Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-24 / 195. szám
Itt kigondolják, másutt megvalósítják Szeretik a lábatlan i vékonypapírgyárat A külföldi rrbezőgazda&á- gi szaklapok gyakran közölnek értékelő cikkeket a farmok, a nagybirtokok kiegé. szító tevékenységéről, elsősorban az élelmiszer-feldolgozásról, de más vállalkozásról is. Nálunk a mezőgazdasági üzemek vezetőinek többsége rendelkezik e szakcikkek magyar nyelvű fordításával, gyűjteményével. A tendenciákat tehát a közös gazdaságok vezetői is át tudják tekinteni. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező államokban ugyanúgy kimutatják, mint nálunk, hogy a tevékenységi kör bővítése elsősorban üzemj érdekből szükségszerű. Ennek ismeretében minden további nélkül kimondhatjuk: a fejlődés kapuit csapja be maga előtt az a termelőszövetkezet, amely a konzerválódás első jeleként az információbőség ellenére sem érti meg az idő szavát és kilóg a sorból. Nyilvánvaló, hogy a világ mezőgazdaságában meglévő legjobb módszereket tapasztalatokat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium gyűjti, összegezi, elemzi és hazai elterjedésüket sietteti. Ebben a megvilágításban érthető és minden szempontból elismerésre méltó az a sokirányú munka, amit a MÉM abból a célból végez, hogy a tsz-ek érdeklődését felkeltse, a vezetőket, a tagokat a tevékenységi kör bővítésére ösztönözze. Hasznos és nélkülözhetetlen gazdasági előrejelzésnek foghatjuk fel dr. Dimény Imre nyilatkozatát is. A MÉM álláspontja egyértelmű: „Szükséges, hogy a járási szintű tanácsok végrehajtó bizottságai, szakigazgatási szervei, valamint a termelő- szövetkezetek területi szövetségei a piac és a helyi adottságok ismerete alapján már a kiegészítő tevékenység engedélyezési eljárása során, illetve folyamatosan adjanak tájékoztatást a mezőgazdasági üzemeknek a tartósan folytatható tevékenységekről és azok feltételeiről. A figyelmet főként a mezőgazdasági termékek feldolgozására, a helyi szükségletek kielégítésére, a lakosság ellátásának javítására, a tevékenységi körök fejlesztésére kell irányítani. Ennek érdekében szorgalmazni kell az élelmiszeripari vállalatok és a mezőgazdasági üzemék közötti kooperációt, az állami és szövetkezeti vegyes társulásokat, a szövetkezetek egymás közötti társulásait az üzemeknek és társulásaiknak a fogyasztókkal és a felhaszKözéleíünk Szombaton délelőtt tartotta meg soronlévő ülését a Dombóvári Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. A végrehajtó bizottság ezúttal a járás termelőszövetkezeteiben folyó személyzeti munka helyzetéről, a káderutánpótlás munkájának tennivalóiról tárgyalt, minek előtte meghallgatta e tárgyban Micheller József mezőgazdasági osztályvezető jelentését. Ezt követően Gálosi János ipari főelőadó számolt be a járás községeiben kifejtett kisipari és szövetkezeti szolgáltató tevékenység alakulásáról, rámutatva a szolgáltató hálózat további bővítésének feladataira is. A Dombóvári Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának szombat délelőtti ülése bejelentésekkel zárult. nálókkal való közvetlen áru- kapcsolatait.’’ A nnak idején a barcsi Vörös Csillag T&z-ben a vezetőknek éppen a felsőbb szervek ellenálásart kellett leküzdeniük annak érdekében, hogy az ösztönző bérezést elismertessék. Ma viszont éppen az figyelhető meg; hogy a felsőbb szervek gyakran fogékonyabbak, rugalmasabbak, mint a termelőszövetkezetek. Tolna megyében például a közös gazdaságok ma' még megközelítően sem ismerték fel a melléküzemági tevékenység sokat ígérő jövőjét úgy, mint a megyei szervek, vagy a minisztérium. Ez azért is gondolkodásra késztető helyzet, mert Tolnában a mezőgazdasági üzemek mindenkor fogékonyságukról, kezdeményezőkészségükről voltak ismertek és elismertek. Annak idején az anyagi érdekeltséget növelő, jobb munkára ősz- tönző bérezési formák szinte egyik évről a másikra honosodtak meg. Más megyékből is idejártak például tanulmányozni a garantált készpénzfizetés alkalmazásának módozatait. A Tolna megyei közös gazdaságok szinte úttörői voltak a kenyérgabona-termesztés forradalmasításának, majd néhány év múlva ebben a megyében bontakozott ki a legnagyobb érdeklődés a sertésprogram megvalósítása, a korszerű álattenyésztési teleljek építése . iránt. A kiegészítő tevékenység viszont még mindig pusztán az ötletek, az elgondolások stádiumában leledzik néhány tsz kivételével. Egyik kezünkön megszámolhatjuk a csakugyan figyelmet érdemlő vállalkozásokat. A közös gazdaságok többségében a kiegészítő tevékenység mint nagy tartalék, még kihasználatlan szűz terület. Találóan állapította meg György József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője: „Itt kigondolják, másutt megvalósítják”. Sajnos ez a helyzet. A hírközlő szervek naponta közlik, hol milyen kiegészítő tevékenységet kezdenek a tsz-ek kooperációban vagy anélkül, s Tolnában naponta elkönyvelhetjük, hogy az ötlet itt született, de nem itt, hanem másutt valósítják meg. {Alykor egy-egy tsz neki^ fut, de jóval a cél előtt megtorpan. Nincs elegendő pénz, anyag, szakember stb. Másszóval egy tsz ereje rendszerint kevés ahhoz hogy a tevékenységi kör bővítése érdemben szóba jöhessen. A következtetés kézenfekvő: társulás, közös vállalkozás, együttműködés nélkül Tolna megye tsz-ei a kiegészítő tevékenységet képtelenek fejleszteni .a kívánatos módon. Nincs olyan értekezlet, vagy tanácskozás, ahol Horváth József,, a megyei tanács vb- elnökhelyettese ne mondaná el a társulások jelentőségét. És mégis mi a helyzet? Egy példa bőven elegendő ahhoz, hogy érzékeltessük. A Hőgyé- szi .Állami Gazdaság és több tsz agrokémiai társulást hoz létre. A kezdeményezés országosan is egyedülálló. A Népújság már fél évvel ezelőtt beszámolt róla. Dr. Dimény Imre miniszter nagy horderejű vállalkozásnak ismerte éL Mindezek után az lenne a természetes, ha. mivel Tojna megyei ötletről van szó, sorra alakulnának a járásokban a hőgyészihez hasonló agrokémiai társulások. De nem alakulnak! Mintha a megyében 3 mezőgazdasági körök nem is tudnának róla. ' Vagy itt van az építkezés. Közismert, hogy a megye termelőszövetkezeteiben az el következő tíz-tizenöt évben szünet nélkül tart az építkezés. De mi lesz akkor, ha az állami építőipar egy vagy két éven belül annyi munkát sem tud vállalni, mint amennyit most még vállal. A megoldás, a kivezető. út, a TÖVÁL-ok megerősítése' a -társul'as' ténné, f • De erről a megyei vezetés kivételével nemigen, beszél még senki. ' A derülátók úgy vélik, majd kialakul. Magától nem alakul ki semmi. Bizonyság erre az is, hogy a megye közös gazdaságaiban nincs kellő visszhangja sem a helyi — Bátaszék Bogyisz- ló stb —, sem az országos kezdeményezéseknek. Nincs, holott ma már az is követelmény. hogy a tsz-vezétők a nagyvilág . mezőgazdaságában zajló folyamatokat, tendenciákat is nézzék. SZ. P. Az 1970. májusában beindul«! papírgyárat a 21. számú Állami Építőipari Vállalat építi. Az építkezés előrehaladása lehetővé tette, hogy megkezdjék a technológiai szereléseket Is, Képünkön: Beemeléshez készítik elő a tartópilléreket, a háttérben az új irodaház. (MTI foto — Hadas János felvétele,) A magyar Csapajev és Szék szúrt! Szalvai Mihály, a magyar Csapajev a tísztaszívü bátor, megalkuvást nem ismerő kommunista a felszabadulást követő’időben Szekszárdon dolgozott. Most. hogy a 70. születésnapján méltó módon emlékezünk munkásságára, iUő és időszerű feleleveníteni azokat az éveket is, amelyeket Tolna megye székhelyén töltött. Szekszárdon a magyar demokratikus hadsereg egyik parancsnokaként tartózkodott. Ezekben az években a város dolgozói személyesen is megismerték és megszerették. Katonai beosztása mellett részt vállalt abban a nagy munkában, harcban, amelynek a gyümölcsét városunk polgárai napjainkban élvezik. Most, mikor tisztelettel adózunk Szalvai Mihály munkássága előtt, talán gondolni kellene arra is, hogy a város utca, tér, lakótelep elnevezésével állítson maradandó emléket a proletár hadvezérnek, — szp — 1 h 1 v a s I II szántóverseny sikere Nemrég arról írt a Népújságban a lap egyik tudósítója, hogy sokan távol maradnak a szántóversenyekről: a bonyhádi és a paksi versenyen nem jelent meg körülbelül húsz közös gazdaság versenyzője, pedig előzőleg már benevezték őket. Az említett tudósításhoz mintegy kiegészítésként ellen- véleményt köziünk a majosi tsz-elnök, Ettig László kérésére. A bonyhádi járás szántóversenyén, amit Nagymányo- kon rendeztek, minden eddiginél nagyobb volt a közönség érdeklődése. A vezetők közül is sokan elmentek Nagy- mányokra, elsősorban természetesén a főagronómusok, de két elnök is. A nézők között nemcsak tsz-tagok voltak, hanem ipari munkások és bányászok is, sokan. Elmeht például a versenyre Wagner Péter nagymányoki lakos, aki Ettig László jellemzése szerint már járni is alig tud, olyan idős. Érdekelte a görgős eke, nem tudott nyugodni, amíg nem látta. Igaz, kellemes környezetben tartották a nagymányoki szántóversenyt, gondoskodott a helyi fmsz laci- ; konyháról, jó ételekről és hideg sörről, de a majosi elnök megítélése szerint főként a verseny érdekelte az embereket és csak másodsorban a lacikonyha. A járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának legtöbb dolgozója ugyancsak ott volt, segített a verseny megrendezésében. Ha közömbösségről beszélhetünk a szántóversenyekkel kapcsolatban,- akkor az a jelek szerint a tsz-ek vezetőinek soraiban .tapasztalható, de semmiképpen sem általános. A Szekszárd Városi Tanács VB művelődési osztálya felhívja azoknak a szülőknek a figyelmét, akiknek óvodás korú gyermekei eddig nem jártak óvodába, hogy szeptember 1 és 7-e közötti Időben jelentsék felvételi Igényüket a lakóhelyükhöz legközelebb eső óvodában. Jelentkezés ideje naponta 10— 12 óra között. A jelentkezés felvételt nem jelent. Ugyancsak nem jelenti azt sem, hogy az előjegyzést végző óvodában lesz a gyermek elhelyezése biztosítva. A jelentkezések számától függően a felvételi bizottság dönt. A bizottság döntéséről az óvoda bejáratánál szeptember 7-e után kifüggesztett jegyzék útján értesítjük a szülőket. Az előjegyzés során az alábbi okmányok szükségesek: 1. Egyik szülő személyi igazolványa. 2. Mindkét szülő kereseti igazolása. 3. Orvosi igazolás, amely szerint a gyermek óvodába járhat. Felhívjuk továbbá azon szülők figyelmét is, akik jelenleg gyermekgondozási szabadságon vannak és a jövő tanév során ezen szabadságot megszakítják, valamint gyermekük óvodai elhelyezését kérik, hogy igényüket szintén a fenti módon és Időben jelentsék be az illetékes óvoda vezetőjének. A megjelölt időpontban be nem jelentett felvételi igényeket figyelembe venni nem tudjuk. A gyermekek óvodába járásának kezdő időpontja 1969. szeptember 16. Korrekt eljárás A tamási járás egyik községében megrágalmazta a termelőszövetkezet vezetőit az egyik tsz-tag, azzal gyanúsítva őket, hogy időnként hozzányúlnak a közös vagyonhoz. A kijelentés sok ember előtt hangzott el. Eljutott az eset híre a járási ügyészségig és az ügyészség gyorsan intézkedett. Nem lett a rágalmazásból bírósági eljárás, mert kiderült, hogy az illető tsz-tag boros fejjel beszélt, és bevallása szerint jóformán nem is tudta mit mond, utána pedig megbánta tettét. A közös gazdasággal nincs semmi nézeteltérés, hiszen alapító tag, a jövedelmével elégedett. Bizonyos események megzavarták a gondolkodását, például a szakcsi ügy, amiről rengeteget beszéltek a faluban. Dicséretre méltó gyorsasággal és korrektséggel rendezte az ügyet a tamási járási ügyészség. Arra kötelezte a tsz-tagot, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot, ugyanolyan plénum előtt, amilyenen a rágalmazó kijelentéseket tette. A bocsánatkérés megtörtént, és a szövetkezeti gazda nem érzi magát megbélyegzett embernek.
