Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-06 / 4. szám
Változó követelmények — változó szabályozók Az éves tervek végrehajtását, a gazdaság terv szerinti fejlődését 1968 óta — terv- utasítások helyett — a szabályozók biztosítják. Ebből adódik, hogy a rövid távon való szabályozók egy részét — egyebek között a hitelpolitikát — évről évre összhangba hozzák a tervcélokkal. Egyes szabályozók módosítását emellett működésük tapasztalatai is indokolttá tehetik. Amennyiben ugyanis a gazdaság fejlődése bármely ponton lényegesen eltér a tervezettől, az ilyen jelenségek végső soron arra utalnak, hogy egyik, vagy másik szabályozó nem elég hatékony. A szabályozók 1970. évi változásai összefüggnek mind a tervcélokkal való összhang követelményével, mind pedig azokkal a negatív jelenségekkel, ellentmondásokkal, amelyeket az eddigi működésük váltott ki. Az elmúlt két évben a legtöbb bírálat a bérszabályozás rendszerét érte, amely hozzájárult a létszám gyors növeléséhez és a termelékenység stagnálásához. Az új mechanizmus bevezetése előtt — mint emlékezetes —, felmerült az aggály, hogy a vállalatok nyereségük növelése érdekében esetleg nagymértékben csökkentik létszámukat, ezzel szociális feszültséget idéznek elő, Ezért olyan bérszabályozási rendszert vezettünk be, amely az átlagbér-színvonalat maximálta, a bértömeget és a létszámot azonban nem. A vállalatok hamar felismerték, hogy ebben a bérszabályozási rendszerben az egy főre jutó részesedést, illetve annak növekedését a legkönnyebben a létszám bővítésével lehet biztosítani. Ennek következtében a foglalkoztatottak száma gyorsan és folyamatosan emelkedett — 19é8-ban 4 százalékkal, 1969. I—X. hónapban 3 százalékkal — az alapbérek mérsékelten, a termelékenység pedig legkevésbé. Az egy főre jutó termelés 1968-ban 1 százalékkal emelkedett, idén viszont 1 százalékkal visszaesett. Az 1969-ben bevezetett módosítás — az R-nyereségrész kiszámításánál a tényleges bér- színvonalat ■ kell figyelembe venni —, hatástalan maradt. Most már erőteljesebben módosítani kellett a bérszabályozást és a vállalatok érdekeltségét. ,Az 1970-ben életbe lépő új bérszabályozás lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy adó- kedvezménnyel könnyíti a bérszínvonal-növelést, másrészt pénzügyi terhekkel megdrágítja a létszámnövelést és végül elhárítja a létszámcsökkentés vállalati szempontból hátrányos következményeit. - Ennek megfelelően az 1970. évi bérszínvonal-növelést — 4 százalékos plafonon belül — csak 70 százalékos arányban kell a részesedési alapból fedezni; (a növelés 30 százaléka bérköltségként elszámolható) az 1970. évi létszámemelés bértömegének 33 százalékát adóként kell befizetni, s ez az összeg egyidejűleg az R-nyereségrészt csökkenti. Ha a vállalat dolgozóinak létszáma 1970-ben csökken, a megtakarított létszám bértömegének 33 százalékú az R-nyereségrészt növeli. Az új bérszabályozási rendszertől 1970-ben az várható, hogy mérsékli a létszámnövekedést, s közvetett módon hat a munkatermelékenység javítására. A termelékenység gyorsabb ütemű növekedését változatlanul fékezi az a téiiy, hogy az élőmunka ma. még aránytalanul olcsóbb, mint a technológiát korszerűsítő fejlesztési 1969-ben kezdődött az az ellentmondás, amely a belkereskedelmi vállalatok anyagi érkel tségi rendszere és. a fogyasztók, a társadalom érdeke között már 1968-bán is — tompított formában — érzékelhető volt. A belkereskedelmi vállalatok részesedési alapja jelentős mértékben függ a készletek alakulásától, ami objektíve lehetővé tette, hogy a belkereskedelmi vállalatok a fogyasztói érdek rovására — a készletek csökkentésével, indokolatlan áremelésekkel — növeljék részesedési alapjukat. Az, érdek-konfliktus kiküszöbölésére 1970-től a kereskedelmi vállalatoknál maradó nyereséget az 1968—1969. évi átlagkészlet figyelembe vételével osztják fel a fejlesztési és részesedési alap között, az. 1970. évi készlet •— 'annak növekedése, vagy csökkenése — tehát nem befolyásolja az R-nyereségrészt. A készletek és a választék kívánatos mértékű növekedését emellett hitelkedvezményei is előmozdítják. Az említett intézkedések révén nő a kereskedelem érdekeltsége és lehetősége a forgalom bővítéséhez, a fogyasztói igények teljesebb kielégítéséhez. A hitelpolitika 1970-ben preferálja (előnyben részesíti) mindazokat a fejlesztési célokat, iparágakat és vállalatokat, amelyek lakossági igényeket elégítenek ki. (Textilruházati ipar, építő- és építőanyagipar, vas-műszaki cikkek gyártása, lakossági szolgáltatások). Azok a vállalatok, amelyek a szükségletek kielégítése érdekében termelésüket gyors ütemben növelik, 5 éves lejáratra vehetnek fel forgóalaphiteleket.' A hitelkedvezmények 1970- től a szocialista gépimportra is kiterjednek. Az utóbbi években többet exportáltunk a szocialista országokba, mint amennyit ott vásároltunk.. Az import elmaradása a kiviteltől, hátrányos abból a szempontból, hogy elöbb-utóbb fékezni fogja a kivitelt, s így a termelést is, miután partnereink is mérlegegyensúlyra törekszenek. A szocialista gépimport serkentését egyes iparágak, — pl. textil- és nyomdaipar — rekonstrukciójára, a mezőgazdasági és az építőipari géppark korszerűsítésére kívánjuk hasznosítani. E célból a szocialista országokból történő gépbehozatalt a bankok kedvezményes, hosszú és közép lejáratú hitelekkel, kamattal és lejárati idővel preferálják. 1969- ben mind a termelői, mind a fogyasztói árrendszerben bővítettük a kevésbé kötött és a szabad árak érvényesülési körét. 1970- ben ilyen árforma- változásokra nem kerül sor. Módosulnak viszont — emelkednek — az állati termékek felvásárlási árai, s egyidejűleg csökken az állattartás beruházásainak, illetve megszűnik a mezőgazdasági gépjavítások állami támogatása. A felvásárlási árak emelésének az a célja, hogy javítsa az állat- tenyésztés jelenleg rendkívül alacsony — mindössze 0,3 százalékos — jövedelmezőségi szintjét, s jobban érdekeltté tegye a gazdaságokat az állat- tenyésztés fejlesztésében, ’ a hozamok és tíz értékesítés növelésében. Végeredményben az állapítható meg, hogy a szabályozók módosítása részben konkrét, 1970. évi feladatok '— a belső ellátás javítása, szocialista gépimport növelése, elhasználódott gépek nagyobb arányú pótlása, rekonstrukciók — megvalósítását kívánják előmozdítani, másrészt olyan, nem újkeletű gazdasági feladatok, tevékenységek — munkatermelékenység, állattenyésztés — ösztönzését szolgálják, amelyek jelenleg gazdasági fejlődésünk kritikus csomópontjai. GARAMVÖLGYI ISTVÁN Életmentők kitüntetése Csigi János tűzoltó főtörzsőrmesternek és Horváth József özvegyének Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács VB-elnöke tegnap délelőtt adta át a forradalmi munkás-paraszt kormány „Életmentő emlékérem” kitüntetését. 1969. október 2.Í Horváth József a Szekszárdi Állami Gazdaság kajmádi kerületében dolgozott. Munka közben a Clipper 1500-as terményszárító serleges felvonó aknába esett egy deszka. Broly András ipari tanuló lemászott érte. Az aknában a nagy mennyiségű széndioxid hatására a fiú eszméletét veszítette. Ezt látva Horváth József, azonnal a segítségére sietett, s a fiúval együtt életét vesztette. Horváth József özvegye vette át a Életmentő emlékérmet... Az özvegy Szedresen él három kisgyermekével. Egyedül neveli őket. Csigi . János, tűzoltó főtörzsőrmester: — 1969. október 21-én Szek- szárdon- Varga István pincéjében segítettem bort fejteni. Délután átjött Kiss István, a szomszédban lakó Durgonics Mátyást kereste. Kissel együtt mentem át Durgónicsékhoz. A pincéből 'hörgésszerű hangokat hallottunk. Lelegzetvisz- szafojtva rohantam le a..lépcsőkön. Durgonics Mátyást a hordókat tartó gerendákon találtam fennákadva. Közben Kiss is lejött utánam .... Csigi János először Durgonics Mátyást hózta fel, majd az eszméletét vesztett Kiss Istvánt. A széhdioxidgáztól eszméletlen embereket a kórházba szállították. Csigi János két ember életét mentette meg. Amikor elmondta a történetet, szerényen még ennyit tett hozzá; — Kötelességem volt... I-h40 százaléknál a népszámlálás A KSH Tolna megyei Igazgatósága vezetőjének felhívása a népszámlálókhoz Az év ötödik napján felkerestük Máté Jánost, a KSH Tolna megyei Igazgatósága vezetőjét, hogy tájékozódjunk a naptári időpontja szerint egyharmadához jutott nagy munka, a nép- számlálás megyebeli állásáról. — Számláló és felülvizsgpló biztosaink minden elismerést megérdemelnek, — mondotta. — Rendszeresen