Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-06 / 4. szám

CSUPOR TIBOR: A keresztény ököljog lovagjai Ez a hölgy az angol Sh elia Scott egymaga repült Londonból az ausztráliai Syd neybe. Ezt a versenyt a re­pülés úttörőjének emlékére rendezték. Olajkutatás tengeralattjáróval Az Ex létének alapeleme a revízió volt. Olyan politika ko­vácsolóinak gondolták magu­kat, mely az irredenta gondos / latát az ország első számú szellemi abrakjaként tálalja. A tagok szenvedélyes szónok­latokban ostorozták a kor­mány „puhaságát”, de amikor elfoglalták a miniszteri bár­sonyszéket, vagy az államtit­kári íróasztalt, hevületüket ők is mérsékelni kényszerültek. A pártállás választóvize tehát az volt, hogy sikerült-e megfelelő pozícióba jutni, vagy sem. Szaporodtak a panaszok és egymást érték a határozatok: „.. .meg lett bízva Toókos, hogy a szárnysegédeket hozza rendbe, Gömbös pedig, hogy a kormányzót világosítsa fel.. Amikor az ellenforradalmi rendszer hatalomra került, so­raikat több ellentét is meg­osztotta. Ilyen volt a felekezeti kérdés is, s ezért Pröhle min­den felekezetieskedést kiküszö­bölő „magyar vallást” szeretett volna alapítani. Az ötlet meg­nyerte az Ex-vezérek tetszését, sőt a romantikus dolgokért mértéktelenül rajongó Toókos egy gigászi méretű templomot is tervezett. A Gellérthegyen felépítendő katedrális alul bar­langszerű kiképzést kapna, itt áldoznák őspogány módra ün­nepeken a fehér lovat. E felett emelkedne a katolikus, majd ezen, a belőle kivált összes protestáns vallások temploma. S legvégül állana a Pröhle-féle magyar vallás szent helye. (Vajon kinek a képével?). Az Ex a huszas évek köze­pén már nem az, ami régen. Néhány megszállott a tagja, erejét elveszítve, a többi nem titkos társaság színvonalára süllyed. Ekkor születnek azok a radikális, antiszemita ízű ki­rohanások, melyek az ős- magyarkodó romantikát félre­dobva, nyersen és leplezetle­nül szélsőjobboldali vágányon futnak. E korszakára a lesjel­lemzőbb nyi M' berek &.b ■ abszolút megblahetó rv> • megbízható J - Jó ók • óvatosan teseloadó * *« • liberális saidó dl * gyanús, hogy zsidó S? - ua.a felesége részéről A * saidó eredetű ^ • »1W & éf > v«ec«deÍJB66 codttualatft * sza&adjtdiBuvea Az 1927-ben bekövetkező munkásbiztosítói . átszervezés során az utolsó renitens Ex- tagok is hivatalt kapnak, s így a szövetség — várhatóan — szétesik. AMIKOR A CSENDÖRZÁSZLÖALJBÓL MERÉSZRÖPTŰ SAS LESZ „Ügy született a szomorú magyar éjszakában, a mitho- lógiai Turul madarunkhoz méltóan, mint a levegő kirá­lyai, a merész röptű sasok” — írják a Turul Bajtársi Szövet­ség keletkezéséről felhős pá­tosszal az „íródeákok”. Ez a szervezet a fiatalságé, elsősor­ban az egyetemistáké volt. A modem korban minden társa­dalom arra törekszik, hogy eszméit intézményesen és a különböző szervezetek segítsé­gével az ifjúságba plántálja. Nagy súlyt helyeztek erre a Horthy-korszakban is, hogy a revizionista, soviniszta politi­ka folytonosságát az új ma­gyar faji birodalom megterem­tésére képes nemzedék neve­lésével biztosítsák. Pontosan ezt a célt szolgálta a Turul. Tagjait a „nemzeti érzés” és a katonás fegyelmezettség je­gyében toborozta. A nemzeti érzést ők is sajátosan értel­mezték, s még Hitlerrel is vi­táztak: „...mozgalmában nem szabad többet látni, mint an­nak jelét, hogy a ...nemzeti eszme világszerte erősödik... és vegyék tudomásul, hogy mi sem nacionalizmust, sem szo­cializmust (!) sem antiszemi­tizmust, sem fajszeretetet nem kell Hitleréktől tanuljunk. Magyarország volt az első, amely a háború után a na­cionalista eszme mai formáját kialakította.” Az eddigiek is­meretében e pontban igazat kell adnunk a turulistáknak. Katonai szemléletük nem volt oly mélységesen milita­rista, mint a MOVE-é, tilta­koznak is, mondván, hogy a Turul nem katonai alakulat. Fegyverei a tudomány és a szellem. A katonai eszményt viszont teljes mellszélességgel vállalják, ha majd üt az óra, a cselekvőképes ifjak megin­dulhassanak a „nagy Magyar Birodalom feltámasztásáért”. Üj elem jelentkezik az eddig is sokarcú programok között: az egzaltált hatalmi mánia. 1918 őszén — minden jobb­oldali szervezet hajnalán — egy Velcsov György nevű szi­gorló orvos (1922-től vitéz Bánsághy) szervezkedni kezd, persze egyelőre illegálisan, 1919. júniusában hallatnak magukról először: az ellenfor­radalom rohamosztaga volt csoportjuk, az úgynevezett Görény-csapat. Velcsovot öt­évi kényszermunkára ítélik, de börtönajtaja augusztus 1-én megnyílik, s másnap már egy medikus zászlóaljat szervez. Ez az egység aztán beolvad II- lésy Ferenc és vitéz Vasváry (de genere Vaszkó) László parancsnoksága alatt alakuló Egyetemi Csendőr Zászlóalj­ba, ami a későbbi Turul fegy­veres hátvédjét alkotja. (Folytatjuk.) Alig két éve történt a szen­zációs felfedezés: olaj Alasz­kában. Azóta az olajkutatókat nem hagyja nyugodni az a feltevés, hogy az egész Északi Sark egyetlen hatalmas olaj­lelőhely, — s nemcsak az alaszkai szárazföld, hanem a tengerfenék alatt is olaj van. Ez a feltevés a technikai ha­ladásra is forradalmasító ha­tású. Kezdődött azzal, hogy a 115 ezer tonnás amerikai tar­tályhajónak, a Manhattan-nak sikerült áthaladnia a legendás hírű észak-nyugati átjárón, az Atlanti-óceánból a Csendes­óceánba, ami bebizonyította, hogy az alaszkai olajat tengeri úton lehet szállítani az Egye­sült Államok keleti partvidé­kének olajfinomítóiba. A jövő évben egy lépéssel tovább akarnak menni: meg akarják vizsgálni a sarkindék tengerének olajstruktúráját. Alaszka olajtartalékát négy-öt milliárd tonnára becsülik, s még ennél a mennyiségnél is sokkal többet tételeznek fel az Északi Jeges-tenger alatt. A talaj kőzetét a vastag jég miatt azonban nagyon nehéz megvizsgálni. Mivel hajói: csak néhány nyári hét alatt tudnak ezeken a vizeken köz­lekedni, az Egyesült Államok most három régi svéd tenger­alattjárót vásárolt meg, eze­ket a célnak megfelelően át­építik. A tervek szerint a tenger­alattjárók a jégtáblákon kiépí­tett támaszpontoknál fognak időnként felbukkanni, — de mivel az egész hajótest kép­telen lenne áttörni a vastag jeget, csak páncéltornyuk fog felmerülni, amelyen keresztül üzemanyagot és ellátmányt adnak le számukra. E tenger­alattjárók mesterséges föld­rengések előidézésével fogják — a szeizmikus adatok feldol­gozásával — az olajelőfordulá­sokat megállapítani. A művelet a tengeralattjá­róktól és az emberektől egy­aránt olyan tudományos elő­készületet igényel, hogy előre­láthatóan csak 1971-re kerül­het sor a nagy kísérletre. rTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTr? ► ► *■ ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► V ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► r ► ► ► ► ► ► ► ► P k ► ► d* ► ► k V* *> > LANDRU, a kékszakáll Egy rendőrnyomozó emlékiratai 48 48. A három levélminta mindegyike megfelelt a kibontakozó szerelmi regény egy-egy fejezeté­nek. Akárkitől is kapott ajánlatot a hirdetésre, az első számú levelet küldte el, amely a követ­kezőképpen hangzott: Asszonyom! Megkaptam folyó hó ___-én kelt levelét és k öszönöm szíves felvilágosításait. Legyen meg­győződve, hogy bármiképpen is alakuljanak a dolgok, számíthat teljes titoktartásomra. Mint­hogy szándékom komoly és becsületes, köteles­ségemnek fogom tartani visszajuttatni az ön ösz- szes leveleit, mihelyt ezt az óhaját tudtomra adja. Ez idáig anyámnál laktam együtt abban a házban, ahol atyám egy kis iparvállalatot lé­tesített. Halála után én folytattam munkáját. Anyámnak 1913 végén bekövetkezett halála után egyedül és család nélkül maradtam. Az­után kitört a háború és néhány hónap múlva kénytelen voltam elmenekülni Észak-Francia- országból, az ellenséges megszállás elől, Párizs környékén telepedtem le azzal a vagyonkával, amit meg tudtam menteni: ruhaneműkkel, bú­torokkal, ezüstkészletekkel. Magammal hoztam műhelyberendezésemnek azt a részét is, amit el lehetett szállítani. Ennek ellenére helyzetem elég jó, az egész­ségem kifogástalan és van egy kis megtakarí­tott pénzem. Igazi, őszinte szerelem után vágyakozom, amely tartós boldogságot biztosít. Eléggé füg­getlen vagyok, s ezért sietek kijelenteni, hogy ami engem illet, anyagi szempontok nem fog­nak közrejátszani feleségem megválasztásában. Elsősorban olyan asszonyt keresek, aki jószívű és kitűnő háziasszony. Az ilyen feleséget dédel­getni tudnám, hiszen én gyengéd szívű anya mellett éltem, aki, azt hiszem, az én érzésvilá­gomat saját leikéhez idomította. Mit mondhatnék még egyebet asszonyom ? Most önön a sor, hogy véleményét nyilvánítsa arról, amit leírtam, s amit én ugyanolyan őszintén tártam fel, mint amilyen őszinte ön volt hoz­zám levelében ... Landru nem átallotta anyját is belekeverni sötét üzelmeibe. Mosolyogni lehetne ezen a szerelmi költésze­ten, amelynek a nők olyan naívul hittek. Mosolyogni lehetne, ha a következmények nem lettek volna olyan tragikusak. Landru, a nős ember, négy gyermek apja, aki leveleiben legényembemek mondta magát, az első levél és a válaszlevél' után a második szá­mú minta-levéllel traktálta a „korosabb höl­gyeket”. Ez a levél így hangzott: Asszonyom! Nem minden elfogódottság nélkül válaszolok kedves levelére és arra a pompás ötletére, hogy elküldte fényképét. Mert csakugyan igaz, hogy bármennyire nagyrabecsüli is az ember egy szeretetre méltó hölgy műveltségét és képessé­geit, szeretné megismerni külső megjelenésében is. Talán felesleges is említenem, hogy az ön külső megjelenése mindenképpen előnyére vá­lik, és ez a körülménye még csak fokozza abbe­li törekvésemet, hogy kiérdemeljem megbecsülé­sét. A válasszal azért késlekedtem, hogy minél tovább magamnál tarthassam gyengéd figyel­mességének ezt a bizonyítékát, amelyet, bár­mennyire sajnálom is, legelemibb kötelességem­nek tartok önhöz visszaküldeni. De legyen meg­győződve, hogy ha alkalmam lenne önnel bárhol találkozni, ezer és ezer nő között is megismer­ném elegáns alakját, egyéniségének báját, ame­lyet olyan jól érvényre juttat a felejthetetlen fénykép, és meg vagyok győződve, hogy ha a felvétel óta el is telt néhány esztendő, azok nem rabolhatták el szemének kimondhatatlan, leírhatatlan varázsát. A magam részéről szerettem volna viszonoz­ni kedvességét, de sajnos, már régen nem volt alkalmam fényképezőgép elé állni. Az ön ked­véért most ezt is megteszem, és mihelyt meg­kapom a képeket, rögtön küldök egyet. De elő­re is figyelmeztetem, hogy én éppen olyan csú­nya átlagember vagyok külsőleg, mint a legtöbb férfi. Csak egy dolog van, amivel dicsekedni me­rek: azt az asszonjrt, aki rokonszenvével tüntet ki, el fogom halmozni gyengédségemmel a nap minden percében, és remélem, ennek hatása alatt ő is meg fog szeretni. Véleményem sze­rint csakis ez lehet a tartós boldogság forrása. A közönytől nagyon szenvednék. Azokról, ami­ket volt szíves velem közölni, azt a biztató re­ménységet merítem, hogy közöttünk közönyre nem is kerülhet sor. (Folytatjuk.) 4 •4 ■4 ■4 •4 s ■4 •4-4 a 4-4 •4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 A A A A A A A A. LA AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA AA AAAAAAAAA AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom