Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-20 / 166. szám

Válaszol dr. Gyugyi János a megyei tanács vb elnökhelyettese — Oláh Mihály, a Paksi II. sz. Általános Iskola igazgatója a község bölcsödé és óvodai ellá­tottságára jellemző férőhelyhi­ányt panaszolja, és kérdezi, hogy , a megye vezetői számolnak-e a távlatban — az atomerőmű épí­tésével kapcsolatosan — jelent­kező igénynövekedéssel. A paksi atomerőmű építésé­hez családdal együtt odatele­pülő dolgozók gyermekeinek bölcsődei és óvodai elhe­lyezése valóban megnöveli a férőhely iránti igényt. Paks községben lévő in- ' tézmények kihasználtsága je- ' lenleg is igen magas, á két területi és egy üzemi bölcsőde összesen 155 férőhellyel, több hónap átlagában mintegy 120 százalékos kihasználtság mel­lett működött. A négy területi óvoda kihasználtsága ugyan­csak 115 százalékom Az atomerőmű beruházási javaslatának egyeztetésekor, a fentieknek megfelelően jelez- . tűk a gyermekintézmények túl­zsúfoltságát, a várható igény- növekedésre való tekintettel 40 férőhelyes bölcsőde és 50 férőhelyes óvoda építésének az előirányzását kértük. Hogy lesz-e lehetőség, és ha igen, milyen forrásból ezen intézmé­nyek felépítésére, végső soron a további megbeszélések, terv- tárgyalások során dől majd el. Bach Ferenc községi tanácstag úgy véli, hogy Paks nem kap olyan mértékű megyei támoga­tást, mint a többi járás székhe­lye. A fejlesztési igények kielé­gítése függ a rendelkezésre ál­ló anyagi eszközök nagyságá­tól, az adott terület építési kai- ,. paritásától és á felmerült’ igé-- nyék sürgősségétől. A rendel­kezésre álló. anyagi eszközök mindig a legfontosabb feladj-. ( tok megoldásához kerülnék * biztosításra. Mivel e lehetősé­gek igen korlátozottak, az igé­nyeket csak kis mértékben le­het kielégíteni. Hosszabb időszak adatai alapján interpellálónk aggo­dalma nem helytálló, ugyanis a II. ötéves terv időszakában Paks község fejlesztéséhez a megyei tanács rendelkezésére álló keretből biztosított támo­gatás lényegesen meghaladta például a Bonyhád és Tamási részére megállapított támoga­tás mértékét. Ezen időszak alatt épült fel e támogatásból Pakson a 8 tantermes középiskola, a vas­ipari szolgáltató üzem és egy négytantermes általános isko­la. Bár a III.' ötéves tervben a megyei keretből arányosan ki­sebb hányad került Pakson fel- használásra, 10 éves átlagban a járási székhelyek fejlesztésé­hez felhasznált támogatás — a dombóvári kórházépítés kivé­telével — arányos. Ez évben, valamint 1970-ben 6—6 lakás épül Pakson és még e tervidő­szakban megkezdődik a ren­delőintézet építése. Nagy Zoltán Dunaföidvár, Ady Endre u. 10. sz. alatti lakos Du­naföldvár községben víz-csator-. na és gázvezeték építéséhez tör­ténő állami támogatás biztosítá­sa ügyében interpellált. A vízműtársulat szervezését ’az 1950-es évek végén kezdték meg Dunaföldváron. Akkor a bekerülési költség több, mint felét a Vízügyi Igazgatóság megtérítette volna, de e ked­vező ajánlatot nem fogadták el és a társulatot a község az­óta sem tudta megalakítáni. 1964-ig jelentős állami támo­gatásban részesültek a társu­latok, mert minden 2,5 forintos beruházás után 1,5 forintot té­rített meg az állam. A község ezt a lehetőséget is elmulasz­totta. A rendelkezésre álló anyagi eszközök nagysága miatt je­lenleg a központi fedezet Szek­szárd város és a járási szék­helyek közműhálózatának ki­építésére sem elégséges. A községek a vízellátást a jelenlegi gyakorlat szerint tár­sulati formában oldják meg, a költségeket a társulat finan­szírozza, intézmények és vál­lalatok érdekeltségbe -való be­vonásával. A községek szennyvíz-elve­zetését a jelenlegi gyakorlat szerint ugyancsak társulati úton oldják meg. A csatorná­zási költség viszont közel két­szerese a vízellátás költségé­nek, így Dunaföldváron első­ként a vízvezeték-hálózat ki­építését kell megoldani. A háztartások vezetékes gáz­ellátása a megye egyetlen te- . lepülésében sem biztosított. Sógor Mária dunaföldvári táltos azt kifogásolja, hogy a duna­földvári vár helyreállítási mun­kálatai félbemaradtak. Három évvel ezelőtt kezdték meg a dunaföldvári vár fel­tárási munkáit. Közben a to­rony fertőzött volta miatt a KÖJÁL közbelépésére e mun­kát meg kellett szakítani. ;Az ablakokat befalazták és elvé­gezték a fertőtlénítést.' EzzeT a munka elhúzódott, a tervek nem készülhettek el kéllő idő­ben, így a korábban ez évre ütemezett kivitelezést sem le­hetett megvalósítani. Helyreál­lítási munka ez ideig még, nem történt. A felmérési dokumentáció elkészült, és a kiviteli tervek is készülnék. A műemléki. fel­ügyelőség a , vártórony helyre- állítását a 'jövő évben kívánja elvégezni « dmrábbahi.ell^zü}t,. • tanulmány -szerifit, melyet a község vezetői is'jónak tarta­nak. . ÓÁ Trick Ferenc vb-elnök kérdezi, hogy a IV. ötéves tervben iesz-e lehetőség Högyész községben ál­lami erőből történő többszlnte's, esetleg panelházak építésére. A III. ötéves terv nem tar­talmaz Hőgyészen célcsoportos lakásberuházást. Bár*a IV. öt­éves terv még nem készült el, az eddig ismert célkitűzések­ből arra következtethetünk, hogy a községben a jövő terv­időszakban sem épülhetnek célcsoportos lakások. Főként nem valószínű, a panelos szer­kezetű állami lakásépítés le­hetősége, mivél sem a köz­ség fekvése. — szállítási tá­volságból adódóan, — sem a település szerkezete nem ked­vező panelházak építésére. Farkas Julianna, a sárszentlő- rinci vb-titkár; az iránt érdek­lődik, hogy van-e lehetőség a kisebb és közepes mezőgazdasá­gi jellegű községek vonatkozá­sában állami támogatás’ folyósí­tására? A községi tanácsok fejlesz­tési alapjának forrásösszete­vőit kormányhatározat írja élő. Kétségtelen tény, hogy a községfejlesztési tervekben a lakossági hozzájárulás ' után biztosított 60%-os állami tá­mogatás megszűntével a kisebb és közepes mezőgazda­sági jellegű települések ala­csonyabb fejlesztési lehetőség­gel rendelkeznek, mint koráb­ban, és e kiesés pótlása első­sorban a helyi adottságok — társadalmi munka stb. — ma- . ximális kihasználása útján biz­tosítható. .Amennyiben a köz­ségben olyan alaposán indo­kolt fejlesztési igények jelent­keznek, melyek megyei vi­szonylatban is a legsürgetőb­bek, úgy az eddigiekhez ha­sonlóan a jövőben is lesz le­hetőség egy-egy létesítmény felépítéséhez, ■ támogatás biz­tosítására. . . >, Győréi János az MSZMP, vá- rongi községi alapszervezet Üt- kára kérdezi, hogy mikorra vár- . ható a bekörzetesített tanulók fi­zikai terhelésének megszünte­tése. A várongi gyermekek jelen­leg autóbusszal járnak a kör­zeti iskolába. A tanulók ilyen . irányú megterhelése a menet­rendváltozással lényegében nem oldható meg, úgy gon­doljuk azonban, hogy a IV. ötéves tervben Dombóváron épülő diákotthonban a váron-, gi felső tagozatos tanulók is helyet kapnak és ezzel a prob­léma megoldódik. Rózsa Júlia Dunaszentgyörgy, Várdomb út. 37. sz. alatti lakos az iránt érdeklődik, hogy a DED ASZ miért nem veszi át a társadalmi münka hozzájárulás­sal épült, 2 km. hosszú, kis­feszültségű. hálózatot és mi tesz annak a sorsa. Több mint 10 évvel ezelőtt a községi tanács községfejíesz- tést alapból társadalmi munka hozzájárulással épített mint­egy 2 km-es kisfeszültségű ve­zetéket, amelyet a termelő- szövetkezet engedélyével an­nak transzformátorára rákap­csoltak. Hat fogyasztó és egy italbolt csatlakozik a hálózat­ra. A DÉDÁSZ a hálózatot an­nak- elkészültekor-. nem vette át. A község vezetőinek á kö- ’ zelmúltbah jútott tudomására, hogy a hálózat a község tu­lajdona, így a meghibá-ódás esetéin a javítás a községet terheli. Kérték az . áramszol­gáltatót, hogy a vezetéket ve­gye. át, az viszont ez elől el­zárkózott. A megépített veze­ték ugyanis szabálytalan, nem, felel meg az előírásoknak, biztonságosan hem üzemeltet­hető. Hogy a fenti vitás ügy meg- nyugiaíoah ■ megoldódjon, a . községi, tanácsnak sáját költ­ségére. át kellene építeni a háléffcto^ ,a szabványoknak megfelelően. így a DEÖÄSZ a hálózatot átveszi. Farkas István, a györkönyi ál­talános iskola igazgatója többek között felveti, hogy indokolt len­ne az iskolához napközis terem építése, továbbá kifogásolja, hogy a község rendszertelen vil­lanyhálózata miatt a járdaépí­tés akadályokba ütközik. A napközi otthon részére terem építése a községi tanács saját fejlesztési alapjából old­ható meg. Feltétlenül káros, hogy a villanyhálózat kiépítésénél' a községi fejlesztésével, a járda­építés igényével nem számol­tak, és így mint a helyi igaz­gatási' szerv, ' ahhoz hozzájá­rultak. Jelenleg az átépítés költséges, — csak helyi erő­forrásból oldható meg — és sajnos a munka veszélyességé­re való tekintettel, mivel azt szakemberek végezhetik az esetlegesen felajánlott társa­dalmi munkát sem lehet figye­lembe venni. Tolnaszigeti lakosok kérése, hogy hozzájuk is vezessék be a villanyt. A 'tolnaszigetiek panasza nem ismeretlen a megye ve­sétől előtt, ez ügyben már több kérelem érkezett hozzánk . Teljesítése azonban a magas költség igénye és az ehhez mérten viszonylag alacsony fogyasztók száma miatt nem kerülhet még sor. Kérésük jogosságát elismer­jük, de sajnos a III. ötéves terv- hátralévő' éveiben annak teljesítésére’ á megyei keret­ből nincs lehetőség, mivel a tervezett beruházások megva­lósítása a megyéi fejlesztési alapot teljes mértékben leköti. Szakcs község lakói panaszol­ják, hogy a DÉDASZ dolgozói csak a hét egy meghatározott napján mennek ki a hálózat hi­báit elhárítani. Á Dél-dunántúli Áramszol­gáltató V. gazdasági okokból községi körzetszerélőségeit át­Foto: Tóth Iván, „Angol“ ecetes uborka készül Faddon Csemege savanyú uborkát készítenek angliai megrende­lésre a Paksi Konzervgyár faddi üzemében. Az angol ex­portra kerülő savanyúságot ezen a telepen készítik már