Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-29 / 24. szám
Az ifjúságról szóló kormányhatározat nyomán A nyereségrészesedésről röviden Ahol messzemenően megértették... ii. A Dombóvári Kesztyűgyárat- a • járás egyik legjobb példájaként emlegetik. A dombóvári járásban a vasút után itt található a legnagyobb KISZ-szervezet, 84 tag ■ ja van, sok a fiatal munkásuk. Beharangozzák, hogy bármelyik szakvezetővel beszélünk, kiforrott, az életben kipróbált felfogást tapasztalunk. A 400 dolgozót foglalkoztató üzemben van tekintélye a KI§Z-titkárnak, így mondják, Múzsa Bandinak. Szándékosan nem őt keressük meg, tájékozódjunk egyéb forrásból. A kormányrendelet kimon- döttan messzemenő, támogatást ír elő, ezt ajánlja az állami üzemek, vállalatok vezetőinek. Gyökeres változtatásra nem volt szükség Két esztendővel ezelőtt vezetőségválasztó párttaggyűlésen vettem részt a Dombóvári Kesztyűgyárban. Máig emlékezetes az a nagyfokú felelősségérzet, ami áthatotta a taggyűlésen megjelent kommunistákat. Mintaszerűen, valóban jéldrtt őségének megfelelően foglalkoztak a közvetlen pártirányítás alá tartozó K1 SZ-szervesettel, s'nem feledkeztek még arról, hogy az Üzem egész ' ifjúságára kiterjed a KISZ hatósugara. Nehézségeik akkor is voltak, ma is gondot okoznak. Sok a bedolgozó, akiknek szervezése, az üzemi . mozgalmi életbe történő bekapcsolásuk meglehetősén ' nehézkes. A kesztyűgyári élénk KISZ- élet, a hatékony, sokoldalú és tartalmas nevelési tevékenység egyik t'tka mégis az előbbiekben található. A másik á szakmai vezetők helyes felfogásának, messzemenő támogatásuknak tulajdonítható. Itt bátran előléptetik a fiatalokat, a termelés üzemi és műhelyszíntű vezető pósztjain 15 ifjú található, amely hasonló arányú, mint az üzem dolgozóinak életkori összetétele. Kinőít már a KiSZ-ből, nem idős ugyan, de már nem tartozik a KISZ,-korosztály- hoz Németh Vilmos főműve-, zeto. Különösebb megbízatás nélkül, mint kommunista vezető segíti az üzem ifjúságát. A fiatalok szervezetében nem tagja semmilyen választott testületnek, beszéd közben, mellesleg jut eszébe, hogy szemináriumot vezet egy ifjúsági csoportban. Látszik, hogy - ismeri, jól ismeri az 1016-os kormány- határozat lényegét, de azt mondja, hogy nemcsak ő, hanem a többiek is. Itt nem feledkeztek meg róla, persze nein is lehetett. — Nálunk, a mi üzemünkben nem hozott gyökeres változást a kormányhatározat megjelenése. —, kezdi e meglepő mondattal. Nem kellett alapvetőén változtatni ok, nem vojt rá szükség, ugyanis , valóban törődtek korábban is a fiatalokkal. Jól felszerelt zenekari berendezés áll a szabad időt így kihasználni akaró fiatalok rendelkezésére. A helyi szakszervezet fejleszti könyvtárát és a sportalapra az elmúlt esztendőben négyezer forintot áldozott. A lányok kézilabdáznak, az idősebbek tekéznek, mások sakkoznak, pingpongoznak, kiki hajlama és kedve szerint sportolhat. — Ha gyökeres változásra nem is volt szükség, gondolom, hogy azért volt mit tökéletesíteni. Utalok a kulturális lehetőségek biztosítására, akár a részesedési alap terhére is.— Ne hogy félreértés essék, a tartalom terén igaz a tökéletesíteni való. A szemléiét rendben lévő, á segíteniaka- rás ugyanúgy, ezekre gondoltam az imént. Égy biztos, hogy azóta sokat vitázunk és alkotó módon, hogyan lehetne jobban támaszkodni a KISZ-re és a fiatalokra. Az utóbbi időben külön értékeljük a KISZ önálló tevékenységét. A határozat óta hoztuk létre az üzemi négyszöget és Múzsa Band* mint KISZ-titkár, minden értekezleten képviseli az üzem ifjúságát. Amikor a műhelynégyszöget kialakítottuk, éles és komoly viták voltak, hogy melyik ifjú képviselje a fiatalokat. Demokratikusan zajlott le, ők javasoltak és az került be, aki a legtöbb szavazatot kapta. Tisztáztuk „ a követelményt, hogy a műhelyekben (varrodák, szabászat, tanműhely) a termelés* egységek vezetÜL az üzemi szinthez hasonlóan foglalkozzanak a fiatalokkal, dicsérjék, korholják, érdemeik szerint. Korábban a műhely- négyszög a jutalmazásokkal, az oklevelek odaítélésével, a brigádok teljesítményének értékelésével foglalkozott. Nem állunk meg, most az a tervünk, hogy a jövőben erőteljesebben segítenek az egész műhely problémáinak megoldásában. — Erősödik tehát az üzemi demokrácia. Van-e olyan kul- turális igényük a fiataloknak, ami jogos, amihez esetleg a nyereségrészesedési alaphoz kellene nyúlni? Hangsúlyozom, nem sző- rös szívű nálunk az üzem ve- zetője és a többi vezető sem. Ipari tanulóink egy része a dombóvári központi klubot látogatja. Megoldatlan a varrq- dai lányok szabad idejének értelmes ^ kitöltésé. Pinceklubot szeretnének az üzemi fiatalok őc hol lehetne? Az is nagy fájdalmunk, hogy még mindig nincs hely az üzem mellett létesítendő sportpályához. Pénz most már lenne, a járási földhivatalra várunk, hogy kimérje a területet. A nyereség? Kényes kérdés Az ifják biztosan egyetértenének vele, de a többiek nem feltétlenül. Ha vanu hol, sok mindent meg tudunk mi oldani az összefogással és kisebb összegből. A sportpálya sem a pénzen múlik, — válaszolja a főművezető. Engedjék kibontakozni Végigjárva a különböző lépcsőfokokat, tíz esztendős üzemi munkássága alatt értékes tapasztalatokat gyűjtött össze Németh Vilmos kesztyűgyári főművezető. Szerencsésen egyesül benne a szakember a mozgalmi vezetők vonásaival. Egy évtizeddel ezelőtt KI3Z- titkár volt, jelenleg tagja a járási sport elnökségnek, van üzemi és járási áttekintése. Előbbiek adnak ösztönzést, hogy túlnézzünk az üzem kerítésén és véleményét kérjem a szemléleti korlátokról. Ehhez komoly erkölcsi alappal bír, úgy érzem, hogy van véleménye. És nem is csalódom. — Miben látja az okát, hogy falun lassan csökken a fiatalok, a KISZ-esek mellőzése? — Faluhelyen ma még nincs olyan tekintélye a KISZ-szervezetnek, mint egy üzemben, ök a képességeik kibontakozásához sem kapnak akkora segítséget. Tapasztaltam, hogy sokszor hiúsági kérdést csinál a szakvezetés a fiatalok elismeréséből. Esetleg nem is tűrik el egy ifjú „beleszólását”. Ilyen légkörben aztán nem is nevelődhetnek és fejlődhetnek ki a jó tulajdonságok, ha van is rá hajlam. Nekem jó iskola volt a kesztyűgyár. a Siklóson és Dombóváron töltött évtized. Nem féltek a fiatalok fejlődésétől, nyesegették a hibáinkat, mindig szót tudtunk érteni egymással. Nem igaz, hogy nem lehet boldogulni a fiatalokkal. Engedjék kibontakozni képességeiket. — válaszolja nagyon határozottan. Egyetértünk, hogy nagy a vezetők, a felnőtt korosztály felelőssége, tőlük kell lehetőséget kapniok ,a fiataloknak. De beszéljünk valamit a kétold alúságról is. — Valóban kölcsönös. Akarjanak, bizonyítsanak, de segítsenek is nekik. Miért - VS-n a Hadi Laciéknak a vasútnál szavuk? Kivívták a tekintélyt, de nem is kötik gúzsba őket! Biztosan van olyan' vezető, akit egyik-másik fiatal eltai- zakodottsága tart vissza. Tudom, hajlamos erre az ifjú korosztály. Mégis mi a megoldás? Nagyon őszintén mondom, ne tartsanak tőlük, mert jobban lehet boldogulni, ha hajlanak megértésükre és segítésükre. A fiatalok tanulékonyak, szeretik az egyenes beszédet, hajlíthatok, legalábbis azok, akiknek nem szállt a fejükbe a dicsőség. Ott meg nyesegessék a rossz tulajdonságokat, őszintén meg kell és meg lehet mondani a kifogásokat. Nekünk ezek a tapasztalataink — fejezi be szívesen ki-, fejtett, őszintén mondott gondolatait Németh Vilmos kesztyűgyári főművezető. Másutt is érdemes végiggondolni az általa mondottakat. * Nem törekedtünk teljességre. Felvillantottunk csupán a kormányhatározat alapján néhány már megoldott dolgot és megoldásra váró feladatot. Tettük ezt éppen annak érdekében, hogy a fiatalság, az ifjúsági szövetség segítése valóban társadalmi üggyé váljon, gyorsuljon e folyamat. Úgy véljük, nem árt emlékeztetni és egyúttal számvetésre, s konkrét tervek kovácsolására késztetni. Hogy sehol ne merüljön feledésbe, forgatásra és megszívlelésre ajánljuk az 1016-os kormány- határozatot. Hatályos, továbbra is aktuális. SOMI BENJÁMINNÁ Népújság 3 1970. január 29. Megszűnt a kategorizálási rendszer í. A kategorizálási rendszer születésétől beszédtéma, erről minden fórumon folyt már vita, s a megállapítás már születése előtt tulajdonképpen ez volt: a kategorizálás nem lesz hosszú életű, A Szakszervezetek - Országos Tanácsának javaslatára a forradalmi munkás-paraszt kormány határozatot hozott a nyereségrészesedési alap kategóriák szerinti felosztásának megszüntetéséről és a felosztásnak új rendszerét határozta el. Az ezzel kapcsolatos munkaügyi miniszteri utasítás már megjelent. Miért vált szükségessé a kategorizálási rendszer megszüntetése? A változásokra elsősorban a munkásoktól érkezett kritikai észrevételek, s azok jogosságának elismerése után került sor. Számos félreértés adódott a kategorizálással kapcsolatban. Egyesek úgy vélték, hogy az állampolgárokat kategorizálták, sőt már I., II., III.- reiidű állampolgárokról beszéltek. A mi társadalmunkban szó sem volt és senki sem gondolt arra, hogy hasonló szándékok vannak a kategórizálási rendszer mögött. Más kérdés, hogy nem lett VÖlna helyes már, az 1968-as év elején, a kipróbálás előtt a kategorizálási rendszer megváltoztatása. Sokan a kategorizálást még az új gazdasági rendszer szülöttének is tekintették, holott ismeretes mindenki előtt, hogy a munkások bérezésében már húsz évvel ezelőtt is volt I— VIII-ig terjedő bérkategória, később következett a munkák és munkások 20 kategóriás rendszere, amely jelenleg is érvényben van. Sőt 1961-hen megszületett az országosan egységes alkalmazotti nomenklatúra, amely szintén különböző csoportokba sorolja a műszaki és adminisztratív dolgozókat. Ismerünk azonban egy másik sajátos kategorizálási rendszert is, amely szerint a vállalatokat „kiemelt” és A, B, C, D kategóriákba sorolják. A kategorizálási rendszer, amely annyi vitát kiváltott, azt a célt kívánta szolgálni, hogy kissé széthúzza a jövedelmeket. Ezt a célt nem érte el, ’mert a kereseti olló nyitását csupán egy jövedelemelemmel, az év végi részesedéssel próbálták megoldani. Kiderült, hogy ez csupán az év végi részesedés fokozott differenciálásával nem oldható meg. Problémák voltak azonban a kategorizálási rendszer merev, sematikus vállalati alkalmazásából eredő esetekkel is.- Például a legjobban dolgozó 111. kategóriái munkás kaphatott volna annyi részesedést, mint a vezetők. Viszont nem minden vezetőnek kellett volna automatikusan megkapni az I-es, vagy a Il-es kátegória átlagát Nem á legjobb munkateljesítmények révén elérhető jövedelmekért folyt a harc, mint azt a vállalati és népgazdasági érdek megkívánta, hanem a magasabb kategóriába való kerülésért És nagyobb baj volt, hogy a munkás nem kerülhetett magasabb kategóriába, pontosabban a munka szeJ rinti elosztás elvét nem vették figyelembe. A dolgozók világosan ’ látták, hogy egyesek nem azért kaptak többet, mert többet tettek a gazdálkodás eredményességéért, hanem, mert automatikusan az I-es, vagy Il-es kategóriába tartoztak. így csökkent az anyagi érdekeltség. A merev kategorizálási rendszer helyett a differenciálás más módszerei következnek. (Folytatjuk.) Titkári értekezlet Konyhádon Szerdán délelőtt Bonyhádon, a járási pártbizottság székházénak nagytermében tanácskoztak a járás alapszervézeti párttitkárai. A Lambert József járási titkár elnökletével lezajlott titkári értekezleten két napirendi pontot tárgyaltak. Az alapszervezetek munkamódszeréről folytatott vitához Bardócz László, a hőgyé- szi községi pártszervfezet titkára tartott tájékoztató előadást, a második napirend keretében pedig Tóth Károly, a KPVDSZ bérbizottságának vezetője adott ismertetést a kollektív. szerződés és a nyereségrészesedés elveiről, a változásokról. A titkári értekezlet befejező szakaszában néhány fontos párthatározatot ismertettek. (Az alapszervezeti munkamódszerről folytatott tanácskozásra lapunkban visz- szatérünk.) Közéletünk Szerdán délelőtt ülést tartott a Dombóvári Járási Tanács. Az ülés napirendjén számos időszerű téma szerepelt, így például, a tanácsülés részvevői megvitatták Dombóvár község rendezési tervének 1969. évi végrehajtását, ennek problémáit, majd az idei rendezési terveket Lóki Miklós vb-el- nökhelyettes terjesztette a tanácsülés elé a járási tanács és a járás községi tanácsainak 1970. évi költségvetését és fejlesztési tervét, majd Nak község egészségügyi, szociális és kulturális életéről tárgyalt a járási tanács, amely ezúttal hagyta jóvá a járási NEB 1970. első félévi munkatervét is. A tanácsülés interpellációkkal és aktuális bejelentésekkel ért véget
