Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-26 / 223. szám

Mojxi-v Szekszárdi TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG f A MAGTAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fcS A MEGYEI TANÁCS LAPJA~1 XIX. évfolyam, 223. szám ÁRA: 80 FILLER Péntek, 1989. szeptember 26. Az országgyűlés törvénybe iktatta a szakmunkásképzés új jogszabályát Az országgyűlés csütörtökön a szakmunkásképzésről beter­jesztett törvényjavaslatról folytatta, a vitát, és bár szer­dán 14-en szóltak hozzá a ja­vaslathoz, még további . 18 képviselő neve szerepelt a hozzászólásra jelentkezettek listáján., Ez önmagában is bi­zonyítja, a tervezett törvény időszerűségét, közérdekű vol­tát. Kiemelkedett a reflexiók so­rából Gáspár ‘.Sándornak, a Politikai Bizottság tagjának, a SZOT főtitkárának felszólalá­sa, aki felhasználta az alkal­mat, hogy a termelés és külö­nösen a munkamorál néhány különösen fontos jelenségéről is véleményt mondjon. A szakmunkásképzés reformja ugyanis véleménye szerint messzemenően alkalmas arra, hogy visszaszerezze a szak­munka nagyobb megbecsülé­sét. Fel kell ugyanis figyelni arra — hangsúlyozta a szak- szervezetek főtitkára, hogy bizonyos termelőmunkakörök társadalmi értéke devalválódott és a munkafegyelem érzékel­hetően romlott. A szakmunka igazi értékének helyreállítá­sát azonban nem a régi ad­minisztratív módszerek fel­újításával, vagy a régi mun­katörvénykönyv visszaállítá­sával kívánják megvalósítani. A munkásosztály pozitív tulajdonságait kell ér­vényre juttatni a szak­in unkásnevelesben és ez az ösztönzési rendszer szükséges felülvizsgálásával együtt bizonyára a munkafe­gyelem terén is érezteti majd kedvező hatását. A reform alapjában véve bevált, mondot­ta Gáspár Sándor, a szabályo­zó rendszerrel és ezen belül az anyagi ösztönzéssel kapcso­latos megalapozott intézkedé­sek segítségével azonban ha­tározottabban szembe kell szállni a túlzott munkaerő- vándorlással. bérlicitálással, az anyagellátás és a munka- szervezés lazaságaival, a fe­gyelmezetlen munkával, mind­azzal, amiből a termelékeny­ség jelenlegi stagnálása szár­mazik. El kell érnünk, hogy a tervszerűség, a korábbi­nál magasabb fokon érvé­nyesüljön én ennek érdekében határo­zottabban meg kell vonni a helyi, a vállalati és a személyi érdekek, azaz a részérdekek és a közérdek határait. Érdekes módon, bár igen sok kérdést érintettek a fel­szólalók, bizonyos gondolatok vissza-visszatértek a hozzá­szólásokban. Minden bizony­nyal a szakmunkáshiánnyal kapcsolatos problémák elem­zése az egyik legfontosabb ezek közül. Nagy figyelem kísérte dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter hozzászólását, hiszen a tárcájához tartozó iparágban nem kevesebb, mint 90 ezer ipari tanuló képzése folyik, sok szakmá­ban, ísv a lakatosoknál, for­gácsolóknál, mégis kevés az utánpótlás.- A miniszter nagy fontosságot tulajdonított az úgynevezett emelt szintű kép­zésnek, amely jobban kielégí­ti majd az ipar növekvő igé­nyeit; ezen felül megoldan- dónak tartja a szakmunkások intézményes továbbképzését is, hogy folyamatosan megismer­jék az új gépeket és techno­lógiai eljárásokat. Sok képviselőt foglalkozta­tott a szakmunkásképzésben működő oktatók, tanárok helyzete, képzettsége, létszá - ma is. Abban valamennyien megegyeztek, hogy az intéz­ményes műszaki tanárképzés máig is megoldatlan. A szakmunkásképzés szín­vonala több képviselő véle­ménye szerint inkább csök­kent. mintsem emelkedett az utóbbi időben. Schumann Zoltán Nógrád megyei kép­viselő. egyébként szakmunkás- képző intézeti igazgató, az idén beiskolázott szakmunkás- tanulók előzetes tanulmányi eredményeinek csökkenő át­lagával is alátámasztotta ezt a véleményt. Horváth Sándor - né Somogy megyei képviselő szerint a szakmunkásképző iskolák rossz ellátása, szem­léltető eszközeinek gyengesége, valamint kévés kollégiumi fé­rőhelye csak növeli a tapasz­talható feszültséget, amin sür­gősen változtatni keli. Még­pedig — Csapó Ernő budapes­ti képviselő véleménye sze­rint — továbbra is döntően az általános iskolát végzettek­re számítva, mert az érett­ségizettek leginkább csak más továbbtanulási lehetőség híján jelentkeznek szakmán- • k ás tanulónak. Jó néhány képviselő foglal­kozott mélyrehatóbban a me­zőgazdasági szakmunkáskép­zés sajátos problémáival. Szurgyi Istvánná Szolnok me­gyei képviselő különösen sür­gette ennek a képzésnek a gyors fejlesztését. Erről be­szélt Gyimóthi Dénes Veszp­rém megyei képviselői is, mondván, hogy a nemzedék- váltás a mezőgazdaságban is erősen megváltoztatta az igé­nyeket a munkakörülmények iránt, bizonyos szakterülete­ken. például különösen a ser­tés- és a szarvasmarha-te­nyésztésben már szinte nem is jelentkeznek szakmunkás- képzésre, ami súlyos nehézsé­gek forrása. Hozzájárul ehhez a szakmunkások és a szak­képzetlenek keresetének cse­kély különbsége, ami nem te­szi kellően vonzóvá a három­évi tanulást. A képviselők megjegyzései és javaslatai, amint azt Veres József miniszter válaszában hangsúlyozta, alkalmat ad arra, hogy az értékes gondo­latok és javaslatok birtoká­ban készítsék el a törvény végrehajtási utasításait. A mi­niszter egyébként egyetértés­sel fogadta az együttes bi­zottság több előzetes módosí­tó javaslatát és azokkal egye­temben ajánlotta elfogadásra a törvényjavaslatot. Egy mó d.osító javaslat körül némi vi­ta támadt, majd az országgyűlés törvény­be iktatta a szakmunkás­képzés új jogszabályát. Mai számunkból: BALCZÓ ÖTÖDSZÖR IS VILÁGBAJNOK 2. oldal AZ ELSŐ SZABAD MAGYAR VÁROS. MAKÓ 3. oldal IFJÚSÁG 5. oldal SPORTHORGÁSZ 6. oldal MENNYIT ÉS MIT ESZÜNK 1985-BEN? 8. oldal Kádár János. ISiszku Béla és Gáspár Sándor az ülésterem­ben. Törvényjavaslat a gázenergiáról Délután került sor a gáz­energiáról előterjesztett tör­vényjavaslat megtárgyalására. Dr. Lévárd}. Fejrsnc,,.nehézipa- ri miniszter a javaslat indo­kolásában meggyőző adatok­kal illusztrálta a szénhidrogé­néit, közöttük a gáz rendkí­vül gyors előretörését az energia termelésben és ellá­tásban. Mi sem jellemzőbb erre, mint az, hogy a szén 1950-ben elfoglalt 73 száza­lékos részesedése az energia- termelésben a jövő évben már 50 százalék. alá esik, 1975-ben 40 százalék alá, líJ80-ban pe­dig előreláthatólag már a 30 százalékot sem éri majd el. Helyét természetesen a szén- hidrogének, a gáz, és az olaj foglalja el. Vázolta a minisz­ter a földgáztermelés rendkí­vüli mértékű fellendülését, részben a korábban remélt gazdagabb hazai mezőkre ala­pozva, részben pedig a gyor­san növekvő szovjet importra építve. Nagyarányú vezeték- építéseket terveznek, ami: mind hozzájárul majd ahhoz, hogy a következő évtized végé­re a fogvasztói fel hasz­nálás megtízszereződik, és meghaladta a félmilliárd köbmétert. A városok egész sora kapcso­lódik be a gázfogyasztásba, s végül is — a számítások sze­rint 1980-ban — az ország összes energia- fogyasztásának egy ne­gyedét gázból fedezik majd. Mindebből következik, hogy a gáztermelés és -ellátás je­lentősége a villamos energiáé­hoz lesz hasonló. ez teszi szükségessé ennek az új ipa­ri törvénynek a megalkotá­sát js. Sajátossága a javas­latnak, hogy nagymértékben figyelembe veszi- a gáz ve­szélyességét és messzemenően védi a fogyasztók érdekeit. Ilyen természetű a törvény- tervezet azon paragrafusa, amely szerint csak törvényes oka lehet a szolgáltatás meg­tagadásának; hogy a szolgál­tatás körülményeit szerződés­ben kell rögzíteni, továbbá, hogy a fogyasztó 15 napra felmondhatja a szerződést, a szolgáltató azonban nem, és így tovább. Ugyancsak fon­tos, hogy kizárólag hatósági engedélyezés és minősítés alapján lehet gázkészüléke­ket és szerelvényeket forga­lomba hozni, és a szabály- sértőket szigorúan nr kell büntetni. Ide tartóz: az is, hogy a szolgáltatón .c a be­rendezéséket rend /.eresen el­lenőrizni kell, még ha ez ké­nyelmetlenséget okoz a fo­gyasztónak, akkor is. Aki vi­szont akadályozza ezt az eljárást. 3000 forintos pénz- büntetéssel súitható. A törvény azonban csak a jövő év júliusában lép ha­tályba, miután igen sok még az elvégzendő jogi és mű­szaki előkészület, a megfelelő végrehajtáshoz. Sokoldalúan világította meg a törvényjavaslat fontosságát és időszerűségét Vida Miklós, a javaslat előadója, különö­sen hangsúlyozva a háztartá­sok érdekeltségét a gáz­fogyasztás még gyorsabb el­terjesztésében. Kitért a mil­liárdos megtakarításokba, ame­lyek a gázenergia i'elhaszná- lásábdl származnak és szár­mazni fognak, de részletesen foglalkozott azokkal az ugyan­csak milliárdos beruházások­kal is. amelyek nélkül a fo­gyasztás kívánatos kiszélesíté­se semmiképpen sem valósít­ható meg. A törvényjavaslatot ezek után, viszonylag rövid és tömör megtárgyalás alapján, amelyben többek között részt vett Kiss Áraád. az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke is —. az országgyűlés elfogadta. Ezzel a parlament szeptemberi ülésszaka be­fejezte munkáiát. (KS) Losoncai Pál távirata aVDK elnökéhez Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Ton Duc Thang-ot. a Vi­etnami Demokratikus Köztár­saság elnökévé történt megvá­lasztása alkalmából. „Kívá­nom. hogy a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság, az egész vietnami nép, a Ho Si Minh elvtárs által kijelölt úton ha­ladva további kiemelkedő eredményeket érjen cl füg­getlensége megvédésében, a szocialista társadalom építésé­ben, hazája egyesítéséért folyta­tott harcában” — hangzik a távirat. A magyar nép az in­ternacionalizmus eszméitől ve­zérelve a jövőben is minden tőle telhető segítséget megad az amerikai imperialista ag­resszió teffcwsnolásához, — ír­ja táviratában az Elnöki Ta­nács elnöke. Páncéloscsata a hadgyakorlaton A szovjet, csehszlovák, len­gyel és NDK-beli csapatok „Odera-Neisse—69” fedőnevű közös őszi hadgyakorlatán, Lengyelország nyugati, észa­ki és központi körzeteiben nagyszabású páncéloscsata bontakozott ki, amely mére­teit, harcászati és hadműve­leti feladatait tekintve min­den eddigi lengyelországi nagy gyakorlatot felülmúl — írja a csütörtöki Trybuna Lutiu. Mint a lap beszámolójából kitűnik, a páncélosütközetet az „északi” erők indították, a „déliek” ellen. A támadást a légi bombázás vezette be. majd az előkészítő akciót a LIM—6 repülőegységek, a len­gyel légierő legütőképesebb erői folytatták. Az „északiak" előnyomuló T—55-ös harc­kocsijait a „déliek” páncél - elhárító rakétákkal, automata lövegekkel és modernizált „Katyusák-kal” fogadták, majd utóbbiak ellentámadásba men­tek át. A műveletekbe ekkor beavatkoztak a helikopterek. Miután az „északi" csapatok sikerrel visszaverték a „dé­liek’' ellentámadását, az el­aknásított terepen előretörtek a „déliek” állásaiba. A Trybuna Ludu megálla­pítja, hogy a hadgyakorlato­kon, — amelyeket szerdán Wladyslaw Gomulka, Marian Spychalski és Józef Cyran- kiewicz vezetésével megtekin­tettek á lengyel párt- és ál­lami vezetők —. a négy szö­vetséges hadsereg egységei kitűnően együttműködnek és a gyakorlat a Varsói Szerződés seregeinek szilárd erejét bi­zonyítja. r'f\ ,xf'

Next

/
Oldalképek
Tartalom