Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-02 / 255. szám
as prm~ és lenn néni? egyformán "nézik ezt- 1“ Más aZ állásfoglalás, a lenti rendelet ' ■ íts megint más a gyakorlat." M'a is gyakorta hallani e szavalhat az anyagi eszközök elégtelenségére panaszkodó, a falusi kultúrálj-' élet jobbításán, korszerűsítésén fáradozó tiszteletdíjas és főhivatású népművelőktől. Megyénkben a szekszárdi járásban kezdődött meg a kulturálódási szolgáló anyagi eszközök ..egy kalapba dobása" és ha lassan is. de a gyakorlatban elkezdődött a tíz éve sürgetett folyamat. De hogy a faddi jó példa követése mennyire nem könnyű és egyöntetű* bizonyítják az ellentétes jelenségek -is.- Tolna községben' a • szakszervezet istápolásával.• h^lyi, igénynek eleget • téve-éledt újjá a munkásklub, ahova — .a- külön tevékenykedő Kulturális Egyesüléshez hasonlóan — szívesen látják a ■ munkásfiatalokat. A járás . másik nagyközsé gében. Bátaszéken nemrégiben hozták létre a kisipari szövetkezetek külön ifjúsági klubját, s - ugyanott ' a- párasztfiatalóknak -másikat szándékszik.' létesíteni á. - mezőgazdasági- termelőszövetkezet. Ezek a törekvések még helvesel- . hetük .is lehetnének' (hiszen gyarapodás), ha rlem . .fokoznák ' a szétforgácsolást; “s az azzal ’ együtt járó elkülönülést, . A légalább'tíz esztendős perben -- amely a kiileaböző .kulturális alapok egyesítéséért és együttes felhasználásáért .folyik — eleinte arra, hivatkoztak az . ..egy kalapba dobás""'ellenzői hogy nincs rá rendelet, tiltják a paragrafusok az eszközök közös felhasználását, ötödik éve annak, hogy a míívelődésügvi miniszter aláírásával megjelent a falusi művelődési otthonok és a közművelődési könyvtárak __ közös fenntartásáról hozott rendelet. Azóta, erősödött az iránvító főhatóságok és felügyeleti központok együttműködése, s az ez évi rendeletmódosításban már a pénzügy-, a mezőgazdasági es élelmezésügyi miniszter, a SZOT. a KISZ. a TOT és az OKISZ egyetértése is szerepel. Az előbbiek sem oszlatták el mindenütt az aggályokat, van még ellenkezés. Az erőfeszítések és az együttműködés jelentős sikerei ellenére sem egységes még falvainkban a szemlélet, s ennek következtében a gyakorlat sem. Az ..én házam, az én váram" felfogásának maradványai fellelhetők azokban az elméletekben. melyeket az elzárkózó felek némelyike Szétforgácsolás helyett egyesítsük az erőket gyártott. IVli masnak tekinthető a teória, amellyel terveik indokolására kirukkolt egyik köztiszteletben álló, más kérdésekben izig-vé- rig közéleti mentalitású termelőszövetkezeti ellök. ..Ha a magabiztosabb munkásfiatalokká1 . közös klubba járnak az ifjú tez-tagok, növekszik a mieinkben az amúgy is meglévő kisebbségi érzés és nem fogják ott jól érezni magukat.'' Lehetséges, hogy valóban van bennük kisebbségi érzés, talán szóvá is tette némelyik az elnöküknek. Mégis vitába kell szánni ezzel a felfogással. Miért? Mert akarva-akarat.lan konzerválja az egészségtelen elkülönülést. Az sem biztos — érdemes megkérdőjelezni, ígv van-e valóban, — hogy csupán a megszokott társaságban, egymás közt érzik és fog-iák jól érezni magukat a termelőszövetkezeti fiatalok. Nem elhanyagolható szempont, hogy ismerjék meg egymás örömeit, gondjait a munkás- és parasztfiatalok es közösen művelődve, a közelítés irányában tevékenykedjenek. T ’rsadalmi érdek mind a fiatalok, mind az idősebbek körében a mesterséges, vagy korábban emelt válaszfalak leomlasztása. Közel két évtizeddel ezelőtt, szűntek meg az ifjúság külön rétegszervezetei Akkor létrejött a DISZ, majd a mai KISZ, amely ugyanúgy az egész ifjúság szövetsége, min1 elődje, s az kell legyen a fiatalok mindennapjaiban is. _ Érik a felismerés a szekszárdi járás jó néhány községében, keresgetik az együttműködő- az egyeztetés útjait, A közös fenntartású, a községi tanács mel lett a falu. valamennyi gazdasági alakulata .által anyagilag is erőteljesen támogatott kulturális összefogás valóban közhasznú lehet, mind ■yj. irányítás mind az anyagi eszközök egyse- gesítése szempontjából. A sióagárdi termelő- szövetkezet évek óta tízezrekkel támogatja g művelődési intézmények munkáját, úgv látják. a tsz-tagság megtalálja szórakozását, művelődését és a tagság javát szolgálja. Másutt, ahol még kisebb mérvű a segítés, gyűlnek az ér vek, hogy megteremtsék a szabad idő, a hosszú véli esték hasznos eltöltésének lehetőségei1, hogy legyen kedvük az egyre jobban berendezett lakásban élő kétkezi dolgozóknak elmenni az otthonossá tett, vonzó programot ígérő köz művelődési intézményekbe. B dicséretes kezdeményezésre vállalkozó Eaddi tsz. példája nyomán megkezdődtek a hasonló vállalást szolgáló tárgyalások a szekszárdi járás több községében, Őcsényben, Bogyiszlón, Decsen és Bátán nagy tenniakarással keresik a valóban erőösszevonást jelentő gvakorlati összefogás módjait. Kétoldalú dolog ez természetesen. A művelődésügyben, a lakosság érdekében fáradozók nem fogják rossz néven venni, ha a különböző ijzernek vezetői előadják igényeiket a ..pénzükért’'. és követelményeket támasztanak velük szetnbsn, savát dolgozóik érdekében. Bár már ott tartanánk, hogy ennyire előrehaladott stá- é'vmba kerülne minél több községben a kul •'■'"ré.i.is összefogási Valóban, kissé lassan következik be az egy nyelven beszélő*, boev „fenn és lenn" egyformán nézzék, és lássák. Ha nem is megv varázsütésre, máról -holnapra, a tét indokolja a gyorsítást, A községek minden sajátossága, összetételének különbözősége ellenére, érdemes és szükséges végiggondolni az erők és anyagi eszközök szétforgácsolásának gátló mivoltát. Okosan, előretekintve és közösen elháríthatók az egységesítés útjában álló ákadályok. Csak így „lesz hová menni" szabad idejükben az ott élő fiataloknak, csak közös erővel tehetők valóban vonzóvá, a lakosság által szívesen látogatottá a feltételekkel rendelkező, a nívósabb munkára képessé tett, s arra serkentett köz- művelődési inté7_mények. SOMI BENJÁMIN NE Karciiran- szeráj ? Virgilió Mei és Paul Lei bundgut törzshelye Amikor Stann. Jakab bíró 1886-ban a kolerajárvány miatt elrendelte a szórakozóhelyek időleges bezárását, a szekszárdi Garay-szálló már nagyjából a mai külsővel nézett szemközt az Augusz bárók átellensö házával. Építésének pontos éve nem ismeretes, de a pincék és alap- falak állapota legalább múlt század eleji kőmívesmunkáro vall. Kőmívesek munkájára később is sor került. Annak idején nem egyszer foglalkoztunk ezeken a hasábokon a Garay-szállónak immár a XX. század hatvanas éveiben történt átépítése végtelennek tűnő elhúzódásával. A leghosszabb építkezés is végéhez ér azonban, így a szálló 1965. szeptember 4-én újból megnyitotta kapuit. — Olyan, mint egy kara- vánszeráj — mondottuk, nem minden szándékosság nélkül Hohmann Ferencnek, az öreg szálló fiatal üzletvezetőjének. Karavánszerájt ugyan csak Vámbéry Ármin útleírásaiból ismertünk, viszont már laktunk a Garay-ban és tapasztalataink nem voltak egyértelműen jónak mondhatók. — Szabad ezt részletesebben megtudakolni? — A hall szűk, a lépcsőház úgyszintén. A szobákban sok helyen nedves a fal, sőt még a lakosztály sem üti meg egy első osztályú szálló színvonalát. — Csakhogy ez nem is első osztályú szálló. Van A1.. A., B., C., és D. kategória. A Garay a B-be tartozik-. Ezenkívül pedig monopolhelyzetbe. Bár van az Idegenforgalmi Hivatalnak turistaszállója is, a megyeszékhelyen az itteni huszonhárom szoba és negyvenhat férőhely jelenti ez idő szerint az egyetlen szállodainak mondható elhelyezést. A szálloda hetvenöt százalékos kihasználtsággal dogozik, ez a körülményekhez képest jó. — Törzsvendégeik vannak? — Mintegy harminc személy. akiket Szekszárd jellegzetes és idegenforgalmüag egyelőre még nem eléggé kiaknázott környéke megfogott. Virgilió Mei papírgyári igazgató és felesége minden évben visszatérnek Magyar- országra, ezen belül! egy-pgy hétre Szekszárdin. — Az olasz direktor vonzódása háborús keletű. Várdombon volt hadifogoly és úgy látszik. nem mehetett rosszul a sora, hisz szenvedélyes magyarbarát. Paul Leibundgut svájci üzletkötő, ugyancsak Szekszárd törzsvendéggé vált kedvelője. Rajtuk kívül a statisztika szovjetekről, bolgárokról, amerikaiakról, olaszokról, a kél németorszúgbeUekröl, franciákról, lengyelekről, cse- helcről, jugoszlávokról, kanadaiakról, hollandokról, dánokról és egy japán egyetemistáról tud. — A diplomáciai testület iS megtisztelt már bennünket, Volt egy alkalom, amikor együtt időzött itt a japán. a kubai, a szír, a marokkói és az iraki nagykövet. Általában nyaranta minden hónapban huszonöt-harminc külföldi vendégünk van, — Milyen nyelven beszélnek velük? — Oroszul, németül és az előbbi jóvoltából az Összes szláv nyelveken. Két portás szakmunkásunk azonban ismeri a ..hotelnyelvet”, vagyis a főbb világnyelveken birtokában van az alapvető szállodai szókincsnek. — Kiélégíti-e a " Gáray Ssekszárdon-, nem az igényeket, hanem a szállás-szükségleteket? — Csak agy-kél pangó hú* napban, különben nem. Végleges változást a távolabbi tervekben szereplő Gemenc- szálló hozhat majd, azonban ennek úgy vélem már nem csak fogadnia, hanem megfelelő módon, vonzó programmal, rendezvényekkel, toboroznia is keU majd a közönséget, O. I. Magyar expedíció is készül a Titanic kiemelésére Két magyar szakember, Szásgkó László és Balás Ambrus találmánya alapján próbálják meg a szerencsétlenül járt óceánjárú luxus - bajé, a Titanic kiemelését az óceánból. Az egykor jégheggyel Bsz- szeűtközótt hajó jelenleg 3(00 méter mélyen fekszik, 3 méter iszap borítja. A kiemelés kb 2 millió angol fontba kerül, de az anyagi áldozat megtérül, mivel a Titanic roncsa g millió arany fontot rejt. A két magyar feltaláló valószínű decemberben indul el, egyelőre búvármunkával pontos hely- és körülménymeghatározást végeznek, majd. Képünkön: Egy korábbi kísérleten bemutatják a szakembereknek a találmány modelljét. (MT I foto— Káceor László felvétele.)
