Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-15 / 188. szám
Csórni László: Babits tájai Mire fordítják a pénzt? Tek. Közgyűlés, nekem az a véleményem, hogy ha én, mint a város jelenlegi vezetője, a város kocsiján megyek el az öcsém lakodalmára, az nem olyan esemény, hogy, az, mint visszaélés, a képviselő- testület előtt panasz tárgya lehetne”. (10). Vendl, mintha egy Móricz-regényből lépne elénk, önmagáért beszél, szavaihoz nem kell kommentár. A várossá fejlesztés reményeit elvitte a korrupció, s egy másik reménység sem vált valóra. .1908 elején ugyanis a vasút közelében víz tört fel a földből, s a Tolnamegyei Közlöny vezércikke fenntartás nélkül lelkesedett már jóelő- re: „Az a hatalmas vízsugár, mely az államvasutak pályaudvara és a Hungária gőzfürdő közötti lapályon, kristálytiszta minőségben a magasba szökik. Tolnavármegye székhelyének jövőjében teljesen új perspektívát nyit”. (11). A reményeket csak táplálta a „kiküldött miniszteri szakférfiú” nyilatkozata, aki megállapította. hogy 215 méter mélységből tör fel a 28 fokos, kissé kénes víz, s percenként 1500 litert adott a kút. Két hét múlva már a végleges szakvélemény is megérkezett: a víz lugossági foka 11,6, ke- ménységi foka 4,5, igen lágy, szikes. Ezzel a „teljesen úi perspektívákból" közönséges forrás lett, s többé szó sem esett róla. Mit csinált hát Szekszárd ezekben az években, a Halálfiai adatgyűjtésének időszakában? Időnként repülőgép, vagy léghajó száll át a város felett, de legalább ugyanilyen izgalommal tárgyalják, hogy a pesti utcán Fajta honvéd- tábornok két lánya szoknyanadrágban jelent meg. „A sétáló tömeg valósággal fellázadt a két úrhölgy ellen — siet a hírrel a Tolnavármegye és a Közérdek —, és megtámadták őket, úgy, hogy a szoknyanad rágósok kénytelenek voltak a Molnár-féle divatüzletbe menekülni”. (12). A Magyar Benz Automobil10. Tolnamegyei Újság. 1920. március 20. 11. Tolnamegyei Közlöny, 1908. április 16. 12. Tolnavármegye és a Közérdek, 1911. március 23. gyár mérnöke azt vizsgálja, hogy az utak alkalmasak-e „automobil-omnibusz járat" indítására, s bár „az automobil-közlekedés jövedelmezőségéről meg van győződve”, a tervből egyelőre nem lesz semmi. (13). Minden évben megünneplik a király névnapját, gyász-istentiszteleten vesznek részt Erzsébet királyné meggyilkolása napján, hódolnak az ötvenéves Ferenc Fer- dinánd előtt, s már a 48-as párt is régen elfelejtette, hogy az annyit dicsért „agg uralkodó” a nemzet legjobbjait gyilkolta le, a trónjára törekvő főhercegben pedig ijesztően keveredik félművelt arrogancia és magyargyűlölet. A legfontosabb téma azonban a szőlő, a várható termés, az újbor minősége s az időjárás, melynek viszontagsága ellen a birtoklók a maguk módján védekeznek is; 1903-ban például már 21 viharágyút szereltek fel jégverés ellen, s a hegyközség — miután hasznosságáról meg volt győződve, — újabb viharágyúk beszerzésére buzdította a gazdákat. ön fajankó! Ha nem veszi igénybe a keleti kényelemmel berendezett Hungária gőzfürdőt — olvassuk a lapokban, nem sokkal alább pedig megtudjuk, hogy a város ismételten megbírságolta a tulajdonost, mert a fürdő elhanyagolt és főleg mocskos. Segíts magadon, az Isten is megsegít, vásárolj Kohn Mórnál, hirdeti a leleményes divatárus, de néhány hónap múltán csődöt jelent be, hogy másnap egy új bolt üzletvezetőiéként ajánlja szolgálatait. Nem sokáig, mert rövidesen újabb hír jelenik meg: Kohn Mórt két évre ítélték, csalárd bukás miatt... Az Egger mellpasztilla pipázó reklámja éveken át hirdeti, hogy megszűnt az átkozott köhögés, a Scott-féle emulsióról pedig mindenki megtanulta, hogy gyarapítja a vért. S már itt vannak a beszélő gépek is, melyek közül a Pathephon a legtökéletesebb, kolera ellen pedig „legjobb óvszer az Eszterházy- cognac”, amit a „rendkívüli fogyasztás” is bizonyít. 13. Közérdek. 1909. május 29. Néhány jelentéktelen aífat ís elég annak bizonyítására, hogy a hirdetésbeli „rendkívüli fogyasztás” éppenséggel nem túlzás. Az urak ugyanis kitartóan és rengeteget ettek- ittak, amire bőven volt alkalom. Rendszeres közös vacsorát rendezett a kaszinó, a katolikus legényegylet, a nőegylet, s a papi összejövetelek, az úgynevezett koronák is mindenkor bőséges lakomával értek véget. 1905 májusában, Apponyi Géza főispáni beiktatásán például ez volt az étrend: csirke ragout-leves, hideg fogas és tokhal Remoulade mártással, bélszín Cavour módra, finom főzelékkel körítve, Vol au vent á la Godard (?), sült liba. uborka és fejes saláta, eper Charlotte krémmel, sütemények, sajtok, fekete, cognac és likőrök. A lakoma hírére már az ellenzék felhördült: vezetőit ugyanis nem hívták meg az ebédre, amit a budapesti Magyarország is szóvá tett. Simontsits Elemér vár megyei főjegyző válasza jó példája a századelő pimasz közéleti hangjának: „A leghatározottabban kijelentem, hogy az, mintha részemről akár beszédemben (t. i. az installáción), akár a rendezés körül „koalíció-ellenes irányzat” érvényesült volna, alávaló, hazug rágalom: egyszersmind a közlemény szerzőjét (a Magyarország cikkéről van szó, Cs. L.), a névtelenség köpenyegébe rejtőzködő, gyáva huncfutnak nyilvánítom, aki vagy tudja, hogy amit tett. gazság, s akkor, mivel mégis megtette, gazember, vagy nem tudja, s akkor egy minden erkölcsi “rzület híjján lévő himpellér”. (14). Érdemes ide iktatni egy másik, későbbi megnyilatkozást is, a vezetőréteg étvágyának példájára. 1922. tavaszán küldöttség utazott Budapestre, hogy felkérje Batthyány Tivadart, vállalja el a szekszárdi kép viselő jelöltséget. A gróf elhárította az ajánlatot, de azért meghívta vacsorára a küldötteket. „A vacsora tartama alatt egy odarendelt házi újságíró gúnyosan azt mondta a gróf titkárának az étterem mellékhelyiségében, hogy a szekszárdi urak sokat ettek” — olvassuk az egykorú tudósításban. (15). 14. Tolnamegyei Közlöny, 1904. április 21. 15. Tolnamegyei Újság 1922. április 8. ♦Folytatjuk^ Községfejlesztés IZMÉNY. Községfejlesztési hozzájárulást 213-an fizetnek a 900 lakosú faluból, így közei 52 ezer forintja lesz a községnek. Ehhez lehet még számítani 40 ezer forintot, amit társadalmi munkában kívánnak behozni. Ez hogy fog sikerülni, azt ma még biztosan nem lehet tudni, mivel az első félévben nem végeztek társadalmi munkát az izmé- nyiek. Az elmúlt kilenc évben azért történtek jelentős változások ebben a községben is. Megépítettek 1200 négyzet- méter járdát, az iskola 330 méternyi vízvezetékét, egy autóbusz-várótermet és egy tűzoltószertárat, s felújították az orvosi rendelőt. Ebben az évben nagyobb beruházásra nem kerül sor Izményben. Tartalékolják anyagi keretüket házhelyek kisajátítására és közművesítésre. A negyedik ötéves terv idején a belterületi utak kiépítésére szeretnének nagyobb összeget fordítani. KAKASD. 1896 lakosával a járás nagyobb községei közé tartozik. Átlag 250 forint községfejlesztési hozzájárulást fizet Kakasd 389 lakosa. A község fejlődéséhez 4100 forinttal egy, a területén működő üzem is hozzájárul. Az utóbbi években Kakasdon is nagy változások történtek: 9000 négyzetméter járdát építettek meg és a villanyhálózat is 2000 méterrel lett hosszabb. Autóbusz-várótermet, orvosi rendelőt és orvosi lakást építettek, megvásároltak egy épületet művelődési háznak. Kakasdon 100 ezer forint értékű társadalmi munkát terveztek. Az első félévben ennek egyharmadát sikerült megvalósítaniuk. A bekötő út felújítására tartalékolták a pénzüket. A negyedik ötéves Izmény Kakasd Kalaznó Kéty tervben az egész falu területén be akarják fejezni a járdaépítést és a művelődési otthont is újjávarázsolva akarják átadni. KALAZNÖ. Kis község. A községfejlesztési hozzájárulás átlaga 267 forint. A 604 lakosból 174-en fizetik. Az utóbbi kilenc évben 3304 négyzetméter betonjárdát építettek meg. Elkészült egy autóbusz-váróterem és megvásároltak egy épületet. Erre az évre 35 ezer forint társadalmi munkát terveztek, amiből az első félévben még nem valósítottak meg semmit. Távlati terveikben legfontosabb helyen egy művelődési ház építése áll. KÉTY. 243-an fizetnek átlag 271 forintos községfejlesztési hozzájárulást. Erre az évre 50 ezer forint értékű társadalmi munkát terveztek, amiből már 20 ezernyit el is végeztek. 1961-tői több fontos közérdekű beruházást hajtottak végre. 1961-ben: autóbuszvárótermet építettek. 1962-ben: pedagógus szolgálati lakást vásároltak. 1963-ban: a művelődési ház bővítése. Ettől az időponttól fémek el 120-an a nézőtéren. 1964-ben: bekerítették a sportpályát és tűzoltóegyenruhákat vásároltak. 1965- ben 30 személyesre bővítették az óvodát. 1966-ban 1000 négyzetméter járdát, 1967—68. és 69-ben pedig orvosi rendelőt, várótermet és szolgálati lakást építettek. Az utóbbi komplexum 457 ezer forintba került, s mivel Kéty kis község, csak így, több éves spó- rolgatásból tellett ekkora beruházásra. A terveik között a tűzoltószertár megépítése, a tanáosház felújítása, az orvosi rendelő mellé csecsemőrendelő és váróterem építése, a Dózsa és a Petőfi utca mindkét oldalának járdásítása, sportöltöző létesítése ég a sportpálya korszerűsítése szerepel. M. É. * 6 4 9 « ♦ ♦ ♦ <* ♦ * ♦ ♦ * Ez a betörő szinte sportot űzött abból, hogy bosszantsa a Scotland Yardot, öt év alatt több mint ezer házban, lakásban tette tiszteletét, készpénzen kívül semmi mást nem vitt el. sohasem vesztette el a fejét, sehol se hagyott hátra nyomot. Végül is a Scotland Yardnak egy külön térképet kellett kerítenie, hogy minden betörésének színhelyét feltüntethesse. Bizonyos idő elmúltával érdekes szabályszerűségeket figyeltek meg a bűnöző munkájában. Minden év elején visszatért arra a környékre, ahol az előző évben elkezdte, és aztán menetrendszerűen folytatta a már megszokott sorrend szerint. Ennek alapján a gép kiszámította, hogy 'egközelebbi betörését hol fogja elkövetni, és a detektívek lecsaphattak rá. „ISTEN VELED ÉDESANYÁM!” Jack Graham, den veri fiatalember és édesanyja, Mrs. Daisy King abban a pillanatban lépett be a denveri légi kikötő hatalmas utascsarnokának lengőajtaján, amikor a hangosbeszélő jelentette, hogy az alaszkai gép fél óra múlva indul a hatos pályáról. — Siess, édesanyám! — sürgette a fiatalember Mrs. Daisy Kinget, aki lányához készült Alaszkába, és bőröndjét kikapva a hordár kezéből, maga vitte a csomaglemérőbe. — ötven kiló... Poggyásztöbbleti díjat kell fizetnie, asszonyom — figyelmeztette a repülőtéri alkalmazott —, vagy hagyja itt csomagja egy részét a fiánál. _ Nem, nem, Alaszkában hideg van, vidd c sak az egészet — tiltakozott Jack Graham, és míg anyja kinyitotta kézitáskáját, hogy kifizesse a megengedett súlyhatáron felüli pogy- gyász szállítási díját, odalépett a csarnok másik oldalán álló biztosító automatához. Ez a készülék negyed dollár ellenében egy 6250 dollárra szóló biztosítási kötvényt ad ki. és minél több érmét dob bele az ember, annál nagyobb értékű kötvényt kap. Jack Graham bőségesen ellátta magát negyeddollárosokkal, de szörnyen ideges volt, egymás után két kötvényt is elrontott. Először túl gyorsan dobálta be az érméket a készülékbe, másodszor pedig rosszul állította be az automatát. Nyugalmat erőltetett magára, és utolsó negyeddollárosaival két 37 500 és két 6250 dolláros kötvényt vásárolt. Mind a négyet szabályosan kitöltötte (a két nagyobb összegűt a maga, a másik kettőt pedig egyik nagynénje és testvére javára), majd aláíratta Mrs. Daisy Kinggel. — Csak óvatosságból, édesanyám — nyugtatta meg anyját. Mrs. King a nagy sietségben csak három kötvényt írt alá, az egyikről, amely a fia nevére szólt, megfeledkezett, majd beszállt a gépbe. — Isten veled, édesanyám, vigyázz magadra! — hallotta még fia hangját, amikor a repülőgép ajtaja becsukódott mögötte, és a gép lassan gurulni kezdett a betonom. Jack Graham még haza se ért, a repülő felrobbant a levegőben, és minden utasa szörnyethalt. A helyszínelő bizottság Roy Moore-nak. az FBI denveri ügynöksége főnökének vezetésével már fél óra múltán megkezdte a vizsgálatot. A gép körülbelül 2000 méter magasban esett darabokra. Kilenc áldozat kilétét rokonaik állapították meg, a többitől ujjlenyomatot vettek és ennek alapján még 21 összeégett, összeroncsoló- dott holttestet sikerült azonosítani. Tizennégy halottat névtelenül temettek el. A repülőgép roncsai négy négyzetkilométernyi területen szóródtak szét. A maradványokból, egymástól való távolságukból a szakértők nagyjából meg tudták határozni a robbanás erejét. A gép farka egy darabban feküdt, motorjának részei ettől több száz méterre fúródtak a földbe. A roncsokat gondosan megszámozták, és a darabokat összehasonlították egy ugyanolyan típusú gép részeivel. A csomagtér falát hiába keresték, szilánkokra tépte a robbanás. Ebből nyilvánvalóan következett, hogy a robbanóanyag a csomagtérben volt. Ezt bizonyítják a gép közeli részeiről levált darabok is. Belső felük kormos volt, egyiket-mási kát egészen összegyűrte a robbanás ereje. Hogyan került robbanóanyag a gép csomagtartójába? Nyilvánvalóan szabotázs útján, ez pedig azt jelenti, hogy merénylet történt. De ki követte el és miért?
