Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-20 / 16. szám

350 fonna könyv Gyoméról A könyvművészetéről híres gyomai Kner- esalád nyomdája 1963-ban a békéscsabaival egyesült és azóta valósággal újjávarázsol­ták. A nagyszabású rekonstrukció utáni el­ső évben, 1969-ben már közel 100 tonna szí­nes prospektust és 5 könyvkiadó vállalat részére 350 tonna könyvet nyomtattak a régi hírnévhez méltó színvonalon, de a leg­újabb technikával. Képühkön: Szilágyi Albert nyomdász munka közben. (MTI foto — Kunkovács László felv.t Egy ember a vasútról MAGYAR F1LATELISTÄK KÜLFÖLDÖN Angliában ötéves fennállását ünnepelte a Magyar Philatelie Society of Great Britain el­nevezésű egyesület. A társaság rendszeresen megjelenő folyó­irattal is népszerűsíti a magyar bélyeget és magas színvonalú szakcikkekkel növeli az érdek­lődők filatéliai ismereteit. — Az Amerikai Magyar Szó című lap „Bélyegvilág” rovatában ismerteti a filatelistahíreket. Egyik legutóbbi számában a felszabadulás utáni első bélye­günk, a Bajcsy-Zsilinszky End­re emlékkiadás elkészítésének történetét írja le, emlékeztetve a háborús pusztulás és a tech­nikai eszközök hiánya miatti problémákra. Ugyanitt beszá­molót Olvashattunk a Miami-* ban rendezett FLOREX-kiállí- tásról, ahol Schafer Emil, az első magyar kiadás változatait tartalmazó gyűjteménye díjat nyert A szép, kőnyomatos sitz vidékről származnak, ahoS a magyarországi vendekkel ro­kon, mintegy 40 ezer főnyi szorb él. Nagyobb településeik Cottbus=Chosebuz, Kamenz-- Kamjenc, Bautzen=Budysin. E nemzetiséghez tartozott Jákub Bart Cisinski költő (1856—• 1909) és Jan Ernst Smoler tu­dós (1816—1884), akikről az NDK postája korábban bélyeg­gel emlékezett meg. Az 1968- ban megjelent népviselet sor 4 értéke kétnyelvű szöveggel, az itteni különleges női ruhavise- letet ábrázolja, amelyben a vidéket meglátogatók szívesen gyönyörködnek. A szorb nép­művészet különlegességeit örö kíti meg az NDK legújabb, 8 értékből álló sorozata. A 10 Pfenniges érték a Lausitz- vidéken használt fém süte- ' ményformázót, a második cím­let kézzel festett kerámiatálat; tár elénk. A sor befejezése egy tésztából formált, népviseletbe öltözött emberpárt ábrázok /ú = n í gripiús./fi S 2 A 2 embere^ többsége csak közlekedésre használja a MÁV különböző vonalain gördülő szerelvényeket. Ritkábban gondolunk arra, hogy van egy foglalkozási ág, melynek képviselői jószerivel a síneken, élnek. Nappal mellette dolgoznak, éjjel a sínek felett lak­nak. Modern vagonlakók ők, akik „házastól" közelítik meg munkahelyüket. A munkahely természetesen változó és mivel kenyéradójuk, a MÁV illetékes igazgatóságának hatásköre nincs, kötve megyehatárokhoz, őket sem za­varja különösebben, hogy Tolnában, Somogy­bán vagy Baranyában dolgoznak-e. Hétszám nem látják az igazi otthont, ahol feleség, gyerek várja hazatértüket. A MÁV-pályaépítőkről van szó. Amikor Dávid Imre bácsival Bátaszéken találkoztunk, tavaszias kedvvel sütött a nap és már arról is elfeledkeztünk, hogy heteken át ismétlődő híradás volt a rádióban a Pécs— bátaszéki vonal járhatatlansága. — Több százan dolgoztunk rajta, hogy meg­indulhassanak a vonatok, — mondotta. — Csak tőlünk, Somogybái százharmincán la­kunk máig itt a vagonokban. Én az ő élel­miszerbeszerzésüket végzem. Mert, hogy ön­ellátók vagyunk, mint afféle kényszerű le­gényemberek. — Most mit csinálnak? — Teraszírozzuk a lejtős oldalakon a havat, hogy meg ne csúszhasson. Mert nemrégiben még a villanykarók csúcsa sem látszott ki, olyan vastag rétegben feküdt a pályán. Ha megindul az olvadás, megcsúszhat és minden hóvihar nélkül kezdhetnénk az egészet elöl­ről. Nem kell nagy fantázia annak elképzelé­séhez, hogy ez a lépcsőzés aligha tartozik a legkönnyebb munkák közé. Kézzel végzik és: — Nincs tartós láttatja. Hiszen aki majd nyáron prre utazik, nem is sejtheti, hogy mi­csoda munkát kellett végezni itt télen, Dávid Imre ötvenkét éves. Tizenkettedik éve a MÁV embere. Csurgói születés. Még három esztendőt kell várnia a nyugdíjhoz. — Milyen összegre számít? -. —• Viselhetös kell, hogy legyen. 1929. óta tudom bizonyítani a folyamatos munkavi­szonyt. A régit OMBI-bélyegekkel. Gazdasági cseléd volt. Aztán téesz-szervező, később szakvezető a gazdaságban. — Akkor így hívtak. Főagronómus tán a járásban sem volt még. — Honnan került a vasúthoz? — Tanácselnökségből. Mert, hogy azzá vá­lasztottaké önnyen kész lehetne az elképzelés, hogy itt a tipikus bukott ember. Olyan, aki a nyeregből kizuhant. Az új, születő társa­dalom hőskorában még használható volt. de nem fejlődött, később elejtették és most ke­serű. Bizonyára szidja a világot és vezetőit, alulról felfelé, meg vissza. Egyelőre még csak mi ismerjük az ő foglalkozását, így viszony­lag könnyű „provokatív” módon folytatni a beszélgetést. — Akkor magával jól kibabráltak, hogy ide jutott. — Nem mondom, hellyel-közzei volt benne némi kibdbráció is, de nem ez a lényeg, — Hanem mi? — A kereset, meg az embergyerekének a nyugalma. A kereset jó, négyezer forint fölött volt decemberben. Nyugodt, meg miért ne lennék? — Szóval elégedett? — Az. Ha valaki mindig a tőle telhető legjobbat igyekszik csinálni mindenhol, csak az lehet. Kiderül, hogy vagyona jóformán semmi, A felszabadulás után juttatott földből kapott nyolc holdat, azt bevitte a közösbe. Van egy kis háza, meg kertecske hozzá. — Zsebkendőnyi. És öt, családos gyereke. Egyik sem tört fel, nem csinált különösebb karriert. Megnősül­tek férjhez mentek, dolgoznak. — Jobb is. Van egy unokaöcsém az egyik minisztériumban. Az egy darabig még haza­járt, de legutóbb, amikor lakodalomba hív­tuk, még csak egy levelezőlapot sem küldött. — Gondolja, hogy ez a jellemző? — Nem. Egészen más! — Micsoda? — Az, hogy az emberiség huszonöt év alatt megtanulta, hogy ami dukál neki, azt előbb- utóbb kihajthatja. Mert nálunk egyenlőség van. Az orrunk előtt van az egyenlőség, ben­ne élünk, de tudni is kell élni vele. TAáotd Imrének látnivalóan eszébe sem 17 jut, hogy a szavaival politizál. Sőt, agitál. Legalább féltucatan állnak körülöt­tünk, javarészt vasutasok. Ellenvélemény nincs. Búcsúzásnál egyébként megtudjuk, hogy a lakóvagonban jó az elhelyezés, a csikótűzhely pedig olyan meleget ad, hogy éjszakára