Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-16 / 189. szám

Csányi László: Babits tájai S az urak, miközben sokat ettek, kényesen vigyáztak be­csületükre, a Szekszárd Szálló nagytermében gyakran csat­tantak össze a kardok, hogy az első karcolás után kibékü­léssel érjen véget a párbaj. A lovagiasság szelleme is élt, mint e'^ből a nyílt téri közle­ményből is látható: „T. Hor­váth Ferencz tanító úrnak Tolnán. 1904 évi április hó 5- én kelt sületlenségeire a kö­vetkezőkben válaszolok: Ama bizonyos formed vényében két nőről is tesz említést, kik kö­zül az egyik az én feleségem, a másik pedig a prépost úr nővére. Hát tudja meg, öcsém- uram. hogy nőket megnevezni és hírlapi veszekedéseibe belevonni a legnagyobb fokú neveletlenségre vall, pláne, mikor az egyik ott sem volt azon a felpanaszolt mulatsá­gon. Azért e hölgyek azt üze­nik magjának, mély megvetés­sel, hogy tartózkodjék min­denkorra az ő nevök kiejtésé­től, vagy ha mégis, akkor leg­alább — mossa meg a száját! Lengyel Ferencz”. (16). De az önérzet is botlik né­ha, s van, aki a nyilvánvaló hazugságtól sem retten vissza. Vukálovits Antal például kér­kedve teszi közzé, hogy tett- legességgel kényszerült magá­nak elégtételt venni „Pollák N. úr, a Bonyhádi villamos világíró részvénytársaságnál alkalmazott mérnök” sértése miatt. „Indíttatva érzem ma­gam a valót ez úton nyilvá­nosságra hozni” — nagyképűs- ködik Vukálovits, de a Tol­namegyei Közlöny következő számában már ezt a nyílt téri közleményt teszi közzé: „Alul­írott a Tolnamegyeí Közlöny 1904. évi június hó 23-án keli 25. számának nyílt tér rovatá­ban Pollák N. mérnök úr el­len egy valótlan, sértő nyilat­kozatot tettem közzé. Nyilat­kozatomat téves információk után, meggondolatlanul, izga­tottságomnak tulajdonítható állapotban csak azért tettem, mert tévesen úgy értesültem. « Tolnamegyei Közlöny 1*0« Jú­nius 23 és 30. hogy a mérnök úr dicsekedett volna azzal, hogy engem tett­legesen bántalmazott. Nyilat­kozatom minden része rossz- akaraton alapuló koholmány, mi félrevezetésemből eredt, miért is Pollák N. mérnök úr­tól czikkemért ezennel bo­csánatot kérek”. Közben Garai Lajos cigány­bandája szakadásig húzta a Szekszárd Szálló éttermében, s az urak elégtétellel vették tudomásul a MÁV engedélyét, mely szerint „jobb öltözékű, intelligens úri emberek” har­mad osztályú jeggyel is utaz­hatnak a második osztályon, ha ott nincs ülőhely. A vá­rosban letelepedett az első fényképész, a katolikus le­gényegyletben általános ál- mélkodást kelt az első moz­gókép, majd nemsokára meg­nyílik a Világ mozgó is. A TolnaVármegye és a Közérdek című lap a szabadelvűséget ünnepli és „bámulatos kegy­ről” ír, mert a kétezer korona feletti fizetésű tanárnőknek nem kell kauciót letenniük, ha katonatiszthez mennek fe­leségül. A nőegylet bálján el táncol­ták az első tangót, „melyről püspökök vitatkoznak, mely még a pápától vár erkölcsi bizonyítványt” (17) —, írja a Tolnamegyei Közlöny, hozzá­téve: „Bizony egész nyugod­tan megvárhatta volna a nő­egylet, míg a pápa nyilatko­zik a tangó Istennek tetsző voltáról”. A borfogyasztás mennyisé­ge viszont nem vetett fel eti­kai aggályokat, igaz ugyan, hogy a bor „általános gyógy­szer volt Gádoroson” — mint Babits írta. (18). Megközelí­tően pontos adatok szerint a szekszárdi szőlőkben évente átlag 40 000 hektó bor ter­mett, amelyből 10—12 000 hek­tót fogyasztottak el a város la­kói, tehát minden lakosra kö­rülbelül egy hektó bor ju­17 Tolnamegyei Közlöny, 1913 no­vember 30. 18 Harc az angyallal (Pótlék a Halálfiai-hoz) Novellák. 1964. tott évente. (19). Nyilván en­nek tudható be, hogy alig múlt el hét vége halálos végű verekedés nélkül, s miután a szőlősgazdák a madár riasz­tására könnyen jutottak lő­fegyverhez, ezt is sűrűn hasz­nálták. A nagybirtok az ipar után érdeklődik s — az új idők jele —, megkezdődnek az ipa­ri beruházások. „Eszterházy Miklós herceg — olvassuk a hírek között —, lékai és kis­martoni uradalmain több mil­lió korona befektetéssel nagy­szabású iparokat akar meg­honosítani, amelyek már tár­gyalás alatt állnak, de titok­ban”. (20). A Dőry-család Dombóváron épít konzerv­gyárat, s az urak már az üz­lettől sem idegenkednek, jól­lehet rangjukat nem adják fel, mint az alábbi hirdetés is mu­tatja: „Franczia baraczk, ki­váló minőségű, bármily meny- nyiségben kapható méltóságos Simonsits Elemér úr benedek- völgyi szőlőjéből. 1. rendű kgja 60 fillér, II. rendű kgja 40 fillér. Vidéki megrende­lések 5 kilós csomagokban (3 K 70 f) pontosan szállíttat­nak, portómentesen. Plank Gyula vármegyei irattáros. Délután 3—6-ig a csomagok a helyszínéről személyesen át­vehetők”. (21). A hirdetés azt is mutatja, hogy a vármegyénél még 1914-ben is olyan állapotok voltak, mint amilyent Kazin­czy önéletrajzából ismerünk, s teljes joggal feltételezhet­jük, hogy az irattáros hivatali kötelességei közé tartozott a méltóságos úr barackjainak árusítása. M Erre vonatkozóan egy 1925-ös hiteles adat áll rendelkezésünkre: „A városi adóhivataltól nyert adatok szerint Szekszárdon ez- ideig bejelentettek 16422 hektoli- tek fehér, 20737 hektoliter siller és 709 hektoliter törköly bort. A bejelentett mennyiségből saját fo­gyasztásra esik 11323 hektoliter bor. Megjegyezzük, hogy ezen adatok még nem teljesek. mert közel 300-an nem Jelentették még be bortermésüket, ami kb. 2—3000 hektolitert tehet ki.” Tol­namegyei Újság, 1925 december 5. 78 Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 április 19. 71 Tolnavármegye és a Köz­érdek. 1914 július 20. (Folytatjuk.) Mire fordítják a pénzt? MAJOS A nagy község la­kosságából csak 293-an fizet­nek községfejlesztési hozzájá­rulást. Átlag 211 forintot. Eh­hez jön még az a tízezer fo­rint, amit a község területén működő két üzean fizet kom­munális adóként. Az így ren­delkezésre álló összeg a falu méreteihez viszonyítva nem nagy. Az elmúlt kilenc évben azért igyekeztek a legszüksé­gesebb beruházásokat végre­hajtani, több gondon hozzájá­rulással enyhíteni. Elkészült ez alatt az időszak alatt 650 négyzetméter járttá, jelentő­sen bővítették a villanyháló­zatot, elkészítették a vízmű terveit, Átadtak rendeltetésé­nek egy napközi otthonos óvodát, ahova 50 gyerek jár­hat. Tizennyolcezer forint ér­tékben fásították a község egyes részeit elkészítették az általános iskola politechnikai műhelyét, s megépült az autó­busz-váróterem is. Anyagi hoz­zájárulással támogatták a község úttörő- és sportmozgal­mát, az önkéntes tűzoltók munkáját és a könyvtár fej­lesztését is. Mindezen mellett hozzájárultak a járási szék­hely — Bonyhád — olyan be­ruházásaihoz is, amelyek az egész járás érdekében történ­tek. ' MÁZA. Az 1600 lakosból 230-an átlag 213 forintos köz­ségfejlesztési hozzájárulást fi­zetnek. Az így összegyűlt ösz- szegnél jóval jelentősebb a község területén levő öt üzem kommunális adója és a lakos­ság által végzett társadalmi munka értéke. Az öt üzem 87 ezer forintot fizet, míg a ter­vezés szerint az év végéig 80 ezer forintnyi társadalmi munkát végeznek majd el a mázaiak. S mire fordították a pénzt az utóbbi kilenc évben? Átadtak rendeltetésének egy általános iskolát, egy körzeti orvosi és egy fogorvosi ren­delőt és lakást, a művelődési otthont, öt közkutat. Elkészült 4400 négyzetméternyi új járda és 300 méterrel hosszabbítot­ták meg a közvilágítási há­lózatot. és elültettek 800 fát. A közeljövő fejlesztési tervei is kibontakoztak már a tanács Majos Máza Mórágy Möcsény előtt. Óvodát szeretnének épí­teni a negyedik ötéves terv­ben, a közvilágítás korszerű­sítését és vízművesítést kí­vánnak végrehajtani. MÓRÁGY. Hetvenezer fo­rint értékű társadalmi munkát terveztek erre az évre a mó- rágyi tanács vezetői. Ebből 40 ezer forint értékűt már el is végeztek. Községfejlesztési hozzájárulást 299-en, átlag 252 forintot Fizetnek. Az el­múlt kilenc évben 6800 négy­zetméter járdát építettek meg és 480 méterrel hosszabbítot­ták meg a villanyvezetéket. Ezenkívül elszámolhatnak még a kilenc év eredményei kö­zött egy művelődési házat, két gyalogjáróhidat. két