járjuk a megyéi és megállapíthattuk, hogy munkájukat nagy odaadással, lelki- ismeretesen és fáradságot nem kímélve végzik. A külterületeken legtöbben gyalog kénytelenek a fagyott, csúszós havat taposni, hogy eljuthassanak az össze írandókhoz. — A kitűzött feladatnak hányad részét, sikerült idáig elvégezniük? — Becslésünk szerint máig túljutottunk a negyven százalékon. Ez jónak mondható. — Kiktől és milyen segítséget kaptak a népszámlálók? — Termelőszövetkezetektől, állami gazdaságoktól, ahol csak lehetett, lovas szánokat és más járműveket. — Gond, probléma? — Elsősorban szakmai jellegűek. Éppen ezért fogadjuk köszönettel a Népújság segítségét, és kérjük számláló és felül- vizsgáló biztosainkat, hogy a menet közben felmerült kisebb hibák kiküszöbölése érdekében fokozottan tartsák szem előtt az alábbiakat. Vagyis: ' A NÉPSZÁMLÁLÓK FIGYELMÉBE! Az összeírást munka során több esetben jelentett problémát, az alapösszeírás személyi kérdőívének (C. minta) kitöltésénél a Í5. |Van-e szakmunkástanuló (ta- nonc) isűi.lai bizonyítványa?] kérdés helyes megválaszolása. Erre a kérdésre „van” választ azon személyeknél kell aláhúzni, akik fizikai szakképzettségüket szakmunkástanuló iskolában szerzett bizonyítvánnyal szerezték. Nem húzható alá a ,*van” válasszó azoknál, akik tanfolyamon, hosszabb szakma fgya korlat után tett vizsgával szerezték meg a szakmunkásképzettségüket, vagy szakközépiskolai tanulmányukkal párhuzamosan sajátították el a szakképzettségüket. Természetesen az. a. és b. kérdésekre sem kell ilyen esetben válaszolni. Pl. „van” szót kell aláhúzni a bútor- asztalosnál aki szakmunkástanuló (tanonc) iskolába járva 3 év után tett sikeres vizsgával segédlevelet szerzett. *,Nincs” szót kell aláhúzni a kőművesnél, aki JLö éves gyakorlat után tett vizsgával szerzett szakmunkásképesítést. . _ :u v4Másik sokat vitatott 4Z alap- esszéíró személyi' kérdőív if., illetve á réprézéntalíV személyi’ kérdőív . 22. kérdésére adandó- helyes válasz a mezőgazdasági segítő családtag, illetve háztartásbeli esetében. Mindkét esetben „nem” válasz aláhúzásával felelünk arra a kérdésre, hogy dolgozik-e, folytat-e kereső tevékenységet. A 17., illetve 22. kérdésre ezért kell válaszolni. A „háztartásbeli” választ csak azoknál a nőknél húzhatjuk alá, akik 1939. évben nem folytattak kereső tevékenységet és nem sorolhatok a tanulók csoportjába sem. A „háztartásbeli” tevékenysége ' a család ellátására (gyermek nevelése, főzés, mosás, takarítás, stti.) térOLVAD jed ki. Amennyiben tevékenysége ezen túlmenően az is, hogv a családtagja birtokában lévő föld. megművelésében a mező- gazdasági termelőszövetkezet kör zös, vagy háztáji gazdaságában segítő tevékenységet fejt ki (úgynevezett ?hezőgazrdasági segítő családtag) az év folyamán különös gonddal kell ügyelni a válaszok megadásánál. A mezőgazdasági segítő családtag esetében a „háztartásbeli” választ aláhúzni nem szabad, hanem az „egyéb eltartott” válaszszó aláhúzása után az „idénymunkás” bejegyzés kerül, és választ kell adni a b.) illetve c.) alk érclésekre is. Be kell jegyezni, ha 1339. év folyamán bármilyen rövid ideig is, mezőgazdasági munkát v%- zett az 1969. év és a megfelelő hónap bejegyzésével. Ez a helyes bejegyzés egyébként minden eltartott esetében is, aki mezőgazdasági munkát végzett. A reprezentatív lakásösszeíró ív (B. minta) kitöltésénél a „lakás adatai” rész d.) pontjában téves választ adtak több esetben arra. a kérdésre, hogy 1360. óta történt-e közművesítés, mert erre a kérdésre akkor is válaszoltak, ha a lakást I960, óta építették és már a használatba vételi engedély kiadásakor is teljesen közművesített volt. Az 1960. óta épített lakások esetében csak azt a. közművesítést kell megjeiölni, ami a. használatba vételi engedély kiadása óta történt. Pl. 1964-ben épített lakás villannyal felszerelt volt az építés során, de vízvezeték-bevezetés csak később, 1967-ben történt meg. Ez esetben 1960. óta történt közművesítésnél az „igen” válaszszót kell aláhúzni, a jellegnél pedig csak a vízvezeték-bevezetés szót szabad aláhúzni. A múlt héten még hatalmas hótorlnszokkal birkóztak a hóekék. Most az olvadó jeget, latyakot takarítják az útról. (Foto: Tóth J.j
