Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-19 / 243. szám

A második kötői Tanulmányok Tolna inegye történetéből A múlt héten került ki a nyomdából egy testes kötet, mely a tavaly- megindított so­rozat második része: „Tanul­mányok Tolna megye törté­netéből II". Kiadója a me­gyei tanács levéltára, szer­kesztője, miként az első kö­teté is, dr. Puskás Attila, a levéltár igazgatója. A sorozat megindításával. az volt az il­letékesek célkitűzése, hogy megteremtsék a megye maj­dan megírandó monográfiá­jának alapjait,' A megye’ ez­zel már nagyon régóta adósa önmagának és . a hazai köz- művelődcspek is: Míg a ta­valy kiadott első kötet öt ta­nulmányt tartalmazott és 248 oldalas volt, a jelenlegiben ugyan szintén csak öt tanul­mány van, de a terjedelem lényegesen bőségesebb: 333 ol­dal. A szerzők között van azohosság, hiszen egyik-mási­kuk vizsgálódásának tárgya olyannyira át ingó, hogy ma­ga is megérdemelne egy kü­lön kötetet.' Sftrrendben: if), Ssakály Fe­renc a megye történetének a mohácsi - csatát' követő negy­ven esztendejét dolgozta fel. Bánkún Imre tanulmányának címe: Tolna megye a Rákóczi- szabadságharchan, Gfbsz Jó­zsef egy érdemtelenül el­hanyagolt, érdekes területtel foglalkozott,' a megyebeli kő- szénbányászEyt alakulásával, az első világháború kitöré­séig. Néhai dr. Hadnagy Al­bert munkája, melyet a szer- . ző halála úján dr. Prahács Margit rendezett sajtó alá, véleményünk szefmt ®a ié|pv nagyobb jelentőségű. Címa*. kevesebbet mond, mint a tar­talma: Liszt szekszárdi kap-, csolatairól. Végül dr. Szilágyi Mihály, a megyebeli kereske­delem történetét választotta vizsgálódása tárgyául, az 1848 és 1914 közötti időszakban, A felsorolás nem sokat je­lent, hiszen nem akárkit ér­deklő, könnyű olvasmányok­ról, hanem tudományos szin­ten készült, a forrásmunká­kat illő precizitással felsoro­ló tanulmányokról van szó, melyek olvasása okvetlenül igényel kellő alapképzettsé­get, sőt megfelelő vonzódást is az elmúlt korok iránt. A példányszám, éppúgy,- -mint az első kötet esetében, két­ezer, és nagyon sanyarú ké­pet kellene alkotnunk me­gyénk szellemi érdeklődésé­ről, ha ez (könyvkiadói szem­pontból nem magas, helyi erőforrásokhoz viszonyítva na­gyon is elismerést érdemlő) mennyiség netán soknák bi­zonyulna. Az eg3res tanulmányokkal, jóval közlés előtt, megfelelő szaklektorok foglalkoztak, amiként arról lapunk korábbi számainak egyikében közölt, előzetes tudósításunkban hírt adtunk. Az újságíró foglalko­zásától idegen területre té­vedné, ha az írások szakmai értékelésére vállalkozna. Ehe­lyett engedtessék meg némi egyéni mérlegelés, elsősorban azok számára, akik hozzánk hasonlóan nem szakemberek­ként, hanem a fentebb jelzett érdeklődő olvasó igényével vették kézbe a testes kötetet. Ifj. Szakály Ferenc tanul­mánya szerves folytatása. Idő­rendben is, a korábbi kötet­ben megjelentnek, mely . a szekszárdi konvent dokumen­tumait dolgozta fel a mohácsi vészig. Remélhetőleg nyitott kapukat döngető kívánság- az, hogy a soron következő kiad­ványok valamelyikében ugyan­ilyen összefoglalás jelenjen mgg. ezúttal az 1568-tól 1703- ig terjedő időről. Ez annyit jelentene, hogy a megye tör­ténetének egy jelentős részé­ről már átfogó képet kapna az olvasó, és „fcsald* a Bán- kúti-tanulmány időrendi vé­gétől, a Rákóczi-szabadság- harc bukásától 1848-ig terje­dő időt kellene- egy. de .in­kább két részben feldolgozni, hogy az összkép megközelí­tése a teljességet.,' A történelem azonban nem­csak hadi eseményekből áll. Éppen ezért kell eredményes­nek mondani azt a szerkesz­tési elvet, mely gazdaságtör­téneti ,vonatkozásoknak is • te­ret szentel, magvas, nohg oly- kof, .nem épp a legolvasmá­nyosabb stílusú (Qrósz József írása) tanulmányok ítárnájá­ban. Mindezek az írások, ' mint mondottuk, fontosak a .megye monográfiájának alapjaiként, A néHál '‘léverláj'-igaggajö,’ dr. Hadnagy Albert ‘ postfíumús műve, .túlnő őzen a .nagyon tiszteletre méltó határon , is. Liszt Ferenc olyap óriása az egyetéftíes zenetörténetnek, hogy minden sor, melyben ró­la bizonyítottan újai olvas­hatunk, a legszélesebb .körök fifO’elmére. is jórígf Tarthat, A meg vei levéltárból előkerült* levejek, az eddig ismeretlen- Augu#z Anna-féle napló,; oly­annyira újdonság/. tiogy ■ egy különlenyomatot*'!s megérde­melne, lényegesen szélesebb körű, akár több nyelven való terjesztésre. A különlenyomat szónál ma­radva, érdeme« figyelmet szen­telni a nyomdatechnikának. A Szekszárdi Nyomda nem re­mekelt. Már az első oldalakon közölt fényképeknél is zavarb­an átült a képaláírás, viszony­lag könnyen találtunk sajtó­hibát, a 169. oldal táblázatán Pedig értelemzavaró sorcse­rét. Tudományos igényű mun­kákról lévén szó, vajmi so­vány vigasz az a mentegető­ző*, •• hogy néhány oldalnyi francia szöveg ezért szemet sértő, mert nem sikerült meg­felelő betűtípusokra szert ten­ni. A könyv "borítójának kivi­telezése is gyenge, nem . har­monizál az előzővel,. mert itt van gerincfelirat, ott nincs. Mindezt azért érdemes szóvá tenni, mert sajnálatos, ha for­mai hibák bármily keveset, de rontanak egy kitűnő, sőt re­méljük, hogy az eljövendő kötetekben még magasabb színvonalra fejlődő kezdemé­nyezés értékén. ORDAS IVAN­GALÄMBOSI LÁSZLÓ: Krónika Emlékezik: múltjának habfehére utáíkogott, ha útvprte a vér. KASOK A boldogság-szalmából font kasok elszáradnak a szerelem palánkján ha jön a benti tél. Jégszájú sárkány farkán ülnek hószárnyú farkasok. KERÉK Korhadt kerék,, galambok asztala: vihartól sem fordul, pihen repedten. Bodzavirág gyújtó sarok a kertben fáklyát tűz rá ha hull az éjszaka. ŐSZ Kökénygolyj gurul tört áffhidon. alatta páfrányháló kifeszítve. A dér poroYidján bő ezüsttel hintve zenél a nád, a horpadt xilofon. ÉJSZAKA Vén darvak rekedt hegedűje szól a messze menés hangos éjszakáján. Madárljesztö alig áll a lábán, orra sem látszik kalapja alól. FÖLDESI JÁNOS: iVe félj szívem Az ökörforkkerő sárga virágán ül az ősz. és siratja a nyarat. Vufat a szél, . s ki tudja: a szívben most mi marad. Nézem a múló időben szálló madarakat. S érzem a pehelykönnyűvé vált tűnó, szertefoszlott álmokat. És a sárga virágon ülő ősz még kínálja nyár felét: dúdolja halkan az elmúlás szép énekéi, Ne félj, ne félj szivem e halkuló dal után: egy hqlló lovéL az, ml rád esett csupán. A íoprongy selyem sugarához ér ímolött porladni onto) a mélybe. BORSOS MARGIT: 0 I esőben az eső vízfonalat összevarrják az eget a földdel nedves szürke vászon a víz lecsurog gondolataira kopár ágain összegyűlik szívem vörös csészéjében szomorú arcomat tükrözi az eső hullik dobol beszélget a tetőn önmagával mint magányos ember a világgal Az olvasó naplója 1 .ü Galambos Lajos: Örök malom Értékes írói birodalom ;Ga­lambos Lajosé, a magyar pró­za finoman munkált köveivel határolt. Emlékeztet Móricz naturalizmussal ötvözött rea­lizmusára, Tolnai Lajos indu­latosságára és Kemény Zsig- mond alapos lélekábrázolásá- ra. Ám a határokon belüli vi­lág egyedül Galambos Lajo­sé. Izgalmas, mert egy árnya­lattal komorabb a szokottnál. Az író ragaszkodik öntörvé­nyű világához, szenvedélyes, erzákenyen rezdülő tehetsége nerry élheti ki magát állóvíz- nyugalmú témákban. Keresi a sötétebb foltokat, megtalálja és megteremti a hitelesség él­ményét. s igazi kutatóhoz mél­tón feltárja a társadalom és egyén viszonyának konkrét formáit. Uj könyve, aZ Örök malom (kiadta a Szépirodalmi Kiadó) három kisregényt fog össze. Sorrendben: Tatárok. Miguel Dorando kadét két vallomása, Görög történet. Kötetbe állá­suk előtt — a Tatárok kivéte­lével — az Uj írásban olvas­hattuk őket. Tematikában tá­vol esnek egymástól, de gon­dolatiságuk alapján mégis ke­rek egészet képeznek. Mind­egyikben az emberi hitről, emberek tévelygéseiről szól az író, az „örök fájdalmak és örök megújulások” váltakozá­saiban. A Tatárok c. kisregény a XIII. század zivatarjában hányódó embert kíséri útján. a Miguel Dorando a spanyol pol­gárháborúba viszi az olvasót, a Görög történet pedig a Ró­meó—Júlia-témát dolgozza fel, napjainkra ültetve. A Tatárokban Hála János sorsa köré építi Galambos a legfőbb érveket. Mert érvek kellenek, hogy a hitükben megrendültekkql elfogadtas­suk: hazánk iránti hűség ak­kor is kötelező, ha mi. sze­mély szerint, mindenünket el­vesztettük. Hála János, az egy­szerű paraszt átéli a mohi csa­tát, sikerül elmenekülnie a tatárok nyilai elől. De haza­térve látnia kell, hogy fele­ségét és tizennégy éves lányát meggyalázzák — vem a tatá­rok - hanem a magyar földes­urak: Dénes úr és vazallusa. Hála János elkeseredésében a tatárokhoz áll. A Tatárok mindegyik alak­ja negatív jellem. Talán az író a kelleténél is sötétebb színekkel ábrázol? Lehetséges, de néhány gondolatot kockáz­tassunk meg. Ha a 13. század megteremtette a maga Dénes urait, akkor nem érdemes idilli romantikába burkolni őket. Barbárok voltak, ábrázo­lásuk — a reális ábrázolás törvényeinek megfelelően — sötét kell hogv legyen. Egyéb­ként is a saját népüket pusz­tító Dénes urak nemcsak a XIII. században, hanem később is akadtak szép számmal. Galambos a szépítés nélkü­li ábrázolással megteremti a hiteles történelmi légkört. S Hála János figurájával élet­re kelti a panaszkodó Tiborc lázadó bátyját, aki érzi, hogy erejéből többre is futná, de kora csak az anarchiát isme­ri, így ő is ezen az úton kénytelen járni. A hiteles tör­ténetiség mellett agy parabo­likus gondolatsor is kitűnik a Tatárokból. Nevezetesen: az egyén éppen azáltal az, hogy társadalmi lény is. Vagy: társadalom nélkül nincs egyén. És ha ez az egység-erővonal külső vagy belső okok miatt megbomlik, akkor az ember kiszakad a társadalomból, jelleme eltor­zul. Galambos sokszor nyúlt már ilyen témákhoz, sokszor kutatta, milyen erők robbant­ják fel az egyensúlyhelyzetet. S mert vonzódik a változások előidézte bonyolult képletek­hez, hősei nyugtalanná sor­súnk talajukat vesztett em­berek. De mindenkor hiteles figurák. Nem leli a helyét a meg­bolydult világban Miguel Dorando kadét sem. Két bí­róság vonja felelősségre, mindkettő megveti s egyaránt felhasználja. Két világ s egy ember. Miguel Dorando ha­zaszeretetből vizsgázik. Logi­kus érveit nem hallgatják meg, mert forradalmi idők járják, s magyarázgatásra. ilyenkor nincsen mód, idő. Csak tettekre építhetünk, nem szavakra. S a kadét nem elég erős a cselekvésre. Ef magyarázza halálát is. Haitisz Andrea, a görög te­lepes lány tragédiájának oka az érdek ütközése a szere­lemmel. Sokszor megírt té­ma ez, mégis van- benne va­lami szívszoritó. Andrea szü­lei merevségükkel.[ zökkentik ki a világot — ez esetben a lány szűk és mégis szép vi­lágát — az óhajtott meder­ből. S megismétlődik Anti­goné halála. A három kisregény közül legszínvonatasabbnak a Ta­tárokat tartjuk, ezért is időz­tünk ott hosszasabban. De a kötet egésze bizonyítja, hogy Galambos jól szerkeszt, alak­jait a valóság talajáról szem­léli. Sokoldalúan, vagy csak néhány kiemelt tulajdonságu­kat felvillantva jellemzi őket, attól függően, hegy mi a szándéka velük Egyszóval —- ura figuráinak. Az írótól megszokott komor * ábrázolás, az olykor-olykor naturalista részletek a kifejtett gondola­tiság alá rendeződnek enge­delmesen. S a gondolatok, ta­nító intelmek segítenek eliga­zodni az emberi együttélés útvesztőiben. Az új Galam­bos-kötet ezért előrelépés. RÄBEL ERNŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom