Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-17 / 241. szám
Híven a hármas követelményhez Hirdetés útján... Egyik Tolna megyei, Duna menti gyár élére hirdetés útján kerestek új igazgatót a fővárosi vállalat vezetői. A napilapban megjelent hírre meghökkenve figyelt fel a közel nyolcszáz főnyi dolgozót foglalkoztató üzem Budapesten tartózkodó, éppen pártiskolán tanuló párttitkára. Tanulmányai a végéhez közeledtek, nem maradt tétlenül. „Nálunk nem találtak alkalmas embert az igazgatói posztra? Hogyan egyeztetik a főnökök ezt a hirdetést a párt káderpolitikájával, s az igazgatóval szemben támasztandó követelményekkel?” — töprengett. Hazatérte után sem volt egyedül kifogásaival és ellentétes véleményével. A járási pártbizottság vezetőinek indítványára sürgősen sort kerítettek arra, hogy még a döntés előtt lehívják a vállalat igazgatóját, aki helyben adjon számot arról, miként gondolta a kulcsállás betöltését. Szenvedélyesen érveltek, összecsaptak ekkor a nézetek és tisztult a felfogás. Az emlékezetes helybéli tanácskozás alkalmából, a húsz főnyi kollektíva előtt adott számadás nem volt hiábavaló. A vállalat kommunista igazgatója ugyan ott is állította, hogy ő nem talál a módszerben semmi kivetnivalót. Indokolt azzal, hogy akkor tért haza a szomszédos, baráti Jugoszláviából, ahol merészen alkalmazzák e módszert a vezetői posztok betöltésekor, s ő ezt újításnak szánta. Végül abban egyet kellett értsenek, hogy milyen egyértelmű követelményeket állítsanak a kinevezendő igazgatóval szemben. A sajátos „fe- lelősségrevonós” döntőnek bizonyult ahhoz, úgy válasszanak a jelentkezők közül, hogy a kiszemelt káder megfeleljen az MSZMP káderpolitikai szempontjainak. Két év telt el azóta, amióta a hirdetéssel „szerzett” gyárigazgató tevékenykedik. Ez az időszak elegendő lehet ahhoz, hogy véleményt alkossanak, s kialakuljon, milyen vezetőnek tartják a hirdetés útján hozzájuk került igazgatót. Idézzük az üzemi párttitkár és a járási pártbizottság első titkárának szavait. „Többek között erőssége a demokratizmus. Fontosnak tartja, figyelembe veszi a munkások véleményét. Több esetben konzultál a szakszervezeti bizalmiakkal csoportosan, s ők ennek hatására is jobban dolgoznak, maguk is fontosabbnak tartják mozgalmi munkájukat, rendszeres tájékozottságukat.” A járási első titkár így nyilatkozik : „Politikailag, szakmailag jó, tud vezetni. Fenn ugyan nem tartják elég erős- kezűnek, néha azt szemére is vetik. Párosuljon nála a mások véleményének meghallgatása a határozottsággal.” Mindketten alkalmasnak tartják, bevált tehát az új igazgató. Ennek ellenére, ma is vitába szállunk a hirdetés közlésekor domináló hibás felfogással, a mögötte rejlő nézetekkel. Mégis miért?! Félreértés ne essék, nem vagyunk ellene egyéb témakörökben a rendhagyó módszerek bátor alkalmazásának (káderkérdésekben is indokolt lehet, de más posztokon) de annak igen, hogy hirdetéssel szerezzünk napjainkban egy megyéi viszonylatban nagy gyárhoz igazgatót. Ellene vagyunk, azért is, mert esetünkben a káderutánpótlás hézagairól, vagy bizalmatlanságról .árulkodik, véle szegénységi bizonyítványt állítanak ki egy ekkora üzemi gárdáról, Őszi megyei Az őszi megyei könyvheteket — a falusi-szövetkezeti könyvterjesztő hálózat legnagyobb könyv- és irodalomnépszerűsítő akcióját — az idén rendezik meg kilencedszer. Ezekben a hetekben — hagyományosan október 15-től november végéig — a szövetkezeti könyvterjesztők: az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek és 10 ezernél több könyvterjesztő bizományos arra törekednek, hogy az átlagosnál is több alkalmat teremtsenek a könyvvel, irodalommal váló ismerkedésre, illetve az ismeretség elmélyítésére. Az alkalmak sokfélék és szintén hagyományosak már. Egy részüknél az irodalomnépszerűsítés dominál — ilyenek az író-olvasó találkozók, irodalmi estek, ankétok, irodalmi vetélkedők, mások inkább terjesztői, akciók, házról házra árusítások, utcán, tereken, forgalmas helyeken felállított könyvsátrak, árusító asztalok. A szövetkezetek arra törekednek, hogy ezekben a hetekben a falu egyetlen megmozT udomány politikánk időszerű kérdéséiről Értelmiségi ankétok a megyében Csütörtökön délután Tolna megyében két helyen zajlott le értelmiségi ankét, Szek- szárdon Tóina megye vezető és kutató orvosai, Iregszem- csén pedig a kísérleti , intézet tudósai, agrárszakemberei tanácskoztak. Az összejövetelek célja, hogy a tudományos munka bázisát képező centrumokban hallgassák meg az MSZMP Központi Bizottságának 1969. június 27-i állás- foglalását, s a tudománypolitikai tézisekét ismertető vitaindító előadásokat, majd területük sajátosságait és lehetőségeit figyelembe véve arról tárgyaljanak, miként gya- rapíthatók a szocializmus építésének gyorsítását, a gyakorlatot szolgáló, tudományos eredményeik. A megyei kórház kutúrter- mében sorra került szekszárdi ankétfa, a kórház főorvosi karán és az intézmény tudományos kutatással foglalkozó gyakorló orvosain kívül meghívták a megyei, járási egészségügyi osztályvezetőket, a járási kórházak igazgatóit, valamint a megyei jellegű egészségügyi intézetek vezetőit. Ezen az ankéton dr. Gál György, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője tartott előadást a párt tudománypolitikájának időszerű kérdéseiről. A tudományos eredményeiről és. gyakorlati sikereiről közismert iregszemcsei kutatóintézetben Herczeg Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa ismertette a KB téziseit és állásfoglalását. Mindkét helyen nagy érdeklődéssel kísérték a résztvevők az előadást, s azt követően megvitatták az. intézmény, az intézet kutatói által eddig elért eredményeket, törekvcsoi,'et és soronlévő. reális teendőiket. Ezen a poszton óriási a tét, az előzmények birtokában különösen. Itt a rizikó az egész üzem, a sok-sok munkás és műszaki dolgozó rovására mehet, különös figyelemmel arra, hogy ez az üzem előzőleg hosszabb időn át vezetői válsággal küszködött, Mit mond ki a kádermunkó- ról a IX. kongresszus? „A társadalomnak. . . megfelelő vezetőkre van szüksége. A feladatokra való alkalmasság társadalmunk minden vezető tisztségében a szocializmus iránti odaadást a szakmai fel- készültséget és a vezetőkészséget egyaránt és együttesen megköveteli.” Nálunk ez így szükséges, s miheztartás végett sem árt kimondani, hogy a vezető párt joga. kötelessége volt és maradt a káderkiválasztás, s annak elvei adottak. Az időben jött erőteljes figyelmeztetés hatására esetünkben el tudták kerülni, hogy alkalmatlan ember kerüljön a nyolcszáz embert, a jelentős üzemet vezető-irányító igazgatói posztra. Mivel továbbra is aktuális, nem felesleges emlékeztetnünk a hármas és egységes követelményre. H. E könyvhetek dulásáról, összejöveteléről se hiányozzék a könyv, a könyv- terjesztő. Az őszi megyei könyvhetek terjesztői akció — azaz a kiadók külön erre az alkalomra nem jelentetnek meg könyveket. A könyvhetek idején a vásárló elé kerülő könyvök tehát azonosak azokkal, amiket év közben bárki, bárhol megvehet. A különbség csupáíi annyi, hogy ezekben a hetekben a könyvterjesztők koncentrált erőfeszítése következtében sokkal több helyen, sokkal több vásárló elé sokkal több könyv kerül, mint máskor. S a rendezvények százai keltik fel az érdeklődést a könyvek iránt. A Szövetkezeti Könyvterjesztő Vállalat elsősorban a jó és elegendő könyvválaszték biztosításával és a központilag készített propagandaanyagokkal járul hozzá a megyei könyvhetek sikeréhez. A SZÖVKÖNYV az idén — fokozandó a könyvválasztékot — kísérleti jelleggel bevezeti a könyvheteken a kedvezményes árú könyvárusítást. Most lesz először alkalmuk a falusiaknak arra, hogy a szövetkezeti könyvesboltokban régebben megjelent könyveket kedvezményes áron vásárolhassanak — az eredeti fogyasztói ár hatvan százalékáért. Ha a kezdeményezés sikert ér el a vásárlók körében, a SZÜVKÖNYV állandósítja ezt a terjesztési módszert. Az utóbbi években az őszi megyei könyvhetek forgalma átlagosan 30—35 millió forintot tett ki. Ehhez az eredményhez az alapvető fettételek az idén is megvannak: a 156 szövetkezeti könyvesboltban és bizományosaiknál 74 millió forint értékben mintegy 3 millió kötet várja a vásárlókat — s ehhez kiegészítésképpen mintegy 2 millió kötet (49 millió forint) várakozik a SZÖVKÖNYV raktáraiban. Elérhető tehát a cél, amelynek jegyében szervezik az idei, a kilencedik nagy őszi könyvvásárt: úgy egy-másfél millió kötetet juttatni a falusi házakba. A világkongresszus szivárványa A z országban már mindenütt megjelentek a plakátok: kék mezőben hétszínű szivárvány vonul át a két félteke felett. A VII. Szakszervezeti Világ- kongresszus, október napjainak nagy nemzetközi eseménye ihlette meg a plakátrajzolót. Rajza kifejező és a gondolat, amelyet felébreszt, valóban rokon azzal a törekvéssel, amelyet a Szakszervezeti Világkongresszus szervezői és résztvevői magukénak vallanak. A munkásosztály reménységét fejezi ki az egységes cselekvésre az imperializmus ellen, a dolgozó százmilliók érdekeinek védelmében, annyi ellentmondással terhes korszakunk hihetetlenül gyorsuló fejlődése közepette. . Miről tárgyal a világ munkásadnak ez a sajátos arculatú vezérkara? A „sajátos” jelzőt használjuk, mert ezúttal neon egyszerűen az SZVSZ tartja a maga összejövetelét, hanem nyílt tanácskozást tartanak, amelyen az SZVSZ-en kívül álló szakszervezetek is részt vehetnek. Ennek megfelelően eljön a pánafrikai szakszervezeti szövetség, a latin-amerikai szakszervezeti egységkongresszus, a mezőgazdasági szakszervezetek nemzetközi szövetsége és több más szervezet is képviselteti magát. f\ kongresszus feladata — mint ezt néhány nap- pal ezelőtt Piene Gensous főtitkárhelyettes is hangsúlyozta —, hogy az elé terjesztett okmány alapján kidolgozza, meghatározza, milyen legyen, miként tevékenykedjék a jelenkori szakszervezeti mozgalom. Ez óriási feladat önmagában is, hiszen a nemzetköz: helyzet felmérését követeli meg és logikusan következik belőle, hogy a szakszervezeteknek megfontolt cselekvést követelő a feladatuk a világ több részé’ fellépő ágresszív imperializmussal szemben. Elsőrendű helyet foglal el ilyen körülmények között a szakszervezeti mozgalom egységének kérdése is. hiszen a 24 éves SZVSZ-bői az első kongresszus óta több szak- szervezet kilépett. Ez azonban az eredeti célkitűzéseken mit sem változtatott, és 24 év alatt bebizonyosodott, hogy ez a világszövetség életképes, világszerte harcol a dolgozók élet- és munkakörülményeinek vitásáért, következetesen, a küzdelem első vonaléhr az emberiség sorskérdése a béke megőrzése és biztosítása érdekében. Az a 124 ország, amely a mi szó fővárosunkba elküldi küldötteit — többségében távol van a szocializmus társadalmi rendjétől — és mégis a nagy reménységet a mun kásosztály számára a szocialista országok léte, a szocialista világrendszer kialakulása, vele a történelem nagy fordulata adta meg. A haladásért, a békéért, a munkásosztály és min- den haladó erő akcióegységéért azok is együt1 dolgozhatnak, akarnék -ideológiájuk..elgondolásaik sok ‘ban különböznek a miénktől. Megtárgyalnak .olya> kérdéseket, amelyek látszólag egyáltalán nem poli tikaiak, —mint-amilyen a tudományos-technikai fo radalom, gyorsuló üteme, amely a munkásosztály szamára egy, sor új feladatot vet fel már a jelenben még többet tartogat a jövőben. Beülnek, hogy kicseréljék gondolataikat a dokumentumról, amely magyar szakszervezetek véleménye szerint kitűnő alap a véleménycserére, ugyanakkor elfogadható mind munkásszervezet, az olyanok számára is, amelyek ]■• vül állnak az SZVSZ szervezeti keretein. Kapcsol" felvétel, útkeresés, jószándék a mi oldalunkról, az SZVSZ oldaláról — és örvendetesen növekvő mértékben a többiek részéről is: ez előzte meg Budapestet. Reméljük, jó lesz a folytatás: a két félteke munkás- osztálya számára valóban reálig távlatot mutat p plakátok szivárványa. B. F. Közéletünk Tegnap tartotta ülését a Bonyhádi Járási Tanács VB. Elsőként Schneider György, a Bonyhádi Vasipari Ktsz elnöke, a ktsz szolgáltató tevékenységéről és fejlesztési tervéről szólott. Vázolta a szövetkezet kétoldalú tevékenységét; az árutermelést és a javító szolgáltatást. Cél az árutermelés jelentős mértékű növelése, de úgy, hogy ez ne menjen a szolgáltatások rovására. Ezután Énekes Béla kereskedelmi felügyelő számolt be a járás kiskereskedelmi és vendéglátói áruellátásának alakulásáról. Megállapította, hogy a lakosság áruellátását három szövetkezet, a Népbolt Vállalat és a Vendéglátóipari Vállalat látja el. A kereskedelmi hálózat biztosítani tudja az igényeket, problémák csak Bonyhádon vannak, s a szanálások következményeként — különösen a vendéglátó iparban — ezeket a közeljövőben nem is tudják megoldani. Tegnap délelőtti ülésén a Tamási Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a községi tanács vb-ken folyó hatósági munkát értékelte, s előkészí- tete az e hó 24-én esedékes tanácsülést. Dr. Puskás Kálmán osztályvezető írásos előterjesztésében rámutatott, hogy az 1957. évi IV. törvény jó alap az államigazgatási tevékenységhez. A hatósági munka színvonala emelkedő tendenciát mutat, — főként a vb-titkároknak és a szakigazgatási szervek dolgozóinak köszönhetően. A községi tanács vb-k ügyforgalma igen nagy: a szeptember 30-ával végződött 21 hónapos időszak alatt 50 000-nél több ügydarab érkezett. Július 1 és augusztus 31 között az összes ügyek nem egészen nyolc százaléka volt elintézetlen. E 415 ügyből 302 Koppányszántóra, Diósberény- re és Varsádra esik. Mindebből logikusan következik, hogy a községek zöme megtartja az ügyintézésben a törvényes határidőt. Összességében kielégítő tehát a tamási járásban a községek államigazgatási munkája; a még meglévő hibák megszüntetésére a vb határozatot hozott, ;