Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-05 / 231. szám
Összefoglaló A községfejlesztés általános kérdéseiről megyei tanács elnöke nyilatkozik Ősxí csúcsforgalom az AKÖV-nél Huszonhat autóbusz kellene Százötvenezer tonna sóder Szabópál Antal a A közelmúltban csaknem egy hónapig tartó cikksorozat jelent meg lapunk hasábjain, amely községfejlesztéssel foglalkozott. A sorozat célja az volt, hogy egy-egy község lakossága így összefoglalva is lássa, hogy mire fordították azt az összeget, amelyet községfejlesztés címén befizetett, s hogy a lakosság értesüljön a közeljövő legfontosabb tennivalóiról. A cikket egy, a községi tanácsok vb-titkárai által kitöltetett és aláírt kérdőív alapján készültek. Ahol megértették és komolyan vették a sorozat elindításakor kitűzött célunkat, ott a községenként! 20—30 soros tájékoztatók elérték céljukat. A cikksorozattal kapcsolatosan néhány reklamáció is érkezett szerkesztőségünk címére. Ezeket a reklamációkat megnézzük, s a reklamálóknak levélben válaszolunk majd. Milyen jellegűek ezek a reklamálások? Elsősorban azt vitatja a néhány levélíró, hogy a tanácsok által megjelölt mennyiségben készült-e például járda a község területén. A sorozat összefoglaló jellegű volt. Kilenc év községfejlesztését foglalta magába, s ez alatt a kilenc év alatt sok minden elkészülhetett, sok olyan felújítás, beruházás, emelvről a lakosság már megfeledkezett. A sorozatban a községfejlesztési hozzájárulás egy lakosra jutó átlagértékét közöltük. Ez eltér attól, amit - községek már a községfejlesztési hozzájárulás elmén befizetett maximumként elértek. A sorozat egy a községek életében több nagyon fontos problémát vetett fel. Ezek közül az egyik a községfejlesztési hozzájárulások befizetésével függ össze. Aki figyelemmel kísérte, tapasztalhatta, hogy a hozzájárulást fizetők csupán a közsé" lakosságának átlagban, mintegy egv- harmadát teszik ki. Nem fizetnek fejlesztési hozzájárulást azok, akiknek sem házuk, sem ingatlanuk nincsen, ezenkívül az új háztulajdonosok sem, s nen. az állami lakások bérlői sem. Ezek az emberek azonban éppen úgy igénybe veszik a KÖFA-k-ret- ből ésült létesítményeket, utaFelvételre keresünk: SEGÉDÁPOLÓNŐT, betanított munkási állásra (mosoda) női SEGÉDMUNKÁST. TAKARÍTÓNŐT, KŐMŰVEST, ÉJJELIŐRT, 16—18 év közötti FIATALKORÜT. Kedvezményes étkezéssel, munkaruhával KONYHALÁNYT. szakképzett SZAKÁCSOT. Szállításhoz SEGÉDMUNKÁST. Jelentkezni lehet a kórház munkaügyi csoportjánál minden reggel 9— 12 óráig. (&9) kát, járdákat és közműveket, mint azok. akik fizetnek. A hozzájárulás ilyen jellegű kivetése talán korrekcióra szorulna. Ez azonban csupán problémafelvetés lehet, mivel a korrekció túlnő a járási vagy megyei tanácsi vezetők hatáskörén, felsőbb intézkedést kíván. A sorozat megjelenése után kérdeztük meg Szabópál Antalt, a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökét, ho - miként látja a községfejlesztés általános jellegű kérdéseit a megve területén? — Melvek azok a vonásai a községié ilesztésnek, amelyekben jelentős eredmények születtek az utóbbi években a megyében? — Ha értékelni kívánjuk a község fejlesztés helyzetét, komoly előrehaladásról kell beszélnünk. A járási és a községi tanácsok mind nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a helyi bevételi források kihasználásának, a kivetett összegek befizetésére, másrészt a lakosság mozgósítására is több gondot fordítanak. Ennek az alaposabb munkának az egyik megnyilvánulása, hqgy a községek zömében már elérték a maximum 300 forintos fejlesztési hozzájárulást. — Mi a jelen előrelépésének legjárhatóbb útja? — Az. amin már több községi tanács eredményesen fáradozik; a. tanácsok az egyes feladataikat közösen oldják meg a területükön működő termelőszövetkezetekkel, vállalatokkal, intézményekkel. Például említeném Szekszárdim a gépjavító vállalatot és a tanácsi építőipari vállalatot. Ez a két üzem lakást épít dolgozói részére. Jó a paksi példa is, ahol az épülő rendelő- intézet költségeihez az érdekelt környékbeli községek is hozzájárulnak. A regölyiek is leleményesek voltak. Felkever ték a községből elszármazott szakembereket, s segítségüket kérték a művelődési ház terveinek elkészítésében. Ezek a dolgok — és még akad .iónéit ány követendő példa más községekben is — mind-mind csökkentik a költségeket. — Mit tart a Itözségfej- lesziési alap felhasználásával énülő feüesztéspk közül a legsikerültebbeknek? — Azokat, amelyeket a lakosság az 1967-es választások alkalmával megtartott jelölő gyűléseken vetett fel. Nagyon szerencsés dolog, hogy a tanácsok azóta is napirenden tartják ezeket a javaslatokat. Hogv ezek végrehajtására a sürgősségi sorrendet betártva, figyelembe véve, terveket készítettek. ameTvek alapján e munkákat, építkezéseket, fei- lesztéseket folyamatosan“ elvégzik. — Hogyan alakút & medvében a társadalmi munka kihasználása? ' S — Ä fejlődés ott megfelelő, ahol a tanácsi vezetők, a társadalmi szervekkel összefogva, megfelelő politikai és szervező munkát fejtenék ki. Ezeken a helyeken — meg kell Jegyeznem. hogy égyre több ilyen '""'■képünk van — a lakosság '•■’Ívesen veszi M a részét a közös feladatokból. A megyében 1980 Öta nyolc és fűszeresére-agtt sz egy fik* eső tűr sadalmi munka értéke. Míg 1860-ban li forint 73 fillér, addig 1968-ban 121 forint 70 fillér volt az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. Ez a néhány szám sok mindenről beszél, különsebb magyarázat nélkül is. A társadalmi segítség kihasználásában azonban még sok lehetőség rejlik megy eszerte. — Melyek a községfejlesztés legnagyobb problémái napjainkban? — Akad gond, probléma is szép számmal. Ezek közül az egyik legnagyobbnak azt tartom, hogy néhány tanács szétaprózta a rendelkezésre álló anyagi keretet. Az apróbb feladatok elvégzése miatt a koncentrált erőfeszítéseket igénylő munkák elvégzésére nem került sor több helyen. Ehhez a témához kapcsolódik, hogy ma még kevés tanács él azzal a lehetőséggel, hogy kisebb feladatok megoldásához a lakossággal külön összegeket szavaztasson meg. — A problémák között is megemlíteném, hogy nem élnek annyi községben, ahányban erre lehetőség nyílik azzal, hogy a közös feladatokat, közösen oldják meg. A megyében a termelőszövetkezetek zöme megerősödött. Ennek ellenére sok helyen még a kívülálló szemével nézik a községi feladatok végrehajtást. Minden fejlesztést a tanácsokra hárítanak, még olyanokat is, amelyeket a tsz-tagok érdeke kíván meg. Hasonló a helyzet az állami gazdaságokkal, vállalatokkal is. Jó példa erre a dalmandi bekötőút felújításának témája. Az állami gazdaság használja — mégis a tanácstól várja az általuk tönkretett út rendbehozását. A tsz-ek, intézmények, vállalatok kell, hogy hozzájáruljanak a dolgozóik szociális ellátását elősegítő feladatok végrehajtásához is. így például a művelődési ház, napközi otthonok, bölcsődék, óvodák építéséhez. Ezeket a tanács egyedül nem képes megépíttetni. — A IV. ötéves terv koncepcióinak kidolgozása folyik napjainkban. Melyek azok a témák, amelyek a tervezés időszakában a középpontba kerülnek? — Mivel a koncepciók kidolgozása van még csak folyamatban, konkrét tervekről még nem számolhatok be. Egy azonban biztos. A központi szervek középpontba állítják . a termelői beruházásokat és a lakásépítkezéseket. Az anyagi eszközöket e feladatok megoldására kell mindenütt összpontosítani. A koncepció és majd a konkrét tervek kidolgozásánál is a lakosság élet- körülményeit javító problémákat kell tehát elsősorban figyelembe venni. A tanácsoknak pedig nagyobb gondot kell fordítaniuk a helyi erőforrások feltárására és felhasználására. Ezekről a helyi lehetőségekről — társadalmi munka jobb kihasználása, anyagi eszközök koncentrálása, közös feladatok, közös összefogással történő végrehajtása — már beszéltünk. A lehetőségek jobb kihasználásának előfeltétele, hogy a szemléleten sikerüljön változtatni, s hogy egyre többen megértsék, hogy csak a tanácsok anyagi erőforrásaira támaszkodni nem elégséges. All-esszámú Autóközlekedési Vállalatnál az ős2i csúcs- forgalom ezekben a napokban tetőzik. Hozzáfogtak me- gyeszerte a cukorrépa szállításához, s ezzel egyidőben más mezőgazdasági termékeket is raktárba kell juttatni, ugyanakkor a „standardfuvar” minden naDra adott... Az idén a legtöbb gondot azonban nem a . teheráru- szállítás, hanem a személy- szállítás okozza. A vállalatnál pillánatnyilag huszonhat autóbuszigényt nem tudnak kielégíteni. Emiatt az építőipár és más fuvaroztatók kénytelenek tehergépkocsin szállítani a munkásokat, illetve zsúfoltak — buszhiány miatt — egyes járatok. Pedig ’ az idén is, a lehetőségek szerint, megvásárolta már az AKÖV autóbuszait; hét 311- es típusú kiskocsit és két 55- ös típusú farmotoros buszt. Pillanatnyilag 153 autóbusz fut Tolna mégve útjain, — 1965-ben, a kocsipark kicserélése előtt mindössze 92 autóbusz szállította Tolna megyében az utasokat. Az iregszemcsei autóbuszégés az AKÖV legsúlyosabb balesete volt az idén. Az AKÖV-nél tervszerűen végeztetik a buszok nagyjavítását is. Néhány „új” autóbusz, melyeket 1965-ben vásároltak. már javításra érett, nem egy a kétszázezer kilométert is lefutotta már. A megyében várható nagy- mennyiségű fuvar elvégzése érdekében az AKÖV vásárolt öt nagyteljesítményű TATRA tehergépkocsit. A kocsikat sajnos nem tudják mindenütt közlekedtetni. Domboriból nem lehet e nagy teherbírású kocsikkal sódert szállítani, mert a közúti igazgatóság 12 tonnánál nehezebb összsúlyú iárművek közlekedését ' az úton megtiltotta. Egy TATRA gépkocsi, pótkocsival együtt húsz tonna sódert tud egynapinak szeptember 18-i számában „öt éve tengődik” címmel riportot közöltünk egy gyengeelméjű idős simontornyai no, Havel Teréz mostoha, sanyarú életkörülményeiről. Cikkünkben ír-, tunk a helybéli közvélemény háborgásáról, a nőtanács simontornyai titkárának eddigi hasztalan fáradozásairól, s a szocialista humánum nevében sürgettük, hogy találják meg a módját az „eltartói” jóvoltából saját házának hajdani istállójában pária-sorban sínylődő nő sorsának, jobbra fordítására. Cikkünkre válaszoltak, ez ügyben két hivatalos levelet is kaptunk a napokban. Mindkét levélben az elismerést érdemlő gyors intézkedésről tájékoztatják szerkesztőségünket. Idézünk a válaszokból: Vídóczy I ászló, a Tamási Járási Tanács vb-elnöke a következőket ífja: „öt éve tengődik” című cikkükre közlom, hogy Havel Terézt soron kívüli eljárással szociális otthonba utaltuk be. Október 1- én szállítjuk be az otthonba. A simontornyai községi tanács vb- Utkárát figyelmeztettem az ügyben tanúsított passzív magatartása miatt.” A Tolna megyei Tanács VB egészségügyi osztályának csoportvezetője, dr. Simon Ferenc az alábbiakban értesít az intézkedésről. „Nevezett gondozási problémája már hosszabb ideje foglaiszerre szállítani, e mennyiség elszállítására a ZIL típusú gépkocsinak négyet kell fordulni... Sainos. egy zom- bai. híd-súlykorlátozás lehetetlenné teszi, hogy a nagy TATRA-kkai Hőgyész térségébe fuvarozzanak. Egy TAT- RA-szerelvény, billenthető pótkocsival. közel félmillió forintba kerül. ’.. Érthető, ha sokat bosszankodnak az AKÖV vezetői a közúti igazgatóság tilalma miatt, hisz ezért nem tudják e szerelvényeket gazdaságosan üzemeltetni sóderszállításnál. Az idén egyébként 150 ezer tonna sódert szállít a különböző építkezésekre a szekszárdi AKÖV. Egyébként az ország egyik legszervezettebb fuvarozását a szekszárdi AKÖV Szászváron végzi. A bányából szállítják a szenet a nagymányoki brikettgyárba. A szállítás teljesen gépesített. Gyakorlatilag hat gépkocsi, naponta ötven vagon szenet szállít Szászvárról Nagymányokra. E korszerű rakodás néhány fontos jellemzője: az öttonnás kocsi rakodási ideje két perc, az út megtétele 25 percet vesz igénybe, a lerakás a lerakóhelyen, a fordulás, stb. négy percet vesz igénybe; és a sofőrök 2800 forint körül keresnek havonta. Sajnos, az AKÖV-nél még most is hiánycikk a sofőr. Hétfőn és kedden tizenöt tehergépkocsi állt vezető hiánya miatt. , Annak ellenére, hogy az AKÖV az elmúlt évben összesen mintegy száz személyt képezett ki gépkocsivezetőnek. — igaz, ezek közül harmincán elmentek a cégtől, ’vállalva, hogy utólag behajtják rajtuk a gépjármű- vezető tanfolyam díját. Színes, eseménydús az őszi csúcsforgalom a 11-es AKÖV- nél. — Pj — koztatja az illetékes községi és járási szerveket. A beutalás akadálya eddig az volt, hogy Havel Teréz mint önálló cselekvő képességgel rendelkező egyén (ugyanis nincs gondnokság alá helyezve.) hallani sem akart szociális otthoni elhelyezéséről. Ennek ellenére — személyes érdekből és közérdekből — ezt az egyedül célravezető megoldási módot választottuk. Havel Teréz szociális otthonban való elhelyezése Gyön- kön 1SGÍ). október 1-én megtörténik. Reméljük, hogy ugyanúgy megmarad az otthonban, mint annak idején a szekszárdi Patai Margit, akit hasonló körülmények miatt szállítottunk szociális otthonba/' * Köszönjük a gyors intézkedést. Bízunk abban, hogy segítségük nem lesz haszontalan, és Havel Teréz szociális otthonba történő elhelyezésével számára mo.sít már valóban véget ért az öt szűk esztendő és ténylegesen megnyugtatóan rendeződik az eddig szennyben. nélkülözésben vegetált idős nő sorsa. Népújság 3 1969. október 5. VISSZHANG Soron kívül... Méry Év»
