Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-24 / 195. szám

Itt kigondolják, másutt megvalósítják Szeretik a lábatlan i vékonypapírgyárat A külföldi rrbezőgazda&á- gi szaklapok gyakran közölnek értékelő cikkeket a farmok, a nagybirtokok kiegé. szító tevékenységéről, elsősor­ban az élelmiszer-feldolgozás­ról, de más vállalkozásról is. Nálunk a mezőgazdasági üze­mek vezetőinek többsége ren­delkezik e szakcikkek magyar nyelvű fordításával, gyűjte­ményével. A tendenciákat te­hát a közös gazdaságok veze­tői is át tudják tekinteni. A fejlett mezőgazdasággal ren­delkező államokban ugyan­úgy kimutatják, mint nálunk, hogy a tevékenységi kör bő­vítése elsősorban üzemj ér­dekből szükségszerű. Ennek ismeretében minden további nélkül kimondhatjuk: a fej­lődés kapuit csapja be maga előtt az a termelőszövetkezet, amely a konzerválódás első jeleként az információbőség ellenére sem érti meg az idő szavát és kilóg a sorból. Nyilvánvaló, hogy a világ mezőgazdaságában meglévő legjobb módszereket ta­pasztalatokat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um gyűjti, összegezi, elemzi és hazai elterjedésüket siette­ti. Ebben a megvilágításban érthető és minden szempont­ból elismerésre méltó az a sokirányú munka, amit a MÉM abból a célból végez, hogy a tsz-ek érdeklődését felkeltse, a vezetőket, a ta­gokat a tevékenységi kör bő­vítésére ösztönözze. Hasznos és nélkülözhetetlen gazdasági elő­rejelzésnek foghatjuk fel dr. Dimény Imre nyilatkozatát is. A MÉM álláspontja egyértel­mű: „Szükséges, hogy a járá­si szintű tanácsok végrehajtó bizottságai, szakigazgatási szervei, valamint a termelő- szövetkezetek területi szövet­ségei a piac és a helyi adott­ságok ismerete alapján már a kiegészítő tevékenység enge­délyezési eljárása során, illet­ve folyamatosan adjanak tá­jékoztatást a mezőgazdasági üzemeknek a tartósan folytat­ható tevékenységekről és azok feltételeiről. A figyelmet fő­ként a mezőgazdasági termé­kek feldolgozására, a helyi szükségletek kielégítésére, a lakosság ellátásának javítá­sára, a tevékenységi körök fejlesztésére kell irányítani. Ennek érdekében szorgalmazni kell az élelmiszeripari válla­latok és a mezőgazdasági üze­mék közötti kooperációt, az ál­lami és szövetkezeti vegyes társulásokat, a szövetkezetek egymás közötti társulásait az üzemeknek és társulásaiknak a fogyasztókkal és a felhasz­Közéleíünk Szombaton délelőtt tartotta meg soronlévő ülését a Dom­bóvári Járási Tanács Végre­hajtó Bizottsága. A végrehajtó bizottság ezúttal a járás ter­melőszövetkezeteiben folyó személyzeti munka helyzeté­ről, a káderutánpótlás mun­kájának tennivalóiról tárgyalt, minek előtte meghallgatta e tárgyban Micheller József me­zőgazdasági osztályvezető je­lentését. Ezt követően Gálosi János ipari főelőadó számolt be a járás községeiben kifej­tett kisipari és szövetkezeti szolgáltató tevékenység alaku­lásáról, rámutatva a szolgál­tató hálózat további bővíté­sének feladataira is. A Dombóvári Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának szombat délelőtti ülése beje­lentésekkel zárult. nálókkal való közvetlen áru- kapcsolatait.’’ A nnak idején a barcsi Vörös Csillag T&z-ben a vezetőknek éppen a felsőbb szervek ellenálásart kellett leküzdeniük annak érdekében, hogy az ösztönző bérezést el­ismertessék. Ma viszont ép­pen az figyelhető meg; hogy a felsőbb szervek gyakran fo­gékonyabbak, rugalmasabbak, mint a termelőszövetkezetek. Tolna megyében például a közös gazdaságok ma' még megközelítően sem ismerték fel a melléküzemági tevé­kenység sokat ígérő jövőjét úgy, mint a megyei szervek, vagy a minisztérium. Ez azért is gondolkodásra késztető helyzet, mert Tolnában a me­zőgazdasági üzemek minden­kor fogékonyságukról, kezde­ményezőkészségükről voltak ismertek és elismertek. Annak idején az anyagi érdekeltsé­get növelő, jobb munkára ősz- tönző bérezési formák szinte egyik évről a másikra hono­sodtak meg. Más megyékből is idejártak például tanulmá­nyozni a garantált készpénzfi­zetés alkalmazásának módoza­tait. A Tolna megyei közös gazdaságok szinte úttörői vol­tak a kenyérgabona-termesz­tés forradalmasításának, majd néhány év múlva ebben a megyében bontakozott ki a legnagyobb érdeklődés a ser­tésprogram megvalósítása, a korszerű álattenyésztési tele­ljek építése . iránt. A kiegészí­tő tevékenység viszont még mindig pusztán az ötletek, az elgondolások stádiumában le­ledzik néhány tsz kivételével. Egyik kezünkön megszámol­hatjuk a csakugyan figyelmet érdemlő vállalkozásokat. A közös gazdaságok többségében a kiegészítő tevékenység mint nagy tartalék, még kihaszná­latlan szűz terület. Találóan állapította meg György Jó­zsef, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezető­je: „Itt kigondolják, másutt megvalósítják”. Sajnos ez a helyzet. A hírközlő szervek naponta közlik, hol milyen kiegészítő tevékenységet kez­denek a tsz-ek kooperációban vagy anélkül, s Tolnában na­ponta elkönyvelhetjük, hogy az ötlet itt született, de nem itt, hanem másutt valósítják meg. {Alykor egy-egy tsz neki­^ fut, de jóval a cél előtt megtorpan. Nincs ele­gendő pénz, anyag, szakem­ber stb. Másszóval egy tsz ereje rendszerint kevés ahhoz hogy a tevékenységi kör bő­vítése érdemben szóba jöhes­sen. A következtetés kézen­fekvő: társulás, közös vállal­kozás, együttműködés nélkül Tolna megye tsz-ei a kiegé­szítő tevékenységet képtelenek fejleszteni .a kívánatos módon. Nincs olyan értekezlet, vagy tanácskozás, ahol Horváth József,, a megyei tanács vb- elnökhelyettese ne mondaná el a társulások jelentőségét. És mégis mi a helyzet? Egy példa bőven elegendő ahhoz, hogy érzékeltessük. A Hőgyé- szi .Állami Gazdaság és több tsz agrokémiai társulást hoz létre. A kezdeményezés orszá­gosan is egyedülálló. A Nép­újság már fél évvel ezelőtt beszámolt róla. Dr. Dimény Imre miniszter nagy hordere­jű vállalkozásnak ismerte éL Mindezek után az lenne a természetes, ha. mivel Tojna megyei ötletről van szó, sorra alakulnának a járásokban a hőgyészihez hasonló agroké­miai társulások. De nem ala­kulnak! Mintha a megyében 3 mezőgazdasági körök nem is tudnának róla. ' Vagy itt van az építkezés. Közismert, hogy a megye ter­melőszövetkezeteiben az el kö­vetkező tíz-tizenöt évben szü­net nélkül tart az építkezés. De mi lesz akkor, ha az ál­lami építőipar egy vagy két éven belül annyi munkát sem tud vállalni, mint amennyit most még vállal. A megoldás, a kivezető. út, a TÖVÁL-ok megerősítése' a -társul'as' ténné, f • De erről a megyei vezetés ki­vételével nemigen, beszél még senki. ' A derülátók úgy vélik, majd kialakul. Magától nem alakul ki semmi. Bi­zonyság erre az is, hogy a megye közös gazdaságaiban nincs kellő visszhangja sem a helyi — Bátaszék Bogyisz- ló stb —, sem az országos kezdeményezéseknek. Nincs, holott ma már az is követel­mény. hogy a tsz-vezétők a nagyvilág . mezőgazdaságában zajló folyamatokat, tendenciá­kat is nézzék. SZ. P. Az 1970. májusában beindul«! papírgyárat a 21. számú Álla­mi Építőipari Vállalat építi. Az építkezés előrehaladása le­hetővé tette, hogy megkezdjék a technológiai szereléseket Is, Képünkön: Beemeléshez készítik elő a tartópilléreket, a hát­térben az új irodaház. (MTI foto — Hadas János felvétele,) A magyar Csapajev és Szék szúrt! Szalvai Mihály, a magyar Csapajev a tísztaszívü bátor, megalkuvást nem ismerő kommunista a felszabadulást kö­vető’időben Szekszárdon dolgozott. Most. hogy a 70. szüle­tésnapján méltó módon emlékezünk munkásságára, iUő és időszerű feleleveníteni azokat az éveket is, amelyeket Tol­na megye székhelyén töltött. Szekszárdon a magyar demok­ratikus hadsereg egyik parancsnokaként tartózkodott. Ezek­ben az években a város dolgozói személyesen is megismer­ték és megszerették. Katonai beosztása mellett részt vállalt abban a nagy munkában, harcban, amelynek a gyümölcsét városunk polgárai napjainkban élvezik. Most, mikor tiszte­lettel adózunk Szalvai Mihály munkássága előtt, talán gon­dolni kellene arra is, hogy a város utca, tér, lakótelep elne­vezésével állítson maradandó emléket a proletár hadvezér­nek, — szp — 1 h 1 v a s I II szántóverseny sikere Nemrég arról írt a Népúj­ságban a lap egyik tudósítója, hogy sokan távol maradnak a szántóversenyekről: a bonyhá­di és a paksi versenyen nem jelent meg körülbelül húsz kö­zös gazdaság versenyzője, pedig előzőleg már benevezték őket. Az említett tudósításhoz mintegy kiegészítésként ellen- véleményt köziünk a majosi tsz-elnök, Ettig László kéré­sére. A bonyhádi járás szántó­versenyén, amit Nagymányo- kon rendeztek, minden eddi­ginél nagyobb volt a közön­ség érdeklődése. A vezetők közül is sokan elmentek Nagy- mányokra, elsősorban termé­szetesén a főagronómusok, de két elnök is. A nézők között nemcsak tsz-tagok voltak, ha­nem ipari munkások és bá­nyászok is, sokan. Elmeht pél­dául a versenyre Wagner Pé­ter nagymányoki lakos, aki Et­tig László jellemzése szerint már járni is alig tud, olyan idős. Érdekelte a görgős eke, nem tudott nyugodni, amíg nem látta. Igaz, kellemes kör­nyezetben tartották a nagy­mányoki szántóversenyt, gon­doskodott a helyi fmsz laci- ; konyháról, jó ételekről és hi­deg sörről, de a majosi elnök megítélése szerint főként a verseny érdekelte az embere­ket és csak másodsorban a la­cikonyha. A járási tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának legtöbb dolgozója ugyancsak ott volt, segített a verseny megrendezésében. Ha közömbösségről beszél­hetünk a szántóversenyekkel kapcsolatban,- akkor az a je­lek szerint a tsz-ek vezetőinek soraiban .tapasztalható, de semmiképpen sem általános. A Szekszárd Városi Tanács VB művelődési osztálya felhívja azoknak a szülőknek a figyel­mét, akiknek óvodás korú gyer­mekei eddig nem jártak óvodába, hogy szeptember 1 és 7-e közötti Időben jelentsék felvételi Igé­nyüket a lakóhelyükhöz legköze­lebb eső óvodában. Jelentkezés ideje naponta 10— 12 óra között. A jelentkezés felvételt nem je­lent. Ugyancsak nem jelenti azt sem, hogy az előjegyzést végző óvodában lesz a gyermek el­helyezése biztosítva. A jelentkezések számától füg­gően a felvételi bizottság dönt. A bizottság döntéséről az óvoda bejáratánál szeptember 7-e után kifüggesztett jegyzék útján ér­tesítjük a szülőket. Az előjegyzés során az alábbi okmányok szükségesek: 1. Egyik szülő személyi igazol­ványa. 2. Mindkét szülő kereseti iga­zolása. 3. Orvosi igazolás, amely sze­rint a gyermek óvodába járhat. Felhívjuk továbbá azon szülők figyelmét is, akik jelenleg gyer­mekgondozási szabadságon van­nak és a jövő tanév során ezen szabadságot megszakítják, vala­mint gyermekük óvodai elhelye­zését kérik, hogy igényüket szin­tén a fenti módon és Időben je­lentsék be az illetékes óvoda ve­zetőjének. A megjelölt időpont­ban be nem jelentett felvételi igényeket figyelembe venni nem tudjuk. A gyermekek óvodába járásá­nak kezdő időpontja 1969. szep­tember 16. Korrekt eljárás A tamási járás egyik közsé­gében megrágalmazta a ter­melőszövetkezet vezetőit az egyik tsz-tag, azzal gyanúsít­va őket, hogy időnként hozzá­nyúlnak a közös vagyonhoz. A kijelentés sok ember előtt hangzott el. Eljutott az eset híre a járási ügyészségig és az ügyészség gyorsan intézkedett. Nem lett a rágalmazásból bí­rósági eljárás, mert kiderült, hogy az illető tsz-tag boros fejjel beszélt, és bevallása sze­rint jóformán nem is tudta mit mond, utána pedig meg­bánta tettét. A közös gazda­sággal nincs semmi nézetel­térés, hiszen alapító tag, a jövedelmével elégedett. Bi­zonyos események megzavar­ták a gondolkodását, példá­ul a szakcsi ügy, amiről ren­geteget beszéltek a faluban. Dicséretre méltó gyorsaság­gal és korrektséggel rendezte az ügyet a tamási járási ügyészség. Arra kötelezte a tsz-tagot, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot, ugyanolyan plénum előtt, amilyenen a rágalmazó kijelentéseket tette. A bocsánatkérés megtörtént, és a szövetkezeti gazda nem érzi magát megbélyegzett em­bernek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom