Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-04 / 3. szám

A regöiyi példa Neve: Népakarat Hogyan alakul a világ? Hogyan- lese a régi­ből- új, a rosszból Jő. A múltXarib&n a Tolna megyei falvakat járva, gyakran felötlött ez a kéméi. Miért van az, hogy egyik falu a gondok- bajok sokaságával küszködik, a másik hasonló ' adottságokkal szépen boldogul? Hogyan tudta a két és fél ezres lélekszámú Regöly évtizedeit mulasztásait pótolni néhány év alatt? , Tíz- egynéhány" évvei ezelőtt a falu régebbi vezetői nem rendelkeztek gyakorlattal. Meg-: ér lettéit ugyan, hogy csak a közös összefogás . teremthet az elmaradott, rendetlen összevissza­ságban épült, elhanyagolt faluból kultúrált te- lepülést, de neim tudják ezt a jó összefogást megteremteni. Gábor Antal tsz-tag, a községi tanács tagja mondja, alti' életét, itt élte. le Regölyben: — Talán a szerencse jg segített bennünket Igaz, magunk is kovácsoló! voltunk ennek. Haza­hívtuk a falu szülöttjét, egyik katonai akadé­miánk tanszékvezető tanárát egy kis megbeszé­lésre. A tapasztalt, jó szervező hírében álló' Dávid Gyulától tanácsot akartunk kérni, mit hogyan csináljunk. A megbeszélésnek az lett a yége,'hogy Dávid'itthon máradt tanácselnöknek. - Ettől még nem ment simábban a dolog. Sok vihar- szántotta végig a falut, míg végül ki­alakult a mái rend. Amíg az egymással fárkas- szemei néző két tsz összefogott. Amíg megtalál­tuk Péti Józsefet, azt a jó gazdasági szakembert, - - aki az egyesült Népakarat Tsz élére állva a regöiyi parasztokkal nagy vállalkozásba mert kezdeni. . Lakos József tsz-tag szerint: — A két vezető a tanácsi, illetve a szövet­kezeti demokrácia kiszélesítésével kezdte a mun­kát. Az volt a véleményük, hogy a falu és a gazdaság is a regölyieké. Tanácsba hfVták a népet, hogy mindenki adjon ötletekét, javasla­tokat. segítsen gondolkozni és cselekedni.. Attól kezdve rendszeresen megtartották a tanácsülé­seket. és előfordult, hogy hajnalig vitatkoztunk , a terveken. A parasztság kövesutat, jó kutakat, " művelődési otthont követelt. Nem is mindig a megfelelő sorrendben. A szövetkezeti közgyűlé­sen is egymás után hangzottak el a tervek. Meg­szívlelendő és megvalósíthatatlan javaslatok.­A kényelmes, hangulatosan berendezett öregek otthonában jöttünkre,--félbeszakítják a szórako­zást. Ök is szeretnék elmondani, mi minden tör­tént a faluban.'"Egy idős''ásszofly így véMSíedikr •* — A régi vezetők leirítették, ha valaki rósz'-' szül szólt. Az új szövetkezeti elnök viszont minden- javaslatot megköszönt, és hq kellett, £ lakásáig elkísérte' és győzködte az értéímetílén- séget követelő embereket,' " " > - r.. Bőven volt késhegyig menő vita, összetűzés, . de annyi bizonyos, hogy a tervek mindinkább tetszettek az embereknek, ég a közösen vállalt munkát mindenki szentnek tartotta. Ez volt az első vállalkozás, amelyben teljes egyetértés szü­letett a nagygazdák és a hajdani cselédek kö­zött is. Újra Gábor Antalé a szó. — Mi régebben nagyon elégedettek voltunk a magunk munkájával. Állattan yésztésünkkel a környék kevés faluja versenyezhetett. S -a ter­més is jó volt, ha kedvezett az eső. Eleinte nem nagvon bíztunk a szövetkezetben, s nagyot néz- - tünk, amikor a közös , munka nyomán ä földek, s ezzel együtt a terméseredmények is szem­látomást javulni kezdtek. A harmincas években a legjobb regöiyi gazdáik jól művelt, bőven- trágyázott földjein is rekordnak számított a hektáronként 16—18 mázsás búzatermés. A szö­vetkezeti földön már az első esztendő jó mun­kája nyomán, 20 mázsa gabona, ténrétt. A tér- .* ínésátlag növekedett, s az 1968^as katasztrofáli­san aszályos esztendőben is jóval 23 mázsa fö­lött, arattak a regölyiek. Illetve a kombájn ara- . . főtt;,, menet közben szépen, - észrevétlenül meg­szűnt a kézi aratás. Mint ahogy ma már a kapa helyett Is jórészt gépet, vegyszert alkalmaz a közös. Nemcsak a gabonával voltak így, hanem a takarmánnyal is. A Koppány-folyó partján el­terülő legelőkön intenzív takarmánytermesztésbe fogták. Nőtt az állatállomány, de a regölyj pa­rasztok önérzetét legjobban a hajdanán híres lótenyésztés talpraállítása dagasztotta. Az ország határain túl is kapós fajtát tenyésztett ki az ottani nép. A tenyésztés sajnos, főként az ex­port' befagyása miatt, az első világháború után elsorvadt. Ma a regöiyi szövetkezeti ménesben újra mintegy 2OH nagyszerű tenyészló legel. A gyakran odalátogató külföldi 'kereskedők 25—30 ezer forintot is fizetnek a sportcélokra is ki­válóan alkalmas regöiyi lovakért. Gábor Antal itt hozzáfűzi:-*►' A gazdálkodás fellendül tével az anyagi heiyaet is állandóan javul. Ma a jövedelem ■ középértéke a napi 83 forint. 1967-ben 16 millió forint volt a regölyj parasztok jövedelme. Az összeg kétharmadát a közösből, a többit a közös által is támogatott háztáii gazdaságokból nver- ...ték. S regölyiek. Ennyi pénzt azelőtt még soha­sem látott a falu népe. Ezzel együtt természetesen az életviszonyok !':s sokat javultak. A falu népe jól étkezik, kony­hájuk messze földön híres. S mivel öltözni is divatosan szeretnék, legtöbbjük Budapestre jár '■* Vásárolni. Amint ők számftgatiák, ez nem fény- . űzés manapság. A felszabadulás előtt ugyanis 80 fillér volt az egynapi napszám. Budapestre 5' pengő 80 fillérért vitte el őket a vonat. Tehát egy retúrjegyért két hétig is dolgozhatott eev ember. Ma az út oda-vissza 67 forintba kerül, 's így az egynapi keresetből még marad is. • A regölyieknek régen nem sok örömük telt falujukban. Nem volt kövesűt. A lejtős főutcán 1Ö méter mély árkot mosott a lezúduló víz. Nem volt ivóvíz, minden harmadik ember goly­vával kínlódott. Nem volt könyvtár és műve­lődési ház. Nem volt óvoda és naoközi otthon. A kulturális életet az egyetlen keskeny filmes mozi jelentette, pedig a revölviek nagyon akar­ták a tartalmas kultúrálódást. A közös tanácsi és szövetkezeti nagygyűlésen adták ki a jelszót a kulturális élet megteremté­sére. De azt is elhatározták, hogy az alapoknál Rézdík. Ha a Cálu népe vállalja a rengeteg muh- ‘ * kát. — Vállaltuk — mondja Gábor Antal. — Sza­bad időnkben mindenki lapátolt, csákányozott, csatornáztuk a falut. Kövesutat építettünk. A fő utca ma portalanított műút, két oldalán vi­rágos park. A következő lépés a törpevízmű felépítése volt. Kétmillió forint kellett hozzá, és azt is megszavazták.' Minden család 1600 forinttal já­rult hozzá a terv megvalásításához, és a háza előtt maga ásta az árkot a vízvezetéknek. Ti­zenöt kilométer vízvezetéket építettek és ötven közkutat. Ma a falu legszélén is van jó ivóvíz. Eddig 400 házba vezették be a vizet, s nemrég készült el a,, századik fürdőszoba-berendezés. Ma ugyanis nem földre, lóra gyűjtenek a regölyiek. Inkább szép bútorra, jó ruhára, televíziós ké­szülékre és csempázett fürdőszobára. Egyik-má­sik család 20—30 ezer forintot fizetett azért, hogy a mennyezetig zöld csempés fürdőszobája legyen. ,, Négy esztendővel ezelőtt kútfúrás közben 24 fokos víz tört fel a földből. A tanácselnök .és- a szövetkezet elnöke újra tanakodni hívta a falu népét: volna-e kedvük strandfürdőt létesíteni? Mindjárt ki is számították, hogy ha az egész falu nekilát, nem kerül többe fél millió forint­nál. S ma már tavasztól őszig hatalmas forgalmat bonyolít le a környék egyetlen szövetkezeti strandfürdője és versenyuszodája. A parton 40 színes kabin és nagy választékot kínáló büfé várja a fürdőzőket. A parasztok minden szezon­ra kabin- és fürdőbérletet váltanak, a mezőről a strandra visz az út, ahol sörözgetés, kávézás közben pihennek, s csak utána mennek haza. Ezt a vállalkozást 14 kilométernyi betonjárda építése, s a szövetkezeti majorságot a faluval összekötő fél kilométeres műút megépítése kö­vette. Igaz, az útépítés terheit az állam vállal­ta, de a regölyiek is sokat segítettek. S amikor már a víz és