Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-12 / 185. szám

Mire fordítják a pénzt?

Községfejlesztés Bonyhádiul

Bonyhád nagy község, 10 800-an lakják. A megye egyik legnagyobb járási székhelye. A több mint tízezer la-, kos közül mindössze 1742-en" fizetnek községfejlesztési hozzájárulást. Az alig két éve bevezetett rendelettel — mely szerint a község területén működő intézmények is kötelesek községfejlesztési hozzájárulást fizetni, a bonyhádiak nem jártak rosszul. A település területén 21 üzem és vállalat működik, s a tervek szerint 1969-ben közel 1 millió 300 ezer forintnyi összeget fizetnek majd be a község részére.

A községnek nagyon sok mindenre volna szüksége. De- hát az igények, még a jogos igények is jóval nagyobbak, mint amennyire a rendelkezésre álló pénzösszegből futja. Pedig a bonyhádiak jól gazdálkodnak a pénzükkel és nem kevés pénzt költenek községükre. Nem keveset és jóval többet, mint amennyit a lakosság fejlesztési hozzájárulásként befizet. 1961. óta éppen duplája volt a községi költségvetés, mint amennyit a lakosság befizetett.

Mire fordították a befizetett pénzt Bonyhádon?

Megépítettek 1-6 962 négyzet- méter járdát. A villanyhálózatot 3089 méterrel bővítették. Gondoskodtak a közvilágításról is. összesen 199 köz- világítási lámpát helyeztek el. Átadtak egy szép, modern cukrászdát. Községi pénzből építették fel a ravatalozó- és a boncolóhelyiségeket. Lakás- építkezésekre is több millió forintot fordítottak. Egy-egy orvosi, állatorvosi és pedagóguslakást is építettek többek között A gyermekorvosi rendelő megépítésére is nagy szükségük volt.

Mindehhez a változáshoz a lakosság nemcsak anyagiakkal, de kétkezi munkájával is hozzájárul. A korábbi évek tapasztalatai alapján 1 millió 500 ezer forintnyi társadalmi

munkát terveztek a tanács illetékesei, erre az évre. Ez lakosonkénti 139 forintnyi segítséget jelent. S, hogy reális volt a bonyhádiak elképzelése, azt igazolja, hogy június végéig valamivel több, mint 678 ezer forint értékű társadalmi munkaórát dolgoztak le a bonyhádiak.

Az eddigi fejlődés további elképzelésekre sarkallja a tanácsi vezetőket. A sok megoldásra váró feladat közül a legfontosabbakat választották ki, hogy azokat a negyedik ötéves tervben megvalósítsák, így a fontosabb elképzelések között szerepel 10 kilométer út, 10 kilométer csapadéklevezető és 20 kilométernyi szennyvízhálózat, 20 kilométer járda megépítése a község területén. Úgy 20 millió forintot kívánnak fordítani a kultúrkombinát bővítésére, rendbehozására. Meg kívánják építeni a II. számú iskola bal szárnyát, s az I. számú iskolára is jelentősebb összegeket fordítanak. Építenek egy 54 lakásos bérházat, s egy új tanácsháza építésére is nagv szükségük van. A vízellátás megjavítása érdekében három kutat kívánnak fúrni és egy víztornyot megépíteni. A felsoroltakon kívül közös vállalkozásokra is vannak elképzeléseik. így közös költséggel varázsolnák újjá az autóbusz- megállót, az új piacteret és a Szabadság téren egy modern üzletsort, a MOKÉP a mozi rendbehozását, a földművesszövetkezet pedig egy kisvendéglő átadását vállalta magára.

A tervek, az elképzelések közel 110 millió forintot tesznek ki. A felsorolásban szereplő beruházások azonban a község vezetőinek megítélése szerint rendkívül fontosak. Mindezeket megvalósítani azonban csak a község lakosságának társadalmi összé- fogásával, más szervek anyagi áldozatvállalásával, s csak állami támogatással képesek megvalósítani, Bonyhád rendelkezésére álló hitelfedezet erejéig.

M. ÉL

Vadriasztás —

szaggal

A mezőgazdász és a. vad- gazda általában jól megfér egymás mellett, de a vadkárok miatt azért eléggé gyakori a perlekedés. A károk megelőzésére a legkülönbözőbb módszerek ismeretesek: sok helyen őrtüzeket gyújtanak, máshol kolompszóval. fegyver- és ostordurrogtatással űzik él az_jnyencségekre gyülekező vadakat A termőterület környékét máshol védőkerítéssel, vagy szögesdróttal őrzik a „betolakodókellen. A legújabb megoldással azonban — mint már annyi esetben — ismét a vegyészek sietnek a mezőgazdászok segítségére.

Újabban két speciális vadriasztó szer forgalomba hozatalát engedélyezték. Az erdők. rétek vadjaira tulajdonképpen egyik készítmény sem jelent veszélyt, kárt nem tesz bennük, ellenben — a külföldi tapasztalatok alapján — mégis jól védenek a vadkárok ellen. A vegyi készítmények kellemetlen szagukkal riasztják el a friss kukoricára, vagy más „primőr” lakomázására készülő vadakat. A Silva col K. készítményt. amely erős fenolszagot áraszt, textildarabokra itatják fel és a rongyokat a talaj felett 20—30 centi magasságban kifeszítik. A vegyszer visszakozásra készteti a vaddisznót és a szarvast is. Használatával kapcsolatban kikötés is van, amennyiben szőlősök és gyümölcsösök közelében nem lehet alkalmazni men ezek a kultúrák átvennék az erős szagot. A Cervatol elnevezésű készítmény ugyanakkor a gyümölcsösökben a nyúl és a szarvas rágáskárainak kivédésén használható. Ezt a vegyi terméket vékony rétegben kenik fel a fatörzsre.

A vegyszereket idén már fel is használják a mezőgazdászok.

Világszerte kísérletek folynak a vezető nélküli, automata traktor létrehozására. Kezdetben olyan konstrukciókat hoztak létre, ahol az első barázda felszántásakor vezető ült a traktor nyergében, s csak a további barázdák szántásakor haladt „magától” az erőgép, igaz, hogy a fordulókban a traktorosnak mindig a kormány mellé kellett ülnie. Később angol mérnökök azzal kísérleteztek, hogy a felszántandó földbe a leendő barázdáknak megfelelően vezetéket (antennát) fektettek le (hektáronként mintegy 5 kilométernyit). így a traktor automatikusan rátért ugyan az új barázdára, de a huzalfektetés nehézkessé,

gazdaságtalanná tette ezt a rendszert.

Szovjet szakemberek mosí újszerű megoldással jelentkeztek. Automata traktorukban az első menet alatt vezető ül a kormány mögött, ekkor a traktor mögött letekeredik és 2—3 míKiméter átmérőjű fémhuzal, amelynek hossza akár három kilométer is lehet. Előrehaladás közben a traktor a maga mögött hagyott huzalt arrébb teszi, olyan távolságra, amekkorát egy menet alatt felszánt. A huzal két végét súly rögzíti, a visszafordulás során a rüg- zhősúly is új helyére kerül,

A távirányítású és programozott kísérleti példány sámán és pontosan jár az ösz- szes sebességi fokozatokon, irányát 3—4 centiméteres pontossággal tartja. Egy irányító mechanikus egyidejűleg 5—6 működő gépet ellenőrizhet. Az automata traktort biztonsági berendezésekkel is ellátták. Jgy például a huzal elszakadása vagy irányzavar esetén először csökken a motor fordulatszáma, majd kikapcsol a hajtómű. Ha 20 percen belül senki sem megy a traktorhoz, a motor leáll, az elektromos berendezések pedig automatikusan kikapcsolódnak.

A nyomozás izgalmas szó. Detek- tívtörténetek emlékeit ébreszti, néhai jó Sherlock Holmesét, Maig- ret felügyelőét, legfrissebb olvasási emlékeinkből táplálkozva pedig akár a Mág-csoportét is. Rendőrökét, tehát, pedig nemcsak a rendőrök nyomoznak.

Az ügyész a köztudatban a vád zord képviselőjeként él. A laikus olyasféle személyt képzel a szó mögé, aki vádbeszédeket mond, és minden tőle telhetőt elkövet, hogy a vádlottat lehetőleg hosszú időre lakat alá helyezze. Adott esetben ez is kötelessége az ügyésznek, de távolról sem csak ez. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1959. évi 9. számú törvényerejű rendelete — egyebek kö2t — kimondja, hogy az ügyész köteles:

„mindent elkövetni annak érdekében, hogy senkit törvényellenesen és alaptalanul ne vonjanak büntetőjogi felelősségre, ne fosszanak meg személyi szabadságától és hogy mindenki mentesüljön a zaklatástól, törvénytelen korlátozástól és jogfosztástól.”

Az ügyész, elsősorban a törvényesség megtartása felett őrködik. Éppen ezért:

„Az ügyészek az államigazgatási és az államhatalom helyi szerveitől függetlenül járnak el.”

]V/|!ndennek érdekében nyomoznak is, méghozzá egyáltalán nem keveset. Sokan nem tudják például, hogy a hivatalos személy elleni erőszak esetében csak az ügyészség nyomozhat. Az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekmények is ide tartózNyomoz az

nak. A hamis tanúzás, a hamis vád szintén. Nem tudta az előbbit V. Béla hőgyészi lakos sem, aki valószínűleg azért neheztelt egész különleges módon a rendőrökre, mert őt magát — súlyos testi sértés miatt — nagyon gyorsan eltávolították a rendőrség kötelékéből. Ha valamivel alaposabban a pohár fenekére nézett, nagy következetességgel kötött bele rendőrökbe és kapott ezért egymás után három ízben börtönbüntetést. Negyedszerre — ügyészi nyomozómunka eredményeként — tizennégy hónapot.

Vannak azonban ennél jóval bonyolultabb esetek is. így például a Biator- bágy és Vidéke Fmsz felvásárlóinak emlékezetes, több milliós panamájára első ízben a Tolna megyei Főügyészség derített fényt. A Tolna megyei Főügyészség nyomozócsoportjánál kazalszám halmozódnak a legkülönbözőbb, súlyosabb és kevésbé súlyos, bűnügyek jegyzőkönyvei.

Szemelvények:

rFamásiban Szarkaliék ügyét tár- ■*- gyalta a járásbíróság. Miközben a két szülő benn volt a teremben, kinn a folyosón, a tanúként idézett fiúk hangoskodott. Több figyelmeztetés után egy rendőr előállította a járási kapitányságon. Kijövet a szülők nem lelték gyermeküket, viszont megtudták, hogy hová került. Megpróbálügyészség

lak bemenni a rendőrségre, de elutasították őket. Ezután visszarohantak a tárgyalást éppen, hogy csak befejező bíróhoz és közölték, hogy fiúkat a rendőrségen „véresre verték”. Az ilyesfajta vád nem gyerekség, a bíró nyomban szólt az illetékes ügyésznek, aki törvényadta jogával élve azonnal átment a rendőrségre és kereste a véresre vert áldozatot. Ezt már közben a járási rendőrkapitány is kereste, aki szintén hírt. vett az „esetről”. Nem találták, mert az illetőt időközben már elbocsátották a rendőrségről, és akkor épp azzal foglalkozott, hogy különböző orvosokkal látleletet vétessen fel „sérüléseiről”. Sérülés nem lévén, látleletet nem kapott és csak napokkal később mutatott be egy ilyet az ügyben nyomozó ügyésznek. A látlelet egészen más jellegű és gyaníthatólag később szerzett, aprócska sérülést bizonyít. Ezt majd a bíróság dönti el, az ügyben ítélet még nem született.

O. Gy. és felesége, hosszas italozás után összeverekedtek egy Károly keresztnevű atyafiúkkal. Vitájuk tárgya az a komoly kérdés volt, hogy szekéren lévén, ki hajtsa a lovakat? Sebesülések, előállítás, az O. házaspár — eleinte — egybehangzóan állította, hogy a verekedés során O. Károly elrabolt tőlük kétezer forintot. Ki kellett nyomozni, hogy volt-e egyáltalán ennyi pénzük? Nem volt. A férjet tizenhét, az asszonyt tizennégy hónapra ítélte a bíróság, nem a verekedésért, hanem a hamis vád miatt.

P s. István és Károly testvérek.

Ikrek, akik úgy hasonlítanak egymásra, mint a szólásbeli két tojás. Egyikük hivatásos zenész, a másik vállalati dolgozó. Egy gépkocsijuk volt és az egy járműhöz közösen egyetlen jogosítványuk. Egy kisebb jelentőségű közlekedési balesetnél István a Károly névre kiállított jogosítványt mutatta fel. A Mikroszkóp Színpad pódiumá- rakínálkozó téma, de természetesen nemcsak ez. Épp oly időt rabló, magas képesítésű szakemberek energiáját igénybe vevő, tisztázást igénylő jogeset, akár a decsi B. Lászlónéval kapcsolatos, aki botrányt csinált a község idős orvosának rendelőjében. B. Lászlónénak ez az eset egyesztendei szabadságvesztésbe került, az orvosnak nem kevés idegeskedésbe, sőt az orvosetikai bizottság előtt való megjelenésbe is. (Ahol egyébként teljesen vétlennek találták.) Hamisan vádolni büntetlenül nem lehet.

ET is esetek? A kívülálló szemében talán azojí. Említettük, hogy a nyomozás a közíudatban „izgalmas” szó. Az itt idézett esetek során nem kellett rendőrkutyát igénybe venni, se pisztolypárbajt vívni álarcos emberrablókkal. A jogra és az igazságszolgáltatás tisztaságára kellett ügyelni és ennek érdekében dolgozik, nyomoz Ps vádol, ha kell. az ügyészség.

ORDAS IVAN