Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-05 / 231. szám
Spanyolország egy leis községében láttam a következőt: Eugen Jo Herrero tejkereskedö teheneivel együtt járta az utcákat, és ahol tejet kértek, azonnal jejni kezdett. Abszolút friss tejet szolgáltatott. Amikor én ezt láttam, arra gondoltam: mikor következik be nálunk az az álomkor. amikor nem tehénben, de legalább üvegben házhoz szállítják, a tejet? Unokáink talán megérik ezt a kort. De azt már mi is megértük, amit Freiburgban, egy GinOrClub nevű éjszakai szórakozóhelyen láttam. A tizenhat székes bárpult mellett közvetlenül egy vízzel teli medence van. A vendégek hajnali négy óráig szórakozhatnak akár a szárazföldön. akár a vízben. A vízben duhaj- kodóknak bikinis lányok szolgálják fel az italt Igaz, hogy nálunk is megfürdetik az embert a szó- takozohelyeken, de azért ez mégis más. Nem is megfürdetik. befürdetik, méghozzá víz nélkül, ugyancsak hajnal felé, amikor átnyújtják a számlát. akkor ott all az ember megfürödve. Víz nélkül, bikinis lányok nélkül, vízzel telt medence nélkül, és pénz nélkül. Ilyenkor az embernek az az érzése, hogy nincs rajta még ruha sem. Tehát mindazt, amit Freiburgban láttam, nálunk is megvalósították. Persze olcsóbban, sőt teljesen ingyen, mert a nemlétező költségeket is a vendég fizeti, ha nincs résen. Bizony a résenlét nagyon fontos. Az egész miágon arról tárgyalnak, miként lehetne fokozni ezt a résen- létei. Legutóbb Budapesten tárgyaltak a családtervezés tudósai, akik kidolgozzák a módszereket a csa- ládtervezésre. aztán a nép vagy túlteljesíti ezeket a terveket, vagv nem teljesíti. Tehát vagy sikerül, vagy nem. vagy sikerül résen lenni, vagy nem. Ettől függ minden. Freidel Eberhard liverpooli lakos például eredeti ébresztőórát szerkesztett feledékeny feleségének. Az ora a nap bizonyos szakában éktelen csörgésbe kezd. s csak akkor hallgat el. ha egy rekeszéből az asszony előveszi a fogamzásgátló tablettát. így fokozza a résenlétet. Nem is csoda — kilenc gyereke van. De hogyan lehetnek résen a londoni taxisok? Képzelje a szerkesztő úr: beülnek a miniszoknyás lányok a taxiba, és akkor a szegény taxis azt sem tudja, hova nézzen. A visszapillantó-tükörbe, vagy a forgalmas útra. amely legalább annyi veszélyt rejt magában. mint a miniszokny a fixirozása. Ezért nem is csoda, hogy a londoni hatóságok most drákói intézkedést hoztak: kitiltották a taxikból a visszapillantó-tükröket. Persze ezzel sem értek ei sokat, mert az utcákból nem tiltották ki a miniszoknyás nőket. Állandóan ott ugrálnak, libegnek, sétálnak a taxisofőrök szeme előtt. A tanárok előtt pedig ülnek. Mármivf a miniszoknyás lányok. Ez az ülés pedig a tanítás rovására megy, Frederic Baxter 32 éves angol középiskolai tanár a legkomolyabban azzal a kéréssel fordult a tantestület igazgatóságához, hogy szavazzon meg a fiatal tanároknak a leányiskolákban „veszélyességi pótlékot”. Meglepő követelését a sajtó tudósítói előtt — én is köztük voltam — Londonban így indokolta meg: „A diáklányok miniszoknyái megnehezítik a tananyagra való koncentrálásunkat. Hiszen mi tanárok is férfiak vagyunk, és ez a felfokozott idegmegterhelés igazolja a kis fizetéspótlékot” Kételkedtem a szavai ban. Beültem az órájára. Meggyőződtem róla: az órán valóban csak egy dologra lehet koncentrálni. Ezen az órán folyton csak arra gondoltam: a miniszoknya elbutítja a tanárokat, a tanárok elbutitják a miniszoknyásokat... Mi lesz ebből? Még az a szerencse, hogy nálunk, a középiskolákban nem engedélyezik a miniszoknya viselését. Mert, ha engedélyeznék, akkor nálunk is csak egy dologra koncentrálnának a fiatal tanárok. Érettségin pedig ebből egyelőre még nem lehet vizsgázni. Az ilyen egyoldalú koncentrálásból születnek aztán az olyan körözőlevelek, amilyent Nyugat-Németország- ban, pontosabban Zweibrükkenben bocsátott ki a rendőrség. A körözőlevél szövege a következő: ..Kerestetik Max Ernst, alias Male Maxi. Született 1931. Kora kb. 34—36 év”. A körözvényt fogalmazó rendőr is csak egy dologra koncentrált annak idején az iskolában. És ime meg is lett az eredménye. De találkozni a tanárok egyoldalú koncentrálásának más konkrét eredményeivel is. Egy tudós kiszámította. hogy a fiatalabb nők nagy része mindössze 500 szót használ. Amikor ezt az eredményt közzétette, a levelek zömét kapta a nőktől. A tudós erre a nyilvánosság előtt a következő magyarázattal szolgált: „Hölgyeim, jóllehet szókincsük nagyon kicsiny, de gondolják meg kérem, milyen óriási forgalmat bonyolítanak le vele.” A magyarázat érthető. Ezt minden szekszárdi megérti, ha arra gondol: kis raktárkészlettel, milyen nagy fcrgalmat bonyolítanak le a szekszárdi üzletek. Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel: Hűség „Egyet megtanultam a nőkről — mondja egy férfi a barátjának —. ostoba az a férfi, aki hisz a barna szemű nőknek”. „Szent egek — mondja a társaságában levő egyik férfi. 15 éve nős vagyok és nem tudom milyen színű a feleségem szeme.” Gyorsan hazasiet. Felesége már az ágyban fekszik es alszik. A férj óvatosan felemeli a nő egyik szemhéját. „Az ördögbe is — barna!” — kiált fel döbbenten. „Mondd, honnan tudtad, hogy itt vagyok?!” — mondja barátja, Fritz Braun, és kimászik a takaró alól ... Könyörület Egy idős hölgy belép egv irodahelyiségbe és megszólítja az egyik alkalmazottat: — „Uram. — mondja — a jótékonysági intézettől jövök és bukott lányoknak gyűjtök. Kérem adakozzék ön is!" „Sajnálom — válaszol a férfi — én közvetlenül fizetek Mint egy baba... A főnök elragadtatva számol be családjának új titkárnőjéről: „Szorgalmas, intelligens, pontos, megbízható és nagyon vonzó. Röviden: olyan, mint egy baba”. „Mint egy baba?” — ismétli az asszony kissé gyanakvóan. „Igen, pontosan olyan, mint egy baba!” — hangsúlyozza a férfi. Erre megszólal a kislányuk: „És becsukja a szemét is, amikor lefekteted?” Mindenkinek élni kell Szulejman elment az orvoshoz, aki gyógyszert írt fel neki. Szulejman megvásárolta a gyógyszert és kidobta az ablakon. Barátja ezen igen meglepődött és megkérdezte tő- let — Miért tetted ezt? A beteg így válaszolt: — Elmentem az orvoshoz, mert valamiből neki is élni kell. Megvettem a gyógyszert, mert a patikusnak is élni kell. S kidobtam, mert én is élni, szeretnék. Dali és az igazság Egyszer Salvador Dalinak, a híres spanyol extravagáns festőnek tanúként meg kellett jelennie a bíróság előtt. Amikor a bíró megállapította a személyazonosságát, feltette neki a kérdést: — Mi a foglalkozása? — Festő — válaszolt Salvador Dali, s felemelt hangon hozzátette: — A jelenkor legjobb festője. — A tárgyalás befejeztével az egyik barátja, szemére vetette : — Mondd, kérlek hogyan tehettél olyat, hogy a bíróság előtt a világ legjobb festőjének nyilvánítottad magad? A meglepett Dali így válaszolt : — Már bocsáss meg, de mégis csak esküt tettem és igazat kellett mondanom. Emlékezzünk a nyárra«.. — Bocsásson meg, azt hittem a felesége van berni. — Márta, még a saját szív em ver, vagy ... ? AZ ÜRKORSZAK HUMORÁRÓL „Hol van az a holdkomp? Azt ígérte, hogy megmutatja!" — Az igaz, hogy maga cipelte egész nap a táskámat, de ez itt nem olyan fáradt!