ak­kor is elég egyetlen■ pokróc, ha kinn fogat vicsorít a tél. ORDAS IVÁN anyag nemcsak gazdagságával, hanem rendszerezésével, szak­szerű feldolgozásával aratott sikert. AUSZTRIA ÚJDONSÁGAI Az osztrák posta a bélyegképek egyidejű bemutatásával közzé­tette 1970. évi kiadási program­ját. Kicsit irigykedve néztük a jegyzéket, mert a Magyar Posta tájékoztatása legfeljebb néhány hétre terjed ki. Szomszédaink folytatják eddigi rendszerüket: kevés és elég olcsó bélyeget hoznak forgalomba. Továbbra is a 2 schillinges névérték ural­kodik, 16 darab ilyen névérté­kű címlet következik. Egy-egy bélyeg jelenik meg a turizmus népszerűsítésére, a természet- védelmi év és a karácsony al­kalmából, továbbá az innsbrucki egyetem, a karintiai népszava­zás jubileumára. Emlékbélye­get kap 4 híres osztrák polgár évfordulója, Beethoven 200. születésnapja, két címlet kö­szönti az Osztrák Köztársaság 25 éves fennállását. Sorozat tu­lajdonképpen csak kettő jele­nik meg, mindegyik hat érték­ből áll és 14 schillingbe kerül majd, de ezeket kettéosztják és három-három darabból álló részletben bocsátják ki. Az egyik kiadás híres bécsi ope­retteket elevenít meg, a másik a középkortól a múlt századig alkotott órákát, az egyes kor­szakok iparművészetének leg­szebb darabjait ábrázolja, SZORBOK A Német Demokratikus Köz­társaság bélyegein néha olyan lebetűzést találhatunk, ame­lyen a helység neve, német mellett egy másik, szlávos hangzású megjelöléssel is sze­repel. A kétnyelvű bélyegzők a Drezda közelében fekvő Lau­200, 300, 500 tojásos pet­róleumfűtésű keltető­gépek eladók. Cím: Vadásztársaság, Őcsény, (128) A VALÓSÁG FESTŐJE Az Egyesült Államok legv újabb, 6 cent értékű bélyege William M. Harnett (1848— 1892) „Régi modellek” című képét mutatja be. A festmény élethű csendélet, amely öreg vázáról, hegedűről, trombitá­ról és könyvről készült. Harnett életútja különleges, csodálatos ábrázolókészsége, a legkisebb részletet rögzítő szeme majdnem börtönbe jut­tatta. Bíróság előtt állt bank­jegyhamisításért, olyan tökéle­tes bankót festett egyik csend­életére. Műveinek erénye a valóság életre keltése, állítólag az általa festett tárgyak tisz­tábbak és élesebbek, mint a valóságban látottak. Kiállítá­sokon képeire őrség vigyázott, mert a közönség meg akarta érinteni a vásznat, hogy hozzá • nyúlhasson a valóságosnak lá­tott porcelánhoz, bőrhöz, vagy ihasson az ecsettel készített söröskancsóbóL A tárgyakat élővé varázsló művész Írországban született. Philadelphiában, majd New Yorkban élt. Ezüstművesként dolgozott, művészeti tanulmá­nyait az esti órákban végezte. Később hat évre Európába jött, ahol a holland csendéletfesté­szetet tanulmányozta. Képei művészi értékét korábban két­ségbe vonták, ma nagyra ér­tékelik munkásságát. A bélye­gen bemutatott Régi modellek a bostoni szépművészeti mú­zeum kincsei közé tartozik. A MÉK tolna-mözsi lá­daüzeme kedvező mun­kaidő-beosztással jó kere­seti lehetőség mellett női és férfi munkaerőt vesz fel. Állandó munka biztosítva van. Jelentkezni lehet sze­mélyesen az üzem veze­tőjénél, Mözs, hűtőház. (170)

Next

/
Oldalképek
Tartalom