pedagó­gus szolgálati lakást, egy autóbusz-várótermet, egy egészségügyi házat és egy ha­tósági hússzék megvásárlását, átépítését, bővítését, megépí­tését is. A negyedik ötéves tervben is több fontos és je­lentős összegű beruházást sze­retnének végrehajtani. így szükségesnek tartják a mű­velődési ház és az úthálózat felújítását egy iskolai nap­közi otthon létesítését. MÖCSÉNY. összegében majdnem duplájára tehető a társadalmi munka értéke éh­ben a községben, mint a köz­ségfejlesztési hozzájárulás, összesen 149-en átlag 270 fo­rint községfejlesztési hozzájá­rulást fizetnek. Ehhez 3000 fo­rintnyi kommunális adó jön még, amit a község területén működő egyetlen üzem fizet. A mőcsónyiek is falujuk je­lentős fejlődésének örülhetnek. 3300 négyzetméter járdát épí­tettek meg és 600 méterrel hosszabbították meg a villany- hálózatot, s felszereltek né­hány új közvilágítási lámpát is. Megépült egy autóbusz-vá­róterem, épületet vásároltak, majd azt felújították — egy óvoda részére, s a művelődé­si házat is kultúrálttá tették. A közeli évekre is kialakultak már a tennivalóik: törpevíz- művet kívánnak építeni, sza­bályozni szeretnék a vízleve­zető árkokat, s az utak felújí­tására is gondolnak. Aí. É. ii mills nmeslercl ♦ A nyomozók átvizsgálták a gép utasainak név­T és poggyászjegyzékét. A nyilvántartás szerint 4 Mrs. King utazott a legnehezebb bőrönddel. ♦ Csomagjából azonban jóval kevesebb darabot 4 találtak meg, mint a többi utaséból. Újabb jel, ♦ , nyilván ebben volt a robbanóanyag. 4 Az FBI ügynökei érdeklődni kezdtek Mrs. ♦ King hozzátartozói elsősorban fia. Jack Graham 4 iránt. Közben megkapták a laboratóriumi vizs­♦ gálát eredményét: a robbanást dinamit okozta. Z Jack Grahamről kiderült, hogy anyja elutazá­♦ sa előtt huszonöt dinamitrudat vett egy fegyver- és lőszerkereskedésben, és szokatlanul nagy ér­4 deklődést tanúsított az elektrotechnika iránt. 1 Tíz napig egy villanyszerelőnél is dolgozott: a j bekötástechnikát és az időzítő szerkezet me­I chanizmusát tanulmányozta. Jack Grahamet letartóztatták. A bíróság ha­lálra ítélte. Amikor az ítéletvégrehajtók érte mentek, hogy elkísérjék utolsó útjára, a tömeggyilkos fiatal­ember cinikusan odaszólt a fegyőrnek: — Ha postát kapnék, küldje utánam a po­kolba. NEM ÉRDEMES BŰNÖZNI Ennyi vér és szörnyűség után hadd fejezzük be történetünket egy kevésbé hátborzongató esettel. A Scotland Yard nemrég őrizetbe vett egy többszörösen büntetett előéletű betörőt. Azzal gyanúsították, hogy felrobbantotta egv bank páncélszekrényét. Több körülmény is szólt elle­ne: kitűnően értett a robbanóanyagok ilyen Irá­nyú használatához, nem tudott alibit bizonyíta­ni, és az idő tájt meglehetősen meg volt szorul­va. Mindene az az öltöny volt, amiben előállí­tották. Levetkőztették, és ruháját elküldték vegyvizs- gálatra a Scotland Yard laboratóriumába. Ha valóban ő volt a tettes, a robbanásnak okvetle­nül nyomot kellett hagynia ruháján: vagy lő­porfüst, vagy apró szilánkok alakjában. A vizs­gálat azonban semmilyen nyomot nem tudott kimutatni. Amikor a detektívek visszaadták a ruháját, és közölték vele, hogy elmehet, a rendőrség meg­bizonyosodott ártatlanságáról, a gyanúsítottnak tátva maradt a szája a csodálkozástól. — Az ördögbe is! — nyögte ki végül. — Ha már ezt is meg tudják állapítani, jobb lesz ha becsületes maradok. (Végei KIK ÉPÍTETTÉK AZ EGYIPTOMI PIRAMISOKAT? MILYEN CÉLT SZOLGÁLT A BÁBEL TORNYA? MI A HUSVÉT-SZIGETEK ISTENSZOBRAINAK TITKA? JÁRTAK-E MÁR FÖLDÜNKÖN IDEGEN ÉGITESTEK ŰRHAJÓSAI? Ezek és hasonló kérdések már nemcsak a fan­tasztikus regények lapjain merülnek fel, hanem a tudományos irodalomban is. Vasárnap kezdődő folytatásos regényünk is ezekre keresi a választ. Fantasztikus tudomány, vagy tudományos fan­tasztikum? Erről szól vilcÉggür követei ? Kísérje figyelemmel vasárnap kezdődő folyta­tásos regényünket, melynek címe: ü vilécgilr követe i ? Fantasztikus tudomány — tudományos fantasztikum ♦ ♦ 4 ♦ I l ♦ ! ♦ i : : < ► i > i >

Next

/
Oldalképek
Tartalom