ötödik éve. Mintegy százhat- vanan — túlnyomóan asszo­nyok és lányok — dolgoznak a faddi üzemben, s a kényes angol ízlésnek megfelelő re­cept szerint, ecetesebben ..töl­tik :rfieg az' ötnyolca dós és az ötnegyedes méretű üvegeket csemege uborkával! Az idén negyven vagonnyit szállítanak Nagy-Britanniába. Természete­sen, a gyár belföldre és szov­jet, s más külföldi megrende­lésre is készít savanyú ubor­kát. csak az angliai szállít­mány készül Faddon. Varga István üzemvezető azt is közölte, hogy az ubor­kát a paprikasaláta készítése követi majd télen pedig fű- szerpaprikát dolgoznak fel. Az. üzemhez tartozó bogyiszlói te­lepen pedig befejezték a cuk­rozott narancshéj készítését. A sóban tartósított, importált narancshéját kiáztatták, majd 72 százalékos cukoroldatban főtték, s ebből az édes na­rancshéjízből nyolc vagon ké­szült a magyar édesipar ré­szére, zselének és tölteléknek. A bogyiszlói üzemben jelen­leg sárgabarackot, feleznek, (só) Ülést tartott a Magyar Agrártudományi Egyesület igrárgazdasági Szakosztálya A 1 j MAE Agrárgazdasági Szakosztálya a társszervekkel közös rendezésben szakosztá­lyi ülést tartott, melyen meg­vitatták a megye mezőgazda­ság-fejlesztésének középtávú fejlesztési irányelveit. A vita­indító előadásban ismertetésre került a megye mezőgazdasági termelésének jelenlegi, hely­zete, valamint a fejlesztéssel kapcsolatos elképzelések. A jelenlegi helyzet értékelésénél bemutatásra került a megye mezőgazdaságának helye, sze­repe az ország mezőgazdasá- gán belül. A fejlesztési elkép­zelések a szakosztályülés ré­széről elfogadásra kerültek és a vitában felszólalók hangoz­tatták, hogy az állattenyésztés. ezen belül’is a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztése a me­gye mezőgazdaság-fejlesztésé­nek központi kérdése. A vitá­ban több javaslat hangzott el az épületberuházásokkal, a gé­pesítéssel, a rét-, legelőjavítás­sal és a talajjavítás, talajvé­delem problémájával kapcso­latban. Felvetődött a vertikális in­tegráció szélesebb alkalmazása a termelésfejlesztési feladatok megvalósítása során. A tanács­kozás részletesen foglalkozott a mezőgazdaság egyes ágaza­tainak fejlesztési problémái­val és a feladatok komplett megoldásának fontosságával. B. E. szervezte úgy, hogy jelenleg egy-egy részleg feladatkörébe nagyobb körzet tartozik. A részlégeket korszerűen felsze­relték, így rövid időn belül az ott dolgozó szerelők elérhetik a körzetük bármely települé­sét és a hibát kijavíthatják. Reméljük, hogy a levelükben felvétett probléma ezáltal meg­oldódott, gyakrabban Ilyen hiányosság már nem fordul elő. Dorogi Pál paksi községi ta­nácstag hiányolja, hogy Pak­son a Duna község felőli oldalán nincs megoldva a fürdési lehe­tőség, és ugyancsak a strando­lási lehetőség megteremtését sürgeti Vinczeliér István Simön- tornyáróL A községekben a strandolá­si lehetőségek saját fejleszté­si alapból megoldhatók. A megyei fejlesztési alapból en­nél sürgősebb feladatok meg­oldásához sem tudunk megfe­lelő támogatást biztosítani és különösen Paks részére nem tudunk ilyen címen segítséget adni, ahol még így is szinte az egész megye területén a legkedvezőbbek a strandolási lehetőségek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom