Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-09 / 7. szám

Megyénk ifjúságának társadalmi és politikai helyzete Nagy kár a lakóépületekben Családok kényszerkiköltöztetése Pincebeszakadások A városi tanács vb kérése i. Az ifjúság helyzete, gondol­kodásának, magatartásának megítélése mindig és min­denütt érdeklődésre tartott számot. Különösen megfigyel­hető ez az utóbbi évtizedek­ben az egész világon, a ka­pitalista és szocialista orszá­gokban egyaránt. Indokolja ezt egyrészt, hogy minden osztály számára az ifjúság alkotja azt a tartalékot, amelyből utánpót­lását neveli, szervezi. Alap­vetően fontos tehát, hogy mer­re halad, kivel tart az ifjú­ság. Indokolja másrészt az if­júság iránti figyelem erősödé­sét, számarányának megnöve­kedése az egész világon. Az ifjúság, számarányát te­kintve is a társadalom jelentős részét képezi. Hazánk lakos­ságának 40 százaléka 26 éven aluli. Ha az ifjúság azon kor­osztályát vesszük figyelembe, amely társadalmi kérdésekben már állást foglal (15—29 éve­sek), akkor az összlakosság 22,7 százalékáról van szó. Me­gyénkben ez mintegy 47 ezer főt jelent. A fentiek miatt igen fontos, hogy az ifjúságnak a társada­lomban elfoglalt helyével, sze­repével, az ifjúság és a társa­dalom viszonyával foglalkoz­zunk. Az ifjúság a társadalom el­választhatatlan része; gondjai és problémái a társadalomban gyökereznek. Eszmei, politikai, világnézeti és erkölcsi arcu­latát szükségképpen ugyan­azok az objektív társadalmi fo­lyamatok, hatások és ugyan­azok a szubjektív nevelői erő­feszítések határozzák meg, amelyek a felnőtt-társadalom­ra hatnak. Ezeknek a ténye­zőknek a hatása azonban a fiatalok körében némileg más módon — olykor egyértelműb­ben, máskor ellentmondásosab­ban — érvényesül: az ifjúság állapota sajátos tükörképe az. őt környező felnőtt-társada­lomnak. Az ifjúság társadalmi hely­zete megváltozott. Megnöveke­dett a munkára felkészülési ideje, kiszélesedtek, erősödtek a társadalomnak az ifjúságra gyakorolt hatásai, ugyanakkor a társadalom egyre jobban igényli az ifjúság tudatos rész­vételét a társadalmi tevékeny­ség különböző területein. Az ifjúság társadalmi szere­pe kettős: egyrészt, mint kü­lön tényező is, részt kér a szo­cializmus építéséből, másrészt felkészülőben van a felnőtt életre és évről évre úja£>b kor­osztályai lépnek a felnőtt-tár­sadalomba. A hazánkban bekövetkezett forradalmi változások — a mezőgazdaság szocialista át­szervezése, a szocializmus alap­jainak lerakása, a szocializmus teljes felépítésének megkezdé­se — az ifjúság életében gaz­dasági, politikai, társadalmi helyzetében, perspektívájában is a legerőteljesebben jelent­kezik. A társadalmi-politikai vál­tozások hatására megváltozott a különböző ifjúsági rétegek jellege, aránya. Megnövekedett a munkás- és tanulóifjúság létszáma. Jellegében megvál­tozott a parasztifjúság, tagjai egyénileg dolgozókból termelő­szövetkezeti, állami gazdasági dolgozók lettek. A gyermekek 90 százaléka befejezi az általá­nos iskolát. A nyolc osz­tályt végzettek 80 százaléka to­vább tanul. A fiatalok többsé­ge csak 17—18 éves korában kapcsolódik be a termelőmun­kába. Érthető tehát, hogy ál­talános műveltségét, politikai, világnézeti ismereteit tekintve bármelyik korábbi nemzedék­nél magasabb szinten áll. Ezek a változások nagyobb feladatokat rónak az ifjúság­ra, ugyanakkor nagyon komo­lyan vetik fel a társadalom felelősségét a fiatal nemzedé­kek képzésében, nevelésében. Az ifjúság gondolkodásának, magatartásának, erkölcsi álla­potának megítéléséről sok vita folyt és folyik még ma is. Nem ritkák az olyan állásfoglalá­sok, amelyek felszínes külső­ségekből (hajviselet, zenei íz­lés, öltözködés), hamis, álta­lános következtetéseket von­nak le. Ugyanakkor károsak azok a megállapítások is, amelyek a fiatalság munka-, tanulásbeli, művészeti és sportsikereiből olyan következtetést vonnak le, hogy a mai ifjúság szem­léletében és magatartásában egységes és minden törekvésé­ben haladó. Ezek a szélsőséges állásfoglalások nem alkalma­sak az ifjúság valóságos hely­zetének megítélésére. A fiata­lok elbírálásánál is csak az lehet a mérce, ami minden ember megítélésének alapja: mit tesz a gyakorlatban, ho­gyan él, tanul és dolgozik, ho­gyan teljesíti társadalmi köte­lességeit. Ezt tekintve megíté­lési alapnak, megállapíthatjuk, hogy megyénk fiataljainak többsége becsületesen tanul és dolgozik, teljesíti a haza iránti kötelességét, fogékony a szo­cializmus eszméi iránt. Tettei és magatartása — a többség alapján ítélve —, összhangban van a kor, szocializmust épí­tő társadalmunk követelmé­nyeivel. Társadalmunk azt igényli az ifjúságtól: szeresse hazáját, le­gyen hű a proletár internaci­onalizmus eszméjéhez, mun­káját becsülettel végezze, él­jen a szocialista erkölcs sza­bályai szerint. Az ifjúságnak a szocializmus iránti vonzódá­sát, a korábbi nemzedékeknél nagyobb műveltségét, az őszin­teségre való igényét, szorgal­mának sok bizonyságát szoci­alista társadalmunk jelentős eredményének tekinthetjük. Hatnapos partizán emlrktúra Salgótarján környékén A magyarországi partizán­és ellenállási mozgalmak ér­tékelésével foglalkozó három­napos tanácskozás után, csü­törtökön reggel megkezdődött az a hatnapos partizán emlék- túra, amelyet Salgótarján környékén, az egykori harcok színhelyén rendez a KISZ Nógrád megyei Bizottsága. A túra első napjának prog­ramjában részt vett dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a kormány elnökhelyettese, aki a háború alatt a legendás Marót-csoport tagjaként har­colt a német megszállók el­len. Az emléktúra résztvevői csütörtökön a Salgótarján kö­zelében levő eresztvényi tu­ristaháznál köszöntötték a tú­rán részt vevő dr. Ajtai Mik­lóst és Kárpáti Sándort, va- líupint a megye párt-, taná­csi és KISZ-vezetőit, akik csatlakoztak a fiatalokhoz és mintegy hétkilométeres sza­kaszon, behavazott erdei úton közelítették meg az 1919-es d!csőséges északi hadjárat egyik kiindulási pontját, a salgói várral szemben felállí­tott tanácsköztársasági emlék­művet, amelyet a fiatalok megkoszorúztak. Az ifjúság zömének politikai helytállása, a mindennapi munka és tanulás terén elért sikerei, a jó szakmai felké­szültség és az ifjúsági szoci­alista brigádok száma meg­nyugtató képet ad a fiatalok zömének szocialista jellegű er­kölcsi, világnézeti szilárdságá­ról. Fejlődésünk ellentmondá­sai, nevelésünk hibái és a szo­cializmustól idegen eszme- áramlatok hatásai viszont meg­mutatkoznak a fiatalok egy ré­szének közönyösségében, esz­mei bizonytalanságában, ér­zelmi zavaraiban, cinizmusá­ban, felelőtlen életmódjában. Ezek a fiatalok a közösségi felelősség, a közéleti kezdemé­nyező készség és a társadalmi áldozatok vállalásában elma­radnak a társadalmunk által támasztott követelményektől. Látnunk kell azokat az er­kölcsi, világnézeti problémá­kat, amelyek a fiatalok e ki­sebb részével kapcsolatban me­rülnek fel. Az egyik az, hogy nemzeti öntudatuk alacsony színvonalú. Sajnos, sok jószán­dékú, a szocializmus ügyét kü­lönben jól szolgáló fiatal sem érti az összefüggést a hazafi- ság és az internacionalizmus között. Nem tölti el őket jo­gos nemzeti büszkeség a szo­cializmus építésében elért si­kereink láttán. Nem ismerik megfelelően — így nem is be­csülhetik — haladó hagyomá­nyainkat, nemzeti kultúránk kimagasló értékeit. Közvetlen és közvetett mó­don sok információ jut el hoz­zánk a fejlett tőkés országok helyzetéről. Ez a fiatalok egy részében hamis illúziókat táp­lál a kapitalizmussal kapcso­latban. Ennek ellensúlyozásá­ra sokkal szélesebb körben kellene ismertetnünk saját és a szocialista országok eredmé­nyeit, megmutatni a gyors fej­lődést. Lehetőséget kellene te­remteni arra, hogy minél több fiatal közvetlen élmények alap­ján ismerje meg a Szovjet­uniót és a népi demokratikus országokat. Az ifjúság társadalmi hely­zetének vizsgálatát bonyolult­tá teszi, hogy nemcsak élet­kori sajátosságok, hanem egyéb tényezők szerint is megoszlik. Nem azonosak például a gon­dok 15, vágj' 24 éves korban, az egykorú fiúknál, vagy lá­nyoknál, a középiskolásoknál és a termelőmunkában már részt vevő fiataloknál, a váro­si és falusi fiatalság körében. A továbbiakban a leglénye­gesebb tényező, a társadalmi munka megosztásában elfog­lalt hely szerint vizsgáljuk a fiatalok helyzetét, tevékenysé­gét. VARJAS JÁNOS a KISZ MB. titkára A váró« vezetőivel, szak­embereivel csütörtökön vé­gigjártuk a város veszélyezte­tett részeit. A rendkívül sok hó éppen csak kezdett olvad­ni a múlt napokban, s az eny­hülést hirtelen felváltotta a fagy, a hóié, mégis sok kriti­kus problémát okozott. Több esetben a hó súlya okozott ká­rokat. Fürdőház utca. Az fmsz itt pincét bérelt nagy mennyiségű burgonya tárolására. A pince egy része beszakadt. A pin­cébe beömlő vizet eltorlaszol­ták, hogy meg tudják menteni a benne lévő árut. A besza­kadás közvetlenül veszélyez­teti az ott lévő úgynevezett Majnai-féle épületet. Az eddigi beszakadás a lakóépület alapjáig ér. Külön növeli a veszélyt. hogy itt húzódik az előhe- gyl rőnyomóvezeték. A cső szerencsére nem törött el a beomlás következtében, de több méter hosszan kilát­szik, szabadon áll. Bár vas­cső, így nagyobb megterhelést is kibir, de meghibásodástól kell tartani. Korlátozták az üzemét is: naponta csak két­szer nyomnak rajta vizet az előhegyi tárolóba. Ha ugyan­is itt törés következne be, a tartályban lévő rendkívül nagy tömegű víz elárasztaná a már egyébként is beomlott pincerészt, s nagy földcsu­szamlást okozhatna. A város vezetői, szakemberei, éppen ezért különféle biztonsági in­tézkedések megtételét látják szükségesnek. A Majnai-féle épületből Tillmanékat kiköl­töztették. Mérey utca. Az út leszakadt, s a szakadék elnyelne egy ki­sebb teherautót. Régi pince húzódott a mélyben, beszivár­gott a csapadékvíz, s az okoz­ta a beomlást. Eddig csak a közúti forgalmat zavarta meg, de a további omlás lakóépü­letet is veszélyeztethet, Parászta. összecsúszott egy régi épület nádteteje. A ház lakóit. Hajnusékat kiköltöztet­ték. Damjanich utca. Összecsú­szott egy régi épület teteje. Az épületet tavaly renovál­ták. A tetőzetet teljesen újon­nan építette egy iparengedély nélkül dolgozó ács. Az épület Közéletünk Tegnap tartotta első ülését 1970-ben a Bonyhádi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülés résztvevői dr. Kukola József főállatorvos beszámoló­ja alapján megvitatták az ál­lattenyésztés, állategészségügy 1969. évj helyzetét, eredmé­nyeit és az 1970-es évre érvé­nyes feladatokat. Ezt követően a végrehajtó bizottság a január havi ta­nácsülés anyagának előkészí­tésével foglalkozott. A tanácskozás időszerű be­jelentésekkel ért véget. * Tegnap délelőtti ülésén a Tamási Járási Tanács Végre­hajtó Bizottsága először Vidó­czy László vb-elmöknek a le­járt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelenté­sét fogadta el. Ez hat ktsz új alapszabályának jóváhagyásá­ra vonatkozott. A vb ezután megvitatta a járás munkaügyi igazgatási és munkaerő-gaz­dálkodási helyzetét Ka j tár István műszaki főelőadó írá­sos előterjesztése alapján. Szabó János, az építési és köz­lekedési csoport vezetője szin­tén írásban tájékoztatta a vég­rehajtó bizottságot az építési szakigazgatási hatáskört ka­pott községek — Tamási és Simontomya — feladatainak ellátásáról, segítéséről és el­lenőrzéséről al6Ó részét ponyvával védik a beázástól. A tulajdonos, egy idős asszony, a lányánál ke­resett éjszakai menedéket. Hrabovszky utca. A Sza- kóly-testvérek épületének te­tőzete beomlott. A kémények életveszélye­sen meredeznek a magas­ba. Intézkedés történt le­bontásuk ügyében, nehogy balesetet okozzanak. Nem messze egy új épület előtt beomlás. Autót lehetne eltüntetni benne. Itt is régi pince volt. Az ereszcsatorna vize fölötte folyt el, végül be­szivárgott, s megcsúszott a ta­laj. Honvéd utca. Parrag-J ózsef- né nádtetős háza is életve­szélyes állapotba került. A la­kókat ki kellett költöztetni. Itt is a tetőzet rogyott ösz- sze. Jókai utca. A Rochi-féle házból Takács József 5 tagú családját kellett kiköltöztetni. Mártírok tere, 50 lakásos bérház. A csapadékelvezető csatorna eldugult, a legfelső szinten az egyik lakás teljesen átázott, lakhatatlanná vált. Innen Molnár Ignác 3 tagú családját kellett kiköltöztetni. A tanács intézkedett a lakás gyors helyreállítása érdeké­ben. Romossá vált a Séd-közben is egy lakóház, a Béri Balogh Ádám utcában pedig a kór­házzal szemben lévő épület ment tönkre, amelyben bor­bélyüzlet működött. Eddig összesen 8 családot kellett kiköltöztetni. A csalá­dokat ideiglenesen a tataro­zás miatt megüresített Augusz-házban helyezték el. Sajnos, az egész városban kritikus helyzet állt elő. Na­gyon sok a kár az egyéb épü­letekben is. Beomlott a Béri Balogh Adám Tsz új istállójának vasvázas tetőszerkezete egy szakaszon. Az állatokat nem kellet ki­költöztetni. A következő na­pokban, hetekben további ron­gálódásokra lehet számítani városszerte. Különösen, ha megindul az olvadás. Éppen ezért a városi tanács vb arra kéri a lakosságot, hogy a te­tőkről mindenütt távolítsák el a havat, de az épületek köz­vetlen környékéről is, mert ezzel esetleg elejét lehet ven­ni sok beomlásnak. A város épületállománya rendkívül el­avult. Mintegy 40 százaléka vályog és sáralapon áll, s a falak is vályogból készültek, vagy vert falak. Nagyfokú a természetes elöregedés is. Az épületeknek majdnem a fele még a múlt században épült, A felmérések szerint egyéb­ként rosszabb a város épület- állománya az országos átlagnál. É'ppen ezért most rendkívül nagyfokú összefogásra van szükség, hogy a lehetőség sze­rint csökkenteni tudjuk a to­vábbi károkat. B. F. Népújság 1970. január 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom