Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-19 / 243. szám
A második kötői Tanulmányok Tolna inegye történetéből A múlt héten került ki a nyomdából egy testes kötet, mely a tavaly- megindított sorozat második része: „Tanulmányok Tolna megye történetéből II". Kiadója a megyei tanács levéltára, szerkesztője, miként az első köteté is, dr. Puskás Attila, a levéltár igazgatója. A sorozat megindításával. az volt az illetékesek célkitűzése, hogy megteremtsék a megye majdan megírandó monográfiájának alapjait,' A megye’ ezzel már nagyon régóta adósa önmagának és . a hazai köz- művelődcspek is: Míg a tavaly kiadott első kötet öt tanulmányt tartalmazott és 248 oldalas volt, a jelenlegiben ugyan szintén csak öt tanulmány van, de a terjedelem lényegesen bőségesebb: 333 oldal. A szerzők között van azohosság, hiszen egyik-másikuk vizsgálódásának tárgya olyannyira át ingó, hogy maga is megérdemelne egy külön kötetet.' Sftrrendben: if), Ssakály Ferenc a megye történetének a mohácsi - csatát' követő negyven esztendejét dolgozta fel. Bánkún Imre tanulmányának címe: Tolna megye a Rákóczi- szabadságharchan, Gfbsz József egy érdemtelenül elhanyagolt, érdekes területtel foglalkozott,' a megyebeli kő- szénbányászEyt alakulásával, az első világháború kitöréséig. Néhai dr. Hadnagy Albert munkája, melyet a szer- . ző halála úján dr. Prahács Margit rendezett sajtó alá, véleményünk szefmt ®a ié|pv nagyobb jelentőségű. Címa*. kevesebbet mond, mint a tartalma: Liszt szekszárdi kap-, csolatairól. Végül dr. Szilágyi Mihály, a megyebeli kereskedelem történetét választotta vizsgálódása tárgyául, az 1848 és 1914 közötti időszakban, A felsorolás nem sokat jelent, hiszen nem akárkit érdeklő, könnyű olvasmányokról, hanem tudományos szinten készült, a forrásmunkákat illő precizitással felsoroló tanulmányokról van szó, melyek olvasása okvetlenül igényel kellő alapképzettséget, sőt megfelelő vonzódást is az elmúlt korok iránt. A példányszám, éppúgy,- -mint az első kötet esetében, kétezer, és nagyon sanyarú képet kellene alkotnunk megyénk szellemi érdeklődéséről, ha ez (könyvkiadói szempontból nem magas, helyi erőforrásokhoz viszonyítva nagyon is elismerést érdemlő) mennyiség netán soknák bizonyulna. Az eg3res tanulmányokkal, jóval közlés előtt, megfelelő szaklektorok foglalkoztak, amiként arról lapunk korábbi számainak egyikében közölt, előzetes tudósításunkban hírt adtunk. Az újságíró foglalkozásától idegen területre tévedné, ha az írások szakmai értékelésére vállalkozna. Ehelyett engedtessék meg némi egyéni mérlegelés, elsősorban azok számára, akik hozzánk hasonlóan nem szakemberekként, hanem a fentebb jelzett érdeklődő olvasó igényével vették kézbe a testes kötetet. Ifj. Szakály Ferenc tanulmánya szerves folytatása. Időrendben is, a korábbi kötetben megjelentnek, mely . a szekszárdi konvent dokumentumait dolgozta fel a mohácsi vészig. Remélhetőleg nyitott kapukat döngető kívánság- az, hogy a soron következő kiadványok valamelyikében ugyanilyen összefoglalás jelenjen mgg. ezúttal az 1568-tól 1703- ig terjedő időről. Ez annyit jelentene, hogy a megye történetének egy jelentős részéről már átfogó képet kapna az olvasó, és „fcsald* a Bán- kúti-tanulmány időrendi végétől, a Rákóczi-szabadság- harc bukásától 1848-ig terjedő időt kellene- egy. de .inkább két részben feldolgozni, hogy az összkép megközelítése a teljességet.,' A történelem azonban nemcsak hadi eseményekből áll. Éppen ezért kell eredményesnek mondani azt a szerkesztési elvet, mely gazdaságtörténeti ,vonatkozásoknak is • teret szentel, magvas, nohg oly- kof, .nem épp a legolvasmányosabb stílusú (Qrósz József írása) tanulmányok ítárnájában. Mindezek az írások, ' mint mondottuk, fontosak a .megye monográfiájának alapjaiként, A néHál '‘léverláj'-igaggajö,’ dr. Hadnagy Albert ‘ postfíumús műve, .túlnő őzen a .nagyon tiszteletre méltó határon , is. Liszt Ferenc olyap óriása az egyetéftíes zenetörténetnek, hogy minden sor, melyben róla bizonyítottan újai olvashatunk, a legszélesebb .körök fifO’elmére. is jórígf Tarthat, A meg vei levéltárból előkerült* levejek, az eddig ismeretlen- Augu#z Anna-féle napló,; olyannyira újdonság/. tiogy ■ egy különlenyomatot*'!s megérdemelne, lényegesen szélesebb körű, akár több nyelven való terjesztésre. A különlenyomat szónál maradva, érdeme« figyelmet szentelni a nyomdatechnikának. A Szekszárdi Nyomda nem remekelt. Már az első oldalakon közölt fényképeknél is zavarban átült a képaláírás, viszonylag könnyen találtunk sajtóhibát, a 169. oldal táblázatán Pedig értelemzavaró sorcserét. Tudományos igényű munkákról lévén szó, vajmi sovány vigasz az a mentegetőző*, •• hogy néhány oldalnyi francia szöveg ezért szemet sértő, mert nem sikerült megfelelő betűtípusokra szert tenni. A könyv "borítójának kivitelezése is gyenge, nem . harmonizál az előzővel,. mert itt van gerincfelirat, ott nincs. Mindezt azért érdemes szóvá tenni, mert sajnálatos, ha formai hibák bármily keveset, de rontanak egy kitűnő, sőt reméljük, hogy az eljövendő kötetekben még magasabb színvonalra fejlődő kezdeményezés értékén. ORDAS IVANGALÄMBOSI LÁSZLÓ: Krónika Emlékezik: múltjának habfehére utáíkogott, ha útvprte a vér. KASOK A boldogság-szalmából font kasok elszáradnak a szerelem palánkján ha jön a benti tél. Jégszájú sárkány farkán ülnek hószárnyú farkasok. KERÉK Korhadt kerék,, galambok asztala: vihartól sem fordul, pihen repedten. Bodzavirág gyújtó sarok a kertben fáklyát tűz rá ha hull az éjszaka. ŐSZ Kökénygolyj gurul tört áffhidon. alatta páfrányháló kifeszítve. A dér poroYidján bő ezüsttel hintve zenél a nád, a horpadt xilofon. ÉJSZAKA Vén darvak rekedt hegedűje szól a messze menés hangos éjszakáján. Madárljesztö alig áll a lábán, orra sem látszik kalapja alól. FÖLDESI JÁNOS: iVe félj szívem Az ökörforkkerő sárga virágán ül az ősz. és siratja a nyarat. Vufat a szél, . s ki tudja: a szívben most mi marad. Nézem a múló időben szálló madarakat. S érzem a pehelykönnyűvé vált tűnó, szertefoszlott álmokat. És a sárga virágon ülő ősz még kínálja nyár felét: dúdolja halkan az elmúlás szép énekéi, Ne félj, ne félj szivem e halkuló dal után: egy hqlló lovéL az, ml rád esett csupán. A íoprongy selyem sugarához ér ímolött porladni onto) a mélybe. BORSOS MARGIT: 0 I esőben az eső vízfonalat összevarrják az eget a földdel nedves szürke vászon a víz lecsurog gondolataira kopár ágain összegyűlik szívem vörös csészéjében szomorú arcomat tükrözi az eső hullik dobol beszélget a tetőn önmagával mint magányos ember a világgal Az olvasó naplója 1 .ü Galambos Lajos: Örök malom Értékes írói birodalom ;Galambos Lajosé, a magyar próza finoman munkált köveivel határolt. Emlékeztet Móricz naturalizmussal ötvözött realizmusára, Tolnai Lajos indulatosságára és Kemény Zsig- mond alapos lélekábrázolásá- ra. Ám a határokon belüli világ egyedül Galambos Lajosé. Izgalmas, mert egy árnyalattal komorabb a szokottnál. Az író ragaszkodik öntörvényű világához, szenvedélyes, erzákenyen rezdülő tehetsége nerry élheti ki magát állóvíz- nyugalmú témákban. Keresi a sötétebb foltokat, megtalálja és megteremti a hitelesség élményét. s igazi kutatóhoz méltón feltárja a társadalom és egyén viszonyának konkrét formáit. Uj könyve, aZ Örök malom (kiadta a Szépirodalmi Kiadó) három kisregényt fog össze. Sorrendben: Tatárok. Miguel Dorando kadét két vallomása, Görög történet. Kötetbe állásuk előtt — a Tatárok kivételével — az Uj írásban olvashattuk őket. Tematikában távol esnek egymástól, de gondolatiságuk alapján mégis kerek egészet képeznek. Mindegyikben az emberi hitről, emberek tévelygéseiről szól az író, az „örök fájdalmak és örök megújulások” váltakozásaiban. A Tatárok c. kisregény a XIII. század zivatarjában hányódó embert kíséri útján. a Miguel Dorando a spanyol polgárháborúba viszi az olvasót, a Görög történet pedig a Rómeó—Júlia-témát dolgozza fel, napjainkra ültetve. A Tatárokban Hála János sorsa köré építi Galambos a legfőbb érveket. Mert érvek kellenek, hogy a hitükben megrendültekkql elfogadtassuk: hazánk iránti hűség akkor is kötelező, ha mi. személy szerint, mindenünket elvesztettük. Hála János, az egyszerű paraszt átéli a mohi csatát, sikerül elmenekülnie a tatárok nyilai elől. De hazatérve látnia kell, hogy feleségét és tizennégy éves lányát meggyalázzák — vem a tatárok - hanem a magyar földesurak: Dénes úr és vazallusa. Hála János elkeseredésében a tatárokhoz áll. A Tatárok mindegyik alakja negatív jellem. Talán az író a kelleténél is sötétebb színekkel ábrázol? Lehetséges, de néhány gondolatot kockáztassunk meg. Ha a 13. század megteremtette a maga Dénes urait, akkor nem érdemes idilli romantikába burkolni őket. Barbárok voltak, ábrázolásuk — a reális ábrázolás törvényeinek megfelelően — sötét kell hogv legyen. Egyébként is a saját népüket pusztító Dénes urak nemcsak a XIII. században, hanem később is akadtak szép számmal. Galambos a szépítés nélküli ábrázolással megteremti a hiteles történelmi légkört. S Hála János figurájával életre kelti a panaszkodó Tiborc lázadó bátyját, aki érzi, hogy erejéből többre is futná, de kora csak az anarchiát ismeri, így ő is ezen az úton kénytelen járni. A hiteles történetiség mellett agy parabolikus gondolatsor is kitűnik a Tatárokból. Nevezetesen: az egyén éppen azáltal az, hogy társadalmi lény is. Vagy: társadalom nélkül nincs egyén. És ha ez az egység-erővonal külső vagy belső okok miatt megbomlik, akkor az ember kiszakad a társadalomból, jelleme eltorzul. Galambos sokszor nyúlt már ilyen témákhoz, sokszor kutatta, milyen erők robbantják fel az egyensúlyhelyzetet. S mert vonzódik a változások előidézte bonyolult képletekhez, hősei nyugtalanná sorsúnk talajukat vesztett emberek. De mindenkor hiteles figurák. Nem leli a helyét a megbolydult világban Miguel Dorando kadét sem. Két bíróság vonja felelősségre, mindkettő megveti s egyaránt felhasználja. Két világ s egy ember. Miguel Dorando hazaszeretetből vizsgázik. Logikus érveit nem hallgatják meg, mert forradalmi idők járják, s magyarázgatásra. ilyenkor nincsen mód, idő. Csak tettekre építhetünk, nem szavakra. S a kadét nem elég erős a cselekvésre. Ef magyarázza halálát is. Haitisz Andrea, a görög telepes lány tragédiájának oka az érdek ütközése a szerelemmel. Sokszor megírt téma ez, mégis van- benne valami szívszoritó. Andrea szülei merevségükkel.[ zökkentik ki a világot — ez esetben a lány szűk és mégis szép világát — az óhajtott mederből. S megismétlődik Antigoné halála. A három kisregény közül legszínvonatasabbnak a Tatárokat tartjuk, ezért is időztünk ott hosszasabban. De a kötet egésze bizonyítja, hogy Galambos jól szerkeszt, alakjait a valóság talajáról szemléli. Sokoldalúan, vagy csak néhány kiemelt tulajdonságukat felvillantva jellemzi őket, attól függően, hegy mi a szándéka velük Egyszóval —- ura figuráinak. Az írótól megszokott komor * ábrázolás, az olykor-olykor naturalista részletek a kifejtett gondolatiság alá rendeződnek engedelmesen. S a gondolatok, tanító intelmek segítenek eligazodni az emberi együttélés útvesztőiben. Az új Galambos-kötet ezért előrelépés. RÄBEL ERNŐ
