Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-26 / 249. szám
i TEJTERMELÉS Negyvenhét százalékkal több — A reklám más céh szolgál — A tejipar a védőárat nem alkalmazta — Sok a tej. igazgató ef»- társ? — Miből gondolja, hogy «ok terme? — Nem én gondolom, az a közhiedelem, hogy túltermelés van belőle. — Erről nincs szó. Általában valóban sok a tej, de ezrem jelenít problémát, vagy gondot. Mi az eladásra kínált mennyiségeket .felvásároljuk és feldolgozzuk. Inkább azt mondanám, hogy most 1969-ben kevesebb a tej, min* volt 1968- bam. Tolna megyére vonatkoztatom, pontosabban szólva, a „tejmegyére”. — Mit jelent az, hogy tej- megye? — A Tejipari Vállalat nem alkalmazkodik a közigazgatási határokhoz. Szállítási és egyéb meggondolásokból a paksi járás néhány termelőszövetkezetétől és a szekszárdi járásban a bátai közös gazdaságtól — idetartozik még Furkó- puszta is — nem mi vásároljuk a tejet. Ugyanakkor azonban Somogy megye és Baranya megye egy része üzleti, fel- vásárlási szempontból hozzánk tartozik. — Említette, hogy az idén. tavalyhoz képest a felvásárolt mennyiségek csökkenése várható. — Igen. Ennek jórészt a tehénállomány-csökkenés az oka. Jórészt ezzel magyarázzuk a dolgokat. Az előbb említett tejmegye vonatkozásában az állami gazdaságokban, a termelőszövetkezetekben. ég a iiáfetóij gazdaságokban összesen mintegy kétezerrel csökkent a tehénállomány. Elmondhatom, nem kevés. Ugy- annyira, hogy a tej-hozam növekedése sem képes kiegyenlíteni a tehénállomány csökkenését. Megjegyezném, hogy a dunántúli megyékben általában ez a helyzet, a tiszántúli, az alföldi megyékben, viszont úgy tudom, a tehénállomány növekedése figyelhető meg. — Azt jelentené ez igazgató elvtárs, hogy a danán- túli megyék elvitathatatlan és hagyományos elsőbbsége az állattenyésztésben szú nő- félben van? — Nem. Megítélésem szerint énről nincs szó. A csökkenés átmeneti jellegű. Két év múlva utolérjük magunkat, pontosabban, a fel vásáráét táj mennyiségéit tekintve, isméi elérjük a tavalyi szintet. — Az egy tehénre jutó tejtermelés az elmúlt évek,* ben hogyan alakult itt, nálunk Tolna megyében? — A növekedés számottevő. 1964-ben az állami gazdaságokban 2915 liter. a termelőszövetkezetiekben 2105 liter, a háztáji gazdaságokban 2194 liter volt az egy tehénre eső tejtermelés. Tavaly, 1968-ban az állami gazdaságokban 3251 liter, a tsz-ekben 2468 liter a háztáji gazdaságokban 2357 liter, 1960-ban 44 millió 400 ezer liter telet vásároltunk fel. r968-ban már 66 millió litert. 47 százalékos a növekedés. Ez gondolom, sokat mond, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás számokkal mindig bizonyítható fölényéről is. — Az elkövetkezendő években • tejtermelésben, illetőleg a felvásárlásban további növekedés várható? — Feltétlenül. Az előbb már említettem, hogy két éven belül utolérjük magunkat, majd azt követően további növekedés várható, hiszen a termelőszövetkezetekben még nem érték el az állami gazdaságokban meglévő szintet és még az sem plafon, . amit az áUfuni gazdaságok produkálnak tehát az egy tehénre eső 3251 literes tejhozam. — Útónt sem tesz mb * tei? — nézze, nálunk Magyarországon az egy főre eső tej- fogyasztás. vaj nélkül M» fiter. Ugyenefckctr más ocsite- goktaan az egy fűre eső tej- fogyasztás az előbb enUMt mennyiség sokszorosa. — A magyar gyomor nem keáveU túlságosan * tejet át a tejtermékeket. — Eb csakugyan Igaz. Viszont a tejipar te wann fáradozik, hogy a kívánatos -változás bekövetkeztek, más-ásóval, hogy megtedveUesNiik aa entoespétotei a tetet és a tejterméket. Es itt aaoBg nem araiak el ütkat, ha azt mondom, hogy mi nem azért rendezzük a bemutatóikat a vásárokat. mert sok a tej, azért hogy a JfagyteatéMad <st idetartozó ételmásaerféiteségekel megszerettessük. Itt volt a sajlvásór. Mindenki arra gondol*, azért hirdetjük, mert sok van belőle. Van belőle, de inkább az előbb említett okok miatt rendeztük, elmondhatom, nem várt, örvendetes eredménnyel zártíl*. Pontos számokat mondok. A aajtvásár időszakában trappistából ét óváriból a megszokott meny- nyOségefic háromszorosát!», ementáliból a tizenötszörösét adtuk el. A kedvcsinálás és a jobb ellátás érdekében a tejipar tavaly és az idén 1500 hűtőszekrényt bocsájtott a kereskedelem rendelkezésére, kedvezményes visszafizetés; Bel tételek kel. — Van-t olyan község ahol még mindig körülményes tejet és tejterméket vásárolni? brr, -<? c — Tolna megyében nincs, fiseöeg tejfelből és túróból akadozhat helyenként a folyamatos ellátás, elsősorban szAUítási nehézségek miatt. Megjegyezném, a falusi tejMt adnak « megy« termelőszövetkezetei o nép gardáiágnnk, illetőleg e fogyasztóknak? Hogyan tárifi a«g az állami segítség? Miként alakultak és mennyivel nőttek a mezőgazdaság szocialista átszer- ■azése éta a termésátlagok? Mit jelent a tömegter- Ezekre a kérdésekre adott választ a közel- a faddi Lenin Tsz. kacsafarmjáról, a dóm Alkotmány Tsz. sertéshizlaldájáról, és több közös gazdaság termelési programjáról szóló továbbá az az interjúsorozat, amelynek között a felvásárló vállalatok mondták el a fejlődés* jelző tényeket ás adatokat. E termeléssel rnzatbnn most a tejjel foglalkozunk, ez- En gelb érttől, a Tolna megyei Tejipari fiáfialat igazgatójával beszélgettünk. rthMKaf a tamelősaayefiseze- refa gnteflik még javítani. Tolna egyedüli magye, ahol a téi- gyűjtők kivétel nélkül a ter- ínelcBzövetkezjEítek kezelésében, vagy tulajdonéiban vannak. A rezmeiőBZöveiiceaetek tettei: a mg hteonteasyaSaink. — Jutalékrendszerbe*»P — Érdemven ezzel foglalkozni a aeemetöszövetkezr- tékaseK? — Ne én mondjam, beszél- jenek: helyettem a számok, Eddig az álén a három negyedévben 1 millió »0 ezer forintot kaptak a tex-ek. eladási jutalék címén. A háztáji tejet is felvásárolják. Ezután megkapják eu nagyüzemi és a hűtési felárat A hűtési díj és a nagyüzemi felér összege szeptember végéig három és fél mi Kló forintot tett ki. Itt mondanám el, mi szeretnénk, ha a -termelőszövetkezetek elsődleges tejfeldolgozás* jt végeznének, tejfelt, túrót gyártanának. Megtehetnék ezt vagy egyedül, vagy velünk kooperálva. Majoron egyébként 4— 3 tsz részvételével és a mi köroernűkodésünkkel most szó van egy közös vállalkozás létrehozásáról. — Ezt öröm hallani. Azt már azonban vem, hogy olykor a az-vezetők panaszkodnak. azt ■mondják, a tejre ráfizetnek. — Mi* válaszoljak én erre? Az. egy tehénre eső tej hozam határozza meg a jövedeknezó- téget, — Hát igen. igen, de emuéit sok oldala van , Én is -tudom, —> Ha megengedi, térjünk vissza a tejipar tevékenységére- Az önök által jövő évre ajánlott szerződések szövegében nem szerepel a tej felvásárlási ára. Ármegjelölés nélkül hogyan írhatja alá bárki is a szerződést? Ez zsákbamacska. — Néhány nappal ezelőtt a tejipari tröszt székesfehérvári országos tanácskozásán ezt a kérdést az ott lévő tsz-vezetők is felvetették. Éppen, ma kaptam Budapestről telexen az értesítést, amely szerint utasítottak, hogy a jövő évre ajánlott szerződések szövegében az idei tejfelvásárlási árakat tüntessük fel. Ezzel tehát a probléma megoldódott. — Igazgató elvtárs, engedjen meg még egy utolsó kérdést. Alkalmazták-e önök az idén a védőárat ? — Először talán röviden ártól, hogy mit jelent a védőár? Amennyiben a mezőgazdasági üzem-ék a szerződésben meghatározott mennyiséget 15 százalékkal túlteljesítik, a 115 százalék feletti eladásra felkínált mennyiségek árát a vállalat 10 százalékkal csökkentheti, tehát alkalmazhatja a védőárat. Ezzel azonban az ipar az idén nem élt. Magyarán minden mennyiséget szerződéses áron vásároltunk fel. és ez eddig a mi „tejmegyénk - ben” félmillió forintot jelent a tsz-ek számára. — mondotta Temesi Engelbert, a Tolna megyei Tejipart Vállalat igazSz. P. j zt hittem megörülök, amikor láttam tz asszony véres húscafatokban lógó kezét... — mondja Somogyi Béla. a Fatelítő Vállalat dombóvári üzemének vezetője. • Barátom mesélt: Volt a falunkban egy asszony, egyik lába térdtől lefelé fából x>olt. Amikor elbicegett házunk előtt, mindig végigszaladt hátamon. a hideg. Ha szembe találkoztam vele, köszönt em, aztán osontam a fal mellett, siettem, hogy a hátborzongató, hideg verejtéket kiváltó asszonyt láb minél távolabb kerüljön tőlem. * Gyerekkoromból ötUk fel a kép. A faluszélen, a bakterházig kellett menni a tehéncsorda elé. Ott átadta a pásztor a jószágot a népnek. Az öregek, valamennyien Isonzót megjárt vén harcosok, körülülték a vasúti átjáró erős vaskorlátját, és meséltek. Meséltek * szörnyű mészárlásról, amikor bajonettet mártottak az olaszba.., Egy ember azonban ritkán szólt. Lába sután előreállt, ahogy ült a korláton. A lába vasból volt. A lábfej. hasonló mint egy villanyvasaló, messze kiállt, mereven, figyelmeztetőn. Amikor ment. akkor bal lábát erősen kidobta bálra, félkört írva le. — Harmatverö, — mondtuk mi ebadta kölykei —, s nagyokat koccant még a marhák tiporta földes úton is... Ez a fél láb, ez az erős vas láb, az első világháború után készült. Nem bioáram mozgatta, nem irányította apró légtartály, meg szeleprendszer A láb vasból volt, Természetesnek vettük. Az emberek sem mélázlak miatta. Nem került soha szóba N. I. bácsi vas lába. Valahogy természetes volt, hogy a sok Isonzói öreg között keli egy olyannak lenni, aki az Isonzónál hagyta a lábát. Sőt. még tulajdonképpen dicsőség is. „A házáért, értetek, én otthagytam a lábamat. S. most ezt hordóm’'. Szokta veregetni erős. bütykös kampós botjával a villany vasaló-vaslábat. N haza. éhány évvel' ezelőtt történt. Á dombóvári állomáson vőlegény várta az egyik csinos leányt, aki Kaposvárról, a fonodából jött Miért nyúlt a gépb A leány, hogy előbb legyen az ölelő kasokban, leugrott • mozgó vonatról Egyik lábét boka fölött levágta, a vonatkerék. És a leány, most is csinos. Szép arca van, páros, hamvas. És gyönyörű haja. És fa lába. Nem jár el társnőivel bálba, Minek? Ki Mája fel őt táncolni. Pedig tud táncolni. Miniszoknyát sem hord. Nadrágban jár. Télen is, meg nyáron is. Ha nagyon nagy a meleg, akkor sári harisnyát húz fel, erre egy szoknyát. De a gép tmőaen kidomborodik a. harisnya áléi. A leány most tatám hmszonö) éves. • A parkettkészítő gépen nagy tábla, figyelmezteti a munkás-nőkéi: „Vigyázz! A gép a leállás után még két percig forog. Életveszélyét bele- nyv&mF * A BUtnfáásnőkei munkába álláskor tSoktoiják Kéthetenként, havonta, megismétlik as oktatási A TBwkásjvők aláírjék «z oktatásom való riaeoételt. . . ....... A parkettkészítés normára megy. A norma jó. Nem kell megszakadni. , hogy teljesítsék. p-ílew óravolt, este. A munkásnő hücatp-. csoltu a gépet. Talán rá is nézett a tői Iára, amely figyelmeztet a veszélyre.- -Amin* kikapcsolta,, már emelte is Ir« gép jó erős védőburkolatát. Felemelte a. védöburkot A következő pillanatban celőtrázó sikoltás A munkások odarohannak Az asszony italoit- sápadt, jobb keze csupa vér. *-jp Miért nyúlt « gépbe? — Nem tudom. * Az üzemvezető mooájae — A normát már kilenc órára megcsinálták. A gépet öt perc alatt ki lehet takarítani A munkaidő fél tízkor járt volna. le. ♦ A mentő szirénázva száguldott a kórházba A mavkásnő kezét aamputálni kellett. Csuklóban. * Az asszony harmincéves. » Az ostyák rendszerint jobb kezükkel simogat- ját gyermekük fejét. * A háziasszonyok jobb kezükkel fordítják a tésztát gyúrás közben, t A baleset után egy nappal. F. Erzsébetet, azonnali hatállyal elbocsátotta m üzemvezető. • — „Kirúgtam*. Ez a pontos megfogalmazás. A leány ott volt a szörnyű balesetkor. Másnap mégis ugyanúgy felnyitotta a gépháztetőt, mint a harmincéves asszony. Ez a leány nem járt szerencsétlenül. • Az üzembe» senki nem mondta, hogy kegyetlenül járt el az üzemvezető, hogy „kirúgta'’ F Erzsébetet. Az emberek elmennek egy rokkant férfi mellét úgy. mintha ép volttá lába keze. * fjt félkezű asszony látok, kiszárad .a torul kom. Ha falábút végigszalad hátamon a hideg. Talán az emberek ilyenkor az édesanyjukra gondolnak , - ■ , * ■ - - És tűire, amikor kinyitják a gépháztetőt..: —P.i-
