Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-28 / 198. szám
ÜJDONSAGNAPTAR A nyár vége gazdag fiiaté- liai eseményekben, a Magyar Posta számos új kiadással örvendezteti meg a gyűjtőket. Augusztus 15-én jelent meg az Apollo—11 blokk. Szeptember 1-én nyolc értékből álló sor köszönti a 100 éves Magyar Állami Földtani Intézetet. * Szeptember 19-én hat értékből álló sorozattal hirdetjük, hogy szeptember 21—29 között Budapesten rendezik az öttusa-világbajnokságot. Ugyanezen a napon 1 forint névértékű emlékbélyeggei üdvözöljük a fővárosban ülésező XXII. Nemzetközi Művészettörténeti Kongresszust. BÉLYEGBÖRZE Sok észrevétel érkezett a köröktől, hogy a gyűjtők másodpéldányaikat nehezen tudnék körülményeit ég a filaté- lia magyarországi történetét. Az érdekes tájékoztató eredeti színben ábrázolja minden magyar gyűjtő vágyát a kőnyomatos kiadás hat bélyegét. VÁROSNEVEK — BÉLYEGZŐK Különleges gyűjtési ág a bélyegzők gyűjtése és klasszikus kiadásoknál (így az 1871 előtt Magyarországon használt osztrák bélyegeknél) egy-egy kisebb forgalmú postal»1 vatal bélyegzőjének tiszta és olvasható nyomata erősen növeli még a legközönségesebb bélyeg értékét is. Modem bélyegeknél csak különleges (pl. bélyegnapok, repülések) bélyegzéseit gyűjtik, de akadnak hívei a szokványostól bármilyen okból eltérő rendes kelet- bélyekzőknek is. Vadászat indult a legrövidebb nevű helyiségből származó bélyegzőkják ’értékesíteni, mert a szövetség szervezeteiben tilos pénzért árusítani, csak cserélni szabad. Tárgyalások folynak, hogy olyan nyilvános helyiséget biztosítsanak (előreláthatóan valamelyik kávé- házban), ahol bélyegbörze alakulna, vagyis a bélyegek adásvétele folyna. Az első börze felállítását a fővárosban tervezik. de ha a kezdeményezés eredményes lasz, reméljük később vidéken is sor kerül börzék létesítésére. Ezek működésére még a budapestinél is nagyobb szükség lenne, mert a gyűjtőknek vidéken még nehezebb' bélyegeik értékéről pontosan tájékozód- nicuk. BUDAPEST 71. A Magyar Posta első sorozatát köszönti az 1971, szeptember 4—12 között Budapesten rendezendő bélyeg-világkiállítás. Az első tájékoztató öt nyelven ismerteti a részvétel feltételeit, az 1871. évi kőnyom'-r, sor megjelenésére. Az eredmény két egy betűből álló nevű település, Norvégiában A, Franciaországban Y. Németországban legrövidebb a két betűből áll. Au elnevezés. ezt viszont 9 település viseli, sőt ilyen nevű osztrák és svájci községek is léteznek. Magyarországon posta- bélyegzőn szereplő legrövidebb településnév két betűből áll, így Bő (Vas megye) és Ör (Szabolcs-Szatmár megye). NAPONTA 60 KILOMÉTER MAGAS HEGY — LEVELEKBŐL Külföldi címeknél mind gyakrabban találkozunk a város neve mellett egy több- jegyű számmal. A filatelisták számos kiadásnál bosszankodtak, hogy azonos rajzú sorozatokból kettőt kell megvásárolniuk, egyet közönséges, egyet ibolyántúli sugarak által érzékelhetővé tett papíroson (pl. az angol bélyegeknél). Ä városok postai jelzőszámai, a sugarakra reagáló bélyegek elektronikus gépek működését teszik lehetővé, amelyek óránként 20 ezer levelet képesék 100 megfelelő pos- ' a járat részére zétosztani. A gépek teljesítőképességét “okozná kívánok, mert kézi munkával nem győzik a né- et postaihi vallókban na- non ta ismétlőiden 60 kilométer magasra -lövő levélhegy 'mzeltek felé rányítását. fellobbanása Az üstökösök sok talányt rejtenek magukban. Csak hatalmas teleszkóookon keresztül észlelhető. aDró pontként bukkannak fel az égbolton az űr mélyéből, és csupán a Naphoz való közeledés mértékében kezd csóvájuk kialakulni. Az üstökös fő része egy kis méretű, 10 km-nél nem nagyobb átmérőjű, megfagyott vízből, ammóniából, szénsavból és néhány más illanó anyagféleségből álló mag, melybe fém- és kőszemcsék vannak beágyazva. A Naphoz való közeledéskor a mag felmelegszik, az alacsony olvadáspontú anyagok párologni kezdenek, és az üstökös körül atmoszféraburok alakul ki. Ez a burok azonban. nem egyenlő elosztású. Ahogyan a gyertya lángja mindig a széljárástól függően nyúlik, ugyanígy az atmoszfératakaró is hosszú uszályként húzódik az üstökös mögött. Közben — látszólag minden ok nélkül — egészen rövid időszakokra lényegesen megnő az üstökös fejének fényereje. Néha többször is. A tudósok ezt a jelenséget a napkitörések aktivitásával próbálták összefüggésbe hozni. Noha van ilyen egybeesés, ezzel azonban mégsem lehet kielégítő magyarázatot adni a jelenségre. Lehet más okot is keresni. A jég elpárolgásakor a szemcsék egy része a gázzal együtt eltávozik, egy részük azonban visszamarad. Á megmaradt részecskék a mag felületén héjat képeznek, vagv — ahogy a tudósok mondják — matricát. Minél közelebb ér az üstökös a Naphoz, annál intenzívebb lesz a párolgás. A matrica azonban megnehezíti a gáz eltávozását és a gáz felgyülemlik alatta. Megnő a nyomás, és végül robbanás következik be: a matrica lerepül. Az üstökös fejében egy szempillantás alatt naev mennyiségű porrészecske jelenik meg. Ezzel a jelenséggel magyarázzák a csillagászok az üstökös fényerősségének növekedését. De így van-e ez valóban? A matrica-hipotézist Lenin- grádban, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Fizikai Technikai Intézetében, a kísérleti asztrofizikai laboratóriumban ellenőrizték. Két tudományos munkatárs mesterséges „üstökösöket’' készített : parányi kvarchomok alumíniumoxid- és nikkelszemcséket vízben gondosan péppé kevertek, majd ezt az anyagot apró kis kockákká fagyasztották. A kozmikus körülmények biztosítása céljából ezeket a kis kockákat speciális kamrába helyezték, és itt légmentes teret alakítottak ki. A „kozmikus kályha’, azaz a Nap szerepét egy kis méretű, a jégbe fagyasztott hősugárzó test töltötte be. Hőmérsékletét változtatva a (hőháztartást úgy lehetett alakítani, hogy az megegyezzen a bolygóközi térség meghatározott pontján meglévő körülményekkel. A porrészecskék viselkedése a kísérletek során sót- kérdésre megadta a választ. Váratlannak bizonyult az a tény. hogy a porrészecskék nem kaotikusán, szerte- széjjel repülnek ki az üstökösből, hanem annak felületére merőlegtesen. Ugyancsak érdekesnek bizonyult a másik jelenség is: a részecskék csak ritkán repülnek egyesével, leginkább csomókba Az állami és szövetkezeti fotólaboratóriumokból szervezetten begyűjtik a brómezüstben igen egyesülnek. Ha pedig ez így van, akkor a meteorok egyik talánya magyarázatot kap. Arról van ugyanis szó, hogy ha megmérjük fajlagos sűrűségüket a felületi fényesség és a fékezés szerint, akkor az sokkal kisebbnek bizonyul, mint más számítások alapján várható lenne. A kísérletek feloldották ezt az ellentmondást. A meteorok, melyek „elhalt” üstökösök apró szilánkjai, laza porszemek csomóiból tevődnek össze. Az pedig, hogy az egyes meteoráramok széthullott üstökösök maradványai, ma már általánosan elfogadott nézet: irányuk egybeesik a korábban ismert üstökösök röppályájával. A kísérletek megerősítették a matrica-hipotézist is. Meghatározott hő esetén az üstökös magján porhéj keletkezett, melyet a belső nyomás robbantott szét. A kísérletek azt is bebizonyították, hogy a megnövekedett gázeltávozás, amely a -robbanás után következett be, lehűtötte a magot, ami újabb matrica keletkezéséhez vezetett. És kezdődött minden elölről. Be- bizonyítottnak tekimHeto tehát, hogy ennek következtében az üstökös fényereje is változhat. gazdag fixírsó-oldatot és kinyerik belőle az ezüstöt. A fotoamatőrök azonban rendszerint kiöntik az értékes folyadékot, pedig viszonylag egyszerű módszerrel „kitermelhető” belőle a nemesfém. A „kimerült”, brőmezüsttel telített oldatot zománcozott vagy üvegedényben melegítsük fel kb. 60 c fokra, majd az oldat minden literéhez adjunk hozzá finom porrá törve 8 gramm nátriumkarbonátot (szódát) és 8 gramm nát- riumhidroszulfitot (mindkettő vegyszerboltban kapható). Néhány óra elteltével a redukálódott ezüst leülepszik az edény aljára. Ekkor óvatosan öntsük le a csapadék fölötti folyadékot, a sűrű maradékot pedig szűrőpapíron csepegtessük ki. desztillált vízzel néhányszor öblítsük át. Megszá- radás után sötétszürke színű tiszta ezüstpor áll rendelkezésünkre, 4—5 gramm a fixir-oldat minden literéből. A fémpor kb. 1000 C fokra való hevítéssel megolvasztható (kis kvarc tégelyben), egységes tömbbe önthető. Hol és mikor kezdődött a földművelés? Általában úgy tartották., hogy a Mezopotámiában és a Közel-Kelet más területein kb. 7000 évvel élt társadalom volt az első, amely földműveléssel foglalkozott, állatokat szelídítettek, neveltek és növényeket honosítottak meg to~ vábbtermelés céljára. A Cambridgei egyetem két tudósa vitába száll ezzel a felfogással. Az utóbbi években a régészeti ásatások során számos állati csontmaradvány került napvilágra, s ezek már a szelidítés által létrejött változások vitathatatlan jeleit mutatják. Modern kormeghatározó eszköz, a szén—14. izotóp segítségével megállapították, hogy ezek 7000 évnél korábbi időkből valók. Szerintük a legkorábbi házikutya-maradványok nem a Közel-Keletről valók, hanem. Yorkshire-ből és az Egyesült Államokból; származásuk kelte i. e. 8420. Szarvasmarhát minden valószínűség szerint először Kelet- Európában, vagy Törökországban háziasítottak, sertést a Krímben. A kecske és a birka tenyésztésének kezdeti idejét, még nem sikerült megállapítani. Fényképfelvétel — ötmilliomod másodpere alatt A tudósok sokáig megoldhatatlan feladat előtt álltak, amikor rossz megvilágítási körülmények között, szemvillanásnyi idő alatt lejátszódó folyamatokat kellett volna. megörökíteniük. Csak az elektronika nagymérvű fejlődésével valósult meg régi vágyuk; az ultrasebességű fényképező berendezés. A berendezés a vizsgált objektum képét elektronikus jelekké alakítja át, majd többtízezerszeresen felnagyítja azt. Ennek eredményeként az elektronikus-optikai átalakító képernyőjén olyan fényerejű kép jelenik meg ami már fényérzékeny lemezre rögzíthető. A berendezés akár ötmilliomod másodperc alatt lejátszódó tüneményt is megörökít, így még egyetlen fényrészecske — egy foton — is lefényképezhető. A képen a világ egyik legmodernebb ultrasebességű fényképező berendezése látható, a szovjet „I/V~02” típus, melynek különösen nukleáris kutatásoknál veszik nagy hasznát. 1W. h. „Ezüstbánya“ a fotólaboratóriumban
