Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-11 / 261. szám
A negyedszázados évforduló tiszteletére Négyszáz munkaóra üzemfejlesztésre Észak Velencéjében 3. Kijevből Ukrajna szép, Dnyeper parti fővárosából egy mellékvonalon több mint 30 órás vonatozás után érkéz- ' tünk észak Velencéjébe, Le- ningrád.ba. Magunk mögött hagytuk Kijev 19 főiskoláját, 7 színházát, 10 múzeumát, koncertpalotáját, 86 klubját, 853 könyvtárát, a 900 éves Szófia székesegyházat, a Sev- csenkóról elnevezett parkot, a dekabristákat idéző Kirov utcát, és Larissza Verbát, a szép, ukrán táncdalénekesnőt, aki a Metró Hotel negyedik eméleti éttermében műsort adott á Tolna megyeiek tiszteletére. Leningrád. Az INTURISZT 11 kényelmes autóbusza, a 320 Tolna megyei világjáróval szürkületben indult el a pályaudvar elől, s miután szálláshelyünkre hajtattunk, a reggeli idejéig kis csoportokba verődve, elindultunk felfedezni a környéket. A szakcsi és a kölesdi asz- szonyok kissé gyámoltalanul barátkoztak a lifttel, déltájt bezzeg már oly bátran kezelték a felvonót, mintha világéletükben azzal járták volna az emeleteket. Hiánytalanul megérkeztek a csomagok is, s újból megállapíthattuk, hogy az INTURISZT emberei Schneidger József nacsalnik vezetésével, jelesül látják el munkájukat. A csoportunk mellé rendelt INTURISZT- kísérők felkészültségükkel, élvezetes előadásmódjukkal, kivétel nélkül valamennyien megszerettették magukat és csakugyan igaz, hogy körünkben népművelő munkát vé- ■ geztek. A hajnali portyázók egy része gyászos képpel jött visz- sza a szálloda előcsarnokába. Bejárták az egész környéket, végigrazziázták a hatalmas Moszkva pályaudvar összes termeit, de olyan helyet sehol sem találtak, ahol féldeci vodkával öblíthették volna le a torkukat. Láttunk később pityókás embert, de tény, hogy kocsmát, talponállót felfedezni, külön művészet. A vodkát az élelmiszerboltokban árusítják úgy, mint nálunk a sört, az üzletek viszont általában 10—11 órakor nyitnak. Este 9—10 óráig folyik az árusítás. A nagyvárosokban az üzletek nyitva tartási rendje jól alkalmazkodik a dolgozók életrendjéhez, kényelméhez. összességében a szolgáltatások rendje — úgy láttam — a dolgozó többség érdekeinek van alárendelve. A taxi például hallatlanul olcsó és 10 személygépkocsiból 8 feltétlenül taxi. Az azonban igaz, hogy nem mindegyik sofőr vállal rövid fuvart. Ha csupán pár száz méterről van szó, gyakran mondják, menjen az utas gyalog. Ijesztő, ahogy ezek a sofőrök vezetnek. Karambolt viszont egyet sem láttam. Le- ningrádban a barátság-esten, ahol az üveggyár vendégei voltunk, egy fiatal szovjet házaspár elmondta, a balesetet okozó gépkocsivezetőt a törvény kíméletlen szigorral bünteti, annak a sofőrnek meg hétrossz, aki a zebrán üti el a gyalogost. A gyalogosok viszont bárhol, bármikor átmehetnek az úttesten, de ha nem a zebrán közlekednek, önmagukért felelnek. Kilenckor ültünk le a reggeliző asztalokhoz és 10 órakor a 320 magyar elindult Lenirtgrádot felfedezni. Hosz- szú és fárasztó volt idáig a több mint 30 órás út, de megérte. Horváth Istvánnal, a tengelici Petőfi Tsz elnökével együtt sokan mondták el hazafelé, hogy amit Leningrád- ban láttak, azt otthon kevesen fogják elhinni. Nos, valóban az a helyzet, hogy Le- ningrádban érti