Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-24 / 20. szám

EGRI CSILLAGOK; Tolnáiban 81 ezer néző Filmszínházak a statisztika tükrében — 76 moziban szélesvászon Tolna megye a nemzetközi körversenyen Arany-, ezüst-, és bronzérmek A Tolna megyei filmszínhá­zakban az elmúlt évben a leglátogatottabb film az Egri csillagok volt. A megye össz­lakosságának 32 százaléka nézte végig ezt az alkotást. Ez annyit jelent, hogy 81000 látogatója volt ennek a szé­lesvásznú magyar filmnek. A Tolna megyei Moziüzemi Vál­lalat statisztikája e nézőszám­nak a kétszeresét tartja szá­mon, mivel ez a film 'kétré­szes volt. A magyar filmek sikerét azonban nemcsak az Egri csillagok fémjelezte a múlt év során. Általában nőtt a magyar filmek látogatottsá­ga a korábbi évekhez viszo­nyítva. A megyében a ma­gyar filmalkotók műveire 570 ezer néző jutott. Ez annyit je­lent, hogy az összes néző 30 százaléka magyar műre váltott jegyet. S, hogy nemcsak a romantikus, kalandos Egri csillagok nyerte meg a nézők tetszését, annak bizonysága­ként elég egy filmcím: Til­tott terület. Nézőszáma meg­haladta a 17 ezret. Magyar film és komoly film. Sikere Vitathatatlan. És a külföldi filmek körül mi a helyzet? A romantika, a kaland azok között is előny­ben! Az NDK-filmesek indián­sorozata — amelynek tagjai a Vadölő, a Nagy medve fiai, a Sólyom nyomában és a nap­jainkban játszott Fehér far­kasok — 49 ezer nézőt von­zott. S csak ezután következ­nek a népszerű filmek kö­zött a krimi és a vígjáték­filmek, — amelyek közül egyetlen kiemelkedő siker sem volt. Általában maximum a 12—15 ezer körüli nézőszámot érik el. Még mindig téma, s időn­ként egy-egy újság, vagy fo­lyóirat hasábjain fel-f eltű­nik egy-egy cikk, amely a televízió és a mozi „párhar­cáról elmélkedik, Nos né­hány évvel ezelőtt a megyében is aggasztó volt a helyzet. 1967- ben 300 ezerrel, 1968-ban 230 ezerre szinte zuhanásszerűen csökkent a mozilátogatók szá­ma. Az 1969-es évben — a korábbiakhoz hasonlítva — sokkal jobb helyzet alakult ki. A látogatócsökkenés csak 60 ezer volt. Szóval akkor Tolna me­gyében 1969-ben hány láto­gatója volt a filmszínházak­nak? Az állami mozikba 1 millió 909 ezren váltottak je­gyet. Áz állami és társadalmi mozik látogatottsága pedig 1 millió 945 ezer volt. Ez ány- nyit jelent, hogy a megye egy- egy lakosa úgy másfél havon­ként elment egyszer valami­lyen filmet megnézni. Ászá­mítás természetesen amolyan átlagszámítás: Sajnos, sokan vannak még, akik több éven át sem ülnek be egyetlen mozi nézőterére sem, s van­nak mozirajongók is, akik szinte alig hagynak ki egy-egy műsort az általuk elérhető közelségben lévő filmszínhá­zak programjából. Hogy a Tolna megyei Mozi­üzemi Vállalat eredményei megfelelőnek mondhatók an­nak előzménye van. Az előz­mény; az a jelentős erőfeszí­tés, amelynek eredménye az egyre korszerűsödő mozipark. A vállalat legújabb büszkesé­ge a nagymányoki presszós filmszínház. Ezenkívül azon­ban a megye 16 milliméteres moziparkjának 80 százalékát tették már alkalmassá széles­vásznú filmek vetítésére. Amíg 1968. január 1-én még csak 3 ilyen cinemascope filmszínháza volt a megyé­nek, addig 1969. december 31- én már 76 ilyen, az alapvető korszerű követelményeknek megfelelő mozija volt a vál­lalatnak. Ennek a törekvésnek az eredménye, hogy kis köz­ségekben is játszhatnak olyan sikerfilmeket is, amelyek csak szélesvásznú változatban ké­szülnek ma már. Ezekre a korszerűsítésekre, gépvásárlásokra, beruházások­ra összesen 5 millió forintot költött a vállalat. Ebből az összegből 280 ezret hozzájá­rulásként adott a harci és a szárazdi művelődési otthonok építéséhez. Az igazsághoz tar­tozik még az is, hogy a film­színházaknak egyéb művelő­désügyi hatásuk is van a fil­mek vetítésén kívül. A legtöbb községben a mozitermeket kü­lönböző társadalmi vagy kul­turális rendezvények, összejö­vetelek alkalmával is használ­ják. A múlt évben a vállalat legnagyobb társadalmi meg­mozdulása az a rendezvény- sorozat volt, amelyet hazánk felszabadulásának 25. évfor­dulója alkalmából rendeztek meg. A megye valamennyi filmszínházában ünnepséggel egybekötött díszelőadást tar­tottak a helység felszabadulá­sának évfordulóján. A felsza­badulás emlékének ápolására indította azt a mozgalmat is a vállalat, amelynek lebonyo­lítása egészen ez év április negyedikéig tart. Az elmúlt 25 év magyar filmalkotásai­nak kiemelkedő darabjaiból sorozatot állítottak össze. Ezekre az előadásokra közel 11 ezer kedvezményes bérle­tet váltott a megye lakossága. M. É. A VI. budapesti nemzetkö­zi borverseny még tavaly szeptember első felében le­zajlott, a részeredményekről azonban akkor nem került nyilvánosságra információ. Még azt sem tudta senki pon­tosan Tolna megyében, hogy innen milyen borok jutottak el a nemzetközi zsűri elé. mert a versenyt rendező MÉM Kiállítási Iroda köz­vetlenül lépett kapcsolatba az érdekelt termelőkkel. A nem­zetközi borverseny végén el­sősorban globális eredménye­ket hoztak nyilvánosságra, így aztán hónapokon keresz­tül homály fedte azt is, hogy Tolna megye nagyon el­ismerésre méltóan szere­pelt ezen a jelentős ver­senyen. A közelmúltban Tolna me­gyébe is eljutott a borver­seny reprezentatív kiállítású katalógusa, s az pontos ké­pet ad nemcsak az általános helyzetről, hanem a rész- eredményekről is. Hogy jobban érzékelhessük a megye helyzetét, ismerni kell a VI. budapesti nemzet­közi versenyről néhány ada­tot. Huszonkét ország neve­zett be, összesen 1457 borral. Még olyan távoli helyekről is hoztak bort a budapesti versenyre, mint Argentína, Chile, Egyesült Államok. Az afrikai kontinenst Algéria és Tunézia képviselte. Legtöbb borral — szám szerint három- száznyolcvankilenccei — Ma­gyarország jelentkezett. Utá­na a Német Szövetségi Köz­társaság következett kétszáz­kilencvenöttel, majd Olaszor­szág százhatvannéggyel, Ausztria százhússzal, a Szov­jetunió pedig száznéggyel. A zsűrikben különböző nemzetiségű és természetesen nemzetközileg ismert szakte­kintélyek foglaltak helyet. Az erős nemzetközi me­zőnyben és az igényes zsűri előtt a Tolna megyei borok kiválóan szerepeltek. Érdemes megjegyezni, hogy Magyaror­szágon előzőleg országos bor­versenyt rendeztek, s csak az ott kiválasztottak kerülhettek a nemzetközi zsűri elé. A Szekszárdi Állami Gaz­daság három borát a vörös minőségi borok kategóriájába sorolták: a szekszárdi kadarka 17,85 ponttal ezüst-, a szek­szárdi burgundi 18,75 ponttal arany-, a szek­szárdi cabernet 17.70 pont­tal ezüstérmet kapott. A Paksi Állami Gazdaság borai közül • a fehér kom­mersz borok kategóriájában az olaszrizling 17,56 ponttal, a paksi ezerjó pedig 17,83 ponttal ezüstérmet kapott A vörös kommersz borok kategóriájában a Caber­net Sauvignon 18,56 pont­tal arany-, az Alicante Bouschet 17,50 ponttal ezüstérmet kapott. A gaz­daság szemelt rizlingjét a fehér minőségi borok ka­tegóriájába sorolták, és 18,54 ponttal aranyérem­mel tüntették ki. A Magyar Állami Pince­gazdaság Mecsekvidéki Üzeme a többi közt négy Tolna me­gyei bort is elküldött a ver­senyre, s mind a négy jól vizsgázott. A paksi szemelt rizling a fehér minőségi bo­rok kategóriájában 17,60 pont­tal ezüstérmes lett. Ugyan­csak ezüstérmet kapott a vö­rös minőségi borok kategóri­ájában a szekszárdi kadarka I. 17,48, és a szekszárdi ka­darka II. 18,01 ponttal. Ugyanebben a kategóriában a szekszárdi kadarka 16,86 pont­tal bronzérmet kapott. Háromházi György szek­szárdi termelő olaszrizlingje a fehér minőségi borok kate­góriájában 18,41 ponttal ezüst­érmes lett. Az aranyéremhez mindössze egy tized hiány­zott. Tizenöt magyar magán- termelői bor jutott el . a nemzetközi versenyre, s mind­össze két bor ért el néhány tizeddel jobb eredményt, mint Háromházi Györgyé. Bod a Ferenc Ismét a dombóvári termálvízről: A döntés előtt még egy kutat kell fúrni Lapunkban több alkalommal irtunk már a dombóvári termálvízről. A községben és a dombóvári járásban a lakosság nagy figyelemmel kíséri a víz sorsát. Legutóbb azt írtuk, hogy ez év januárjában a köz­ség vezetői már többet tudnak mondani, mi lesz a víz sorsa. Bánhelyi Béla községi tanácselnököt kérdeztük meg ismét. — Valóban, arról volt szó. hogy ez év január 15-e táján már többet tudunk mondani. Sajnos, a tervez őc so portnak nem elégséges az eddig rendelkezésre álló adat# A most már meleg vizet adó kút vizét meg­vizsgáltattuk, gyógyhatása elismert. Nem tudjuk, mennyi lesz azon­ban a vízhozam. Ennek megállapítására kell még egy kutat fúrni. Mikorra várható az újabb kút elkészítése? — Úgy gondoljuk május—június hónapokra már elkészülhet a má­sodik melegvízö kút, s akkor választ kapunk arra, mennyi vizet ka­punk, milyen hőfokon. — Es ekkor lehet már konkrét tervet készíteni a melég vízre. — Igen, ekkor már a tervezőké lesz a szó. — Szó volt legutóbbi termálvizes interjúnkban arról is elnök elv- társ, hogy a tavasszal valamiféle medencét, meg kabinsort építenek. — Igen, de ez is csúszik néhány hónapot az előbb mondott dolgok miatt. — ügy véljük a lakosság ettől függetlenül a tavasszal majd bir­tokba veszi ismét a meleg vizet. — Igen, ebben én is biztos vagyok... | Értesítjük t. Vevőinket, hogy a l^erroglolms vas és acél TEK vállalat PÉCSI TELEPÉN mindennemű ötvözetlen RÚD-, IDOMACÉL, LEMEZ ÉS CSŐ azonnal, raktárról kapható. Előrendelést elfogadunk, vagonban is szállitunk. Érdeklődés telefonon, a Péjcs 26 - 92-es számon. Gölöncsér Évánál. Pontos cím: Pécs Mecsekalja-Cserkút II. rakodó (járművel a 6-os fő közlekedési úton a platónál) Levélcím: Pécs 14. Pf. 24. (2011 Olcsó imporívásár! Női szintetikus kardigán nagy azín váIasztékban 230 — Ft Női harisnyatartó import 110 — Ft Kapható: a megye valamennyi ruházati szakiizletében Forgalomba hozza: Déldunántúli RÖVIKÖT, Szekszárd. (188)

Next

/
Oldalképek
Tartalom