Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-02 / 255. szám
r Legutóbbi levelemben a rablókról írtam. Azt viszont el felejtettem megír hi. hogy Nyugaton is előfordul legutóbb olyan gyakran, mint nálunk, hogy elfogják a rablókat. Méghozzá igen eredeti módon. A napokban például egy New York-i asszony beállított a rendőrségre és átadta a rablónak az ujjlenyomatát. Ezt az ujjlenyomatot eredetiben úgy szerezte meg, hogy dulakodás köbben lekaparta a rabló ujjhegyét. Ezek után már ' légdlább olyan gyerekjáték volt elfogni, mint ■naíztnk abban az esetben, ha megmondja a károsult, hogy ki volt a tettes. De félre a tréfával. Mert a rendőrseggel tréfálni nem lehet. Eit láthatták azok a hippik is, akiket elfogott a rendőrkutya. Persze nem nálunk hanem Amerikában, ahol sajtot loptak. Méghozzá nyolc karikát! {Ebből is látszik, hogy nem nálunk történt, mert nálunk, ha sajtot lopnak, akkor ilyen kevéssel nem kezdik. Teherautóval lopják.) Ott hagytam abba, hogy a rendőrkutyával megszagoliatták a sajtot és a rendőrkutya elindult nyomozni. Rá is talált néhány hippire. Rájuk- ugrott, a rendőr meg követelte a nyolc karika sajtot, .4 hippik tiltakoztak, a rendőr bekísérte őket. Bent a rendőrségen aztán minden kiderült. A hippik félrevezették a rendőrséget, helyesebben a rendőrkutyát, mert a rendőrkutya azt hitte, hogy sajtszaguk van, holott csak hónapok óta nem mosakodtak, Szerencsére nálunk nincsenek hippik. Nem is lehetnének, mert nálunk nincsenek üres házak és nem lenne nekik mit elfoglalniok. És, ha elfoglalnák, akkor önkényes lakásfoglalók, lennének, ami nálunk büntetendő cselekmény. Mi egyelőre azon törjük a fejünket, hogyan lehetne a nem hippiket lakáshoz juttatni, és ha arra gondolunk, hogyan, akkor sokakat elönt a hideg verejték, mert ha ezt bevezetik, akkor nem tudnak toronyórát venni lánccal. Sőt. anélkül sem. Persze nem is könnyű egy toronyórát venni. Henry Steel birminghami lakos is fíarminchárom évi kitartó alkudozás után tudta csak megvenni az állomásépület hatalmas óráját. Ennyi ideig alkudozott és ennyi ideig gyűjtötte az órára o pénzt. Jó sokba került ez az óra. Mert ha azt nézem, hogy mondjuk egy munkás nálunk 15—20 év alatt összespórolhat egy autót, akkor bizony ez az óra nagyon sokba került. De megérte. Most ott van Henry Steel lakásán és feleségével ez alatt az óra alatt arra a pillanatra emlékezgetnek, amikor megismerték egymást ez alatt az óra alatt. Egy ilyen óra van csak a- világon, amiből következik, hogy egy ilyen f^rfi van a világon. Az órát is, a férfit is állítólag mutogatják. Én még nem láttam. de megnézem egyszer, ha arra járok. És megnézem art a londoni asszonyt is, Mrs. Brund- sont, aki nemrég egy londoni napilapban közzé tett egy hirdetést. A férjét hirdette eképpev: „Férj eladó. Külseje kellemes viselkedése kedves, ősz hajszála nincs.” Eddig állítólag huszonnyolcán jelentkeztek a hirdetésre, Erről jut eszembe, hogy Hollywoodban beszéltem. a Hane.y-házaspár férjtagjával, aki nemrég ünnepelte házassága hetvenedik évfordulóját. Hát persze, hogy megkérdeztem tőle, hogy mi a boldog házasság titka. Ö így válaszolt: „Nézze, Johannes, ez a dolog véleményem szerint nagyon egyszerű. Reggelenként én kelek fel előbb, ágyba viszem feleségemnek a reggelit. Utána elmegyek bevásárolni, s ha nejem fáradt, én főzöm meg az ebédet..Tehát csupa olyan dolgot csinál, amit a magyar férjek nem. Nem könnyű tehát jó férjnek lenni. De még nehezebb a postások dolga. Képzelje el a szerkesztő úr, Újvidéken a postások veszélyes szakmává akarják nyilváníttatni a. levélhordást. Indokuk érthető. Ök hordják a nyugdíjakat is, mint ítélünk. És ha erre gondol az ember, akkor érti, miért, követelnek veszélyességi pótlékot. Persze lehet, hogy az újvidéki postások nem kapnak annyi kedvezményt, mint a mieink és emiatt kérik a veszélyességi pótlékot. A mi postásaink például kapnak telefonkedvezményt, csomag feladási kedvezményt, természetesen a fizetésen felül, de amint hallom, ők meg azt mondják: nem olyan nagy a fizetésűk, hogy ezeket a kedvezményeket ki is tudják használni. Persze, ha a fizetésük nagyobb lenne, akkor a posta is bonyolultabb helyzetbe kerülne, jobban kihasználnák a dolgozói a kedvezményeket és folyton csak ők telefonálgatnának, az ő csomagjaikat hordanák a postások... Nem tudom a szerkesztő tér felfigyelt-e arra a jelenségre, ahogy nő az életszínvonal, úgy rövidül a szoknya. Mert nézze csak meg, kik járnak alig szoknyában? Azok, akiknek nő az életszínvonala. De ezt csak azért jegyeztem meg, hogy elmondhassam azt a különös történetet, amelynek Günther Lothar Sguar 47 éves nyugatnémet turista volt a szenvedő alanya. Günther ugyanis Man angol szigeten sétálgatott és állandóan követte az aligszoknyás lányokat, s kedvező pillanatban rácsapott az iilepükre. Védekezésül azt hozta fel. hogy ezt esztétikai okokból cselekedte, de a bíróság könyörtelen voltr három évre kitiltották a festői szépségű Man szigetről. Mire visszamehet, addigra isméi bosszú lesz a szoknya. Most még rövid. Sőt egyre rö- videbb lesz. Erre mutat az is, hogy a napokban bent voltam egy boltban, ahol kockás anyagot kértek. ..Mennyit parancsol?” — kérdezte az eladó. „Csa-k egy kockát! Miniszoknya lesz belőle.” Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel: >***♦* <-■»*«*»♦♦* JOBB KÉSÖN. MINT SOHA Az ifjú házaspár kilép a tanácsház kapuján, autóba ül. s a fiatalasszony megszólal: — No, most már végre megmutathatod a bélyeggyűjte- ménvedet, Ferkó! MAI ROMANTIKA Éva nagyon kíváncsi volt és megkérdezte barátnőjétől: — Voltaképpen hogyan ismerkedtél meg a második férjeddel ? — Nagyon romantikusan történt: az autójával elütötte az'első férjemet. MINDIG TANÚI. AZ EMBER A bíró megkérdezi a vádlottól : — Úgy követte el a betörést, ahogy az imént vázoltam? A vádlott: — Nem, tisztelt bíró úr. De köszönöm a tanácsot. A módszerét alkalomadtán felhasználom! BÓK A háziasszony egy festményt mutat a látogatójának: — Nézze. Nufadlo úr. ez a fiatalkori portrém . . . Nufadlo úr nagyon lelkesen így válaszol: — Valóságos remekmű, asz- szonyom! Hiába, a reneszánsz festőkkel senki sem veheti fel a versenyt! FESTÉSZET ÉS ANATÓMIA Egy híres francia orvos meglátogatta Pablo Picassót és festményeit megtekintve megjegyezte : — Nem vagyok túlságosan járatos a művészetben, de az anatómiát ismerem, s így meg kell állapítanom, hogy az ön festményein az emberek orvosi szempontból kifogásolhatók. — Ez lehetséges — válaszolta nyugodtan Picasso. Mégis meggyőződésem, hogy ezek a festmények túlélik az ön betegeit. megnyugtatta Két barátnő találkozik egymással. Az egyikük gyerekkocsit tol. — Ö. neked már gyereked van?! — Igen, hat hete született. Nézd csak, ugye rám hasonlít? — Ne bánkódj drágám! Az a fő. hogy egészséges. A KRITIKUSOK ÉS A KÖZÖNSÉG A színházi előadás végén az egyik néző így szól a szomszédjához : — Jó, hogy olvastam a kritikát, mert egyébként talán még tetszett is volna a darab MEGNYUGTATÓ A rendező az előadás előtt kikukucskál a függönyrésen és így bátorítja a színészeket: — Ne féljetek, ma létszámfölényben játszunk ellenük! PICASSO ÉS A BETÖRÖ Párizsban az alábbi anekdota járja Picassóról. Egy sötét éjszaka észrevette, hogy betörő jár a lakásban. Kiugrott az ágyból és üldözőbe vette ... Elfogni azonban nem tudta, de emlékezetből lerajzolta. Akkoriban művészetének kubista korszakát élte. A rajzot átadta a rendőrségnek. Másnap a rendőrség a rajz alapján őrizetbe vett egy francia minisztert, egy spanyol bikát és egy varrógépet. Népújság J0 Lf)6í). november 2. HUMOR — Doktor úr. szakítsuk télbe-a ^ — Csodálatos Kép: Tarfaion tti vizsgálatot, úgy látóin, önnek még egy pillanatig, csinálunk hirtelen felszökött a vérnyomá- néhány színes felvételt!. '« i — Taxi.. . Taxii, .Barter: Nekünk aztán szeren* csénk nao-í” A KARRIER TITKA — Mindent annak köszönhetek, hogy keményen és becsületesen dolgoztam, szilárdan hittem Istenben, és egy gazdag örökösnot vettem feleségül. — Nem gondolod drágám, hogy a mama kényelmesebben ülne hátul, ha a gumiállatból kieresztenénk a levegőt? „Természetesen ehhez a modellhez komplett radar-berendezést szállítunk!” — Legalább a fiam jövője miatt nem kell aggódnom: elég önző. pénzsó vár és kegyetlen. J
