nőtt Tegnap délelőtt kibővített választmányi ülést tartott a Tolna megyei KISZüV, hogy megvitassa és elfogadja a szövetség új alapszabályát. Ezzel — ktsz-vonatkozásban — lezárult a szövetkezeti reform első szakasza, ami az 1966-os párthatározattal kezdődött, majd a Társadalmi Szemle hasábjain a szövetkezetelméleti vitával a tavaly megjelent 1003-as és 1030-as kormányhatározattal, a szövetkezetek új alapszabályainak kidolgozásával és a megyei szövetség átalakításával — érdekvédelmi szövetséggé — folytatíódott. Az új alapszabály a kormányhatározatoknak megfelelően tükrözi a szövetség új helyzetét, feladatait!, kapcsolatait a szövetkezetekkel a kisipari szövetkezeti mozgalom önálló alapegységeivel. A megye mind a 31 kisipart szövetkezete alapszabályba foglalta, hogy tagja kíván lenni a megyei érdekvédelmj szövetségnek, ezek után kerülhetett sor a szövetség alapszabályé* n®k kidolgozására. Több hópos előkészítő munka után alakult ki a végleges forma, természetes, elkészítéséhez felhasználták az OKISZ által kidolgozott és ajánlott alapszabálymintát. Gyerő András elnök megnyitó szavai után több taggal bővítették ki a megyei választmányt, kimondták, hogy a választmányi ülés ma a küldöttgyűlés jogkörében 'jár el. Ezután fejezetről fejezetre, pántból pontra megvitatták a tervezetet, amelyhez eddig is 21 szövetkezetből érkezett módosító javaslat. Végül egyhangú szavazással elfogadták az alpszabályt. Létrehoztak több ágazati és funkoionálls bizottságot ís, így megalakult az építőipari, a közgazdasági, a szolgáltatási és a műszaki fejlesztési bizottság. Részt vett és felszólalt az ülésen Bucsi Elek. a megyei . pártbizottság mezőgazdasági oisztályvezetöie Hont Ferencné, az OKISZ szövetkezetpolitikai főosztályának vezetője, valamint Horváth János, a .MÉSZÖV elnök helyettese. — A sűrített program nagy feladatot ró pedagógusra, hallgatóra egyaránt. Nyolcvan óra alatt leadni eg}7 iskolaév anyagát szinte lehetetlenség. Ho- gyon képzeli ezt a tolnai klub- iskola pedagógiai vezetője, Révész János? — Magának a kísérletnek is az a célja, hogy e feladatnak legmegfelelőbb módszereket dolgozzunk ki. Munkánkhoz felhasználható filmjegyzéket kaptunk. Van aspectonátunk, diavetítőnk. A foglalkozások alkalmával különböző intelligencia-teszteket végeznek majd el a tanulók, feladatlapokat oldanak majd meg, hogy tudjuk, kinek miben kell a segítségére lennünk. Nem osztályozunk. Mi magunk is munkánk során igyekszünk majd rátalálni a legmegfelelőbb módszerekre. — A tapasztalatokról, az eredményről miként értesül majd a Népművelési Intézet? — Minden egyes, a munkában részt vevő pedagógus jegyzeteket, vázlatokat készít, munkamódszereket ír le, tapasztalatokat, tanulságokat rögzít, naplót vezet, hogy ezek felhasználásával készülhessen el majdan egy könyv, amelv ál talánossá teszi a klubiskoíá’- * hazánkban. Legalábbis r- méljük, hogy a kísérlet ered ménye ez lesz. MÉRV ÉVA Igen nagy gyarapodásról, létszámbeli és anyagi erősödésről adhatott számot a Sza- kály Tesvérek Építőipari Ktsz elnöke, Szabó Imre tegnap a mérlegzáró közgyűlésen Szekszárdon. A szövetkezet egyre jelentősebb szerepet tölt be a város kommunális fejlesztésében és a magánlakás-építkezésben is. Közéletünk Pénteken tartott ülésén a Dombóvári Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a járás tűzrendészet! fölkészültségével, ezen belül az önkéntes tüzol- tötestületefc tevékenységéről és a községi tianácsok tűzrendészed hatósági munkájával foglalkozott. Ezt követően a végrehajtó bizottság megvitatta dr. Pelcz János főállatorvos jelentése alapján az állategészségügy helyzetét. A dombóvári járási tlanács végrehajtó bizottsága végül a dombóvári ipartelepítési program szükséges módosításának ügyében döntött, A közületi építés nagyi-észt iskolák, óvodák, napközi otthonok, kórházi épületek felújítását, karbantartását jelenti, de más közületekmél is jelentős munkát végzett a szövetkezet. A megyei növényvédő állomás igazgatójától ‘ külön elismeiést. kaptak a vállalat dolgozói, munkájukért és emberi magatartásukért egyaránt. Az idei évtől kezdve részt akar venni a ktsz Szekszárdon a KISZ-lakásépítési akcióban is. Az új üzemág, amelynek tevékenysége valutát hoz az országnak, a szövőüzem tovább bővül. A dolgozók száma egy év alatt 37 százalékkal nőtt. A szövetkezet tartalékalapja 5 millió forint, az eszközállománya csaknem két és fél millió forint értékkel nőtt 1969-ben. Megszüntették a fegyelmezetlenséget és a munkahelyen való italozást. Az építőipari munka műszaki . színvonalát még lényegesen növelni kell, ez az egyik legfőbb feladata a ktsz vezetőségének. A közgyűlésen a ktsz elnöke ünnepi mer;emlékezést tartott felszabadulásunk 25: évfordulójáról. Ehhez a velük szocialista szerződésben lévő I. számú általános iskola úttörői szép műsorral járultak hozzá. „Klubiskolák” a megyében
