Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-30 / 278. szám
1 Mehiv Szekszárdi Egyetemi T' -tár ' r j da P ■ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? NÉPÚJSÁG ff A MAGYAR BZCCIJtl.ISTfl MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TflWACS LAPJA | XIX. évfolyam 278. szám ÁRA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1969. november 30. Méltóképpen ünnepelte a megyeszékhely a nagy napot Huszonöt esztendeje annak, hogy a szovjet harcosok Szék* szárd földjére léplek, s májukkal hozták, lehetővé tették a nép felszabadulását, új útra indulását. Szombaton délelőtt 10 órai kezdettel a város két vezető politikai testiilete — a pártbizottság és a tanács tagsága — együttes ünnepi ülést tartott a megyei pártszékház nagytermében. Ezt követték a koszorúzás! ünnepségek, majd a látványos, méltóságteljes reprezentatív díszszemlében gyönyörködhettek a megyeszékhely lakói. A gondos kezek gyűjtését közszemlére állttó munkásmozgalmi kiállítás múzeumi megnyitóján a nagyközönséggel együtt, testületileg megjelentek a városi pártbizottság és a tanács választott tagjai. Este a városi művelődési házban díszünnepség zárta a kiemelkedő ünnep megemlékezéseinek sorozatát. Fejlődik és fiatalodik 900 éves városunk Rúzsa János ünnepi beszéde sereg felszabadítja a megye déli területét, s 1944 november 29-én, az esti órákban éri el Szekszárd városát. A Szek- szárdon maradt katonai egységek, elsősorban a fasiszta német csapatok motorizált csoportja —, kisebb ellenállást fejtenek ki”, A felszabadító szovjet hadsereg parancsnoksága a város katonai parancsnokává Davi- dov kapitányt, politikai helyettesévé Tokarjev alezredest, a szövetséges ellenőrző bizottság parancsnokává Alejnyik ezredest nevezte ki. A szovjet parancsnokság első intézkedései közé tartozott a közrend, a közellátás biztosítása. Szinte egy hatalmas kórházzá vált -a város, a dunántúli felszabadító harcokban megsebesült szovjet katonák ezreit ápolták Szek- szárdon. Méltatta a szónok az 1944. Kemény Árpád elvtársat, a szekszárdi pártszervezet alapító tagjait. A nehézségeket leküzdő, a későbbi bajokon is úrrá lenni tudó, alkotó erők elismerése után foglakozott Rúzsa János Szekszárd város fejlődésével. Vázlatosan érintette a jogos büszkeséget kiváltó ipari és mezőgazdasági fejlődés főbb adatait, a tíz év alatt új lakásba költözött, közel háromezer család imponáló számát, majd megállapította: — Mindannyiunk örömére fejlődik és’ fiatalodik 900 éves városunk. Szekszárd lakóinak száma közel tízezerrel nőtt a negyedszázad alatt. A fejlődés, a városiasodá- si folyamat folytatása töretlen lesz az elkövetkezendő időkben. lp í.SMm a növekedés gondjai — a jelenlegi lakáshiány, a közműéi kereskedemi ellátottság viszonylagos szűkössége — megoldódnak a jövőben. Befejezésül foglalkozott az ünnepi ülés előadója a szovjet és magyar népet összekötő a közös eszmén, a közös célon az érdekazonosságon alapuló szilárd barátiággal, tolmácsolva a felszabadítóknak a magyar nép, a szekszárdi lakosság háláját és köszönetét. Ezzel egyidejűleg elismerését fejezte ki a város lakosságának azért az önzetlen munkáért, amelyet az ország ég a város felvirágoztatásáért kifejtett. Díszünnepség a városi művelődési házban Délelőtt 10 órakor vette kezdetét a város legmagasabb színtű politikai testületéinek — a pártbizottságnak és a tanácsnak — együttesen rendezett jubileumi ünnepi ülése. Előadó Rúzsa János, az MSZMP Szekszárdi Városi Bizottságának első titkára volt. Az elnökségben helyet foglaltak: K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára. Sza- bópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke, a városi párt- és tanács vb-tagjai, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet hadsereg tisztjei, ott _vo't Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke. Prantner József államtitkár, a párt szekszárdi illegális harcainak részese, Pozsonyi Ignác, Kemény Árpád, az 1944. december 6-i szekszárdi pártalapítók közül, és 1919-es veteránok. Harsonaszó hangjaitól kísérve, ünneplő ruhás úttörők sorfala között, zászlaik alatt vonultak be a KISZ-esek. akik üdvözölték a párt és a tanács együttes ülésének résztvevőit, az elnökségben helyet foglaló kedves vendégeket. Rúzsa János városi első titkár elődjáróhan foglalkozott az internacionalista küldetését teljesítő testvéri szovjet hadsereg több mint fél évig tartó magyarországi küzdelmeivel, a függetlenségért, szabadságért harcoló fasiszta- ellenes erők, a kommunisták és haladó gondolkodású, demokratikus érzelmű honfitársaink heroikus erőfeszítései- veL — Százával kerültek 1942- ben és 1943-ban a kommunisták és más hazafiak a büntető táborokba, — köztük a szekszárdi Szakály-testvé- rek is — onnét a frontra, ahonnan soha nem tértek vissza. Tetteikkel bizonyították, hogy a magyar nép soha nem azonosította magát a Horthy-fasizmussaL Történelmi áttekintése során beszélt a német fasizmus által kirobbantott esztelen háború ötvenmilliós emberáldozatáról, mérhetetlen anyagi pusztításáról, majd rátért a III. ukrán front Tolbuhin marsall által vezetett egységeinek hadi- tetteire. „A IV. gárdahaddecember 6-án tíz taggal megalakult kommunista pártszervezet lendítő erejét. „A történelmi órákban talpraugró kommunisták áldozatot és fáradságot nem ismerőén fogtak hozzá az új élet szervezéséhez. Gyorsan szerveződött, erősödött a kommunisták csapata, egy hónap alatt 180-ra növekedett a taglétszám, erősödött a tömegbefolyás. Beigazolódott, hogy a féktelen terror sem tudta kiirtani a szocializmus, az első magyar proletár- diktatúra eszmélt”. Melegen köszöntötte a városi első titkár az ünnepi ülésen megjelent Pozsonyi Ignác, Szombaton este, a negyed- százada történt felszabadulás előestéjén, a díszünnepségre meghívott szekszárdi dolgozók zsúfolásig megtöltötték a városi művelődési ház nagytermét. A városi úttörőzenekar által előadott magyar és szovjet Himnusz elhangzása után Kaposi István a városi népfrontÍFolytatás a 2. oldalon.)
