Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-11 / 210. szám
A SZÉPSÉG DICSÉRETE Hogy a közellátási helyzet következményeként szépérzékünk egyre fejlődik annak csak örülni lehet. Kit ne hangolt volna le annak idején — mondjuk — egy fatányéros látványa? A zsírtól csöpögő, rendezetlenül összevissza dobált húsdarabok láttán ki nem szomorodott még el? Csak megborzongva lehet visszagondolni — például — egy tányér rizses csibeaprólékra. a rizshalomból itt-ott kiálló szárnyakra és combokra, a tompán fénylő zúzára — brrr! Vagy emlékezzünk csak arra a töltött tésztára, amelyben összevissza keveredett a lekvár, a dió, a csokoládé, s csak úgv oda volt csapva az egész a tányérra, mintha mindegy lett volna, hogy szép-e az étel vagy sem. Hála az égnek, mostanában nagyon szép ételeket látni mindenfelé. Itt van például az a zöldség-fasírt, amit azAli- gátór-kávéházban ettem. Tökéletesen szabályos csonkakúp alakjával már első pillanatra lenyűgözött. Nem volt azon sehol egy dudorodás, egy rücsök, sima volt. mint a márvány, s masszív, mint egy szobor talapzata. S a tetejébe egy kis csokor petrezselymet tűzött ihletett tervezője, egy parányi kis zöld bokrot, az embernek szinte kedve lett volna leheveredni melléje hogy hallgassa a madárdalt. És ez az egész izé lében állt, mint valami világítótorony. És körbe a tányéron apró cékladarabkák voltak kirakva, s csak alaposabb nézelődés után tűnt ki, hogy betűk voltak kirakva a cékladarabkákból, egy felírás körben a tányéron: ..le a reakcióval, éljen a demokrácia!” Istenkém és milyen szép egy gombavirsíi! Jaj, de gyönyörű! Nyílegyenes dorong, amely két végén sem keskenyedik el, hirtelen és simán végződik, mint egy szép szerelem. És jobb- és baloldalán két-két gombóc, valami nagyon finom és egynemű anyagból. És az egész együttes lében van szintén, halványrózsaszín a lé, mint a feledés tava. Hej, milyen szép volna csónakázni rajta Ilonkával... Kis .csónakunkon elsuhanni a gombavirsli mellett, megkerülni a gombócokat, aztán kéz a kézben kiülni a tányér szélére s nézni, amint a nap lebukik a rózsaszín lébe... De minden szépséget felülmúl a torták szépsége. Azelőtt egy szelet torta barna volt vagy sárga. Most bíborlila tortákat látni, halványzöld tetővel, túróslepényt, amely kár- minvörös, és haragos-zöld krémest. És láttam egy tányéron csokoládékrémet, ébenfe! |'e csokoládékrémet, amelyből Sa- voyai Jenő lovasszobra volt megmintázva. A ló melaszból volt gondosan kidolgozva s a herceg oly büszkén ült rajta, mintha ezt nem tudná. Isteni volt! Levett, kalappal álltam meg a csokóladékrém előtt, s, élh'á- tároztam, hogy hirdetést teszek közzé: háztartásom vezetésére tehetséges íparráűvészt keresek. TAJÉKOZTATAS A ZSÍR Aráról Kedden a déli órákban elterjedt a híre annak, hogy a zsír kilója már 90 000 pengőbe kerül. Az a körülmény, hogy egy kiló zsír ára 100 000 pengő, élénken mutatja, hogy a fogyasztóközönség mennyire ki van szolgáltatva, a fekete-- piacnak. Ki tud manapság 120 000 pengőt adni egy kiló zsírért? Mert nemcsak a zsír kerül 135 000 pengőbe, de a drágaság minden vonalon ijesztő. S ha -meg is veszi- valaki azt a 156 000 pengős zsírt, pusztán zsírból táplálkozni nem tud. Lehetetlen' állapot, hogy amikor egy kiló zsír 180 000 pengő, a fizetések nem emelkednek megfelelő arányban. 215 000 pengőt csak az tud ma zsírért ádni, aki feke- tézik. Mert kisember számára ez a 238 000 pengő bizony nagy pénz. 296 000 pengőért kell dolgozni, s míg valaki megkeresi azt a 367 000 pengőt, amibe egy kiló zsír kerül, ugyancsak elfárad. Valamikor 470 000 pengőért, vagyis egy kiló zsír áráért sarokházat lehetett vásárolni. Ma egy kiló zsír áráért, 540 000 pengőért már csak egy háromnegyed kiló zsírt lehet kapni. Itt tenni kell valamit!- A 768 000 pengős zsírt csak az tudja megfizetni, akinek van annyi pénze, hogy egy kiló zsírért 920 000 pengőt adjon. Mert bizony ma ennyibe kerül egy fél kiló zsír. E^ TÖRTÉNT EGY DÉLELŐTT Tegnap este bekopogtatott hozzám a házmegbizott s átnyújtott egy kis papírlapot, amelyről azonnal látható volt, hogy másodfokú végzés. Beutalták hozzám Pefler Gyulát. Tabi László (Folytatjuk) Mire fordítják a pénzt ? Községfejlesztés Fürgéd. 953-an lakják a községet. Fejlesztési hozzájárulást 275-en átlag 330 forintot fizetnék. Érre az, évre 150 ezer forint értékű-társadalmi munkát terveztek a község vezetői.. A . lakosság ebből június 30-ig 55 198 forintnyit valósított. még Az elmúlt kilenc évben a község területén megépítettek 13.550 méter járdát. Elkészült. egy 50 személyes óvoda és az orvosi rendelő is. Hozzájárultak a. járási úttörőtábor; a helyi művelődési ház építéséhez. Támogatták a sportkört s néhány kötet könyvvel segítették a községi könyvtár fejlődését is. A negyedik ötéves tervben jó ivóvízzel szeretnék ellátni a községeb Ehhez azonban úgy számítják, hogy állami támogatásra volna szükségük. Gyünk. 2444-es lakosú község. Fejlesztési hozzájárulást 615-en átlag 317 forintot fizetnek. Területükön hat üzem működik, amelyek kommunális adó címén ebben az évben 180 ezer forintot fizetnek be a község pénztárába. Erre az évre 200 ezer forint értékű társadalmi munkát terveztek. Június 30-ig a tervet már jelentősen túlteljesítette a lakosság. Az elvégzett társadalmi munka értéke 266 130 forint, Az elmúlt kilenc év legnagyobb beruházása Gyönkön a vízműépítés támogatása volt. Ezenkívül megépítették a tűzoltószertárat, s 4542 négyzetméternyi területen raktak le beton járdalapokat. Jelenleg fürdő építéséhez tartalékolják a pénzüket. Iregszemcse. 204 ezer forint értékű társadalmi munkát terveztek Iregszemcsén. Az év első felében ebből csak 76 850 forintnyit sikerült elvégezniük. A 3159 lakosú községből 1114- en átlag 256 forintos község- fejlesztési hozzájárulást fizetnek. Iregszemcsén három üzem fizet kommunális adót. A tervek szerint ebben az évben általuk 42 ezer forinttal gyarapszik a községi pénztár. Az elmúlt években jelentős beruházások történtek Ireg- szemcsén Is. Ezek közül a legfontosabbak a következők voltak: 1964-ben: 20 gyerek részére bölcsődei épület vásárFiirgeden Gyünkön (regszemcsén Újiregen lása és az épület átalakítása, 1965-ben: két teremből és egy szolgálati lakásból álló óvodai épületet húztak fel. 1966-ban • fogorvosi lakás és rendelő céljára ingatlankisajátítás. Ebben az évben meg is építik ezeket az épületeket. Egy házat is vásároltak, amelyben két lakást alakítottak ki pedagógusok részére, 1966-ban: tűzoltószertár építése* 1967-ben: megalakult a vízműtársulat Iregszemcsén, a községfej’esz- tési alapból egymillió forintot ígértek a társulat támogatására. Ezt hat éven keresztül részletekben fizetik.. 1968-ban: elkészíttették a község rendezési tervét, 1969-ben: elkezdték a ravatalozó és boncoló építését, amely az év első felében 80 százalékban készült, el. Ezen időszak alatt összesen 14 500 méter járdát raktak le betonlapokból. A negyedik ötéves terv első időszakában még évi 160 ezer forintot kell fizetniük a vízműtársulat részére. Ezen felül folytatni kívánják a járdaépítést. Üjireg. 1967 óta az Regszemcse! községi közös tanácshoz tartozik Ujireg is. A községet 489-en lakják, 158-an átlag 257 forint fejlesztési hozzájárulást fizetnek. 34 000 forint értékű társadalmi munkára számítottak ez évben Ujire- gen a közös tanács vezetői. Az újiregiek e munka végzésében jobban állnak az ireg- szemcseieknél. ök már 20 ezer 799 forintnyi munkát végeztek el. Ez annyit jelent hogy lakosonként 43 forint értékűt, míg az iregszemcseiek lakosonként átlaga az év első felében csak 24 forint 47 fillér volt. Az elmúlt években nagyobb beruházás volt a 20 személyes óvodai épület megvásárlása és átalakítása és mellé a^szolgálati lakás megépítése. Jelentős társadalmi munkával összesen 4300 méter jó járdát készítettek el ebben a községben. A negyedik ötéves tervben a járdaépítést kíván- •ják folytatni, házhelyeket szeretnének kialakítani és a villanyhálózat bővítését vették tervbe. ifUMETEI ? Fantasztikus tudomány — tudományos fantasztikum ál A tudósok elismerik., hogy az állatvilág tagjai évmilliók óta képesek maguknak otthont — fészket vagy mást — készíteni. Miért vitatják el ezt a kőkorszakbeli embertől? Bizonyára azért, mert nem illik az általuk alkotott világképbe, nem illeszthető be gondolkodási sémájukba. A Góbi-sivatagban — nem messze attól a helytől, ahol meglehetősen nagy felületen megüvegesedett a homok valamilyen titokzatos hőhatás, esetleges atomrobbantás következtében —, Kozlov szovjet professzor, mélyen Kara-Kota romjai alatt, egy sírt talált. Becslések szerint az időszámításunk előtti tizenharmadik évezredből származik. Egy szarkofágban két gazdag, tehetős ember maradványai nyugszanak. A szarkofágban rajt látható: függőleges vonallal kettészelt szabályos kör. 2 Borneo nyugati partvidékén katedrálisszerűen T kiépített barlangok egész hálózatát tárták fel. 2 A barlangokban talált leletek tanúsága szerint ♦ 38 000 évvel időszámításunk kezdete előtt épültek. £ A szerfölött érdekes és értékes leletek között szövetmaradványok is vannak: szép. finom és 2 tökéletes szövetek. A legnagyobb jóakarattal sem tételezhető fel, hogy az akkor élt ^ ősember ♦ 1 képes volt ilyen szövetet előállítani...' De ki szőtte a szép kelmét? Nem puszta feltételezések alapján támad kétség sok emberben a régmúltról alkotott elméleteket illetően. Tárgyi tények támasztják alá a kétséget: barlangok és barlangrajzok, sírok, szarkofágok, múmiák, régi térképek, pompás épületmaradványok. A kétségtől azonban még messzi az út a bizonyosságig. Uj utakat kell törni a múlt bozóté jában. A régészek által holtbiztosra vett idő-" pontokat át kell értékelni. Természetesen senki sem vonja kétségbe a. legutóbbi kétezer év történetét. A felvetett kérdések a messzi, legtávolabbi múltat érintik, abba próbálnak bevilágítani, az akkori történésekre próbálnak némi fényt vetni. Ma még senki sem képes adatokat mondani, vagy időpontokat meghatározni, senki sem képes megmondani. hány évezred vagy évtized- múlt el azóta, hogy világűri értelmes lények látogattak el a Földre. De teljes joggal kétségbe lehet vonni a régészetnek az őskorra vonatkozó sok időmegállapítását. Az időmeghatározás eddigi módszerei — a C—14 szénizotópot is beleértve — nagy réseket hagynak nyitya, mihelyt tízezer évnél messzibbre kell visszamenni. Minél régebbi tárgynak keletkezési idejét kell megállapítani, annál megbízhatatlanabb a szénizotóp- módszer. Számottevő tudósok állítása szerint a C—14 módszerrel még megközelítően sem lehet megállapítani, ho<*v valamely szerves anyag 30 000, vagy 50 000 éves-e. Húszezer év pedig roppant nagy idő. A HŰSVÉT-SZIGET TITKA Az első európai tengerészek, akik a XVIII. század elején kikötöttek a Húsvét-szigeten, nem hittek a szemüknek. Háromezer kilométerre Chile partjaitól, a nagy óceánhoz képest tenyérnyi földterületen, több mint 600 óriás szobrot látták szétszórva a sziget minden részében Lát Uk egyenesen lemetszett hegyeket; a kemény vulkáni kőzetet , olyan könnyűszerrel elvágta valaki, mint a vajat. Még ma is több száz, húsz méternél magasabb. 50 tonna súlyú szobor áll a szigeten. Robotokhoz hasonlítanak, akik csak arra várnak, hogy újra munkába állítsák őket. A szoborkolosszusok eredetiíég kalapot is viseltek, s ez még rejtélyesebbé teszi eredetüket. Ugyanis a 10 tonnasúlyú fejfedő egészen más kőzetből, tehát- más helyen ■ készült, mint a szobor. Hogyan emelhették a 20 méteres, magasságba, hogy a - szoborfejre. helyezzék? • Mivel .a Húsvét-sziget lakossága, a lakosság szokásai,, a szigeten talált óriásszobrok, barlang- rendszerek érdekes és értékes utalásokat adnak, érdemes” elmondani mindazt, amit e szigetről. tudunk. Ebbén felhasználjuk Thor Heyerdahl neves norvég utazó segítségét. Heyerdahl azzal tette ismertté nevét, hogy Kon-Tiki nevű tutaján áfhajózott a Csendes-óceánon. Utána hónapokat töltött a Húsvét-szigeten. s tapasztalatait, élményeit megírta Aku-aku című könyvében. A Húsvét-sziget a világ legtávolabbi lakott helye. A hozzá legközelebb eső szárazföld a Hold meg a csillagok. Legalább.is a sziget lakóinak így tűnik. Nincs ugyanis még egy hely a világon, ahonnan olyan messzire kellene utazni, míg meggyőződhetnek róla. hogy azért közelebb is akad szárazföld. Ezért aztán úgy érzik, hogy a legközelebbi szomszédjaik a csillagok — és valóban több csillagot ismernek név szerint, mint várost, vagy országot.
