Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-05 / 231. szám

Százhúsz évvel ezelőtt. 1849. október 6-án, hajnali negyed hatkor az aradi var udvarán végigdübörögtek a Wocher gyalogezred 1. zászlóaljának bakancsai. A Tichy őrnagy parancsnoksága alatt felvonu­ló hadilétszámú egység mint?-' égy ezer embere felsorakozott á főőrség épülete előtt. Innen először Kiss Ernő altáborna­gyot, Dessewffy ■ Arisztid, Schweidel József tábornoko­kat és Lázár Vilmos ezredest vezették elő vasraverten. Né­gyüket „kegyelemből” ítélték a katonához méltóbb golyó ál­tali halálra. A vár külső ár­kában történt a kivégzés, mindannyiukat agyonlőtték. Huszonöt perccel később a zászlóalj ismét felvonul a bi­tóra ítéltekért. ■ - A katonák közrefogták' a megláncolt Aulich Lajost, Knézich Ká­rolyt. Lahner Györgyöt, gróf Leiningen-Westerburg Ká­rolyt. Nagysándor Józsefet, lovag Poeltenberg Ernőt. Tö­rök Ignácot, gróf Vécsey Ká­rolyt és gyalogmenetben in­dultak a Szárazhídi-lapályra, ahol Bíró Imre zsigmondházi földbirtokos kaszálóján már álltak a rekviráit épületfa- gerer.dákból összerótt akasz­tófák. A lábtöréssel megrok­kant Damjanich János pa­rasztszekéren haladt mögöt­tük. Úti társa a Mayer neve­zetű brünni' hóhér volt. Hat óra tájban kezdődött meg a gyászos aktUs második része. A tábornokok sorban, az utol­sónak maradt vécsey ig. vé­gignézték társaik halálát. Az akasztottak tetemei. Hä­utiger tábornok várparancsnok és Susan tábornok _ térpa­rancsnok rendeletére estig függve maradtak a bitófákon, aztán tövükben eltemették őket, A kivégzésnek csak tá­volról akadt gyér számú pol­gári nézője. Az összeverődött környékbeli parasztokat a gróf Fiquelmont ezredhez tar­tozó diragonyosok, akik egé­szen a Maros partjáig cirkál­tak, visszaszorították. Hiteles tanúkként azonban ott voltak az elítélteket kísérő papok: Sujánszky Eustách és Pleva minorita szerzetesek. Winkler. Marchot, Bardócz katolikus. Baló református és Szombathy Balázs görög-keleti lelkészek Az események lefolyását, a katonai jelentéseken kívül, az ő emlékezetük, elsősorban Su- jánszky feljegyzései őrizték meg. Közemlékezet Az aradi tizenhárom meg­gyilkolásának a világtörténe­lemben is páratlanul gyaláza- . tos históriája napjaink köz­gondolkodásában sajnálatos módon elhomályosodott. Csak az aradi „gyásznap” neve él. de a hiteles történelmi tények­ről; egyre kevesebben és egy­re kevesebbet tudnak. Az 1849-ben mái- koronázatlanul ' trónon ülő I. Ferenc József. minden időrekordot verő. uralkodása hatvannyolc évig tartott. Kemény feladatot je­lenthetett a kor tankönyv­íróinak. amíg sok évtized is­mételgetése árán annyira amennyire elhitették a „jó­ságos öreg királyról”, nogy 1849. október 6. és az ezt kö­vető megtorlás (49 akasztás. 65 főbelövés. 1800 haditörvény­széki ítélet) csak fiatalkori botlás volt. Ez a felfogás a Horthy-korszakban sem vál­tozott. Középiskolai éveim ok­tóber 6-i emlékünnepségein évről évre meghallgattuk a. néha; Reach Mihály karnagy úr vezényelte: „Tizenhárom fényes csillag Ragyog fenn az égen! Nézett, nézett Kossuth Lajos. Könny ült két szemében...” kezdetű dalt és nagyjából ez volt minden. Azt hiszem, ma sem sokkal több. Tavaly, eny­he döbbenettel, együtt lapoz­gattuk végig a bicskei gim­názium piruló igazgatójával azokat a kérdőíveket, melye­ket pz érettségire készülő IV. osztályosoknak kiosztottam. A szabadságharobeliek közül csak Kossuth és Görgey ka­pott jelentőségéhez többé-ke ves.be méltó ismertetést. Az aradi tizenhárom közül egy­nek a neve sem gyújtott va­lamiféle szikrát a gimnazista fejekben, az egy Damjanicho’ kivéve. Róla azt a meglepő választ kaptam — sejthetőlee nevének végződése sugallta s torz gondolatot —, bogy ..Szovjet tábornok volt a má­sodik világháborúban". Mind a tizenháromról utcát nevez­tek el a fővárosban és az ut­cák torkolatánál az 1848,'49-es centenáriumikor a névadók személyét röviden ismertető táblákat helyeztek el. Ennek ellenére sem mernék villám közvélemény-kutatást végezni az utcák lakói között, ugyan hányán akadnak, akik a sze­mélyi igazolványuk laikáis ro­vatába bejegyzett névnél töb­bet. tudnak lakhelyük névadó­járól ? A szabadságharc levezetése után. néma tüntetésként, so­káig szokásban vett — még r uh »díszként is — élni az alábbi rövidítéssel: „P. V. D. ?. N. A. K. L. S.” Azaz: Pan­nónia Vergiss Deine Tod ten Nicht, Als Kläger Leben Siel”. vagyis „Pannónia ne feledd holtaidat vádlókként élnek ökr Ne áltassuk magunkat Bi­zony. elfelejtettük1 Az áldozatok Dezilluzáortálásra hajlamos korunkban természetesen fe­lesleges mesterségesen mítoszt teremteni. A (Szén három ki­végzett tábornok (egyébként e2 is pontatlanság, mart egy altábornagy és egy ezredes 'is volt köztük) a legkülönbözőbb utakon indult. Volt közöttük olyan, aki katonás anyanyél­dM-t z.-fc'.) __ttVC* ,,í' í . . ..-r •• vét is csak törve beszélte, és nyíl vén valóan embernek se. katonának .se voltak egyfor­mák. Akadt közöttük fejedet - um rokonsággal rendelkező fő­ár. dúsgazdag földbirtokos és következetes republikánus. Épp úgy, rmra tucatnyinál több csatában veretlen had­vezér puskaport alig szagolt ellátó tiszt, és inkább elhi­bázott. semmint sikeres had­műveleteiről emlékezetes se­regvezér. A múlt században forgalomba került romantikus festmények hatására talán haj­lamosak vagyunk azt hinni, hogy százhúsz éve tizenhárom jóban-rosszban összetartó, ke­belbarát áldozta életét. Erről szó sem volt. többen közülük a börtönben látták egymást először. Damjanich és Nagy­sándor januárban még együtt követelte Kiss Ernő leváltását a bánáti hadsereg parancs­nokságáról; Vécsey és Dam­janich pedig Szolnok elfogla­lása után kevés híján kardra ment egymással Egy forra­dalmi hadsereg vezetői nem okvetlenül egy szálig angya­lok. Az együtt elszenvedett fogság és a halálos ítélet azonban összekovácsolta a honvédség legfontosabb veze­tőit. flyen értelemben különö­sen szép Vécsey megbékélő, búcsúzó kézcsókja a már ha­lott. bitón függő Damjanich- nak Az utolsó órák viselke­désével mindannyian hősöké* formáltak önmagukból. Haláluk százhuszadik évfor­dulóján. emlékezetül, idézzük «ónban, walamennyiük nevét: AULICH LAJOS, éit öi> verthét évet, felakasztották. DESSEWFFY ARISZTID, élt negyvenhét ével agyon­lőtték. DAMJANICH JANOS. élt negyvenöt évet. felakasztot­ták. KISS ERNŐ. élt negyven­kilenc évet. agyonlőtték. KNÉZICH KAROLY, élt negyvenegy évet, felakasz­tották. LACHNER GYÖRGY éli ötvennégy évet. felakasztot­ták. LÁZÁR VILMOS, élt har­mincnégy évet. agyonlőtték. gr. LEININGEN-WESTER­BURG KAROLY. élt har­minc évet. felakasztották. NAGYSÁNDOR JÓZSEF, élt negyvenöt évet. felakasz­tották. POELTENBERG ERNŐ. élt harminchat évet. fel­akasztották. SCHWEIDEL JÓZSEF, élt ötvenhárom évet. agyon­lőtték. TÖRÖK IGNÁC, éh öt­vennégy évet. felakasztot­ták. gr. VÉCSEY K/tROLY. élt negyvenkét évet, fel­akasztották. Nera mindannyian voltak ennek az országnak a szülöt­tei. magyarok sem voltak va­lamennyiem. De Magyarorszá­got vallották hazájuknak és ennék lettek mártírjai. Arad mellett, a Szárazhídi lapályon, százhúsz évvel ezelőtt. 1849. október 6-án hajnalban. ORDAS IVÁN bútorok közt Antik Az antik bútorokkal beren­dezett szoba sűrű levegője nem nyomaszt, inkább fel­villanyoz. Furcsa. Az ember­nek olyan érzése támad, hogy ez a sűrűség a gonddal elren­dezett kisebb-nagyobb tár­gyak beszédéből adódik. Való­ban. A leheletfinom fafaragá­sok beszélnek. Aki születésük történetéről semmit nem tud, annak is egy-egy anekdota, mese, történet éted gondolat- világában. A tárgyak valami megfoghatatlan erővel nyűgö­zik le a látogatót A közéletben Kurdra látogattunk. Bőri Szabó Dezsőhöz, a Hazafias Népfront községi elnökéhez, az országszerte ismert fafara­gó művészhez. Horváth József, a Hazafias Népfront dombó­vári járási titkára elismeréssel szólt a kurdi népfrontmunká­ról, tehát jövetelünk célja kettős: Eőri Szabó Dezsőt, mint. közéleti embert, mint fafaragó művészt bemutatni. — Tömören úgy fogalmaz­hatnék — mondja a népfront­elnök. — hogy a népfront­munkát községünk zárt eev- Réeben végzi. Bizottságunkat tizenegy téma szerint csopor­tosítottuk. s minden szaknak külön felelőse van. Az embe­rek autodidakta módon egy- egy szakban képzik magukat, s dolgoznak. Nyugodtan mond­hatom hogy a munkái min­denki magáénak érzi. — A munka megszerve­zése során mindig egyetért a bizottság? — Nem. De azt nem is sze­retnénk. A munkáit előzetes megbeszélése során parázs Vi­ták alakulnak, s a vége min­dig hasznos, új kezdeményezés lesz. Meg... gyakran komoly kritikát Is kapunk, sőt elő­fordul, hogy kellemetlen tá­madások érnek munkánk so­rán, de ezt is szívesen vállal­juk, mert másként nem vihet­nénk előbbre községünk drá­gát. Eőri Szabó Dezsőről azt mondják, hogy ő a kurdi nép­frontmunka mozgató ereje. Tarsolyában mindig akad va­lami újszerű ötlét. A kurdiak büszkén szólriák róla, s irá­nyítását igénylik, véleményét a jelentős dolgokban kikérik. Természetesen most arra ke­fém. hoey legújabb ötletéről, tervéről számoljon be. — A helyi Hazafias Nép­front és a művelődési ház ve­zetősége múzeum létesítését tervezi Kurdon, ahol a köz­ség őstörténetét mutatjuk be A gyűjtést már elkezdtük. Kelta és római kori leletek­kel már dicsekedhetünk. Ezen kívül a tolnai amatőr faragók munkáját is itt szeretnénk be­mutatni, valamint erdészeti kiállítás szervezésével is fog­lalkozunk. — A tervek valóban saé- pek. S mikorra és hol ter­vezik a kiállítás megnyitá­sát? Egyelőre a művelődési ház­ban helyezzük el községünk ..történelmét’, s felszabadulá­sunk 25. évfordulója tisztele­tére nyitjuk meg. Beszélgetésünket egy pilla­natra Eőri Szabó Dezső fele­ségének halk szavai és apró mozdulatai szakítják félbe. Gőzölgő feketét tesz elénk. De a szertartásos pilanatok- ban nem a kávé kellemes il­lata nyűgöz le — ami ritka — hanem a szervírozás. A finom mívű, faragott tálcán üvegbe­tétes, szintén faragott kávés­csészék ülnek. A csészékre egy-egy kSs Ert&iet van fcy­ragva, fülük pedik kecske fej. S máris gyönyörködhetem » népművészeiben. Kinyílik az intarziás vitrin ajtaja, és sorra kerülnek elő a régi és új alkotások. Az úgynevezett erdei stílusban fa­ragott dobozok, melyeken a mozgékony ember- és állat­figurák dominálnak, majd az új típusú tolnai faragás reme­kei és a modern vonalú busó­fejeket ábrázoló faragások. Na. és a világhírű sakk-kése­ietek. Az e-’tók doboz a matyó ■sakk. A világos bábuk a ma­tyó népviseletű nők, a söté­tek a férfiak. Majd az űrha­jós sakk..; — Az eszmét sakkfigurába sablonizálom. Az űrhajói sakk dobozának minden tód alán két-két foglalkozás látható, a középpontban pedig egy űr­hajó. Minden foglalkozás kép­viselője középre tekint, így emelem ki a központi gondo­latot. A figurák pedig egy-eoy űrhajóst keltenek életre Gagarin. Tyeresfeova, sőt a 1 ajka kutya is megtalálható. A sakk-készlet érdekessége, hogy az ábrázolt alakok fel­ismerhetők. a faragóművész hosszú időn át tanulmányoz­ta alakjainak fényképtót, s életszerűen alkotta meg azo­kat. A Tanácsköztársaság dicső napjai tiszteletére vándor­kiállítást szerveztek, ahol me­gyénk népi iparművészetét mutatták be. A kiállítás sike­res volt. amit mi sem tá­maszt alá jobban, hogy Kor­don öt nap alatt több mint négyszázan tekintették meg, s gyönyörködtek a tehetséges mesterek alkotásaiban. —* A bemutatáson kívül milyen céllal rendezik a kiállításokat? — A népművészet a falu­ból indult el, s elsősorban a falu lakóinak akarjuk meg­mutatni, hogy mivé érett, fejlődött a tőlük induló népi iparművészet. S azt hiszem, hogy a célul kitűzött ered­ményt kamatosán értük el. Községünkben a népművészet összetartó erővé érett. Viszont a megismeréssel párhuzamo­san az igények is emelked­nek. Aa emberek kérik a ki­állításokat, de egyben meg is követelik, hogy minden kiállí­tásnál egyel előrelépjünk. A fából sokai ..ki lehet hozni”. Anyaga melegei áraszt, közel áll az emberek­hez — legalább annyira kö­zel, mint a faragóművész népfrontelnök. Horváth Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom