Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-02 / 228. szám

Párbeszéd a békéről Figyelő A békemozgalom a magyar közéletben Beszélgetés Réczei Lászlóval, az Országos Béketanács alelnökivel Kiárusítás Ellentétben a megyei vezetés határozott állásfoglalásával. helyenként változatlanul erőltetik a termelőszövetkezetek egye­sülését. Nyilvánvaló, hogy az „összevonás” jogosságát meg lehet magyarázni. Sőt, azt is leszögezhetjük újólag, hogy a minden szempontból érett egyesülést nem ellenzi senki. De arra az ég­világon semmi szükség, hogy túlbuzgóságból olyan termelőszö­vetkezeteket egyesítenek, amelyek ez ellen ma még tiltakoznak. Az erőlködés haszontalan időpocsékolás és minden szempontból káros tevékenység, mert rendszerint visszaüt. Hogy mennyire visszaüt, azt éppen a tények bizonyítják. A bonyhádi járás egyik termelőszövetkezetében folyik a kiárusí­tás. Arra való hivatkozással adiák el a szűz üszőket, hogy kell ' a pénz. De ebben a termelőszövetkezetben már sertéssel sem foglalkoznak. Az eladók a vevőknek egyébként megsúgták, ide­jében felkészülnek az egyesülésre és pénzzé teszik a pénzzé te­hetőt. Felesleges ehhez még kommentárt is fűzni. Változatlanul érvényes azonban az az elv, hogy a lehetősé­gek jobb kihasználása céljából az erőszakos egyesítések helyett alapítsanak közös vállalkozásokat, szélesítsék az együttműkö­dés formáit. Ez az út mindenképpen járható, s itt egyáltalán nem kell tartani attól, hogy visszafelé eül el a fegyver. — fr Napi három vagon lucernaliszt Az új üzem, amelyben a legnagyobb gond az áru raktározása A Hőgyészi Állami Gazdaság juhéi üzemegységében kora ta­vasszal fogtak hozzá gyorsszárító építéséhez. Az új üzem, mely ötmillió forintos költséggel épült, június 17-e óta három műszak­ban dolgozik. A gazdaság területéről a lucernát szecskázott álla­potban szállítják az üzembe és a 70—72 százalékos nedvességtar­talmú alapanyagból óránként 15 mázsa lisztet állít elő a gép. Mű­szakonként — a szállílószemélyzeten kívül — hat dolgozó biztosít­ja a zavartalan üzemeltetést. Az üzem termelése naponta 3 vagon. Az üzem méreteire néhány jellemző adat: naponta 5200 fiter gázolajat használnak fel a fűtéshez. Jelenleg a raktárban, de főként a szabadban 130 vagon lucernalisztet tárolnak. A közelmúlt napokban olasz kereskedők jártak a gazdaságban és megtekintették az üzemet. Ennek alapján várni lehet, hogy rövidesen szerződéskötésre kerül sor. így a Hőgyészi Allantf Gaz­daság áruja Olaszországba is eljut. Bor és ill... í. Réczei László professzorral, az Országos Béketanács alel- nökével, két fárasztó külföldi út között sikerült beszélget­nünk a VII. magyar béke­kongresszus előkészületeiről. Istambulból, a Nemzetközi Vöröskereszt konferenciájáról érkezett. Ott, a magyar kor­mány delegációjának vezető­jeként abban a főbizottságban tevékenykedett, amely a „Vö­röskereszt, mint a világbéke tényezője” című témát dol­gozta ki. Mire ezek a sorok megjelennek, már New York­ban lesz s az ENSZ-ben tesz jelentést a nemzetközi keres­kedelmi jog egyeztetésére ala­kult bizottság munkájáról. Mindkét küldetés összefügg a világbéke ügyével, bár a má­sodik megbízatás inkább jo­gászi tevékenységének nem­zetközi elismerése. A magyar békekongresszu­son azonban már itt lesz. Be­szélgetésünknek is ez a témá­ja, erről kérdezzük. — Hallottuk, hogy a kong­resszus nemcsak plenáris ülé­seken, hanem szekciókban is tárgyal. Miért döntöttek így? — Kongresszusunkra a ma­gyar nép képviseletében hat­száz ember jön össze. Ha csak plenáris üléseken tárgyalnánk, kevesen nyilatkozhatnának meg, s a tanácskozás formá­lissá válna. Amellett olyan át­fogó témákban, mint a ma­gyar békemozgalom helyzete, feladatai, az európai bizton­sággal összefüggő kérdések és a békés egymás mellett élés politikája, szolidaritásunk Vi­etnammal, vagy épp a közel- keleti helyzet, — szóval ezek­ben a témákban el se mé- lyedhetnénk megfelelően _ a rendelkezésünkre álló két nap alatt. A szekciókkal — remé­nyeink szerint — meghárom­szorozzuk a lehetőségeinket. — Ön az egyik témabizott­ság társelnöke. — Igen. Bugár Jánosné, a népfront főtitkárhelyettese mellett látom el ezt a tisztet. A mi munkabizottságunk fel­adata, hogy elemezze a ma­gyar békemozgalom helyzetét és feladatait, tevékenységének módszereit, — És hogyan ítélik meg a magyar békemozgalom hely­zetét ? — Kritikusan elemezzük előterjesztésünkben a mozga­lom munkáját, de még több kritikát várunk a vitában. Anniit pedig el kell ismernünk, azt elismerjük. Ennek lénye­ge az, hogy a magyar béke­mozgalom részt vesz abban a politikai munkában, amely a honi lakosság szakadatlan fel­világosítását, széles körű egy­ségének megteremtését szol­gálja hazánk békeszerető kül­politikájának támogatására. Ugyanakkor arra törekszik, hogy méltó módon képviselje ezt a békepolitikát az egész világon, bekapcsolódva a nemzetközi békemozgalom munkájába. Ezek szerint mondhatjuk azt, hogy a VI. magyar bé­kekongresszus óta fellendült a mozgalom tevékenysége? — Feltétlenül. S ennek egyik lényeges tényezőiével nem árt lfülön is megemlékez ni. Munkánkat rendkívül keö vezően • befolyásolta, hogy szervező és felvilágosító tevé­Az október 4—5-én összeülő VII. magyar békekongresszus előkészületeinek során az Or­szágos Béketanács elnöksége mellett témabizottságokat hoz­tak létre, amelyek a béke- mozgalom legidőszerűbb kér­déseit vltatrák meg és írásos előterjesztést készítettek a kongresszusra. E bizottságok­ban a békemozgalommal ösz- szefüggő nemzetközi kérdések legnevesebb magyar szakértői: tudósok, egyetemi tanárok, Jogászok, közgazdászok, 'politi­kusok, újságírók működtek közre. Az etp-ik bizottság a magyar hékemorgalom helyzetét, tevé­kenységének módszereit és to­vábbi feladatait elemezte. Egy másik bizottság az európai biztonság kérdéseit vitatta; egy harmadik munkacsoport pedig a Vietnammal vállalt szolidaritásunk időszerű kérdé­seit fogalmazta meg. Külön té­mabizottság tesz előterjesztést a kongresszusnak az arab né­pekkel vállalt szolidaritásunk kérdéséiről. A következő né­hány Írásunkban az egyes té- ma bizottságok által kidolgo­zott dokumentumok legfonto­sabb megállapításait adjuk közre. kenységünket immár egy év­tizede a Hazafias Népfront keretei között végezzük. Ez a szervezeti forma, — amely biztosítja az Országos Béke­tanács, mint választott vezető testület önállóságát — messze­menően beváltotta a hozzá fű­zött reményeket. A népfront különböző szintű bizottságai nagy felelősséggel végezték a békemozgalmi munkát. Segít­ségükkel a társadalom minden rétegéhez eljutottunk, így a különféle akciókban, demonst­rációkban egyre szélesebb kö­rű nemzeti, népi összefogás valósult meg. — Mit mondhatna a béke­mozgalom előtt álló feladatok­ról? — Az igazi feleletet termé­szetesen a kongresszus adja majd meg. Mindenesetre, ami eddig bevált, azt meg kell tar­tani és fejleszteni kell. Jónak bizonyult: például az, hogy a békemozgalom a magyar köz­élet állandóan jelenlévő és ha­tó tényezője; hogy azokkal a nemzetközi problémákkal fog­lalkozik, amelyek az embere­ket leginkább érintik; hogy A Kanacs és Biritó egyesü­lésével létrejött Paksi Állami Gazdaság intenzíven foglalko­zik a bor- és csemegeszőlő termesztésével, elsődlegesen azért, hogy fenntartsa a paksi tájjellegű borok hírét, és mi­nőségét. Szóval, az idei időjárás ne­héz feladat elé állította a gaz­daságot, mert a korábbi esők, majd azt követően az éjszakai harmatok, a nappali hőmér­séklet „ideális” körülménye­ket teremtett a kezdődő rotha­dásinak. — Ilyen körülmények között a csemegeszőlő folyamatos sze­dése mellett kénytelenek vol­tunk megkezdeni a borszőlő szüretelését is — mondja Bo- rontai István közgazdasági igazgatóhelyettes. — A számí­tások szerint száznegyven va­gon szőlőtermésünk lesz; száz vagon bor- és negyven vagon csemegeszőlő. — A szüret így már teljes kapacitással folyik, a vajtai, „ cseresznyési, a biritói szó­ikból naponta mintegy öt­száz mázsát szállítunk a pak­si feldolgozóba. — Milyenek a terméskilátá­igyekszik elmélyíteni a meg­győződést: a békéért folyta­tott küzdelem leghatásosabb formája hazánkban a szocia­lizmus politikai, gazdasági és társadalmi erősítése. — S a nemzetközi kapcso­latokban? — Hasznosnak bizonyult tagságunk a Béke Világta­nácsban. Jó dolog, hogy ezen beiül szorosan együttműkö­dünk a szocialista országok békemozgalmaival. De hasz­nos dolognak látszik az is, hogy együttműködésre törek­szünk a világ minden olyan békeszervezetével, mozgalmá­val, amelyekkel nézetazonos­ság alakítható ki a béke leg­fontosabb kérdéseiben: így leginkább abban, hogy minden vitás nemzetközi kérdést tár­gyalások útján kell megolda­ni s a „rendezés” eszközei kö­zül a háborúkat ki kell iktat­ni, törvényen kívül kell he­lyezni. A nemzetközi békefó­rumokon továbbra is felké­szülten, fáradhatatlanul kell munkálkodnunk a különféle békemozgalmak és szervezetek öszefogásának erősítéséért. Ez­zel nemcsak mozgalmunk, ha­nem a Magyar Népköztársa­ság tekintélyét is növeljük és új barátokat szerzünk né­pünknek, hazánknak. — Köszönjük... — Még valamit, kérdés nél­kül. A statisztika tanúsága szerint, a mai magyar társa­dalomnak több mint a fele 40 éven aluli, harminc százaléka pedig 20 évnél is fiatalabb. Felnőtt néhány olyan nemze­dék, amelynek jórésze szak­mailag és világismeret tekin­tetében is magasan kvalifi­kált, s közülük igen sokan al­kalmasak arra, hogy a béke­mozgalomban szerepet vállal­janak. Ez mozgalmunk számá­ra minden szinten feladattá teszi, hogy bátrabban szere­peltessük a fiatalokat a külön­féle fórumokon. Hívjuk és várjuk őket. — Ezek szerint valamit még­is elárult a kritikus megjegy­zések közül. Viszontlátásra a VII. magyar békekongresszu­son! Juhász Róbert sok, milyen lesz az idei bor minősége?/ — Mennyiséggel jól fizetnek a szőlők. Vajtán például hat­van mázsával az ezerjó, Bi- ritón is eléri a negyven má­zsát holdanként. A minőség? Miután bizonyos mértékig kényszerhelyzetben vagyunk, a cukorfok lehetne magasabb is. De amennyiben kedvező, napsütéses marad az időjárás, akkor a később érő fajták, el­sősorban az olaszrizling, jobb minőséget adnak. Ebben úgy reménykedünk mi is, mint bármelyik másik szőlősgazda. — A megyei adattárban az­zal a kitétellel szerepel a gaz­daság, hogy 1969-ben meg­kezdi a pálinkafőzést... — Igen. A régi, biritói szesz­gyár épületében új berende­zéssel, új technológiával most indul a próbaüzemelés. Hogy az egész éves működést biz­tosítsuk, szerződést kötöttünk az alsópéli és a Bodakajtori Állami Gazdasággal: ők gyű- mölcscefrét szállítanak. Az új üzem várhatóan évente 80 vagon cefre kífőzésére lesz képes. A két társgazdasággal a behozott alapanyag arányá­ban osztozunk a tiszta nyere­ségen. Amíg a Paksi Állami Gaz­daságban már kialakultak a szőlőtermesztés megfelelő ará­nyai, addig az elkövetkező évek egyik feladata lesz egy olyan termelési ágazat kiala­kítása, amely a gazdaságot országos méretekben is jelen­tős bázissá emeli. Ez pedig az illóolaj-termelés ... Korábban a két gazdaság külön-külön is foglalkozott illóolaj-tartalmú növények — levendula, kapor, borsos men­ta. muskotályos zsálya — ter­mesztésével. Az idén már 227 holdra terjedt ki a termelés, amelyet a következő években fokozatosan mintegy hatszáz holdra növelnek. — A hatszáz hold illóolajos növény szán töterii létünknek több mint öt százalékát ké­pezi — mondja Major László termelési igazgatóhelyettes. — De tulajdonképpen olyan te­rületeket hasznosítunk, ame­lyek alkalmatlanok egyéb nö­vények termesztésére. — Az idén a vállalattól át­vettük a lepárló berendezése­ket, és mi magunk dolgoztuk fel a termést. Merem mon­dani, igen jó eredménnyel. A kapor — 116 holdról — 35 ki­lós olajátlaggal fizetett. A le­vendula 15 kilóval... A mus­kotályos zsálya megközelítően nyolc kilóval, de ennek kilón­kénti ára kétezer forint fe­lett van. — Most, ősszel ötven hold levendulát telepítünk, majd a következő években fokozato­san háromszáz holdra növel­jük. A Dunántúlon csupán a darányi célgazdaságban van nagyobb levendulaterület. Szóval, a paksi gazdaságban így fér meg egymás mellett a bor és a levendula... És ha ez utóbbi Pakson jó, bizo­nyára megteremne másutt is a megyében .. Bl l

Next

/
Oldalképek
Tartalom