Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-01 / 227. szám
Csapatotthon Bonyhádon Indulók, zászlók, fegyelmezett mozdulatok. Ünnepi ruhába öltözött gyerekek közelednek zárt sorokban. Irány a cipőgyári művelődési otthon. Ünnepélyes csapatgyűlésre készülnek a bonyhádi I. számú iskolában. A felerősített hangszórók a „Magyar induló"-t harsogják, a pajtások őrsönként egy-egy oszlopot alkotva, elfoglalják helyüket. Ezután került sor a „Szabad hazában Lenin útján” mozgalom megnyitására. Az egyes őrsök képviselői, irulva-pirulva a nyilvánosság miatt, s kicsit akadozva is, átadták vállalásaikat Futár Andreának, a csapattanács titkárának. Hogy mik szerepelnek e vállalásokban? Csak a legjellemzőbbeket sorolnám. Az őrsök zöme felajánlotta, hogy a Bonyhádon létesítendő Lenin- park építésénél fog segédkezni. Mások vállalták a hősök sírjának gondozását, s voltak olyanok is, kik a Bonyhádi Cipész Ktsz-töl szeretnék a hulladékot rendszeres időközönként elvinni a MÉH-hez, s az ennek fejében kapott pénzt a csapatotthon fejlesztésére fordítani. Rövid kultúrműsor következett. Néhány szavalat után a kamarakórus forradalmi dalokat énekelt. Ugyancsak láthattuk az iskola ..nagyhírű”, országos fesztiválon díjat nyert néptáncegyüttesét is. De ezzel az ünnepségsorozat még nem ért véget. Vendégek, úttörőcsapatot támogató szervek küldöttei, az iskola tanárai, no és természetesen a csapattanács tagjainak részvételével új, igényesen felszerelt, és ami talán legfontosabb; tágas csapatotthont aimttak. Jólesett a. szemnek végigpillantani az ízléses berendezésen, s a gyerekek öröme is arcukra volt írva. Modem, nagyképernyős televíziós készüléket kaptak a cipőipari ktsz-töl, kovácsoltvas sajtófalat és táskalemezjátszót a cipőgyár KISZ- szervezetétől. A berendezés további részét a járási központi műhely szolgáltatta (képkeretek, függönytartó), s a megyei úttörőelnökség magnóval, a járási asztalokkal és székekkel járult hozzá, hogy a csapatotthon tényleg korszerű és otthonos legyen. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a járási és községi tanács, valamint az fmsz segítsége is hozzájárult az otthon létesítéséhez, azt mondhatjuk, hogy a község csaknem minden jelentős intézménye támogatja az iskola tanulóit, s összefogásuk segíteni akarásuk példamutató. Kevés helyen akad példa ilyen mérvű támogatásra. A bonyhádi pajtások büszkék lehetnek rá. (cs.) Történelmi arcképek Szondi két apródja — Budán Ki ne ismerné — Arany János feledhetetlen balladájából — Szondi György alakját, Mártonét, az oroszi papét, Aliét, s Szondi két apródjáét! Maguk a történeti adatok is tisztázottak: az esztergomi érsek drégelyi várának kapitánya 146 fegyverese élén szállt szembe Ali budai basa negyvenezres túlerejével. Az emberséges Chadim Ali Szondi barátját, Márton oroszi plébánost küldte hozzá s javasolta: szabad elvonulás mellett adja át Drégelyt. Ez 1552. július 8-án történt. Márton ezt jelentette a basának: — Szondi „ott meg akar halni... ezt ő magában már elvégezte!” Szondi a pappal Alihoz küldte — drága díszruhákba öltöztetve — két török rabját s két kedvelt „énekes gyermekét”. (Erről Forgách Ferenc emlékezett meg: duos pueros symphonicos). Ezután a várkapitány leszúrta paripáit, s utolsó emberéig harcolva, a július 9-i ostromban elesett. Ezzel a végvári világnak egyik legmegkapóbb hőskölteménye zárul le, 1552. július 9-én. Ám nem zárul le Szondi két apródjának, a két énekes gyermeknek története! A két énekes fiút Chadim Ali basa vette magához. Budára hozta és taníttatta őket. Annyira megkedvelte őket, hogy a világért meg nem vált volna tőlük —• írja jeles kutatónk, Takáts Sándor. Két ^ és fél esztendővel utóbb, 1554. december 30-án Budán kelt Chadim Ali budai basának Kalejkihosz Alihoz írt — magyar nyelvű — levele. Ebben azt írja: .......itt én n álam két gyermek vagyon, kiket Szondi Györgytől vettem el. Egyiknek neve Libárdy, és a másiknak: Sebestyén”. A levelet Chadim Ali basa abból az alkalomból írja, hogy hírét vette: Szülejmán bégnek Kuszon nevű török emberét elfogták a magyarok. Hogy azután Libárdy és Sebestyén fogolycsere tárgya lett-e, nem tudjuk. Tény, hogy tíz esztendővel később, 1564-ben Kassán nemcsak Tinódi Lantos Sebestyén „szörzi” vitézi verseit, de él ott egy másik, Sebestyén nevű lantos is, az őrség muzsikusa — „a császár kenyerén”. REJTVÉNY Szeptember 17-1 számunk helyes. megfejtése: Jókai Mór. Könyvjutalmat nyertek: Péter Mária bátaszéki, Bodri Erzsébet és Wozdeczki Gizella szekszárdi pajtások. Az Orion Rádió és Villamossági Vállalat tamási V. gyáregysége géplakatoso kát és villanyszerelőt felvesz. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a vállalat tamási telephelyén. (2) LÄNG ETELKA: Északi szél Fűszál hegyén kis bogár Nem tudja, hogy ősz van már. Leszalad, meg fölszalad, Melegíti még a nap. Lepke is száll, jaj de szép! Kék szemével néz az ég. Piros virág hogy kacag Szép emléknek itt maradt. Nézd a kerti kapunál, Furcsa vándor álldogál. Nem szól semmit, nem beszél. Haján rozsdás falevél. Ködpapucsba bújt bele, Azzal jön most befele. Lám a kerti padra ül. Meddig időz? — Kiderül. Szomorkodik magában. Széllel bélelt kabátban. Kabát alól hirtelen, Északi szél itt terem. Amerre tud szétszalad. Majd feldől a kerti pad. Megtáncoltat levelet. Szobába űz gyereket. ¥7 •• •• • •• 1 Köszönjük a nagy élményt A fegyveres erők napja alkalmából, a dombóvári „Hanti István” úttörőcsapat tagjait a járási tűzrendésaeti parancsnokság akadályversenyen látta vendégül. Egy őrs ..szolgálatot teljesített” a parancsnokságon, tűzöl tósisakkal a fejükön. A többiek pedig megismerkedtek a sokféle tűzoltó készülékkel. Az akadályverseny utolsó állomása a tüskei erdőben volt, ahol nagy tábortüzet raktak. Ebéd közben hatalmas szirénabúgásra figyeltek fel a falatozó „ifjú tűzoltók”. Valódi, piros riadóautó érkezett a helyszínre, s a belőle kiugráló úttörők percek alatt eloltották a tüzet. Az akadályverseny győztese az ötödikes Olimpia őrs lett, jutalmul díszes emléklapot és csokoládét kaptak. A pajtások csatakiáltással köszönték meg a . tűzoltók segítségét, s az élményt, melyet azok szereztek nekik. Magyarszéki Gabriella Dombóvár-------------------------------!----K öny vismerteté s THURY ZSUZSA: ANGÉLA Egy zalai nyár története alkotja a könyv ' cselekményét. Főszereplője Bodnár Angéla, egy csepeli munkáscsalád leánya. Angélát nagy öröm éri. Felajánlották neki, hogy tagja lehet egy Zalába induló nyolcfős csoportnak. Feladatuk: összegyűjteni a fennmaradt népdalokat néptáncokat és népi játékokat, két tanár segítő vezetésével. Angéla menne is szíves örömest, ám szülei nem akarják engedni. Sok-sok könnyébe és hosszú vitákba kerül míg végül is kimondják az igent. Feltűnik a regényben még egy jelentős szereplő is. Valenta Guszti, aki nagyanyjánál él. ö is tagja lesz a csoportnak, mégpedig a legszorgalmasabb, legtett- rekészebb tagja. Vagy mégsem? Miért idegenednek el Gusztitól a barátai? Mitől változik^ meg hirtelen az örökké nyafogó, kényes, Beleznay Anikó? Miért lesz határtalanul boldog Angéla? Választ kaphattok a könyvből, ha elolvassátok. Szilvási Sarolta Tolnai siker a Duna-kanyarban Színjátszónapok Visegrádon Visegrádon színjátszóna- pokat rendeztek szeptember 27 —29 között. A Népművelési Intézet kilenc műkedvelő együttest hívott meg erre a találkozóra, köztük Tolnából a tolnai kulturális intézmények szakmaközi egyesülésének színjátszó csoportját. A találkozót a Duna-kanyar idegenforgalmának 100 éves jubileuma alkalmából rendezték meg. Azzal a céllal, hogy az Olvasó népért mozgalom törekvéseit és a tájhoz kötődő irodalmi emlékek, hagyományok ápolását szolgálják. A bemutatott műsorok is ennek jegyében hangzottak el. A résztvevő együttesek és a szakemberek egybehangzó megállapításaként a visegrádi színjátszónapok sikeresen teljesítette kettős küldetését. A bemutatók erősítették azt a meggyőződést, hogy a műkedvelő színjátszómozgalom nemcsak hagyományokkal rendelkezik, hanem jövője is van. A mozgalom megtalálta sajátos arculatát, helyes úton jár: fontos szerepet tölt be az irodalmi ismeretterjesztésben; színházi élményt ad és ennek befogadására nevel; eljut a fehér foltokra és elfeledett irodalmi emlékeket támaszt fel. A bemutatott műveket a közéletiség igénye jellemezte. Ezzel maivá izzították a klaszszikus alkotásokat, a mai tárgyú dokumentumjátékok pedig a közélet társadalmi ellenőrzésének egyik lehetőségét jelenthetik. Műfajilag is — a műballada-feldolgozásoktól a riportdrámáig — rendkívül változatos képet adnak a bemutatók. Témájuk szerint különböző helyeken, helyszíneken hangzottak el: a történelmi levegőjű visegrádi palota teraszain és pincéjében, a Salamon-toronyban, illetve az őrtorony-presszóban. A tolnai színjátszó együttes Varga Balázs: Mesefazék című Mátyás korában játszódó történelmi komédiáját és a Kocsonya Mihály házassága című mesejátékot mutatta be nagy sikerrel. ízes, zamatos népi komédia mindkettő. Tehetséges szereplőkkel és avatott rendezésben. (A rendező: Raksányi Vilmos, művészeti vezetőjük és kosztümtervezőjük: Czakó Jánosné.) A bővérű népi humort a rendezés eredeti ötletekkel hangsúlyozta. A zsűri a szakszervezetek megyei tanácsának ezer forintos díját ítélte oda a tolnai együttesnek. A háromnapos esemény hétfőn az országos szakemberek tanácskozásával ért véget, WALLINGER ENDRE Befejezéshez közeledik a konzervgyári rekonstrukció — Megkezdik a dobozüzem szerelését „ A Paksi Konzervgyár több mint százmillió forintos rekonstrukciója befejező szakaszához érkezett. A beruházás utolsó — ötödik üteme, a régi gyár átalakítása raktárakká, segédüzemekké a tavasszal kezdődött meg, amikor az új üzemcsarnokban megindult a termeié^. Az építők a munka zömével már végeztek, — fokozatosan elvonulnak az atomerőmű felvonulási lakótelepének építéséhez, a „terepet” a szerelők veszik át. A régi feldolgozóüzem egy- harmadát gyümölcslé- és bor- üzemmé alakítják át. A többiben kap helyet a dobozgyártó részleg. A paksi gyár a jövőben főként dobozolt kon- zervet állít elő, mégpedig egy kilós „kiszerelésben”. Évi konzervdoboz-szükséglete a jelenlegi kapacitás mellett 24 —28 millió darab lesz. Ilyen nagy tömegű doboz előállítására már érdemes modern üzemet berendezni. Az NDK-ból megrendelt automata dobozgyártó „vonal’' gépiéi már megérkeztek, a héten várják a német szerelőket is, akik megkezdik a gépek felszerelését. A paksi dobozüzem lesz az ország legkorszerűbb konzervdoboz- gyártó üzeme, az automata gépek percenként 280—300 egykilós dobozt állítanak elő. A program szerint 1970. első negyedében kerül sor a próba- üzemelésre, az új szezonban már innét látják el dobozzal a feldolgozóüzemet. VISSZHANG A hiteles tájékoztatás érdekében... Szeptember 26-án a következő levelet hozta a posta Simóntor- nyáról: „Tisztelt Szerkesztőség! A napokban lapjuk „Magad műszerészem” címmel foglalkozott a Simontornyai Bőrgyár energiatelepének kollektívájával, A fenti cikkhez lenne néhány megjegyzésünk, — nem mintha az különösebben sértené az ott dolgozókat, de a leírtaknál sokkal jelentősebb téma szorult háttérbe — emiatt, ami azonban már sértő. Az történt ugyanis, hogy az energiatelep kollektívája — mintegy €0 fő — újaŐB tanújelét adta annak, hogy nem véletlenül nyerte el a „Szocialista üzemrész” címet két ízben is. A megyében az elsők között csatlakoztak a ,,Minden iskolának egy televíziót” mozgalomhoz. Vállalták továbbá annak üzembe állítását és a garanciális idő letelte után a karbantartást is. Az üzemrészen erről tájékoztatták Pálkovács elvtársat akkor, amikor a fentebb említett cikkben leírt epizód lejátszódott. Úgy érezzük, hogy az energiatelepi dolgozók kezdeményezésének teljes lebecsülése az, hogy a Tolna megyei Népújság ez- ideig nem tartotta érdemesnek kezdeményezésük publikálását, illetve előnyben részesített egy olyan témát, melynek társadalmi jelentősége nem mérhető az előbbihez. Kérjük T. Címet, hogy a megye olvasóközönségének hiteles tájékoztatása érdekében fenti levelünket leközölni szíveskedjenek. Símontornya, 196». szeptember 25. Deli Sándor és Simontornyai Bőrgyár energiatelepének dolgozói” Megjegyzésünk Deli Sándor leveléhez mindössze ennyi: az ener- giateiepi dolgozók nemes versenyéről. cselekedetéről lapunk szeptember 24-i (!) számában, az első oldalon négyhasábos címmel cikk jejent meg. Sajnáljuk, — bár erről az újságíró nem tehet, — hogy Deli Sándor figyelmét e terjedelmes cikk elkerülte.