meg az ember a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentőségét, ebben a városban érzi át a honvédő háború hősiességét, itt látja igazán, hogy mit is takar az a fogalom; a szocializmus építése. A pompás paloták láttán jól maga elé tudja képzelni a szemlélődő a cári Oroszországot. Minden világos, minden egyértelmű. A cárok alattvalói egész életükben a uralkodóknak és a nagyhercegeknek dolgoztak. A parasztok, a kézművesek a iegnagyobb nyomorúságban, a cárok viszont elképesztő pompában és gazdagságban éltek. Idegenvezetőnk pompás tájékozottsággal magyarázta; Leningrád, a Szovjetunió második legnagyobb városa, tengeri kikötő a Finn-öbölben és folyami kikötő a Néva torkolatában. 1703-ban Nagy Péter cár alapította, A XVIII. század elejétől 1918-ig Oroszország fővárosa volt. 1914-től Petrográdnak nevezték és Lenin halála után, 1924- ben lett Leningrád a neve. Száz szigeten fekszik, ezért hívják észak Velencéjének. A Palota téren magasodik a Téli Palota. Építője Rastelli mester volt. A Téli Palota csaknem két évszázadon keresztül a cárok székhelye. Hozzá csatlakozik az Ermi- tázs: a világ legnagyobb múzeuma. Az Ermitázsnak évenként több mint egymillió látogatója van. A Péter-Pál erőd katedrálisában nyugszanak I. Pétertől III. Sándorig a cárok. Az erőd kazamatáiban a felvilágosodás olyan élharcosai sínylődtek, mint Ra- discsev, Csemyisevszkij, Pi- szarjev, Alekszandr Uljanov (Lenin bátyja), Maxim Gorkij, Dosztojevszkij. A Néván ott horgonyoz a nagy történelmi esemény résztvevője és tanúja az Auróra cirkáló. Jártunk a Szmolnijban. Magyarra fordítva a szmolnij szurkost jelent. Bárki elképzelheti, hogy mit éreztek a volt Tolna megyei agrárproletárok. amikor helyet foglaltak abban a nagyteremben, amelv 1917-ben a forradalom főhadiszállása volt. Itt ülésezett a forradalom haditanácsa, itt tartották az össz-oroszorszá- gi szovjetek II. kongresszusát. Lenin sértetlenül megmaradt dolgozószobája most múzeum, ötvenkét évvel ezelőtt a Szmolnijból indult el a mi új életünk is. A Szmolnijban jelenleg is dolgoznak: pártbizottságok székelnek falai között. Leningrádot, észak Velencéjét egyszer kell látni és soha többé nem lehet elfelejteni. A magvarok közül rókán elhatározták, hogv jövőre óiból el- iönnek, ismét végigsétálnak a Néva-parton, a Nyevsz'ri.i- nrosznekton. Kérő es+e Csaj- bók Kálmán, a Hamfias Népfront titkára az IBUSZ vezetőivel már arról tárgyalt: Budapest érc T "pingrád között vőne repülőz-Arn-oi Lón'Ti ^ és Moszkva között vonat1 al. majd hazafelé Moszkva és Budapest között repülőgéppel tesszük meg az utat. Evés közben jön meg az étvágy. Voltak. akik javasolták: a lenin- grádi látogatást össze kellene kapcsolni a finn főváros. Helsinki megtekintésével. „Ott a helyünk” — magyarázta Bíró István, a szekszárdi IBUSZ- főnök, nyilván örömmel, hisz egy utazási iroda vezetője annak csak. örülhet, ha az utasok még haza sem értek, már a következő kirándulást szervezik. S ha itt tartunk, nem hagyhatom szó nélkül; a Szovjetunióban megtett ötezer néhány száz kilométeres út értéke megfizethetetlen. Az emberek egész világképét megváltoztatja, vagy éppen a helyére teszi. Más dolog a Szovjetuniót könyvekből ismerni, és egészen más látni. A moszkvai Vörös térről, a kijevi Kolhoz-piacról. az egykori cári nyári palotáról, a Cárszkoje Szelőről. a KGST-palotáról szóló leírások soha nem nyújtják azt. amit akkor kap az ember, amikor megélevenednek olvasmányélményei Mióta hazajöttünk. a magvar—szovjet barátságot is másként pontosabban. több érzelmi töltéssel látjuk. Moszkvában a Leningrá- di-nályaudvaron úev fogadták a 320 Tolna megyei dolgozót, mint ahogy magasrangú «állami küldöttséget szokás. Szólt a zene. és a Szovjet—Magvar Baráti Társaság vezetői meleg szavakkal köszöntötték egv kis dunántúli magyar megye küldötteit. Leningrádban a barátság esten győződtünk meg arról, hogy a szovjet emberek szeretik a magyarokat érc őszintén örülnek sikereink, nek. S mindezt akkor érti meg csak igazán az ember, amikor látja, tapasztalja. Ezért mondom: ennek az útnak az volt a legnagyobb haszna, hogy a Szovjetuniót, annak nagyságát dinamizmusát most újabb 320 magyar a saját szemével látta. SZEKVLITY PÉTER A dombóvári vegyes kisipari szövetkezet tagsága úgy határozott, hogy részt vesz a hazánk felszabadulásának megünneplésére indított versenyben — közölte szerkesztőségünkkel Csutorás István, a szövetkezet párttitkára, összesítették a szövetkezet dolgozóinak vállalását, és a jövőben rendszeresen értékelik, nyilvánosságra hozzák a legjobb teljesítményeket. A szövetkezetben a jövő év második negyedére befejezik a most folyamatban lévő beruházását, az új gépekre kidolgozzák az új gyártmányok termelési programját — áll többek között a szövetkezet kollektívájának vállalásában. A dombóvári sajátos probléma megoldásához, enyhítéséhez is hozzá kívánnak járulni: az üzem fejlesztése, korszerűsítése révén mintegy hetven új munkalehetőséget teremtenek, főleg női munkásnak. A szövetkezet tagsága részt vesz társadalmi munkában az új gépek üzembe állítását előkészítő munkájában, valamint az egyéb létesítmények megvalósításában. Átlagosan minden dolgozó két óra társadalmi munkát végez a felszabadulási verseny során az üzem fejlesztése érdekében, összesen négyszáz munkaórát fordítanak a ktsz dolgozói az üzem fejlesztésére, parkosítására. Szőnyegszövők versenye Hazánk felszabadulása 25. évfordulójának méltó megünneplésére készül az egész ország, hazánk lakosságának úgyszólván minden rétegé. Nemrég kapott nyilvánosságot például az a versenyfelhívás, ami az ország háziipari szövetkezeteinek legjobbjait szólítja versenyre. A vetélkedő, — amiben mi is érdekeltek vagyunk, — elsősorban a szőnyegszövők között zajlik és első fordulója 1970. február 28-án zárul. A verseny első szakasza még csak helyi jellegű, de a házon belüli szakmai és gyakorlati erőpróba komoly címet ígér a győzteseknek, tudniillik, az első forduló dönti el, hány, a „Szakma Kiváló Művelője” kitüntetés talál gazdára. A második forduló március végéig tart, e versengésben már csak azok vesznek részt, akik az első fordulóban megszerezték az imént említett címet. Az országossá csak a második fordulóban szélesedő verseny első helyezettjei nyerhetik majd el a „Szakma Legjobb Művelője” címet, s közülük kerülnek ki azok is, akik április 4-én kitüntetettként képviselhetik háziipari szövetkezeteinket a HISZÖV Budapesten megrendezendő jubileumi díszünnepségén. Villamosítás, bekötőút-építés, telefon hálózat-bővítés a tsz-majorok ban Évek óta tervszerűen folyik a tsz-majorok villamosítása, továbbá a bekötőút-építés és a telefonhálózat-bővítés. 