a villany is bent volt a házakban, a sarat is leküzdötték, kész volt az óvoda, a napközi, az összkomfortos pedagógus­lakások is, a regölyiek elhatározták, hogy fel­teszik a koronát a műre: felépítik a régen ter­vezett művelődési otthont. Lakos József erre a legbüszkébb: — 1968. novemberében avattuk fel a korszerű kis palotát, amelyet a faluból elszármazott épí­tész tervezett, s regöiyi parasztok, munkások építettek. Mi adtuk az ünnepi műsort is, példa­ként adva át a fiataloknak a küzdelmekben, tettekben bővelkedő évek tapasztalatait. A mű­velődési ház 1 millió 250 ezer forintba került, de másutt négymillióért sem építenének hozzá hasonlót, színpaddal, klubhelyiségekkel és min­den szükséges kellékekkel felszerelt művelődési otthont. A nagy munka közben a közös feladatok, kö­zös célok lázában a hajdani gazdák és szegé­nyek szorgalmát, ötleteit egyaránt megbecsülő rendben a társadalmi kapcsolatok is jócskán megváltoztak. Nemrégiben egy volt ötven holdas gazdag paraszt fia házasodott össze a volt fél holdas cseléd lányával. A tanácselnök fia egy hajdani Eszterházy-cseléd lányát vette feleségül. A tsz-ben a volt gazdából lett elnökhelyettes és a szegényparasztból lett főmérnök jó egyetértés­ben irányítja az ügyeket. A tanácsi vezetők is szinte az összes társadalmi réteget képviselik, de az egymással való versengés eredményeként ma már mindannyian diplomás emberek. Kinek köszönhető ez az eredmény? A ma már ismert két vezető embernek, Dávidnak és Pé­ti Józsefnek? ök csak irányítói voltak a mun­kának. Igaz, tehetséges, jó irányítói. Dávidot so­kan kárhoztatják is. Túlzottan rámenős. Jő kap­csolatai révén jogtalan előnyöket is szerez fa­lujának. A regöiyi parasztok nagy többsége sze­rint ez így nem állja meg a helyét. Az viszont igaz, hogy Dávid kiverekszi, amit a tehetetle­nebb, később ébredők képtelenek kiverekedni. £>e ami a legfontosabb: segít álmodni övéinek. Reális, megvalósítható álmokat, amelyek va­lóra váltásáért a falu népe szívesen tesz erő­feszítéseket. Azt senki sem mondja Regölyben, hogy már mindent elértek, ami elérhető. A regölyiek egészséges türelmetlenséggel készülnek az újabb tennivalókra. Tudván, hogy most jön a neheze, a jó alapokra tovább kell építkezni. Idős pa­rasztemberek, akiket évtizedeken át nem gyö­tört meg a közös teendő kínja, most türelmet­lenül ismételgetik, sok még a teendő. A Nép­akarat Termelőszövetkezet évről évre eredmé­nyesebbé akarja tenni gazdálkodását. Jelenleg 300 holdas halastó és 400 holdas gyümölcsös te­lepítését tervezik. A szomszédos szövetkezettel közösen, alumíniurhelemekből, évi 5000 sertést kibocsátó, korszerű hizlaldát építenek. A közsé­gi tanács szervezi egy új iskola építését és ha- marasan hozzáfognak a falumúzeum felépítésé­hez. Ez a közkívánatra épülő új kulturális létesít­mény számot ad majd arról, hogy milyen volt a múlt, s az összefogás eredményeképpen ho­gyan formálódik a jelen és a jövendő. KÉKESDI GYULA Január 11—18, az ev ciso üresem-nye: a Szo­juz—4 és Szojuz—5 szovjet űrhajók összekap­csolása. Ezúttal először: maguk az űrutasok vé­gezték az összekapcsolást, sőt az eevik űrhajó­ból átszálltak a másikba. Az akcióban tb álról jobbra) Alekszej Je,;«zeiev. Vlagyimir Satalov és Jevgenyij Hrunov vett részt. Szeptember 11.: Eoszíg'o szov'rt miniszterelnök, aki Hanoiban részt vett Ho Si Minh elnök te­metésép, Pckingben találkozik Csou En-laj kí­nai miniszterelnökkel. A következő hónanban, október 20-án pedig, ugyancsak a kínai főváros­ban tárgyalások indulnak a két kormány kül­döttsége között. Ez a felvétel El-Kantarában, a Szuezi-csttorna partján készült: a megszállt egyiptomi település lakóit kitelepítették, a korábban tízezres lélek­számú El-Kantara ma „holt város”, ahol csak izraeli katonák cirkálnak, és a tűzpárbajok mo­raja haitik.., t F>Bi-^.J!BQ9MTKEI»EK 1969-RŰL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom