Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-26 / 249. szám

— — .V, ’J,lrV ?VT.'JJ« l» 1% ^wé4ÉMff

■'■rJhr& •!&*

így látja az egykori bíró

Probszt József:

— Megértem hetven évet. a mi kis falunkban, s ahogy visszaemlékszem a fiatalabb éveimre, jóformán semmit sem változott Tevéi. 1927-ben és 1928-ban megépült a köveséit, s az hozott némi fellendülést. Nem nehéz megállapítani, hogy abban az időben megközelítően sem fejlődött ennyit, mint mostanában. Mint parasztember, 1930 táján kezdtem közéleti dolgokkal foglalkozni. Legelőször a mezőgazdasági kamarával kerültem kapcsolatba, majd 1937-ben bíró lettem, s voltam 1948-ig. Én is részese voltam a hűségmozgalomnak, aminek Bony- hád jelentette a központ ját. A magyarországi németségnek azon részéhez tartoztam, amelyik a magyar hazához kereste az utat, ahhoz kívánt hő lenni. Mint bírót, erőteljesen támogatott ez a mozgalom, amire bizony szükség is volt, mert hiszen mind nehezebb helyzetbe kerültünk. Különösen a hitleri megszállás és a nyilas éra hozott számunkra sok megpróbáltatást. Amikora tanácsok megalakultak, mindjárt beválasztottak a helyi tanácsba, majd két ciklusban, mint megyei tanácstag képviseltem a falumat. Nagyon sokszor felszólaltam, állandóan jártam-keltem közügyben. Mondhatom, hogy életem nagy része, parasztember létemre, közéleti tevékenységgel telt el. Csakhát kár, .hogy jjl-,., járt az idő, és inág ÍÓ éyés£ vagyok. . ' •

A pestisjárvány

„1739-ben borzalmas pestis- járvány tizedelte meg a lakosságot. A nép ekkor építette á pestis ellen a Rozália fogadalmi kápolnát, amely ma is áll, • s amelynek az építéséhez a monda szerint nem használtak állati erőt, hanem minden építőanyagot kézben vittek oda”. (Idézet egy régi okirat-' ból).

„A falu első tanítója kanász volt. Valahonnan messziről hozták ide. Megfogadták tanítónak, pedig írni-olvasni sem tudott. Azt mondták, hogy majd megtanulja a betűvetést a gyermekekkel együtt. Valamikor régen történt, akkor, amikor a gyermekek közül csak az járt iskolába, aki akart, s akinek pénze volt rá”. (Teveli szájhagyomány).

Lukács Ambrus vb-elnök:

— Évek óta egészségügyi és művelődési, iskolai célokra fordítjuk a községfejlesztési pénzünk nagy részét. Egy ilyen nagy község ma már nem létezhet megfelelő egészségügyi és oktatási létesítmények nélkül.

Terel as

Weber • Jánosno ■ adminisztrátor: • »

— Itt is .születjc^ Tevejen, és .talán mondáiéin ;spm tjell, szeretem a falürhät^ fezéffi' ina- -. radtam itt. Volt, aki elköltözött innen,, nem ragaszkodott ennyire' a’ falujáhfíi t

.■•‘I

Régebben is járt$nvTe'g$Éf len, s egy évtizede az volt az érzésem, hogy ennék sí _ falunak eljött a^végórája: a házak rolfto^ajt,' bomla,- dozók voltak' si-hki 'sem törődött velük.' "Most pedig, ahogy végigjüttem a falun, mindenütt ; ují vagy felújított házakat' lattaro,

— Nagyon örüluftk, hogy az

idegen "is észrev'ésfzi.'ä“ váltoV

— '' *

zást a falunkon. Arra . vagyunk leginkább büszkék, hogy aki csak teheti,-!fotarózza a házát. ■ Öt-hat éve: olyan ' építkezési láz kezdődött á - faluban, amihez hasonlóra', nem volt példa: Mindenki ari*a törekszik, hogy korszerűsítse kívül is, bélül -is a lakását. Ha'másfa nem telik legalább a- régi; kis ablakot cserélik ki nagyobbra, s a ház külsejét hozzá ' rehdbe. Olyan közszellem vgn, 4 hogy lenézik, ' aki ,nem:fitŐrödik a hajlékával.

Ha j&l tudom, Tevel telepes község.

—Ma már ez így nem té- ■ ma. Tevel' jaz/ Tevel, és kész. Nincs értelnie'az'ilyen megkülönböztetésnek, "mert ' annyira összeforrott; á falu. Mi például a ' férjemmel együtt svá-' bök vagyunk, úgymond őslakosok', de ma már legfeljebb a névről lehet megkülönböztetni • az embereket. Éppen a falu külső képén mutatkozik meg légjobban az összeforrott- ság, amit maga is észrevett. Régebbén az egyik azért nem törődött a házával, mert idetelepítették és nem érezte jól magát az-új körülmények között. Bizónytálán volt a saját sorsát illetően, a másik pedig bizalmatlanul nézte az újakat, nein tudta, hogy benn maradhat-e a házában, s azért nem törődött vele különösebben. Most viszont1 már meglátszik a falun, hogy ■ mindenki otthon érzi magát benne.

Pleisler János plebőpos ér- , tékes feljegyzéseiét őríz Té-.j. vei. községről. Ebből kitűnik,,! hogy Tevel mái- az .évezredek-,;' kel ezelőtti, koreaiban, is la- , kott település volt. Neve Ári pád egyik unokájának,nevév;ei.- ; azonos: Tevel .kap^a «pt .a^té^ ' rületet, s így a s^emélyiiéjt-». .

bői később helysejgnáy.- lett,' István király. jgejéh§p mér , fejlett település, -Erre,. u|aj». hqgy temploma vpít,'' Lstvaű: király elrendelte, hogymínden tíz falu közösen építsen templomot. A templomot“ áltálában a lÄgfSBBi* építetté!?-; '-m irSpf valószín őség'bíliéttmt , Tevel'/Its ilyen kiemelkedő . hely-'Volt.

11 '-V'. . «P - T- ' •

Zsigmpnd korából írásos forrás maradt fenn,, ami erh- líti. Tévelt:. „a somogyi kon-' veátr előtt- Mei-tihegenewi Sá- racKeiis ''János mester, és fiai, Balázs, Miíiály' és .ennek a Bá-_ lázsnak a j fia 'Pál nevében á toli«;, megyeiFetsewzawoch, Alsozawoch, Tevel, Kowachy,'1 Veyke.i', Vorgah,' j jKispar, Kwlfesd és- Dunatur birtokáért amelyek, számára sokkal hasz-, nosáhfiak, .cserébe adja az Áb- serji "ásj Keréy szigetet, "a rá vonatkozó' oklevelekkel

együtt.”,

/V’tréfökök 'Mején •tetjéSen el- pusktuftt H élői; ma-jd ráedk t el epedCBte "Még:-' e * helyenjf-ía XVIII. század elején -----<f—.-----. ■ ')) , ■ ■ . .......

9

m

eteket telepítettek e dombokra. Különféle cseles ígéretekkel csalogatták-oda az embereket, hogy. megműveljék a földet. Amikor azonban benépesült a falu, gyors fejlődésnek indult a gazdasági élet. A XIX. század elején, a reformkorban .pedig az iparosodásnak is komoly jelei mutatkoztak: sík-gyár létesült, bőrkikészítő üzeme volt, három olajütő' malommal is rendelkezett a falu. Még vásártartási'jogot is kapott. 1848-ban a teveli svábság a szabadság- haré'ffigy£-,tnéllé állt. -részese- volt a? ozorai diadalnak.

■ lurínii

Nemcsak tégla

— Mit jelent a falunak a téglagyár? — kérdeztük Ambrus Lukács vb-elnöktól,

— Sokat, nagyon sokat. A termelőszövetkezet mellett talán a téglagyárnak van legnagyobb szerepe abban, hogy a falu most ismét fejlődésnek indult. Jó munkaalkalmat jelent, hiszen körülbelül hatvan főt foglalkoztat átlagosan. De talán még ennél is lényegesebb, hogy itt van helyben az építőanyag. A téglagyár üzembe helyezése után megnőtt az, építési kedv, alig győzünk házhelyet biztosítani. Most 34 házhelyet alakítunk ki, még vajúdik az adminisztratív elintézése, de máris tízen felül van az igénylők, vásárolni szándékozók száma. Annak idején leszerelték a téglagyárat, mondván, hogy nincs rá szükség. Nagy herce-hurca. sok fáradtság árán végül sikerült ismét üzembe helyeznünk az fmsz-szel, s nagyon, örülünk, hogy már évek óta termel ismét. A téglagyár egyébként nemcsak a mi falunk számára jelentős, hanem az egész környék építőanyagellátását javította. Jellemzői hogy még Dunaföldvárról, Iregszemcséről is jöttek ide tégláért. Évente körülbelül 6 millió téglát gyárt,sebből sok; mindenre jut. Azt azonban mindig hangsúlyozzuk, hogy ez a nagy áldozattal ujjá- teremtett téglagyár a falunk számára nem egyszerűen Utg* . lát jelent.

Nyeremények, sorsok

a művelődési ház

Bármilyen félreeső hely is Tevel„ a szerencse istenassza, nya többször odatalált már. Talán többször is, mint némelyik forgalrryasq-bb helyre.

Barabás Gergely postás e gyszerre két lottószelvényen ért el négyes találatot néhány hévvel ezelőtt.. Több mint 300 000 forintot kapott kézhét. A 'legelső dolga volt) hogy Szentendrén vásárolt magánad, égy* családi, házat, s í búcsút mondott' Teveinek. Teljesen azonban nem lett hűtlen falujához. azóta is gyakran ellátogat oda.

. R. J-rié is meglehetősen sok pénzt kapott négyes ta- .lálata után. Azt mondta a férjéiiek, hogy csók ákkor hajlandó vele megosztani a pénzt, ha az telekkonyvileg is megosztja vele a házat, vagyis ráíratja a ház felét. El is men- . tek a telekkönyvbe íratás ügyében. Akkor derült ki, hogy teljesen felesleges: volt a vagyoni; osztozkodás, ráért a ház fele a feleség nevén volt, amikor vásárolták. közös tulajdonként telekkönypeztették, csak éppen — nem emlékeztek rá. ' f •„ -• \ •" ;

19,, G. ugyancsak négyes találatot ért él--a lottón, de. a nyereményt titokhaft tartóttá: nem éngedte, hogy a nevét ■nyilvánosságra hozzák. A szomszédban % csak bizalmasan dicsekedett M .szerencséjével... Ma már mindenki tud róla a faluban. , >

I. Zj. nem éppen stabil egyéniség lévén, falujából, Tévéiről is elköltözött, Ismerősi nem siratták meg, ám csakhamar irigyelni kezdték, rtiert^híre jött, hogy, ötös találatot ért el á lottón, dmilyen hirtelen jött az irigység, olyan hirtelen váltotta azt fel a megvetés: R L; ugyanis élkótyá- vetyélte. a milliós nyereményt, amilyen könnyen jött a pénz, olyan könnyeit.el, is ment. Még* szegény sorban levő' édesanyján sem. segített, I. L mif épp ;olj)an pénztelen, mint' azelőtt volt, s éppúgy , nem találja o Kélyet az országban, mint ahogyan falujában sem találta fel magát.

i-J' öt-asszony meszel: Garai Antalné, Schweitzer Jakabné, .. Wéber Mártonná, Wirth Vendemé és Bajer Jánosné. Nem fizetésért dolgoznak, hanem azért, hogy legyen új művelődési otthona a falunak.

Odébb a termelőszövetkezet építőrészlege dolgozik.

—• Ha a szövetkezetben nincs sürgős munka, akkor egyéb építkeáéfet vállalunk, így vállaltuk el ennek a művelődési háznak az építését is i — mondja Tóth Sándor részlegvezető. f

r — Hogyan veszik a társadalmi munkát? Össze tudják hangolni Vele a bérmunkájukat?

— Természetesen. Elégedettek vagyunk a társadalmi munkásokkal, mert szorgalmasan, lelkiismeretesen dolgoznak. Ahogyan ismerem a pénzügyi feltételeket, nem gyarapodhatna művelődési.. házzal a falunk, ha nem járna ide a sok felnőtt társadalmi munkára. Mi is igyekszünk, ők is, és nemsokára el is készül az új művelődési ház.

Ambrus Lukács vb-elnök:

— A november 7-i ünnepséget már az új művelődési házban tartjuk.

Tevel—{—Kovácsi = Tevel nagyközség

A ■ teveli tanácsházán őriz- ,nek egy úgynevezett szervezési szabályrendeletet. Ebben a többi közt a következő olvasható: „Jegyzőkönyv. Felvétetett Teve! községben 1927. évi március 24. napján Tevel és a 139/1926. sz. BM. határozattal Tevel községgel egyesített Kovácsi község képviselőtestületének együttes, rendkívüli ülésén. Főjegyző előadja, hogy a nagyméltóságú m. kir. Belügyminiszter úr

67.139/1926 v. BM. sz. határozatával Tevel és Kovácsi községek egyesítését elrendelte.” Ezzel egyidőben Tevel . nagyközségi rangot kapott. Lakosainak száma akkor 2339 volt Most 2140 körül van. A 10 évvel ezelőtti népszámláláskor 2152 volt.

Most utcanév Kovácsi: Te-; vei egyik utcáját nevezik aiv- nák. A fiatalabbak nem is igen tudják, hogy valamikor külön község volt Kovácsi.

TEVELI KÉPESLAP

BŐDA FERENC