1969- ben a Pécsi Postaigazgatóság újabb 6 termelőszövetkezeti majort köt be az országos telefonhálózatba: a pincehelyi Vörösmarty Tsz korszerű állat- tenyésztési telepét, Szekszár- don Özsákpusztát, Hőgyészen Szálláspusztát, Aparhanton a nagyvejkei üzemegységet, az izményi tsz-hez tartozó Györe- pusztát, a szakcsi Uj Élet TszA kisdiákok öröme Televízió Keszőhidegkúton Kezdetben úgy tűnt, hogy a „Televíziót az iskoláknak” nemes mozgalom hatástalan marad járásunkban, de h amarosan kiderült, hogy a pesszimizmus indokolatlan, naponta érkeztek a felajánlások. A felajánlásokat tettek követték: Kisszékely, Páti, Szakály, Tamási-Kecsegepuszta, és még sorolhatnánk, hány helység iskolája kapta meg az oktatáshoz elengedhetetlen segítséget. A napokban bensőséges hangulatú, megható kis átadási ünnepség volt Keszőhidegkúton: ilyen rövid idő alatt még nem alakult ki bensőséges viszony két olyan szerv vagy intézmény között, amely eddig egymással nem állt semmilyen kapcso,útban. Az adományozó „fél": a Bőripari Szakszervezet nevében Perger Imre titkár mondott rövid beszédet, amelyben hangsúlyozta, hogy a felajánlást november 7-e tiszteletére tették, s szeretnék, ha az oktatás eredményességét fokoznák ezzel. Közben egy őszinte kérést tolmácsolt: szeretnék, ha év közben folyamatosan tájékoztatnák a Bőrgyár dolgozóit arról, hogy mennyiben segíti a gyerekek előmenetelét az ajándék. A belecs’.'ai körzeti iskola igazgatója, Füredi János határozott ígéretet tett: továbbra is tartják a szinte pillanaok alatt kialakult kapcsolatot. Az ünnepség után kötetlen, szívélyes, baráti beszélgetés alakult ki az iskola, valamint a bőrgyári szakszervezeti és pártvezetők között. Reméljük, hamarosan több hasonló ünnepségről adhatunk hírt. Ugyanis Bikádpusztán, Szúrazdon, Döbrönte-Szőlőhegyen a gyerekek még csak sóvárogva várakoznak, — írja Béres József. hez tartozó borjádi majort. A tsz-majorok telefonhálózatának a bővítése nem csupán gazdasági, hanem szociális szempontból is hasznos. A majorok villamosítását az idén a kurdi, a nagyszékelyi, a medinai, a belecskai, a pincehelyi, a hátai közös gazdaságokban és a paksi Aranykalász Tsz-ben végezték el. Nyolc termelőszövetkezet, ösz- szesen mintegy 12 kilométer hosszú bekötőúttal gazdagodott. Bekötőutat kapott Vá- rong, Lápafő, Németkér, Misz- la, Kakasd, Dunakömlőd közös gazdasága. Most épül, de az év végéig még elkészül a bátaszéki termelőszövetkezetben és a pincehelyi közös gazdaságban is a bekötőút. A Pécsi Közúti Útfenntartó Vállalat és a Kecskeméti Közúti Útfenntartó Vállalat dolgozói az útátadások eddigi tapasztalatai szerint kifogástalan munkát végeztek. Kisiparosok oktatása A KIOSZ tolnai helyi szervezete idén is szervezett különféle tanfolyamokat a kisiparosok részére. A szakmai — adó- és forgalmiadó-kulcsok használatának módjairól szóló előadásokon kívül — továbbképzés mellett a kisiparosság politikai oktatását is megszervezték. Húsz magánkisiparos mester vesz részt az MSZMP községi bizottsága által szervezett politikai tanfolyamon. A TIT-tel közösen egy hat előadásból álló ismeretterjesztő tanfolyamot is tartanak a tél során a tolnai kisiparosok részére.
