Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-05 / 231. szám

1 Pedagógia Kísérletek Az iskolával valami baj van 1— mondják a gyerekek, a szü­lők, — sok a tanulnivaló, ne­hezek a házifeladatok, bonyo­lultak a tanári magyarázatok. Különösen sok problémát okoz a matematika és a tör­ténelem. Az iskolával, azaz, hogy a hagyományos tanítási mód­szerekkel baj van — mond­ják a pedagógusok is. Ered­ményesebb oktatásra, nevelés­re van szükség rohanó vilá­gunkban. KUTATOK ÉS PEDAGÓGUSOK MUNKÁJA A Magyar Tudományos Aka­démia Pszichológiai Intézeté­nek pedagógia-pszichológiai osztályán Lénárd Ferenc és munkatársai 1963 óta kísér­leti vizsgálatokat folytatnak, Budapesten a XII. kerületi Arany János iskolában. Ezt az iskolát jelölték ki az alap­kutatások színhelyéül. Az egy­szer kidolgozott eljárásokat kipróbálják más falusi és vá­rosi iskolákban. A kísérleti is­kolákban a tudományos ku­tatók és a pedagógusok együtt dolgoznak. Az úgynevezett kontroll iskolákban a pedagó­gusok már egyedül próbálják ki az új módszereket és vé­leményt mondanak róluk. A különböző tapasztalatok egyez­tetése után vezethető csak be az új módszer más iskolába. Mik az új módszer előnyei'? — Intenzívebben fejleszthető a tanulók logikus gondolkodá­sa, fokozottabb önállóságra nevel, alkalmas arra, hogy a nevelő szorosabbra fűzze a va­ló élet és a tantárgy kapcso­latát, „Olyan módszer ez — mondta az egyik tanyai kont­roll iskola fiatal számtantaná­ra — amely nem ad módot az öncélúságra, amellyel ál­landóan fokozhatok a köve­telmények, szorosan összekap­csolódik általa az oktatás és Hétfő: Fejtett bableves, rizs­felfújt. Kedd: Töltött paprika, bur­gonyával. Szerda: Karalábéleves, ká­posztás rakott palacsinta. Csütörtök: Rántott hal bur­gonyasalátával, alma. Péntek: Zöldségleves, kel­káposztafőzelék vagdalt hús­sal. Szombat: Szilvásgombóc, szőlő. Vasárnap :• Ebéd: Raguleves, töltött kacsa, pirított burgo­nyával, paprikasaláta, lekvá­ros piskóta, bor. Vacsora: ka­csasült,. savanyúság. * Káposztás rakott palacsin­ta: Szép kerek palacsintákat sütünk. Egy kiló, apróra re­szelt fejes káposztát besózva állni hagyunk, majd kinyom­juk. Bő zsírban megpirítunk néhány szem kockacukrot, be­letesszük a kicsavart káposz­tát és jó barnára megpirítjuk. A palacsintát tűzálló tálra tesszük, és rétegenként meg­töltjük káposztával. Legfelül palacsintával borítjuk. A tete­jére vajdarabkákat teszünk s negyedórára sütőbe tesszük, hogy jól átmelegedjen. „COS!” BEMUTATKOZIK Ugyanazon a napon mutatták be a német és francia fodrászok Hamburgban és Düsseldorfban az 1969/70-es téU idény új hajviseletét, a „Cosi”-t. Egy francia figaró­művésznek mindössze egy röpke percre volt szüksége, hogy egy nagy kefével és még nagyobb lendülettel divatos for­májúvá fésülje modelljének haját. Német társai nem tud­tak teljesen lépést tartani ezzel a tempóval, s valószínűleg a divatnak hódoló hölgyeknek is legalább negyed órával előbb kell majd felkelniük, ha „Cosi”-t akarnak viselni. Felvételünk Hamburg sziluettjével a „Cosi” változatai,t áb­rázolja: baloldalon Hja,, egy napközbeni, viseletét mutat be, a két másik csinos lány, Evelyn és Rosmarie az estére al­kalmas új frizurát. / , r.\\mi xjj,• •> n <-) n' <' ‘ «* »V Egészség Ne legyen 90 kilónál nehezebb! — kísérleti a nevelés, hozzásegíti a neve-: lót a tanulók jobb, alaposabb megismeréséhez”. A hagyományos módszerrel dolgozó osztályokban a tanu­lók mindössze 10 (í) percben tevékenykednek. Az óra többi részében — jobb esetben — megpróbálják figyelemmel kö­vetni a tanári előadást. De gyakran elkalandoznak, el­vesztik a magyarázat fonalát. Feleltetéskor a feszült figye­lem csupán addig tart, amíg át nem lapozzák nevük fölött, az osztálykönyvet. Aztán már csak a tanár és az éppen fe­lelő diák párbeszéde követke­zik. 10 FELADAT EGY ÓRÁN A kísérletben részt vevő osz­tályok tanulói majdnem a tel­jes tanítási órában tevékeny­kednek, önálló munkát végez­nek. Szinte kényszerülnek ar­ra, hogy ne foglalkozzanak mással, s örömmel oldják meg a feladatokat. Az egyik kont­roll iskolában mesélték, hogy az első osztályban például 40 feladatot is megoldanak a gye­rekek egy-egy órán. Játszva, egymással versenyezve, saját magukat ellenőrizve. Minden órán, minden gyerek foglal­koztatható. A tanár pedig rendszeres információkat kap mindegyikről. A gyakorlás által meglepő­en magas fokon alakult ki a tanulókban a feladatmegoldó képesség, a gondolkodási tevé­kenység. Az új ismereteket közlő órán sem a tanári ma­gyarázat dominál. A tanulók korábbi ismereteit felhasznál­va szinte rávezeti a pedagó­gus az új tudnivalókra a gye­rekeket Van ugyan olyan isme­retanyag, ami tanári közlést kíván, — de röviden és na­gyon világosan. A kísérleti osztályokban jóval gyorsabban és a tanterv előírta követel­mények felett produkálnak (negyedik osztályban például a hatodikos és a nyolcadikos tananyag feladatai közül könnyen megoldanak néhá­nyat). A kontroll' iskolában — ahol egyelőre csak számtanórán alkalmazzák az új módszert, nyelvtanból is jobbak a gye­rekek, többet olvasnak. (Fej­lődött a logikus gondolkodá­suk). AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA EGYSÉGE Melyek a kísérletben meg­valósuló alapelvek? A kellemesen korszerűen, ízlésesen berendezett lakások­ban a sima vonalú bútorok az ember funkcióit szolgálják, a teljes esztétikai hatást pe­dig művészeti alkotásokkal: képekkel és grafikákkal emel­hetjük. Persze az sem mind­egy, hogy hogyan. Mert egy- egy kép rossz elhelyezése tel­jesen felbonthatja ä szoba egységes, harmonikus képét. Itt egy pillanatra fel kell hívnom a figyelmet valamire. Mégpedig arra, hogy a fény­kép pl. esküvői vagy különbö­ző családi eseményt megörö­kítő fotográfia nem falra va­ló, azokat őrizzék inkább a többivel együtt, az erre a cél­ra kiszemelt fiókban, album­ban vagy anélkül, de minden esetre ajtó mögött. A kép lehet olajfestmény, akvaréi l, grafika vagy repro­dukció. Az olajfestmény drá­gább, így . fiatal házaspárok iskolákban —1 A képességek kifejleszté­se csak akkor lesz eredmé­nyes, ha abban az életkorban kezdjük alkalmazni a fejlesz­tést lehetővé tevő eljárásokat, amikor először kerülnek a ké­pességeknek megfelelő tevé­kenységek az intézményes fej­lesztés hatáskörébe. Vagyis, a kísérletet, az új módszert, már az általános iskola első osz­tályában kell alkalmazni. A képességek fejlesztése csak gyakoroltatás útján érhető el, a tanulókat kell tevékenység­re bírni. A képességek kiala­kításának, fejlesztésének ala­nya mindig az osztály egésze, a tanulócsoport. Alapelv az oktató-nevelő tevékenység egysége. Továbbá az, hogy a képességek kifejlesztésekor mindig a tantárgyak sajátos­ságaihoz alkalmazkodva járja­nak el. Kétséges eredményt hozhat például a gondolkodás fejlesztése történelemben, ha a tanulókat reproduktív el­meműködésre kényszerítik, az irodalom, a biológia vagy a földrajz anyagának elsajátítá­sával kapcsolatban. Alapelv a szocialista tudat kialakítása, a tanulók személyiségének ala­kítása, fejlesztése. A pedagógiai-pszichológiai kísérleteket hatéves kortól egészen 18 éves korig folytat­ják úgy, hogy közben alkalom legyen tapasztalatokat szerez­ni a fokozatosan egymásra épülő kísérletek eredményei- rőL A pedagógia-pszichológiai osztály olyan vizsgálatokat, kísérleteket végez, amely al­kalmazhatóvá válik majd az országban tanuló másfél mil­lió általános iskolai és gim­náziumi tanulóra. Az alkal­mazhatóság érdekében olyan eljárásokat dolgoztak ki, ame­lyek a megfelelően közbeik­tatott fokozatos kipróbálás fel­tételeit tartalmazzák. A gya­korlati kipróbálás évek óta folyik például öt székesfehér­vári, több Pest megyei és más falusi és tanyai iskolában. A kutatási módszerek között sze- t repel az egyes tanítási órák­ról készült telerecording fel­vételek nagyobb kollektíva előtti megvitatása. Mindezek és még más eljárások közbe­iktatása lehetővé teszi, hogy ennek a kutatási munkának az eredménye az egész or­szágban alkalmazhatóvá .vál­jék. vásároljanak inkább csak ak- varellt, vagy rézkarcot. A Képcsarnok Vállalat különbö­ző üzleteiben részletre is áru­sítanak és az érdeklődőknek megfelelő tanácsot nyújtanak a képvásárláshoz. Óvakodjunk az értéktelen, bizonytalan ere­detű giccsektől. Inkább egy szép reprodukciót vásárol­junk, ha kevés a pénzünk, mint egy ízléstelen gicces festményt* Inkább kevesebb képünk le­gyen, de ízléses és értékes. S ne zsúfoljuk túl a falakat ké­pekkel. Lehetőleg ne helyez­zünk egymás mellé olajfest­ményt, akvarellt és reproduk­ciót. Válasszuk őket külön, ' más-más falra akasszuk, ala­csony bútorok vagy heverő fölé, de arra mindig ügyelni kell, hogy ne különböző ma­gasságban és ne össze-vissza, hanem rendszerben. Lehető­leg azonos méretűek kerülje­Dr. J. Johannigmann mün­cheni nőgyógyász 263 kövér terhes anyát vizsgált meg hosszabb időn keresztül. A vizsgálat során kiderült, hogy a túl kövér, vagy hízásra haj­lamos asszonyok terhességük alatt sokkal gyakrabban meg­betegednek, mint a normális testsúlyú nők. Ha a terhes­ség hónapjaiban nem tartóz­tatják vissza magukat a túl­zott étkezéstől, ez nemcsak veszélyes kimenetelű megbe­nek egymás mellé. Színes he­verő fölé a színekben szeré­nyebb, vagy egyszínű grafikai műveket helyezhetjük, világo­sabb alacsony bútor fölé me­részebb színhangulatú akva­rellt. Abban az esetben pedig, ha aránylag nagyobb falfelü­let áll rendelkezésünkre, ame­lyet szekrényünk nem tölt be teljesen és olyan képzőművé­szeti alkotás van birtokunk­ban, amely arányában igény­li azt a falfelületet, egy söté- tebb tónusú háttérrel mind­kettőt kiemelhetjük, és hang­súlyosabbá tehetjük. A jól kiválasztott, megfele­lően (nem cifrán, s nem is puritán egyszerűséggel) kere­tezett, majd jól elhelyezett kép egyetlen példánya is mutat­hatja, a lakás gazdájának fej­lett ízlését, művészi hozzáér­tését. Jámborné Biirián Judit tegedésekhez vezethet, hanem egy igen körülményes szülés­hez is. A dr. Johannigmann által ellenőrzés alatt álló ter­hes anyáknak a 45 százaléka betegedett meg a tovább foly­tatott bőséges táplálkozás kö­vetkeztében. A magas vérnyo­más, szívgyengeség és az urin- ban végbemenő fokozott fe­hérjekiválasztódás mellett a hasizomzat olyan gyenge volt, hogy maguk a. várandós anyák jóformán egyáltalán nem tud­tak segítséget nyújtani a szü­lés folyamatánál. A münche­ni nőgyógyász tapasztalatai alapján ezért azt a tanácsot adta a kövér, illetve hízásra hajlamos asszonyoknak, hogy terhességük alatt állandóan ellenőrizzék súlyukat és vi­gyázzanak arra, hogy ez ne menjen 90 kilogramm fölé. Azonkívül rámutatott egy rendszeres orvosi felülvizsgá­lat szükségességére, ami lehe­tővé teszi a zavarok idejében való felismerését és a megfe­lelő gyógymód lehető legko­rábbi elkezdését. KÁDÁR MÁRTA Lakáskultúra KÉP A FALON \

Next

/
Oldalképek
Tartalom