Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-30 / 278. szám
évek politikai, világnézeti küzdelmei. — amelyet a haladó tartozók részére kulturált, a mai társadalmi követelSegédeszköz a propagandisták részére Két kiállítás nyílt Szekszárdon Tegnap a déli órákban ünnepélyes pillanatok színhelye volt a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum. A Tolna megyei Tanács VB. Művelődés- ügyi Osztálya, a Szekszárd Városi Tanács VB. Művelődés- ügyi Osztálya és a múzeum rendezésében elkészült két kiállítást nyitották meg. A „Szekszárd és Tolna megye a magyarországi • munkásmozgalomban’' című állandó és „A magyar nép szabadságharca" című időszakos kiállítást dr. ' Péter Szigfrid, az MSZMP Szekszárd Városi Bizottságának titkára nyitotta meg. Közreműködött a Garay János gimnázium énekkara Gerse József tanár vezetésével. Lóránt László Endre, az MTI tudósítója jelénti: Szombaton délelőtt a bécsi Hotel Bohemia tanácstermében Maurice Lambilliotte megnyitotta az áprilisi bécsi felhívás értelmében és a varsói előkészítő értekezlet ’ elhatározása alapján Becsbe összehívott európai biztonsági és együttműködési értekezletet. Huszonegy nemzetközi szervezet képviselői és 25 ország neves közéleti személyiségei — összesen mintegy háromszázan' — vesznek részt az értekezleten, amelynek munkabizottságai a következő kérdéseket, vitatják meg: _____ _______ M egyénk társadalmi struktúrájának alakulása a felszabadulástól napjainkig Megyénk társadalmi struktúráidnak alakulása a szocializmus teljes felépítésének időszakában l * u . • s • yj.í*.; -• • v '' Megnyílt az európai biztonsági értekezlet 1. Európa jelenlegi területi ralitása (a határok és á két' német állam); ! 2. Milyen utak vezetnek ä katonai tömböket feleslegessé tevő európai kollektív biztonság megteremtéséhez? 3. Fegyverkezés és leszerelés; ' ' ■ 4. Az európai együttműködés , különböző formái. A 3-as számú, a fegyverke- zései és a leszereléssel fogjál- . kozó bizottság elnökévé Mátyás Lászlót, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát választották meg. ■ Magyarországot közéleti személyiségek pépes csoportja 1 IV. Az eddigiekből látható volt, hogy Tolna megye ipara a felszabadulás előtt — az országos átlaghoz viszonyítva is — nagyon elmaradott volt. Az államosítások után sem következett be gyors változás ezen a téren, bár pontosan nyomon követhető a fejlődés. Megyénk viszonylag megkésve indult el a szocialista iparosítás útján. A? erőteljes fellendülés időszaka a szocializmus lerakását követő években érkezett el. Több régi üzem fejlesztése, (Paksi Konzervgyár. Simon- tornyai Bőrgyár, Bonyhádi Zománcgyár, Bonyhádi Cipőgyár, stb.) új üzemek létesítése — mint például a Mechanikai Mérőműszerek Gyára, a bőrdíszműüzem, az Állami Építőipari Vállalat, a tamási Orion- üzem a dombóvári kesztyű- üzem —, valamint á helyi ipár gyorsuló fejlődése eredményeként növekedett az iparban foglalkoztatottak száma. A munkásosztályhoz sorolható keresőit száma Tolna megyében 1960. évi 46 520-ról i960, végére 57 800-ra emelkedett. Ez a szám a megye összkeresőinek 48 százalékát teszi ki. Ez az igen figyelemreméltó növekedés sem' biztosította azonban azt, hogy a megyében — főleg a mezőgazdaság szocialista átszervezésével . —; felszabaduló munkaerőt Tolna megye területén lehetett volna munkába állítani. Ezzel magyarázható, hogy a megye lakossága 1960—1968 között mintegy 10 000 fővel csökkent. A megyéből ' eltávozottak túlnyomó többsége a fiatalabb generációhoz tartozik. Megyénk munkásságának legnépesebb csoportja közvetlenül az iparban dolgozik. Számuk az 1960. évi 18 840-ről 1968 végére 32 000-re emelkedett. Az iparban dolgozók az óssz-munkáslétszámnak 55,3 százalékát teszik ki. Másik nagy csoport a közlekedés terén végzi munkáját. Közülük legtöbben a vasútnál dolgoznak, míg a többiek — számarányukat tekintve a kisebb csoportot alkotják —, a közúti közlekedés munkásai. Ez a csoport igen fiatal, a közúti közlekedésnek az utóbbi években béköveikezcLt, gyorsuló ütemű fejlődése révén alakult ki. A munkásság másik fiatal csoportját a kereskedelemben dolgozók képezik, akik részben, mint volt kiskei'eskedők kerültek a kereskedelmi hálózatba, részben pedig a parasztság és alkalmazotti rétegből toborozta tagjait. Számuk a megye öss/.muokosságának mintegy 11 százalékát teszik ki: Sajátossága ennek a