Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-16 / 189. szám

. A párt-vb tárgyalta... Napirenden: egyesülés után — a határozat szellemében Hírmagyarázónk írja A nagykorúság elismerése A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Értesítő egyik utób­bi — július végi — számá­ban, a „Kormányhatározat” főrészben rövid közlemény je­lent meg: „A Magyar Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kor­mány 1029/1969./VII. 19./számú határozata a növénytermelési munkák minőségének ellenőr­zéséről szóló 1054/1953./IX. 19/ MA számú határozat hatályon kívül helyezéséről. 1. A növénytermesztési mun­kák minőségének ellenőrzésé­ről szóló 1054/1953./IX. 19. MT számú határozat hatályát vesz­ti. 2. Ez a határozat kihirdetése napján lép hatályba. Fock Jenő s. k. A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnöke/* A kormányhatározat jelen­tőségét — túlzás nélkül mond­hatjuk — tán csak azok isme­rik igazán, akik tanúi, tevé­keny részesei voltak a magyar mezőgazdaságban immár két évtizede végbemenő átalaku­lásnak. Részletesebb magyará­zat nélkül is kifejezésre jut, hogy felnőtté váltak a szoci­alista mezőgazdasági üzemek; a továbbiakban nincs már szükség árra a bábáskodásra — a gyakorlati élet tulajdon­képpen már elvetette — amely annak idején .,járni tanította” az újszülött mezőgazdasági szövetkezeti mozgalmat. Mi is rejlett tulajdonképpen a „növénytermesztési munkák minőségének ellenőrzése” mö­gött? Az általános politikai ne­velés a munkafegyelem erősí­tése, a szövetkezeti tagságban a közösségi gondolkodásmód kifejlesztése mellett az a fé­rőiről jövő, hatósági, állam- igazgatási ellenőrzés, amely a „mikor, mit. hogyan?” címén minden mezőgazdasági munká­ra kiterjedt. Ma már sokszor jó adag ma- liciával emlékszünk vissza a tíz-tizenöt év előtti időszakra, amikor az ellenőrzés címén lelkes — de sokszor a mező­gazdasághoz egyáltalán nem értő — aktívákkal, és a nyil­vánosság minden nevelő esz­közével magyaráztuk a szövet­kezeti parasztoknak, milyen munkát mikor, hogyan és mi­ként végezzenek. Emlékezzünk csak arra az időre, amikor a járási tanácsok egészségügyi és a művelődésügyi osztályai­nak munkatársai ellenőrizték: X vagy Y tsz-ben határidőre elvégezték-e a búza, a kuko­rica, a cukorrépa vetését, és milyen minőségben? És aki ellenőrzött, az beleszólási jo­got is kapott. Vitathatatlan tény viszont, hogy a túlzások ellenére is szükséges volt ez az ellenőr­zési rendszer. Mert — ha ha­tósági eszközökkel is — elő­segítette a nagyüzemi terme­lési módszerek elterjesztését, amelyekhez kevés volt a szö­vetkezeti tagság a határt, mint a tenyerét ismerő tapasztalata. Kevés volt a kellő szintű nagyüzemi gyakorlattal rendel­kező szakember, kevés és nem mindig tökéletes a mezőgazda- sági gép. Folytathatnánk még az érvek, okok felsorolását. .. De azóta közben felnőtté vált a „gyerek”. Ma már tíz­egynéhány traktoros, gépkeze­lő képes, ezerholdak megmű­velésére A mezőgazdasági üzemek' olyan szakemberekkel rendelkeznek, akik mindenfé­le felülről jövő gyámkodás nélkül képesek eldönteni, mit és hogyan termeljenek meg, hogy abból a gazdaságnak haszna származzék. Az állam a közvetlen beavatkozás he­lyett megteremtette azokat az ösztönző tényezőket, amelyek­kel élhetnek — és élnek is —a mezőgazdasági üzemek. — Maul János a bátaszéki Bü- zakalász Tsz. főagronómusa június végén, egy gabonater­mesztési bemutatón minden kertelés nélkül elmondotta mintegy száz érdeklődő előtt, hogy az egyik francia búza­fajta vetésénél elkövettek egy hibát, amely miatt két-három mázsával kevesebb lesz a ter­més. A jelenlevők a tábla ter­mésátlagát húsz mázsánál többre taksálták. . . Arait a főagronómus elmondott, annak idején, még az ellenőrzés mel­lett is, bizonyára eltitkolták volna. Vagy, ha kiderül, fe­gyelmi következik. .. Most egy bizonyos: ezt a hibát még egyszer nem követik el, sem Bátaszéken, sem másutt. A ha­tósági ellenőrzésnél hatásosabb az az önkontroll, amellyel ma minden mezőgazdasági szak­ember rendelkezik Ezért lehetett hatályon kívül helyezni a tizenhat évvel ez­előtti minisztertanácsi határo­zatot. BT. Másodízben tűzte napirend­jére az MSZMP Szekszárdi Járási Végrehajtó Bizottsága a sárközi „főváros” termelő- szövetkezetének tüzetesebb megvizsgálását. Nem amiatt tették, mintha baj lenne az 1967-ben három tsz egyesülé­séből keletkezett, 8000 holdra gyarapodott termelőszövetke­zettel. Ellenkezőleg. Az egye­sülés után törésmentesen és állandóan rfejlődve, sikeresen birkózott meg a. -vezetés és a tagság az összekovácsolódás kohójában, a régebbi elkülönü­lés maradványaival, a belső villongásokkal, á az első év le­zárásakor jó eredményeikkel cáfoltak rá az egyesüléskor elvétve mutatkozó kétkedések­re. Az oroszlánrészt vállaló, a nagy szövetkezettel együtt erősödő pártszervezet is egy­re szilárdabb és alkalmasabb hivatása betöltésére. Első ízben, egy esztendővel ezelőtt a helyszínen tanács­kozott a járási párt-vb a Decs „Sárközi Egyetértés” Tsz po­litikai, gazdasági helyzetéről, s ekkor határozatilag megje­lölte a fő kontúrokat, a poli­tikai tennivalókat. Egy év múltán, augusztus 14-én a ko­rábbi határozatot alapul véve vizsgálták meg, hogy á nagy decsi termelőszövetkezet hol tart most a járási vb által ki­dolgozott irányelvek megvaló­sítása terén. Növeli a tanácskozás értékét a következetesség és az, hogy olyan tsz politikai és gazdasági helyzetével foglalkozik immár másodízben, amelynek ható­sugara túlnő a falu határán, jelentős az egész Sárközben és fejlődése összefügg a kör­nyező községek lakóinak bol­dogulásával is. A járási párt-vb ülésén Ráez János járási titkár elnökölt, ő foglalta össze az analitikus, sokoldalú vitát is. A vb tag­jain kívül mint meghívott vett részt az ülésen Sörfőző István tsz-elnök és Zrínyi József tsz- párttitkár, utóbbi mint előadó. Magasabb szinten^ Kif e jezőek a számok, de még többet mond a tagság jó közérzete, a szocialista demok­rácia erősödése, a közösségi ember nevelődése a tsz-ben, és az a bíztató jelenség, ame­lyet így fogalmaztak meg a vb-ülésen; „A nagy tsz-ben megtalálták a helyüket, mind a tagok, mind a vezetők és valamennyien beálltak abba a sorba, amely egyfelé, a fejlő­dés irányába vezet.” Az egyesülést kővető gazda­sági évben a decsi Egyetértés Tsz-ben növekedett az egy munkanapra eső kereset, amely 101 forint 73 fillért tett ki. Ezzel együtt nagyobbak lettek a termésátlagok, erősöd­tek a közös alapjai, s máris bizonyított, hogy új lehetősé­geket, nagyobb erőforrásokat nyitott meg az egyesülés. Az egy évvel ezelőtt hozott járási vb-határozat alapvető feladatként jelölte meg a po­litikai elemző- és nevélőmun- ka javítását, a tsz-tagság moz­gósítása és nevelésé érdeké­ben. Hogy erre képessé válja­nak, nagy gondot fordítottak a szövetkezetben a kommunis­ták és a pártonkívüliek poli­tikai képzésére: 32-en végez­ték el a marxista középfokú iskolát, többen esti egyetemre járnak. A szövetkezeti demokrácia növekedését szolgálta, hogy a helyi gazdasági döntéseket megelőzően brigádgyűléseken, küldöttértekezleteken adnak lehetőséget arra, hogy hallat­hassa hangját, elmondhassa véleményét a tsz-tagság. Nö­velték az elmúlt évben a szak­vezetők hatáskörét és önálló­ságát, ma már ők tesznek ja­vaslatot a jutalmazásra, köte­lesek a hozzájuk fordulók ügyes-bajos dolgait intézni és kellő megfontoltsággal, ked­vezményeket nyújthatnak az egyes dolgozóknak, ugyanak­kor ők folytatják le az esetle­ges ■ fegyelmi eljárást is. A pártszervezet vezetési színvonalának javítása, a párt­egység további erősítése érde­kében változtattak a pártszer­vezet, munkamódszerén. Szín­vonalasabbak lettek vezetősé­gi és taggyűléseik, miután ott az átfogóbb, a fontosabb kér­déseket tárgyalják, ilyen pél­dául a földtörvény végrehaj­tása, a tsz-demokrácia fejlesz­tése, a szövetkezet anyagi­pénzügyi helyzete, a tagság jövedelmének alakulása. Az üzemáganként szervezett, „sza­kosodott” pártcsoportok hatás­körébe adtak több dolgot, így az ágazatvezetők beszámolta­tását is. Megállapította a vb, hogy mind a tsz-vezetőség, mind a pártszervezet okosan élt a na­gyobb önállóság lehetőségeivel és összejövetelei színvonala­sabbak, mozgósftőbbak a ko­rábbinál. Bevált a garantált bérezés Egy évvel ezelőtt, a hatéko­nyabb közgazdasági elemzés javításának igényével került javaslatba az ösztönzőbb bére­zési rendszer bevezetése. A tsz-ben e téren eddig csak rész­ben tudták elérni a célokat, mivel a végtermék utáni bé­rezést csupán az állattenyész­tésben sikerült bevezetni, ahol a tehenészek a tejliter után, a hizlalók pedig a húskilogramm után kapják javadalmukat. Rendkívül jó hatást váltott ki az egész tagság körében a garantált bérnek ez év január elsejétől történő alkalmazása. Azóta ennek megfelelően a tárgyhónapban nyújtott telje­sítmény alapján fizetik ki a kereset 80 százalékát, 20 száza­lékát tartalékolják az év végé­ig. Javította a kedvező légkört, ez az intézkedés jó hangulattal járt, a tagság bízik a terme­lőszövetkezet jövőjében és a vezetőségben. Érdekes, újszerű jelenségre hívták fel a figyelmet ezzel kapcsolatban a vb-ülésen. A garantált bérezés és a háztáji juttatások következtében csök­kent a tagság érdeklődése a harmados kukorica iránt. (Mi­vel Decsen vannak olyan csa­ládok, ahonnan hárman-né- gyen is dolgoznak a tsz-ben, a tagonként járó egy katasztrá- lis hold háztáji kiosztása után' közülük többen visszamondták vállalásukat, s így a 400 hol­das kukoricánál az eredetileg tervezettnek nagyobb hánya­dán Kellett végeztessen vegy­szeres gyomirtást a tsz.) Előbbiek is a biztonságérzetet és a bizalom növekedését jel­zik. Útmutatás — intelmek Méltányolva a decsi tsz tag­ságának szorgalmát, a vezető­ségnek a nagyobb feladattal járó, örvendetes küzdenftudá- sát és a fejlődést, elismeréssel foglalkoztak a vb tagjai a nagy szövetkezet eredményei­vel. „Senki előtt nem lehet vi­tás, hogy a sikerekben bei ne van a pártszervezet, a kom­munisták erőfeszítése, a pár­tonkívüliek ereje és munkája” — foglalták össze. Szóba hoz­ták viszont azt is, hogy a tsz- demokrácia állandó növelése mellett erőteljes küzdelmet kell folytatni a demokráciát félremagyarázó nézetek, a kö­telességéknek fittyet hányó felfogás és annak érvényesülé­se ellen. Mind a beszámolóban, mind a vitában sarkalatos helyet foglal el, hogy a jó gazdaság- politika továbbra is központi tényező, és az kell legyen. Ja­vasolták, hogy a tsz erősítse a szomszédos szövetkezetekkel a kooperációs törekvéseket. Mi­vel ma még alatta marad a decsi tsz a járási arányoknak", ajánlották, hogy távlatilag tö­rekedjenek a jobb felhalmozá­si és fogyasztási arányok ki­alakítására, hogy erőteljeseb­ben alapozzanak. „Két év múltán, erre a szintre jutva már több energia jut az ideo­lógiai tennivalókra, a he4yá elemzésre és a világnézeti tu­datosság erőteljesebb növelé­sére*’ — hangzott el as tete­lem. Kiegészítették ezt azzal, ne múljon el úgy a tsz-ben a tagság összejövetele, hogy a kommunisták ne hangoztatnák véleményüket és ne váltanák aprópénzre ott, a nyilvánosság előtt a párt politikáját. Indokolt, érdemes és szük­séges volt egy év múltán visz- szatérni a korábbi vb-határo­zatban foglaltak sorsára. A vá­lasztott járási testület ülésén kaptak muníciót a decsi ter­melőszövetkezet politikai, gaz­dasági vezetői és tagjai. Bir­tokban még inkább ki tud­ják használni a valóban nagy­üzemi lehetőségeket SOMI BENJAMIN1ÍÉ Érettségizett dolgozót forgalmi munkakörbe felveszünk Jelentkezés az 5. számú ÉPFU-nál, Székszárd, Ke- selyűsi út. 6. (Sörraktár mögött.) (»9) A BONYHÁDI VASIPARI KTSZ mázai üzemegységéhez fémcsiszoló szakmunká­sokat és betanuló fémcsi­szolókat felveszünk. Bérezés: - teljesítménybér. Magas kereseti lehetőség. Csökkentett munkaidő. Szabad szombat Felvétel személyes jelent­kezés esetén. Máza, üzemegységvezető­A fülük botját se mozgatják az érintettek július 23-i glosszánkra. melyben szóvá tettük, milyen különös eredményre Vezetett a konkur- rencia megjelenése a dombori víkendtelepen. Mindeddig csak az üdülőtelep vendégei fejez­ték ki egyetértésüket, hogy helyes volt kipellengérezni az ügyet Azt kifogásoltuk, hogy az új bisztró megjelenésével a régi is az újéhoz igazította — te­hát felemelte — árait. Azt vártuk, hogy a régi bisztró gaz­dája — a faddi ÁFÉSZ — til­takozik, vagy legalábbis ma­gyarázkodik. Ennek is, annak is, szokásunkhoz és a korrekt­ség követelményeihez híven, helyt adtunk volna lapunk ha­sábjain. Amellett azonban nem mehetünk el szó nélkül, hogy hallgatnak. Hallgatásukkal akarják lerázni a bírálatot mint a kutya a vizet. Azóta kezünkbe került a Földművesszövetkezeti Híradó, a Tolna megyei MÉSZÖV lap­ja. Két teljes hasábon — két képpel — számol be arról, hogy fejlődik Dombori. hogy mennyire vált közkedveltté a faddiak bisztrója és hogy jú­nius 28-án megnyílt a „kon- kurrencia” szép modern biszt­rója is. Az írás a következő mondattal zárni: Reméljük, hogy a faddi és tolnai fogyasz­tási szövetkezet nemes versen­gésének a Domboriban üdülők élvezik hasznát.” Ezek után kíváncsian várjak a magyarázatot: az ismert té­nyek birtokában miképp értel­mezendő « „haszonéivezés”? ÍM Nem kapkodják el Kapkodással aztán igazán nem lehet vádolni a szek­szárdi Marx Károly utcá­ban épülő OTP-házon dol­gozókat. Már csak azért sem, mert a lakásokat már jó egy esztendeje a lakók­nak kellene birtokolniok, s nem a Bátaszéki Építőipari Ktsz munkásainak. A nem éppen huszadik századi tempójú építkezés miatt gyakran idegeskednek a megrendelők, de a város vezetői is. A bátaszékiek. — úgy látszik — egy csep­pet sem. Nehéz hinni, hogy a megyeszékhelyen túl sok megrendelője akadna ez­után a ktsz-nek. — fdkj) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom