Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-17 / 40. szám

ELCSITULT A VIHAR Két közgyűlés, egy hét alatt Bonyhádvarasdon Minitörténet a minikonzervgyárról i. A leckét feladták, mégpe­dig vendégek előtt. Egyhetes fejtörés követte a szépfekvé­sű völgység! községben az Aranykalász Termelőszövetke­zet zárszámadó közgyűlését- A tízesztendős fennállását ünneplő bonyhádvarasdi tsz január 31-i zárszámadó köz­gyűlése viharossá vált. A bi­zalmatlansági indítványt kö­vetően kimondták: egy . hét múlva ismét közgyűlést tar­tanak, vezetőséget választa­nak. Nem volt ugyan aktuális, hiszen tavaly volt a tiszt- újítás és nem telt még le a törvényben előírt négy esz­tendő. Hogy mégis kitűzték a vezetőségválasztást, tették ab­ból a meggondolásból, hogy húsz százalék rászavazott és a zaklatottság lezárásához tisz­ta v'zet tellett önteni a po­hárba. A Bonyhádvarasdon egy- imás után tartott két közgyűlés alapvetően különbözött egy­mástól. Egy hét alatt okulás­sal, tanulságokkal terhes nagy fordulat következett be, mely a tagság érettségét, a közö­sért érzett felelősségét, meg­fontoltságát bizonyítja. Mi történt a két közgyűlésen? Az első, a jubileumi ün­nepséggel egybekapcsolt zár- számadási közgyűlés simán indult. Szép számban megje­lentek a tagok, a két ven­dégelnök is eleget tett a meghívásnak. Nyugtalanító szervezkedésre csupán az utalt, hogy Bányai Márton termelőszövetkezeti elnök elő­ző nap kapott egy nyomaté­kos „előrejelzést.” A hírvivő Fodor József tsz-tag a szö­vetkezet előző főagronómusá- tól — aki másutt dolgozik, de ma is a községben lak'k — ezt az üzenetet- vitte az elnöknek: „Nagy zűr lesz a zárszámadáson, de ne mond jón le az elnökségről, várja ki a végét.” A jóslat igaznak bizonyult. Rosszul zártak volna, nem működik jól a szövetkezet? Miről adtak számot' a beszá­molókban? Az 1200 holdon Szélighmann Mátyás járási népfrontelnök elnökletével ülé­sezett a népfront tamási já­rási bizottsága. Napirenden ez alkalommal a községpolitikai feladatok 1969. évi végrehaj­tása és az 1970. évi feladatok ismertetése szerepelt. Továbbá a tamási termálfürdő helyzeté­ről adott tájékoztató és a nép- frontbizottság'1970. évi munka- programja. A községpolitikai feladatok 1969. évben eredményesen va­lósultak meg. Kiemelkedő eredmény született a járás te­rületén a végzett társadalmi munka forintértékét illetően,’ mert az 1969. évre tervezett 4 millió 120 ezer 'forinttal szemben a járás lakossági. -9 millió 429 ezer forint érték­ben végzett társadalmi mun­kát. E téren, különösen ki­emelkedő eredményt értek e’ Diósberény, Szakadat, Tolna- némedi, Simontornya, Vars'.á és Tamási községekben. A kö­zel tízmillió forint értékű tár­sadalmi munka elérésében je­lentős szerepet vállaltak a községi népfrontbizottságok, a gazdálkodó, 101 tagot számlá­ló közönség a tsz fejlesztésére, a biztonságos gazdálkodásra szánt egymillió-hétszázezer fo­rintos tartalék, a múlt , esz­tendő jelentős építkezései mellett olyan szépen osztott tagjainak, mint a korábbi tíz esztendő egyetlen évében sem. A bonyhádvarasdi Aranyka­lász Tsz-ben ezúttal az egy munkaegységre eső összeg öt- vethát forintra, a 10 órás munkanapra átszámított napi kereset 98 forint 30 fillérre rúgott, - s a családonkénti jö­vedelem éves átlaga . 28 735 forint. Az összehasonlítás bir­tokában nem hiába mondta el a közgyűlés színe előtt Prikk Imre, a járási tanács elnökhelyettese, hogy ez a produkció a bonyhádvarasdi - ak becsületére válik. A ‘ tsz ellenőrző bizottságának elnö­ke a beszámolóban többék kő - zött ezt mondotta: „Az ellen­őrző bizottság által felvetett hiányosságokat a tsz elnöke igyekezett megszüntetni.” A. meglepetést Palló . Vince tsz-traktorós hozzászólásai je­lentették. Kezdte azzal, hoáy szépek az eredmények, elége­dettek a tagok a jöveledem- mel. Folytatta ia hiányossá­gokkal, melyeket szerinte áz elnök elvtárs követett el. Té­nyekről -beszélt ugyan, de azok vádként hangzottak. Mé­lyek ezek? Mivel a széna- begyűjtés idején utaztak el a tagok Harkányba; emiatt ment tönkre a lucemaszéna. Rossz a gépek műszaki állapota, szabadban tárolják a • mű­trágyát, őszön elmaradt .. 150 hold • mélyszántás.'' Egyetlen,.’ csaknem nevetséges, komoly­talan észrevétele volt • csu­pán,' melyben azt kérte szá­mon az elnöktől, hogy a ze­nekar megfogadása előtt mi­ért -hém kérdezte meg a tag­ságtól, tetszik-e nekik á* mu­zsikálásuk. Követte őt egy másik hozzászóló, aki a', töb­bieket noszogatta, 'mondván „másokat fel biztatnak, maguk meg hallgatnak, amikor ki kei lene nyitni a szájukat.” A járási elnökhelyettesnek a- hi­bák csokorba gyűjtése' be» lakosság körében végzett fel­világosító. szervező munka so­rán. A második napirendi pont keretében Kovács József' nyu­galmazott főagronómus, jelen­leg a taníásj termálfürdő ügy­intézője adott ’tájékoztatást A termálfürdő ügyintézője adott tájékoztatást:' A termálfürdő kiépítése mintegy 20 millió forintba kerül. E munkálato­kat már megkezdték és , ez éében 3 millió forint érték­ben történik beruházás a für­dő kiépítéséhez. Mint ahogy Kovács József elvtárs tájé­koztatójában elmondotta, a je­lenlegi 5.3 fokos termálvíz ösz- szetételénél és hőfokánál fog­va képes lesz kielégíteni a la­kosság ’igényeit. A harmadik napirendi - pont keretében Andirkó Sándor, a népfront járást ‘’fkára ismer­tette albizottság.1970. évi mun­kaprogramját. amelyet a vita é.-,"a- jT.vasdanek után a járási bizottság egyhangúlag ^foga­dott. Détezeg József Tamási lyett időbeni Intézkedést aján­ló intelmei után ismét Palló Vince kért és kapott szót. Másódízben továbbment, azt javasolta, hőgy tartsanak új vezetőségválasztást. Elegendő indokok-eaz előb­biek ahhoz, hogy elzavarják a bonyhádvarasdi vezetőket? Miért éppen most váltanák le őket? Sokkal rosszabb eszten- deik is voltak, több hibát is elkövetett a Vezetés. Mielőtt szavaztak, Jakab Jakab ennyit mondott: „A tagság követeli vissza Balázs Józsefet, a régi íőagronó- must.” Hiába beszéltünk közel tu­catnyi emberrel, ma sem le- he,t pontosan tudni, hogy mit akartak és miért. Kétségtelen tény, hogy egy hét múlva, a második szóm- bati közgyűlésen már nem volt vihar, utóbbi békésen, teljes fordulattal zajlott le. Miután Ruzsics T;bor, a járási tanács osztályvezetője ismertette a tagsággal az elő­ző közgyűlés alapján köte- lességszerűen lefolytatott vizs­gálatuk eredményét, s meg­állapította, hogy nem történt vétkes mulasztás. Palló Vin­ce következett. Visszavonta leváltást indítványát. Külö­nösebb indoklást ugyan nem adott, de hangsúlyozta, hogy tanuljon a vezetőség a ' i- bákból. Ezek után szavaz:.:.-a bocsátották, legyen-e vezető­ség választás '— hiszen ezért jöttek, össze —, s ezúttal ak­tívabban, a nem-re szavazva nyújtották fel karjukat a tsz-tagok. „Maradjunk így, több iész a közösnek' — e szavakkal indokolta döntésű­ket az egvik öt-eg tsz-tag. Egyszeribe lecsitultak, a ke­délyeit, elvonult a környéken is visszhangot kiváltó vihar és elégedetten, megkönnyeb­bülve távoztak a választást célul tűző közgyűlésről a ta­gok. Miből fakadhatott e fordu­lat? Somi Benjáminná (Folytatjuk) Egy tudósítás íiitu'gojura ••• .. Valamikor kora ősszel olvastam» hogy íóikeszuitünk időben a tél­re, van elég tüzelőanyag. Később személy szerint azt kékéit tapasz­talni! au, hogy vagy a fölkészülés minőségével voit baj, vagy a biz­tosított tüzelőanyag mennyiségé­vel, de baj Volt. Ereztük. Néhány nappal ezelőtt azt olvas­tam, hogy készül a MÁV, MA VAUT és MAHART 1970. má­sodik félévétől érvényes menet­rendje. Ne vádoljanak szűkkcblü- séggei: nagyon örülök annak, hogy Belgrad, Budapest, Prága, Berlin útvonalon Maiméig nem­zetközi vonatpár fog közlekedni. Ezen kívül még számos várha­tóan ieientős menetrendi válto­zásnak örvendezem, de mégis csak az vilianyozott föl legjobban, hogy „Javítják a Budapest—Szek­szárdi közötti összeköttetést!** Igaz, évelt óta hangzottak el már ha­sonló nagy reményeket ébresztő ígéretek. Sajnos ezektől igen ke­serves maradt az a 150 kilométe­res, illetve 170 kilométeres távol­ság, ami Szekszárdot elválasztja Budapesttől. Arról pedig már szólni sem érdemes, hogy a szom­szédunkban lévő Pécsre mennyi idő alatt és télen milyen viszon­tagságok között lehet elutazni. Node. .. mert csakugyan fölvilla­nyozott a híradás, érdemes elhes­sentem a pesszimista gondolato­kat! Fogjunk hozzá és leményked- jünk kollektíván és teljes oda­adással, hátha ez kedvezően be­folyásolja a ma még kérdőjellel szereplő menetrendi változásokat. Nagyon elkelne nálunk Tolna. me­gyében egy olyan alapvető me­netrendi revízió, amely intézke­déseivel a közlekedés: megköny­ny/tené. Volt már itt utasszámlá- 2ás, minden, am. szükséges a köz­lekedés javításának elvi megala­pozásához. Minden maradt a ré­gi. De ne panaszkodjunk, mert készülnek a <ij ««elek és hátha több jót Ünr.nHV számunk ra, mint az eddigiek során meg­annyiszor! *—ÓOf— Fehér Lajos elvtárs, még az MSZMP politikai akadémiá­ján tartott emlékezetes előadá­sában szólott arról, hogy a hazai termelőszövetkezetek és állami gazdaságok élelmiszer- ipari feldolgozó tevékenysége nem fejlődik a kívánatos mér­tékben. Ennek közgazdasági és műszaki okai vannak. Ekkor mondotta: „Meg kell jegyez­nem, hogy a 200 vagonos kis konzervgyárakat a magyar ipar évek óta gyártja, közel százat exportált már, de egyetlen egyet sem állítottak üzembe Magyarországon”. A? érdekeltek kíváncsisága bizonyára három kérdőjeles „m"-be sűríthető: miért, mi­lyen, mennyiért? Nos, e kér­désekre található, megközelítő válasz az alábbiakban. A magyar ipar mintegy tíz esztendeje szállít külföldre komplett konzervgyárakat és egyéb élelmiszeripari gépsoro­kat. A szállítás ezen idő alatt csak különböző konzervgyárak­ból is meghaladta a 200 da­rabot, ami sok száz millió fo­rintos bevételt jelentett. A kezdeti, vagy kiscsoportos pró­bálkozások ma már szervezett formát öltöttek. Jogilag is lé­tezik egy konzorcium, (gazda­sági szervezetéle alkalmi tár­sulása), amely „együtt sír, együtt nevet” alapon bonyolítja ezt a -teVékenyájget. Tágjai a nagyobb, érdekeit gépgyártó vállalatok, a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium gépexport­irodája, valamint a Komplex Külkereskedelmi Vállalat. A résztvevők száma természete­sen jóval több, hiszen egy-egy komplett gyárhoz legalább száz magyar üzem szállít be­rendezéseket és felszereléseket. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ennek a vállalkozásnak ma már nemzetközi tekintélyé van. A magyar élelmiszer- ipari felszerelések minősége ugyanis sokkal jobb, mint azt a közvélemény tudni véli. Aráiról pedig a megjegyzés­ben konkrétan szó van, az az ■M—2-es típusú konzervgyár. A típusjelben az M-betű a „mini” szócska rövidítése. Ren­deltetése mérsékelt égövi gyü­mölcsök feldolgozása félkész árunak, vagy gyümölcslének, illetőleg befőttnek, lekvárnak. Ha arra gondolunk, hogy mi­lyen gondjaink voltak tavaly az almával és az őszibarack­kal, akkor ez a kis üzem való­ban nagyon kellene belterjes övezetekben működő gazdasá­gainknak. Persze a mini szócskát nem kell egészen komolyan venni. Az M—2-es nem is olyan ap­rócska üzem. A kapacitás ki­használásától függően 2—400 vagon gyümölcsöt dolgozhat fel szezononként. Felszerelé­séhez tartozik az 1500 tonnás hűtőtároló, valamint az ösz- szesen 600 köbméteres alu­mínium tankok sora is a fél­kész termék tárolására. (Ezt a mennyiséget azután szezonon kívül, télen, vagy kora tavasz- szal lehet készáruvá alakítani). Hogy mennyire nem „mini”: 1 'edett területének mérete 7500 légyzetméter, a teljes terület i lény pedig 20 ezer négyzet- méter, azaz két hektár. Teljes üzemben a gyárban műszakon­ként mintegy, másfél száz em­ber dolgozik, közöttük termé­szetesen mérnökök is, vala­mint a technikusok, szakmun­kások sora. Ennyi ember órán­ként mintegy 20 mázsa gyü­mölcsöt dolgozhat fel. A gyár igénye — ugyancsak óránként — mintegy 3—400 kilowattóra áram, 110—130 köbméter víz és 4—500Ö kilogramm gőz. Mindez nem is kerül kevés­be. Pontos hazai kalkúláció ugyan nincs, de maga a fel­szerelés is drágább lenne 20 millió forintnál és ha ehhez az épületet is hozzávesszük, bizony csinos summa kereke­dik ki. Ilyesminek korábban hazai piaca nem is volt, mert a nagyiparnak igazi nagyüze­mekre van siüksége, a gazda­ságoknak pedig a régi mecha­nizmusban egyszerűen tilos volt ilyesmire még csak gon­dolni is. Pénzük se lett vol­na rá. Ma azonban más a helyzet. Egy-két állami gaz­daságnak, vagy négy-öt ter­melőszövetkezetnek csak mel­lékesen is terem annyi almá­ja, ' vagy őszibarackja, amivel ezt az üzemet szakadásig ki lehet használni. Esetleg piáé hiányában több megy tönkre, illetve többet kell elpocsékol­ni, mint aihenhyit éz az üzem jó kis rubelra, vagy dollárra tudna átváltoztatni. És azt a, néhány tízmillió forintot elő- • teremteni sem lenne ma már reménytelen próbálkozás. Itt következne tehát a fel­háborodás, hogy ha a magyar mezőgazdaság ma már hasznát vehetné ilyen üzemeknek, ak­kor miért nem vásárolhat ef­féle gyárakat? A felháborodás azonban el­marad. A GÉPEXI, vagy a Komplex ugyanis az M—2 ki­alakulása idején — úgy 1965— 66-ban — azért nem kereseti; hazai piacot, mert ilyen ak­kor még nem volt. "Később azérí nem, mert a résztvevő üzemek kapacitását a külföldi vevő már lekötötte. Most azon­ban más a helyzet. Az érvé­nyes kö.ásek 1970-ig szólnak. A következő üzleteket még nem kötötték meg. A kapaci tás egyébként is a pillanatnyi helyzet tükrében bővebbnek látszik, mint a külföldi érdek­lődés. Szívesen fogadják te­hát a hazai vevőt, örömmel tárgyalnak. Ha a met?' " ,n0- dás az idén létrejön, azt az ipar 1971-es terveibe mar be lehet kalkulálni. Ne gondolkodjunk azonban okvetlenül az M—2-es' kere­teiben. Ez a típus már néhány éves, azóta a technikában sók minden történt. Képes Ai­dául már hazai ipari " is olyan lényerő berende z ' et gyártani, amelyek a gyümölcs teljes zamat- és aroma myagát is visszatartják-. Ma már nem kell levet tárolni, lehet sűrít­ményt is. Az előző esetben 319, az utóbbiban 36 mi­nium tankra van szükség. Ma­ga a konzorcium is idej érzi az M—3-as típus kialakításá­nak. Megfelelő hazai érdeklő­dés bizonyára megtennék nyíl- heti a konstruktőrök alkotó töprengését, s kellő érdekelt­ség mellett, az igények kielé­gítését, FÖLDEÁKI BÉLA Közel 10 millió forint társadalmi munka — Húszmillió a termál­fürdőre Ülésezett a népfront tamási járási bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom