Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-01 / 227. szám
a Polgári védelem mezőgazdaságban Á polgári védelem — KÉPEKBEN A mezőgazdaság szerepe háborús körülmények között még inkább megnő. Háborúban is biztosítani kell az ország termelő lakosságának, katonaságának élelmezését, élelmiszerrel, .nyersanyaggal való ellátását. A haditechnika fejlődése nemcsak az aktív katonai egységek állandó továbbképzését technikai felszereléseinek korszerűsítését kívánja meg egy országtól, hanem szükséges megteremteni azokat a módszereket, eszközöket és szervezeteket, amelyek biztosítani tudják a modem hadieszközök használata mellett a mező- gazdaságban, iparban megtermelt javák megvédését, fel- használását. Az első, második világháborúban a ínezőgazda- ságot általában közvetlen veszély nem fenyegette, a termelés a hátországban zavar- tatán volt. Ma már a mező- gazdaság helyzete is megváltozott. Az új, korszerű radio- lógiai-biológiai-vegyi (RBV) fegyverek pusztító hatása olyan nagy mértékű, hogy a mezőgazdasági termelést is lehetetlenné teheti. Az ember sohasem nézte tétlenül, ha valamilyen csapás sújtotta. Kidolgozta, kikísérletezte a káros hatások ellenszerét. így van ez a hadászaiban is. Ma már tudjuk, hogy az atomtómadás ellen is védekezni lehet, meg lehet menteni vegyi támadástól is javainkat, de csak akkor, ha megfelelő ismeretekkel, eszközökkel rendelkezünk és természetesen akikor, ha megfelelő szervezet végzi a teendőket. Ma már minden országban, de legalábbis az államok nagy többségében létrehoztak, kiképeztek és felszereltek „hátor- szági” erőket. Nálunk a polgári védelmi szervezet tölti be a hátország védelmének szerepét. A polgári védelem — vagy ahogy a második világháború emlékei alapján még a köztudatban él, a légó- szervezet — 20 éves múltra tekint vissza. Húsz év tapasztalataira visszatekintve elmondhatjuk, hogy a polgári védelem élő, és ma már létszámát tekintve igen tekintélyes szervezet. Nagysága mellett, a 20 év távlatát tekintve leszögezhetjük azt is, hogy dinamikus, fejlődő és a követelményekhez, feladatokhoz rugalmasan alkalmazkodó szervezet. Köztudott ma már, hogy a polgári védelmi szervezet úgynevezett szakszolgálati alakulatokból tevődik össze. A megyénkben a mezőgazdasági polgári védelmi feladatok ellátására „állat- és növényvédelmi szakszolgálat” jött létre. Ez év végéig a kormány határozata élteimében a polgári védelem egységeit át kell szervezni. Hogy miért kerül ez sorra? Nagyon egyszerű a válasz. Azért, mert a korszerű védekezési módszerek, a várható támadási lehetőségek ezt kívánják. Visszakanyarodva az altatás növényvédelmi szakszolgálathoz. nézzük meg közelebbről azt, hogy e szervezetnek milyen feladatai vannak békeidőben és esetleges háborús körülmények között. ■Elöljáróban néhány szót szóljunk a szervezetről. Régebbi utasítások szerint a szakszolgálat a mezőgazdasági szakigazgatási szervezetre épült fel. Az újabb rendelkezések szerint a szakigazgatási szervezeten felül, úgyrs- vezett üzemi önvédelmi egy ségeket is létre kell hozni. Háború esetén a mezőgazdaságot . „közvetlen” és „közvetett” csapások érhetik, amelyek jelentős anyagi károkat okozhatnak. A mezőgazdaság esetében azonban főként a „közvetett’- csapásokkal kell számolnunk. Feltételezhető ugyanis, hogy stratégiai szempontból a nukleáris táynadás elsődlegesen katonai célpontok, ipartelepek stb. ellen irányul. A robbanáskor lökőhullám keletkezik, fény- és hősugárzás lép fel, illetve radioaktiv sugárzás jön létre. Ez utóbbi fejthet ki „közvetett” csapást a mezőgazdasági terményekre, termékekre, állatokra egyaránt. Míg a lökőhullám, fény- és hőhatás csak a robbanás pillanatában észlelhető, addig a radioaktiv sugárzás több-kevesebb ideig fennmarad, sőt a sugárszeny- nyeződés a szél útján tovaterjed. A vegyi fegyverek alkalmazása esetén is elsősorban közvetett csapással számolunk, de a biológiai harci eszközök már közvetlen, direkt módon is sújthatják a mezőgazdaságot. Mi tehát most már a szak- szolgálat feladata esetleges háború esetén? Lehet-e egyáltalán védekezni a tömeg- pusztító fegyverek ellen? Atomtámadás esetén a löfcő- huliám ellen nem tudunk védekezni. A fény, a hőhullám hatására tüzek keletkezhetnek. A tüzek megelőzésére a vetés- szerkezetet úgy állíthatjuk össze, hogy a gabonavetéseket süóknkoricával szakítjuk meg. Az esetlegesen keletkezett tüzek eloltására homokot készítünk a majorba, szérűre, a vízszerzési helyeket bővítjük a patakok felduzzasztásával. A betárolt termények, termékek megelőző védelmére számtalan lehetőség van, a helyi sajátosságoknak megfelelően, a raktárok, padlásterek, hermetikus lezárásával, termények fóliás takarásával, vermeléssel. Az állatállomány védelme biztosítható az istállók hermetikus lezárásával. Gabonafúvók segítségével az ilyen istállók levegőellátása megoldható. Ha elegendő idő áll rendelkezésre, úgy az állatok áí- telepíthetők nem veszélyeztetett területekre. A takarmányok preventív védelmének is számtalan módja ismeretes. Itt is elsősorban a fóliás takarás (például szénafélék) alkalmazható. De a térfogatcsökkentós érdekében célszerű a bálázás, a renden szárítás helyett a hideglevegős szárítás. Előnyös ilyen esetben a silózás, mert ez gyors betakarítást tesz lehetővé. Az ivóvíz védelme jg fontos tényező. A modern vízellátó berendezés kellő védelmet nyújt a sugárveszély ellen. A nyílt kutakat le kell takarni. Szükség szerint fed keB. készülni távolabbi, nem szeny- nyezett területről lajtkocsis vízszállításra. Miután dióhéjban áttekintettük az állatvédelmi és növényvédelmi szakszolgálat háborús körülmények közötti teendőit. feleletet keli adnunk arra, hegy miért is szükséges a szakszolgálat átszervezése. Láthattuk, hogy a védekezések egy részié megelőző feladat, más része pedig mentési és mentesítési munka. A feladatok egy részét az üzem saját maga el tudja látni Például a takarmányok beta- karását, istállók hermetikus lezárásának előkészítését. Más részét azonban csak külső erők bevonásával képes a rendel- ' ozésre álló rövid idő alatt »végezni. így állatok elszállt ását, állatok kimenekítését, mentesítését, vagy lábon álló termények gyors betakarítását. A feladatok tehát megoszlanak. Az Üj szervezés szerint ezért lesznek önvédelmi egységek, de lesznek a járási, megyei szakigazgatási szervek által rugalmasan mozgatható külső erők. Az új szervezés szerint már nem sematikusan kell létrehozni az egységeket, hanem a felmért igényeknek megfelelően. Jövőben nagyobb szerephez jutnák a növényvédelmi ék állatorvosi képesítésű szakigazgatási intézmények dolgozói a polgári védelmi szervezetben. Szó volt arról is, hogy békeidőben is van feladata a polgári védelmi szervezetnek. Igen, a béke időszaka a felkészülés ideje. Fel kell készíteni a dolgozókat, a beosztott és parancsnoki állományt arra, hogy adott esetben szervezetten képes legyen mindazokat a feladatokat megvalósítani. amelyek a szakszolgálatra hárulnak. Ennek érdekében minden évben rendszeres kiképzésben részesülnek a polgári védelem tagjai. A parancsnokok kiképzése is célravezetőbb központilag szervezett tanfolyamokon, ahol nemcsak a megyei törzs tagjait oktatnák, hanem a járási állományt is. A termelőszövetkezeti szakvezetők polgári védelmé tudása, ismerete, elméleti felkészültsége még nem teljes. Ez érthető is, hiszen e&sőpendű feladatúk a gazdaság irányítása, s önképzéssel kevesen tudják az ilyen irányú isme*' reteket megszerezni. Jövőbeni feladataink logiku»- sam következnek az eddig eb- mondottakból. Emelni kell a kiképzések színvonalát és nagyobb fegyelmet kéll kialakítani az alegységeknél. Szólni kell még arról js, hogy a Szekszárdon megtartott harcászati gyakorlatból milyen következtetéseket lehet levonni a polgári védelem állat- és növényvédelmi szakszolgálatára vonatkozóan, A harcászati gyakorlatot 1968-ban bemutató gyakorlat előzte meg. A bemutatóra való felkészülésnél nagyon megmutatkozott — a kiképzések alacsony színvonala miatt — az ismeretek hiánya. Nem ismerték elég alaposan a szekszárdi Béri Balogh Ádám Tsz tagjai a védőruha felvételét, használatát Ennek ellenére a bemutató már jód sikerűit. Az ez évi harcászati gyakorlatnál viszont a Béri Balogh Ádám Tsz dolgozói lényegesen jobb felkészültségi szintet mutattak, mint a másik három szekszárdi fez-é. Ennek magyarázata egyszerű. Ők az elmúlt évben már végigcsinálták, tehát megtanulták. Sőt elismerőleg szólhatunk arról is, hogy Radioaktív felhő, por szennyeződés tóén megfelelően lebet védeni az állatállományt helyi anyagok felhasználásává* is. Az állategészségügyi szakszolgálat szalmabálákkal fedi ét az istálló bejáratait, ablakaik Az így lezárt istálló levegfe- cseréiéról teuegoszűrévet felszerelt gabonafúvó fceóUításáau* lehet QKjdoskotdoi. A szállítási szolgálat egyik feladata a sugár-, vagy vegyi anyaggal szennyezett járművek mentesítése. Ezt a célt szolgálja a bárból gyorsan felállítható mosóállvány, amelynek vízfüggönye egyszerre mossa a jármű teljes felületét mindaddig, amíg a műszeres ellenőrzés szennyeződést mutat, rendkívül fegyelmezett, katonás rend volt a gyakorlaton, s gyorsan dolgoztak az alegységek. Mi ebből a tanulság? Az, hogy a legjobb kiképzési módszer a gyakorlás, mégpedig ehhez hasonló szinten. így ösz- szefüggéseibein látják az emberek a feladataikat. A feladatok tehát ismertek. Rajtunk a sor, hogy azokat megoldjuk. Bízunk abban, hogy az állat- és növényvédelmi szakszolgálat és a polgári védelem más szakszolgálatainak valóságos tevékenységére sete nem kerül sor. Hazánk, de a többi szocialista ország és minden békeszerető nemzet úgy kamatoztathatja legjobban a polgári védelem költségeit, ha soha nem lesz háború. Farkas István osztályvezető-helyettes megyei állategészségügyi és növényvédelmi szolgálat hadműveleti és kiképzési felelőse Munkában az egészségügyiek... Amikor a sérültet szennyezett terepen kell átvinni, légzésvédelméről is kell gondoskodni. Amennyiben állapota megengedi, és ha rendelkezésre áll, gázálarcot kap, de szükség esetén megfelel a ruhával való letakarás is.