munkáscsoportnak, hogy többségük női dolgozó, munkájuk jellegéből adódóan szétszórtan, kis egységekben dolgoznak. További csoportot képeznek a hírközlés területén (kb. 1000 fő), valamint a szolgáltatások területén (kb. 2200 fő) tevékenykedők. Számuk lassú emelkedést mutat. Tolna megye munkásságának második legnépesebb csoportját a mezőgazdasági üzemek dolgozói adják. A fel- szabadulás előtt az agrárproletárok csoportját és a falvak legszegényebb rétegét alkották. Ma már nagyrészük szakmunkás. A munkásságnak tr -iäu. en ünnepelte a megyeszékhely a nagy napot (Folytatás az 1. oldalról.) bizottság elnöke mondott rövid ünnepi megnyitót,. majd Császár József, Szekszárd Város Tanácsának VB-elnöke, a nagygyűlés előadója emelkedett szólásra« .. . menyeknek megfelelő munka- és életkörülményeket, ténylegesen városi színvonalat biztosítsunk. Történelmi t Császár József Szekszárd felszabadulása csaknem fél évvel előzte meg az ország teljes felszabadítását — kezdte beszédét Császár József. — Az első lépéseket: a történelmi úton való megindulást tapogatózva, tétován, segítő kézre várva kellett megtenni. A felszabadító szovjet csapatok — híven a proletár internacionalizmus szelleméhez — mint másutt, Szekszárdon is megadták a segítséget az új élet beindításához, a közigazgatás helyreállításához, a demokratikus átalakuláshoz. Történelmi útra léptünk, azon járunk. A szekszárdi , pártszervezet megalakulása után létrehoztak egy huszas bizottságot, mely a későbbi állami szervnek, a Nemzeti Bizottságnak volt az elődje. A város élére Senye Sándor, a fegyveres ellenállás vezetője került,, mint polgármester. A történelmi tények és körülmények lényegében Szekszárdon sem voltaic mások, mint másutt, azonban adódtak sajátosságok a megvalósulás mikéntje terén. A régi múltra visszatekintő város történetének legszebb napjai felszabadulásának napjával kezdődtek. A továbbiakban a számvetés jegyében foglalkozott a 25 évvel ezelőtti gazdasági viszonyokkal, a lakosság ak-. kori életkörülményéinek fei“ idézésével. ,A lakosság mostoha sorsa, az elmaradott Város- Szerkezet felelt meg a‘kisebb- nagyobb földbirtokkal rendelkező városi vezető testületi tagok érdekeinek. A felszabadulást követé lton járunk... ünnepi beszéde kor szellemét megértők folytattak az előrehaladás konok gátlóival szemben — a különböző felfogások nem egyszer viharos összecsapásai szülték az égészséges kibontakozást, napról fiaprá erősödött az új rend. ' Uj lendületet ven az addig minimális ipar fejlődése, fokozatosan kialakult az alap, umi a város korszerű < továbbfejlődéséhez, és a környéken írtszabaduló munkaerő foglalkoztatásához elengedhetetlenül szükséges. Az iparban, építőiparban és közlekedésben foglalkoztatott dolgozók száma 1968-ban elérte az ötezer főt A bőrdíszmű 680, a műszer- gyár'l'OOÖ, az óra-ékszer pedig 350 embernek ad- ma munka- lehetőséget. A díszünnepség előadója bemutatta a város négy termelőszövetkezetének fejlődését, majd vázolta a szőlőtermesztés rekonstrukciós terveinek főbb vonásait, és foglalkozott a jelentős mérvű lákásnövek*' dés éllenére gondot okozó i * kásproblémákkal. Az úthálózat korszerűsítését, az igényeknek megfelelő kereskedelmi hálózat kiépítését, az iskolák ' fejlesztését, az egészségügyi ellátottság- javítását szolgáló intézkedések ismertetése után rátért a távlatok körvonalazására, igényelve ehhez a lakosság alkotó erejét, támogatását. "^'^ópl^éé.íínált^tás lenné, ha Szekszárdból. nagyvárost akarnánk csinálni — mondotta. Nem túlzott, hanem szükséges követelmény az a célkitűzés, hogy mind a városban lakók. mind a vonzáskörzetébe Számítunk, s joggal számíthatunk városunk polgárainak cselekvő támogatására, hiszen a célok megvalósításához szükséges, hogy városunk minden lakója megfelelő részt vállaljon e hatalmas munkában. Visszatekintve az elmúlt huszonöt év alatt megtett — . néha göröngyös útra, — igaz szívvel valljuk magunkénak szocialista .életünk minden tettét; alkotását. — fejezte be Császár József, a szekszárdi díszünnepségen mondott beszédét. .A díszünnepség második felében a hazánkban ideiglenesén tartózkodó szovjet csapások 100 tagú művészegyüttesének kórusa, zene- és tánckara színvonalas műsorával tette emlékezetessé a felszabadulás 25. évfordulójának szekszárdi díszünnepségét.-glIOsi Koszorúzás a Felszabadulás téri emlékműnél. Díszszemle...
