Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-07 / 259. szám
Mindig mondtam én: könnyű annak, akinek hangja van, aki ki tudja'vágni a magas cét is, ha kell. Ennek igazáról legutóbb Brazíliában bizonyosodtam meg. Ott vendégszerepelt Mario del Monaco. a híres olasz tenor ista, akit a Rio de Janeiro—Sáo Paulo közötti autósztrádán letártóztáttak. A vád: 'részt vett a követrablásban. Megnézték a körözött . személy fényképét, összehasonlították. A hasonlóság megdöbbentő volt. Monacónak viszont nem volt kéznél az útlevele. Az útlevele a repülőtársaságnál volt; Monaco kétségbeesetten magyarázott. A magyarázat mit sem ért. Ekkor egy hirtelen ötlettel énekelni kezdett: „O sole mio...” 1 A rendőrök csodálattal hallgatták. Bocsánatot kértek tőle, mire Monaco kérte őket: adjanak neki egy papírt, hogy ő nem azonos a körözött személlyel. — Nem kell — mondták, a rendőrök; — A legközelebbi ellenőrző központnál kezdjen el ismét énekeli ■.. És Monaco énekelt. Az életéért ériekeit. Viszont azok d Tólúa megyei tsz-tagok, akikkel a jugoszláv tengerparton t'alálkoztám, óiért énekeltek, mert örültek az életnek. Jól érezték, magukatr Látták a pálmafákat, a babérlevél sövényeket és utána mulattak. Méghozzá kora hajnalig. Hajnalban aztán eszükbe jutott, hogy mii látták délután és ekkor odalopakodtak a babérlevél sövényekhez és csupálni kezdték a leveleket. — Közeledik a disznótor. Olyan toros káposztát eszünk majd, amilyet még ríem ettek a mi falunkban. Sajátkezűiig szedett babérlevél lesz benne — mondták. Néztem a csupasz sövényt és közben arra gondoltam: ilyen látványt nyújthat néhány házisztriptíz is, amely Nyugaton most van terjedőben. Olyan ez ott, mint nálunk a csináld magad mozgalom, csakhogy itt zárakat, tűzcsapokat csinál a család, nem sztriptízt. Nem mintha nem lenne elég sztriptíz bár, ahol az embert kiszolgálnák. De ezek a bárok olyan drágák, mint nálunk a kisipari munka. Ezért ott sztriptízt csinál a család. Londonban már meg is nyílt egy olyan iskola, ahol a házisztriptizt tanítják. így hirdetik: „A házisztriptiz a család öröme. A feleségeknek meg kell tanulniok a látványos vetkőzés művészetét, hogy a férfiak otthon maradjanak és ne „túlórázzanak”. A sztriptíz olyan régi, mint maga az emberiség. A történelemben számtalan hiteles sztriptíz fordult elő. Gondoljunk csak a gyönyörű Salome táncára, amelyről Máté evangéliumában olvashatunk .. Az iskola működik, a sztriptiztáncosnők szakszervezetének elnöknője pedig tiltakozik, jogi lépéseket követel: „Tisztességtelen konkurrencia ez. Hová jutnánk, ha spórolásból minden nő sztriptízt csinálnq.., ” Bizony, hová jutnánk! És hová jutnánk, ha nálunk mindenki benevezne a csináld magad mozgalomba? Nem lenne szükség villanyszerelőkre, vízvezeték-szerelőkre, akik ugyan nem vetkőznek, de vetkőztetnek. És még sokáig vetkőztetnek. Sőt olyan kevesen vannak, hogy az ember örül, ha évenként egyszer elkaphat egyet közülük, hogy megrendezhesse a házi sztriptízt. Bizony, nálunk kevés a munkáskéz. Olvastam, hogy Budapesten kerek harmincezer dolgozó hiányzik, később meg azt azt olvastam, ez a szám huszonkilenc- ezerre zsugorodott. Hogy mennyi munkáskéz hiányzik az országban, a megyében, az csak akkor derülne ki igazán, ha egyszer azt is megvizsgálnák, mennyi felesleges ember nem csinál semmit az üzemekben. Tudom, meglepő, amit mondok, de tény, hogy nálunk azért van munkaerőhiány, mert mindenütt sok a munkaerő. Ha mindenütt a soknak csak egy részét küldenek máshova dolgozni, akkor kiderülne, hogy elég lenne a munkaerő. Na persze ez bonyolult feladat, nehéz lenne kimutatni, hogy kire nincs szükség, főleg, ha annak eldöntését olyanokra bíznánk, akikre valóban nincs szükség. Azok most is, mint eddig is, bebizonyítanák, hogy rájuk szükség van. Ha pedig rájuk szükség van. akkor a többiekre is szükség van, mert ha a többiekre nincs szükség, akkor miért lenne rájuk szükség. Láthatja a szerkesztő úr, hogy ez egy olyan bonyolult kérdés, hogy egyelőre megoldhatatlan. De én megoldom. Nyugaton sok olyan ember van, akire nincs szükség. Itt van például Jósé Porfino de Aranjo, aki most nősült negyedszer, huszonhárom fia van, akik közül tizenkettő még kiskorú, tehát érthető, hogy szüksége lenne valamilyen munkára. Igaz, hogy 109 éves az istenadta, ezért sehová se veszik fel, mert attól tartanak, hogy nem tud már semmit se csinálni. Mondtam neki: költözzön Magyarországra, nem fog csalódni, bőven fog olyan munkahelyet találni, ahol nem számít, hogy mit tud csinálni. Mert nálunk a státusz a lényeg. A státusz legyen betöltve, mert ha az nincs betöltve, akkor munkaerőhiány van. Ha az be van töltve, akkor nincs. A státusz pedig mindig több, mint amennyi munkaerő van, tehát egészen addig munkaerőhiány lesz nálunk, amíg több . lesz a státusz a szükségesnél. Na, ezt jól megmagyaráztam. Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel: NÖ1 DOLGOK A nő, akinek tükre van, nem fél a magánytól. Lehet, hogy a matriarchá- tusban a férfiak alkották a szép nemet? Az asszony így szólt a férjéhez: „Nekem mór elegem van ebből. Tegnapelőtt is tegnap jöttél haza. Tegnap megint csak ma méltóztattál hazajönni. Ha ma is csak a holnap vet haza, akkor holnapután beadom a válópert. TENGERÉSZEK Egy norvég teherhajó horgonyt vetett a lisszaboni kikötőben. A kapitány kimenőt en- go^élvezett a legénységnek, de előzőleg felsorakoztatta őket a fedélzeten és a lelkűkre kötötte: — Gondoljatok arra fiúk, hogy a lisszaboni lányok semmi mást nem nyújthatnak nektek, mint a feleségetek Oslóban! Közbeszólt egy borízű hang a tengerészek soraiból: — Igaza van, kapitány! De amit nyújtani tudnak, azt itt nyújtják Lisszabonban! DIAGNÓZIS Egy kétségbeesett nő beállít a rendőrségre és magából kikelve így szól a szolgálatot teljesítő törzsőrmesterhez: — Törzsőrmester úr, egy férfi a nyomomba szegődött és tisztességtelen indítványokat tesz. Valószínűleg részeg. A törzsőrmester vizsgáló szemmel végigméri a nőt és mély meggyőződéssel válaszolja: — Biztosan részeg az illető! EGYENSÚLYVESZTÉS — Hallotta, felborult a rab- szállító autó. — Hogyan történhetett meg? — Nagyon egyszerű. Az egyik oldalon hat „nehéz fiú” ült, a másik oldalon pedig egyetlen könnyű nőcske. GYEREKSZÁJ — Papa, te félsz a nyulak- tól? — Nem! — Akkor hát miért viszel magaddal kutyát és puskát, ha vadászni mész? KORRUPCIÓ A fiú így szól a lányhoz: — Az öcséd látta, hogy megcsókoltalak. Mennyit adjak neki, hogy ne szóljon róla? A lány: — Ilyen esetekben általában 25 centet kap. EZ IS MEGOLDÁS — Ma kijelentettem Péternek, hogy látni sem akarom. — S mit tett erre ő? — Eloltotta a villanyt. Népújság ]() 1969. november 7. HUMOR „Hát... semmi kifogásom nincs az állandó koktélpartijaid ellen! De nem hívhatnánk néha a partikra vendégeket?!’’ » ..Ha titokban rúzst kenek az inggallérjára, akkor hetekig nem szól bele, hogy mit vásárolok.. Felírás az ajtón: Házassági tanácsadás. Szöveg: „Nem bírom, hogy a feleségem állandóan panaszkodik ... ha elverem, panaszkodik... ha a fejéhez vágom a levesestányért: panaszkodik... ha...” — Hogy mi újság? A főnök jó áron eladta az íróasztalodat. „Eduard, Eduard! Már tíz perce beszélek hozzád. ..”
