Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-15 / 188. szám
Olaszországi tanulmányút Öntözés a hegyvidéken — Látogatód egy olasz szövetkezetben Kéthetes tanulmányúton járt Olaszországban egy tizenegy tagú szakemberküldöttség a Kapos-Koppány Völgye Tsz-ek Területi Szövetségének szervezésében. A küldöttség — tsz- elnökök, föagronómusok és kertészeti szakemberek — tanulmányozta Olaszországban az öntözést, valamint különböző szövetkezetek, társulások életét. A szövetség sokszorosítva közrebocsátotta azt a vaskos beszámolót, amit a küldöttség öt tagja készített. Ennek alapján néhány részletet közlünk a tanulmányút tapasztalataiból. Fenn Bolzano környékén, ahol már a havasok kezdődnek, és a havasok lábainál történik az öntözés, szellemesen használják ki a gravitációs lehetőségeket. A szivattyútelepek, illetve a nyomásközpontok magas tározókra dolgoznak, és ezekből jut el a víz a szórófejekhez. Az egyik telep olyan berendezésű, hogy az öntözővíz-szolgáltatás mellett, gyümölcsösben, a terület növényvédelmét és tápanyagvisszapótlását is elvégzi. A gazdaság területe 42 hektár. Korábban tapasztalati úton történt a megelőző védekezés, a gombák ellen, most pedig egy holland gyártmányú műszer áll rendelkezésre, amely előre jelzi a fertőzés lehetőségét. Ez oly módon történik, hogy a levelek nedvességét és a hőmérsékletet méri. Az új módszer egy tenyészidő alatt körülbelül három permetezést takarít meg. A növényvédelmi permetezéseknek az öntözőrendszeren keresztül való elvégzése rendkívül gazdaságos. Azelőtt összesen 140 óra kellett ehhez a munkához, most csupán hat óra alatt elvégzi egy ember az öszes növényvédelmi permetezést. Egyszeri permetezés ideje 20 perc. Ezen a telepen nagy jelentőséget tulajdonítanak az öntözőberendezés fagy ellen való felhasználásának is. A fagy ellen a tavaszi időben öntözéssel védekeznek. A következő kiemelkedően érdekes látnivaló Szilandro alpesi község határában van, egészen közel a svájci határhoz. Havasokkal körülvett fennsíkon, ahol igen erős a széljárás, lényegében ugyanúgy öntöznek, mint más helyeken. Patakok, források vízét használják fel, csőrendszerek és magasvezetésű betonhéj- csatornák révén juttatják el az öntözendő területhez. A 18—22 százalékos lejtőkön sávos csörgedeztető öntözést végeznek. A küldöttség tagjai meglátogattak egyszerűbb szövetkezeti társulásokat, és olyan szövetkezetét is, ami hasonlít a magyarországi közös gazdaságokhoz. A Bolzano környéki társulások Olaszország északi részén nemcsak az öntözést, illetve a gyümölcstermelést és értékesítést végzik közösen, hanem társultak a tehéntartásban is. Állataikat közösen legeltetik, közös istállóban tartják, a szálastakarmánnyal egy helyen. Az istállóban közvetlenül az állatok mellett van a széna, mintegy 40—45 vagon- nyi. Ehhez szárítóberendezés csatlakozik. Termelőszövetkezetet talált a küldöttség Molinella községben. Ennek a szövetkezetnek minden kétkezi munkás a tagja lehet, aki helyben lakik, és a szövetkezet alapszabályát magára nézve kötelezőnek tartja. Az alapszabály kimondja, hogy minden tag megválasztható minden tisztségre, és az összes szövetkezeti tag szavazati joggal rendelkezik. A munkaidő napi nyolc óra, jóval kevesebb, mint a környékbeli egyéni gazdák munkaideje. A kereseti lehetőség egy szinten mozog az ipari munkásokéval. A főagronómus tájékoztatása szerint átlagosan egy Fiat gyári munkás keresetével vetekszik egy molinellai szövetkezeti tag keresete. A szövetkezet munkabért ad a tagjainak. A tiszta nyereség felosztása a következő: 20 százalékot kulturális és szociális alapra tesznek, ebből már létesítettek iskolát, ahol ingyenes az oktatás, továbbá létesítettek kórházat és több üdülőt. A jövedelem 30 százalékát biztonsági tartalékalapra helyezik, és 50 százalék szolgál a bővített újratermeléshez szükséges berendezésekre. Más rendszerű szövetkezetek egész sora található Olaszországban. Ezek a zárt közösségek kifelé kapitalista színezetűek, hiszen az összes nyereséget felosztják egymás között, csak egyik évről a másikra gazdálkodnak, eltérően a molinellai szövetkezettől. A tanulmányúton látottak alapján, az öntözés hasznosságát az eddiginél sokkal nagyobb mértékben akarják kamatoztatni a tamási Vörös Szikra Tsz-ben és az Uj Élet Tsz-ben, a tamási tsz-ek közös vállalkozásánál és a nagykónyi Haladás Tsz-ben. Ezek a gazdaságok megbízták a tsz-szö- vetséget, hogy segítse elő náluk öntözőtelepek létesítését. Az alapítók igazi megbecsüléséről A húsz év óta működő utód-termelőszövetkezetekben ünnepélyes keretek között emlékeznek meg a jubileumi évfordulóról. Ez alkalommal gyakran könnyzacskókra apelláló átéléssel méltatják az ünnepi szónokok az alapító tagok, a többnyire idős szövetkezeti gazdák érdemeit A közelmúltban az egyik jubileumi ünnepségen az elnök mély pátosszal beszélt a termelőszövetkezeti mozgalom veteránjairól, de arról már nem ejtett szót, hogy „az utókor” megbecsülése miként jut kifejezésre,milyen módon nyilvánul meg forintban, tüzelőben, búzában, tehát konkrétan. ^ Való igaz, szép, szép, hogy nem felejtkezünk el azokról az emberekről, akik húsz évvel ezelőtt elsők között írták alá a belépési nyilatkozatokat vállalták a kezdés, a járatlan út nehézségeit Tó, hogy az emlékezők elhalmozzák őket meleg dicsérő “ szavakkal, de sajnos van ennek az egésznek egy eléggé el nem ítélhető szépséghibája is. Tudunk olyan termelőszövetkezetről, ahol pusztán szavakban nyilvánul meg az idős, alapító tsz-tagok megbecsülése, szeretete. Nem egyedi eset, hogy a járadékosokat, a nyugdíjasokat összességében a mozgalom veteránjait, a zárszámadásra, az azt követő bankettra merő szórakozottságból elfelejtik meghívni. Az idős szövetkezeti gazdák közül sokan elpanaszolják, hogy év közben a termelőszövetkezeti vezetők közül nem kérdezi meg soha senki, hogy miben segíthetne a közösség. Mire volna szüksége a munkában elfáradt tsz-tagnak, milyen módon könnyíthetnének a helyzetén. Ne legyünk képmutatók, az alapítók igazi megbecsülése az ünnepi szónoklatok helyett nyilvánuljon meg inkább a konkrét segítségben. Olykor egy-egy fuvar, egy kocsi tüzelő többet ér minden ünnepi szónoklatnál. Pálfa környékén a termelőszövetkezetekben az idős tsz- tagok bizony irigykedve emlegetik a páifai Egyetértés Tsz. elnökének figyelmességét, emberségét. Számtalanszor előfordul, hog" a járandóságot, a búzafejadagot, a téli tüzelőt legelőször a munkából kiöregedett termelőszövetkezeti tagok portájára viszik el. S az ilyen figyelmesség erkölcsi értéke forintban egyszerűen kifejezhetetlen. Jó lenne, ha más közös gazdaságokban is követnék a páifai tßz-elnök példáját. Gajnos, a jubileumi ünnepségek elkerülhetetlenül eszem- ^ iszommá degradálódnak, ha olyan szépséghibákról nem ejtünk szót, mint amilyen az alapítók igazi megbecsülésének a hiánya. i „Büdös víz“ Dombóváron .. Amikor Dombóvár legújabb „fürdőjét” megpillantottam, önkéntelenül is a „Büdös víz”, Pálfalvi Nándor Szabad Föld-ben megjelent kisregénye, és a belőle készült tv-film idé- ződött fel emlékezetemben. (Remélem, nem neheztelnek meg az összehasonlításért a dombóváriak.) A történet főhősei is hasonlóképpen vetették magukat a büdös vízbe, fürödtek a vízmosta árokban, hordóban, mint ahogyan az új- dombóváriak, a szarvasdiak igyekeznek hasznosítani a mélyből feltörő termálvizet. Itt is éppen úgy születnek a víz hasznosításáról különböző elképzelések — bár őszintén remélem, a dombóvári víz hasznosítására nem lesz szükség holmi kalandorok vállalkozókedvére, a dombóváriakban is lesz annyi ötlet és vállalkozókedv, amellyel hasznosítani tudják ... A dombóvári „büdös víz” története röviden a következő: Ivóvíz után kezdtek fúrni. A fúrást végző vállalat szinte feneketlen sárban vontatta, szállította be nehéz gépeit, berendezéseit a Saarvasd alatti rétre, a Dombóvár—veszpémi vasútvonaltól tán száz méterre állították fél a fúrótornyot, az Alkotmány Tsz ogyik táblájának szélén. A fúrás során, néhány száz méteres mélységből nagy meglepetésre 49 fokos meleg víz tört fel. A fúrást egyelőre abbahagyták, a gépeket elszállították, viszont ott maradt a helyszínen a torony, képzeletbeli kérdőjelként jelezve a fúrás tovább; sorsát. Mindenesetre megtették a szükséges biztonsági intézkedéseket, annyira lefojtották a feltörő vizet, hogy — állítólag — a lehetséges vízmennyiségnek jelenleg csak mintegy tizedrésze jut felszínre, és folyik el a közeli Kapósba. Hogy ki fürdött meg benne először, azt lehetetlen, de szükségtelen is lenne kinyomozni. A tény viszont az. hogy felfedezték. Napról napra fiatalok és idősek egyaránt ide járnak fürödni Üjdombóvárról és Szarvasáról egyaránt. A víz először csak úgy, szabadon csordogált az árokba vezetett csövön. Végül is egy traktoros rádrótozott egy darab traktor-belső gumit, alátámasztotta egy lécdarabbal, és most permetszerűen teríti be az alkalmi fürdőzólcet. Mások tovább „fejlesztették” a fürdőt, miután valakinek egy cserép elvágta a talpát. Deszkákat raktak az árok_fenekére, így most nem kell az iszapban tip- rolódni. — Rosszkor jöttek — mondja egy középkorú fürdőző. akinek bőrét pirosra csípte a rázuhogó meleg víz. — Most kevesen vagyunk, de van. amikor estefelé harmincnál többen Is itt fürödnek. Egyébként, olyan lágy ez a víz, olyan sikos, hogy szappan sem keli a mosdáshoz ... Tehát a meleg vizű fürdő mindenféle beruházás, és ünnepélyes megnyitó nélkül is üzemel. De meddig még, ebben a kezdetleges formában? Elképzelésekről egyelőre csak a jelenlevőktől hallunk. — A termelőszövetkezetnek jó alkalom lenne hajtatóház építésére, itt a kút mellett... Nem kellene kazámház, mint Kurdon . .. — Csibenevelő-telepet is lehetne ezzel a meleg vízzel fűteni... — De lehetne építeni fürdőmedencét is. Néhány kabint, valami kis büfét, és kitűnő kirándulóhely lehetne, a várostól alig egy-két kilométerre ... — Olyan csövön kéne átvezetni, amin néhány zuhanyrózsa van... — Állítólag a legutóbbi mérésnél már 52 fokos volt a víz ... — Azért nem bontották le a tornyot, mert tovább akarnak fúrni, hátha még melegebb víz jön fel... — Miért ne lehetne? Nincs messze Igái, ha az ottani víznek van gyógy- hatása, miért ne lehetne az itteninek is... Szóval, működik az emberek fantáziája. Viszont egyelőre céltalanul folyik el az ötven fokos víz, csupán alkalmi fürdőzők hasznosítják, akiknek az öltöző egyelőre a szövetkezet kukoricatáblája. Miután a víz a szövetkezet földjén tört fel, őt illeti a kezdeményezés joga ... Annyi biztos: sok helyen örömmel fogadnák földanyánk méhének ezt az ajándékát, még akkor is, ha csak ötvenfokos. Bl.
