Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-19 / 217. szám

fl Pollack Mihály szocialista brigád Amikor a szekszárdi MEZÖ- BEft-nél megalakult a Pol­lack Mihály szocialista brigád, szakmai körökben elhangzot­tak aggályoskodó kérdések, feltételezések is: megfelelhet-e a szocialista cím tartalmi kö­vetelményeinek olyan brigád, amelynek tagjait munkájukban is csak laza keretek kötik ösz- sze; amikor a mezőgazdasági építkezések lebonyolításával járó tennivalók különböző munkahelyekre szólítják őket? Nos, a Pollack Mihály bri­gád bebizonyította: még így, ilyen körülmények között is meg lehet tölteni a munkát olyan tartalommal, és a mun­kán túlmenő kereteket is, ame­lyek megfelelnek a szocialista brigád címmel járó követel­ményeknek. A brigád tagjainak egy ré­sze közvetlenül vesz részt egy- egy mezőgazdasági építkezés előkészítésében, a munkák el­lenőrzésében, másik részük pe­dig a lebonyolításhoz kapcso­lódó adminisztrációt végzi. A feladat tulajdonkéDpen közös; mégha a megye különböző ré­szeibe is szólítja a brigád tagjait. Legutóbbi brigádgyűlésü­ket például a Decsen elké­szült tehénistállónál tartották meg. Hogy miért époen itt? Azért, mert ez az elsőnek el­készült 202 férőhelyes istálló­típus, amelyet a MEZÖBER tervezett, és hasonló épül még Bátán, Ozorán, Kocsolán, Zom- bán, Alsópélen, a Paksi Álla­mi Gazdaságban — tehát a munkák műszaki ellenőrzése a szekszárdi vállalat szakembe­reire hárul. Az épület olyan, előregyár­tott elemekkel épült vázszer­kezet, amely több célra is al­kalmazható, egyik jelentős tí­pusa a mezőgazdaságban egvre inkább teret hódító vázszer­kezeteknek. Felhasználható te­hát tehén istállóként, de ser­téstenyésztésre is alkalmas, vagy akár ipari segédüzem­nek, gyümölcsosztályozónak stb. Prajda Vendel, majd pedig Michli György műszaki ellen­őr ismertette az épület, illet­ve az építkezés fő jellemzőit. A decsi istállót a tanácsi építőipari vállalat Máté-kubi- kosbrigádja — szintén szo­Szeptember 28-án, a fegy­veres erők napja alkalmából Szekszárdon nagyszabású ün­nepségre kerül sor. A munkás­őrség megyei parancsnoksága, együttműködve a KISZ me­gyebizottságával, fiatalok ré­szére rendez ünnepséget. Eb­ből az alkalomból az ipari és a* mezőgazdasági szakközépis­kola KISZ-alapszervezetének a munkásőrség megyei pa­rancsnoksága csapatzászlót adományoz. Az ünnepség a szekszárdi Felszabadulás téren lesz. Délelőtt tíz órakor kezdő­dik a műsor, melynek kereté­ben kerül sor a csapatzászló átadására. A zászlót Palkovics István alezredes, a munkásőr­ség megyei parancsnoka adja át a szakközépiskola fiataljai­nak. A fegyveres erők napjának ünnepségén haditechnikai be­mutató is lesz. A fiatalok megismerkedhetnek a korszerű harckocsikkal, kétéltű jármü­vekkel, különböző gyalogsát' fegyverekkel és híradóeszkö­zökkel. Itt lesz az ünnepségen a szekszárdi úttörőzenekar is. \ Felszabadulás téren felsora­cialista brigád — építette fel — mintaszerűen, az építő­elemek leszállításától számí­tott hat hónap alatt. Tehát, a mezőgazdasági építések eddi­gi gyakorlatától eltérően rend­kívül rövid idő alatt. A nyolc fős brigád elvégezte az ala­pozást, a tartóoszlopok leállí­tását, a födémgerendák, ele­mek elhelyezését, az építőmes­teri munkáknak mintegy 70 százalékát. A brigád megállapodásra jutott, hogy szorosabb kap­csolatot épít ki a Máté bri­gáddal, mert a két szocialista brigád együttműködésével ha­sonló építkezéseknél tovább lehet rövidíteni az építkezés idejét. Hogy miként? Az épü­letelemek pontosabb szállítá­sával. a gének és a kedvező időjárás jobb kihasználásával. (Decsen az elemek kiszállítása a kora tavasszal történt, erő­sen felázott talajon, és ez aka- dálvozta a munkákat.) Elhangzott, hogy a födém­elemek felrakását nem egé­szen egy hét alatt végezte el a Máté brigád, tehát a mun­kák még pontosabb megszer­vezésével szinte kínálkozik a lehetőség az építési idő továb­bi rövidítésére. (Amelynek el­sősorban a mezőgazdasági üzemek látták hasznát.) — A brigád niesen tett lá­togatása kitűnő • szakmai ta­kozik majd a honvédség, a munkásőrség, egy-egy szovjet alakulat és a KISZ díszszáza­da. A díszalákulatók elvonul­nak majd az elnökség és a kö­zönség előtt. A Felszabadulás téren ezen a napon több száz fiatal tesz fogadalmat a csa­patzászló átadása alkalmából. Ez az ünnepség egyedülálló a város mozgalmi történetében. 6 úgy tervezi a munkásőrség megyei parancsnoksága és a KISZ megyebizottsága, hogy minden évben megrendezik majd az ifjúkommunisták és a fegyveres erők képviselőinek látványos találkozóját. Szeptember 28-án 10 órakor megszólalnak a harsonák, kez­detét veszi egy olyan ünnep­ség Szekszárdon, amely min­den bizonnyal nagy élményt nyújt nemcsak a közvetlen szereplőknek, résztvevőknek, hanem a közönségnek is. Az ünnepség kezdetén, a fo- "ad.alomtétel alatt, illetve az ünnepség végén, az Intema- cionálé elhangzásával egyidő­sen díszsortűz dördül el a fegyveres erők napja tisztele­tére. pasztalatszerzés volt — álla­pította meg Fenyvesi Ferenc, a vállalat igazgatója —, ame­lyet a többi építkezésnél, illet­ve a jövőbeni építkezéseknél lehet, és kell is biztosítani. Erre kötelezi a brigád tagjait a szocialista cím és a vál­lalatot a „Kiváló Vállalat” cím. A „rendhagyó” brigádérte­kezleten egyetértésre jutottak a munkán kívüli program ösz- szeállításáhan is. Az egyik kö­zös programpontban közös mú­zeumlátogatás szerepelt. BI. Színes film Gemencről Bemutató 1971 -ben A Magyar Filmgyártó Vál­lalat egyik stábja ezekben a napokban birtokba vette a gemenci erdőséget. A csoport azt a megbízatást kapta a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumtól, hogy húszperces filmet készítsen a szarvasok életéről, a gemenci rezervátumban. A hét elején Czigány Tamás rendező vezetésével hozzáfog­tak a húszperces, színes film elkészítéséhez. Természetesen több száz percnyi filmet for­gatnak majd, de ebből a leg­érdekesebb részt választja majd ki a rendező. Jelenleg Party István és Papp János vadászmesterek irányításával cserkészik "a híres rezervátu­mot a filmesek, mindent látó kameráikkal, és a szarvas- bőgás legérdekesebb részeit is filmre veszik. Ezenkívül meg­örökítik a filmszalagon a re­zervátum híres szarvasainak életét is. A színes film, — amely alkalmas lesz a színes tv-adásra is —. máris nagy érdeklődést váltott ki a kül­földi szakemberekből, bár a bemutató maid csak 1971-ben a világkiállításon lesz. Ez a filmescsoport megbíza­tást kaoött arra is, hogy a vadászati kiállításra a dá- mokról készítsen ugyancsak húszperces színes filmet. Ezt majd Gyulajon forgatják. Eb­ben, az Európában egyedüli rezervátumban a késő ősszel kezdenek majd munkához a forgató csoport tasiai. Teg­nap a gemenci erdőségben a kedvező időt kihasználva, több száz méter filmet készített Czigány Tamás csoportja. A filmesek valószínű, hogy két hétig itt tartózkodnak majH Gemencben. — P) ­fl fegyveres erők napján Csapatzászló-átadás — Haditechnikai bemutató — KiSZ-esek fogadalomtétele Brigádgyűlés az istállóban... Prajda Vendel az építés ta­pasztalatait ismerteti. Mentz János aranydiplomás „A természettudományi kar előterjesztésére az egyetem tanácsa Mentz János nyug. gimnáziumi tanárt szakjának félévszá­zados műveléséért, tanári és közéleti ténykedéséért aranydiplomával tünteti ki.” Ezek a szavak a ter­mészettudományi kar dé­kánjának szájából hangzot­tak el, miközben a zsúfo­lásig megtelt aulában nagy taps kíséretében Mentz János lépett dr. Nagy Ká­roly, a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora elé, aki átnyújtot­ta a kitüntetésről szóló ok­levelet. A tanévnyitó ta­nácsülés után még fogadás a jogi kar tanácstermében, találkozás három 50 év előtti hallgatótárssal, az­után ott ülünk a Kárpáttá étterem kerthelyiségében és egy közel nyolc évtize­des életútról beszélgetünk. „1911-be*i iratkoztam be az egyetemre. Tanulmányai­mat sajnos megzavarta a világháború. Nekem is el kellett mennem a front­ra. Négy évi katonáskodás után Selmecbányán foly­tattam gyakorlatot, hogy befejezzem az egyetemen tanulmányaimat. Kará­csonykor meglátogattam Kalaznón lakó szüléimét, a szünet után azonban már nem tudtam visszamenni Selmecbányára. A diploma megszerzése után Buda­pesten maradhattam volna, de Tolna megyei születé­sű lévén, Szekszárdot vá­lasztottam. 1919-től 1958­ban történt nyugdíjazáso­mig. majdnem negyven évig tanítottam a gimná­ziumban, a kereskedelmi középiskolában és az ipari­tanuló-iskolában is. Több ezer tanítványom volt ez alatt az idő alatt és azt is kevesen mondhatják el ta­nártársaim közül, hogy az 1896-ban alapított szek­szárdi gimnázium minden igazgatója alatt szolgáltam Wigand Jánostól Horvay Árpádig bezárólag. Ez alatt a közel 40 esztendő alatt negyedszázadig láttam el az igazgatóhelyettesi teen­dőket és bár 1958-ban nyugdíjba mentem, még 1963-ig bejártam az isko­lába és ott a levelező ta­gozat munkájában vettem részt­A nyugdíjazásom után a békemozgalomba kapcso­lódtam be és a Tolna me­gyei békebizottság elnöki teendőit láttam el.” Beszélgetés közben mesz- sze a távolba néz. szinte végigtekint a nyolc év­tizedes életúton. megfátyo- losodik a szeme és elcsuk- ló hangon mondja: „Na­gyon szerettem az ifjúsá­got, különösen a szegény falusiakat istápoltam, de ez érthető is, hiszen én is falusi gyerek voltam.” Sötétkék ruháján ott dí­szeleg a békemozgalom ezüstkoszorús jelvénye, a Munka Érdemrend és most e kitüntetésekről szóló ok­levelek mellé belekerül a vitrinbe e díszes arany­diploma is, 1969. szep­tember 15-ének felejthe­tetlen emléke bizonyságá- uL T. L. Okos javaslat a delta környékének hasznosítására Érdemes közzétenni, mert hasznos és megvalósítható. Már korábban elindult a mozgalom Szekszárdon egy ifjúsági park, pontosabban mini-vidámpark létesítésére. A kezdeményezéssel minden illetékes egyetértett, támogat­ta is, üléseztek ez ügyben, határozat is született, ám a kezdeményezés zátonyra ju­tott- Az egyik legvitatottabb probléma a helykijelölés kö­rül gyűrűzött: a vélemények megoszlottak a Csörge-tó, a déli kertváros, a Kálvária­hegy és az Előhegy pártiak közt. Dr. Bercsényi Vince, a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője most olyan konstruktív javaslatot dolgo­zott ki, amitei benne foglal­tatik a mini-vidámpark ügye is, s több más olyan téma, ami városfejlesztési szem­pontból figyelemre méltó. A javaslat lényege nagy vonalakban a következő: A Budapest—pécs-i és mohácsi út elágazásánál levő úgyne­vezett delta környékét nagy­szerűen lehetne hasznosítani a város érdekében. A város térségében nincs camping, így mindenekelőtt indokolt lenne camping létesítése. Eh­hez adott a terület a delta és a Sió-csárda szögletében. An­nak idején a 6-os műút éníté- péh-ez innen termelték ki a földet, s most hasznos ítatlan. A területet fel kellene töl­teni a városban összegyűlt sa­lakkal. az Idegenforgalmi Hi­vatal pedig ]-]-,£térié r- anyagi elánokat a campirr- hez. Nagy forgalmú utak ve­zetnek errefelé, a külföldi és belföld; turisták tömege uta­zik rajtuk, és keresik a cam- pinget. Itt adott lenne már eleve a vendéglátás, hiszen a Báró-féle pince és a Sió-csár­da máris sok vendéget tud fogadni. A delta másik szá­ránál csónakázásra alkalmas vízfelület biztosítható a Sió­torkolati zsilip megépítésével, odébb pedig adott a terület a nagyon hiányzó mini-vidám­park létesítéséhez. Mindez együttvéve összkomfortos szó­rakozási, pihenési lehetősége­ket nyújtana. Az elképzelés annál is in­kább ésszerű, mert a város északi irányban is terpesz­kedik, beépítésre kerül a del­ta és a város közt ma még mezőgazdasági terület. Mind­ez tehát belátható időn belül a város szélén lesz, tehát könnyen megközelíthető he­lyen. A környezet pompás: a 6-os úton haladók kilométe­rekről csodálhatják a szek­szárdi szőlővidék jellegzetes dombjait, és természetesen a Sió ártere is sok utazót kész­tet megállásra­Érdemes a javaslattal be­hatóbban foglalkozni. BŐD A FERENC Népújság 3 1969. szeptember 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom